Kelet-Magyarország, 1981. március (41. évfolyam, 51-76. szám)
1981-03-12 / 60. szám
4 KELET-MAGYARORSZÁG 1981. március 12. Százalékokról, sőt tizedszázalékokról folyt a vita az elmúlt év utolsó napjaiban a japán kabinetben. Az ellentétek középpontjában az idei katonai költségvetés állt, az a kérdés, hogy eleget tegyen- e a szigetország a fokozott fegyverkezésre történő amerikai felszólításnak. Brown, az Egyesült Államok volt hadügyminisztere tokiói látogatásakor — példátlan módon — konkrétan közölte: az USA Japán hadikiadásainak legalább 9,7 százalékos növelését várja el. A nyomatékos felszólítás azzal a törekvéssel volt összhangban, amely Washington szövetségeseinek „erőteljesebb szerepvállalására” irányul. „Önállóbb szerep?" Szuzuki Zenko kormánya végül jellemző módon kompromisszumos döntést hozott: a mostani pénzügyi évben 7,6 százalékkal növelik a katonai kiadásokat. Vállalták tehát az esetleges amerikai neheztelést, másrészt azonban szűkmarkúak sem voltak, hiszen más költségvetési területek, így a szociális kiadások növelését jóval alaposabban megkurtították. Ráadásul a hadicélokra előirányzott több mint 11 milliárd dollár mindenképpen rekordmagasságú, s ha nem is lépi túl a nemzeti jövedelmen belül pszichológiai sorompónak tekintett egy százalékot, ez a nemzetközi összehasonlításban alacsony arány is hatalmas összeget jelent. (Japán hadiköltségvetése ma már a 7—8. helyen áll a világranglistán.) A politikai megfigyelők azonban tovább tekintenek a. százalékoknál: arra az általános hangulatváltozásra figyelmeztetnek, amely a szigetország katonapolitikájában az elmúlt években lejátszódott. A nemzetközi feszültség növekedésére hivatkozva jobboldali politikai körökben egyre gyakoribb az igény az „ország védelmi képességeinek erősítésére” és a létfontosságú kereskedelmi útvonalak „biztosítására”. Már egyes hivatalos értékelésekben is utalnak a térségben *,növekvő szovjet jelenlét veszélyére”, s több katonai vezető a két évtizede fennálló japán—amerikai védelmi szerződés mellett „önállóbb szerepvállalásra” is Moszkva választ vár A Szovjetunió választ vár azokra a javaslataira, amelyeket Leonyid Brezsnyev terjesztett elő az SZKP XXVI. kongresszusán a nemzetközi enyhülés fenntartása, a fegyverkezési verseny megállítása, a magasszintű tárgyalások folytatása érdekében. Ez a várakozás látszik több olyan cikkből, amely ezekben a napokban látott napvilágot a szovjet sajtóban. A moszkvai televízió utalt arra, hogy Leonyid Brezsnyev a nyugati állam- és kormányfőkhöz üzenetet intézett és ismertette javaslatait. Bár az üzenetet a szovjet fővárosban nem tették közzé, a szovjet televízió kommentátora rámutatott, hogy Brezsnyev különösen a legmagasabb szintű tárgyalásokra vonatkozó javaslatával kapcsolatos kérdéseket fejtette ki, s a szovjet közvélemény arra számít: az Egyesült Államok nem odázza el a választ erre a nagy fontosságú kezdeményezésre. A szovjet javaslatok fogadását terjedelmes cikkben elemzi a Pravda szerdai számában Vitalij Korionov, a lap szemleírója. Cikkében rámutat: a világközvélemény azért üdvözli a pártkongresz- szuson előterjesztett javaslatokat, mert azok azonnal megvalósíthatók, gyakorlati lépéseket tartalmaznak a háborús fenyegetés megszüntetésére és a veszély csökkentésére. „A világközvélemény várja, mi lesz a jelenlegi amerikai kormányzat válasza a Szovjetuniónak a párbeszédre felhívó javaslatára” — írja Korionov. Az írnok és az ígéret Japán páncélosok egy díszszemlén (Fotó: UPI—KS) Európai ember nehezen találná ki, hogy mit lát ezen a képen. Kabul utcáján egy írnok ül előttünk, száz afgán közül kilenc- vennek nélkülözhetetlen segítőtársa. Azt írja, amit diktálnak neki — levelet, panaszt, kérvényt. Másolat nem készül, de a címet két példányban írja: egyszer, a .borítékra, egyszer az „üzletfél” tenyerére, hogy az el ne felejtse, tudja, kinek kell elvinnie, átadnia az írást. Pontosabban, hogy meg tudja valakinek mutatni, hiszen ő nem tud írni, olvasni. Afganisztánban a férfiak 90, a nők 98 (!) százaléka abszolút analfabéta. A gyerekeknek a legutóbbi időben is csak 20 százaléka járhatott iskolába. Milyenbe? Az iskolák harminc százaléka oktatásra alig alkalmas mecsetben, vagy éppenséggel a szabad ég alatt működött és működik. Sok iskolát leromboltak és a negyvenezer „tanító” 0,1 százaléka maga is éppen hogy ír-olvas. A forradalmi rendszer radikálisan intézkedik az iskoláztatás érdekében. Először is átszervezik az iskolarendszert. Bevezetik a négyosztályos általános, és a tízosztályos középfokú oktatást. A kötelező általános iskolát a városokban 1986-ig, a falvakban 1987- ig vezetik be. Hatszáz iskola már megépült, s egyútal tanfolyamokat szerveznek a felnőtteknek az írástudatlanság visszaszorítására. A jövő ígérete: az idei tanévben nem kevesebb, mint 16 ezer fiatal kezdte meg az egyetemet — belföldön és a szocialista országokban. (f. a.) Korszerű harci repülőgépek (Fotó: KS) törekedne. Ezt szolgálja a haderők állandó modernizálása, a korszerű harci eszközök gyártása, illetve beszerzése. Célpont: a 9. cikkely A katonapolitikai vitákat nyomon követve könnyű felismerni: a fő célpont tulajdonképpen az ország alkotmánya. Japán 1947-ben hatályba lépett alaptörvényének 9. cikkelye szerint ugyanis az ország örök időre lemond a háborúról, az erő alkalmazásáról a nemzetközi kérdések rendezésében, illetve az azt a célt szolgáló haderő fenntartásáról. Eltörölték a kötelező sorozást, s tilos a japán fegyveres erők alkalmazása az ország határain kívül. A békealkotmány előírásait a hidegháború éveiben sajnos hamar mellőzték, s már 1950- ben 75 ezres „tartalékos rendőri hadtestet” állítottak fel. 1952 óta „önvédelmi erők” néven működik a ma már majd negyedmilliós japán hadsereg, amely korszerű légi és tengeri erővel is rendelkezik. Néhány hónapja született döntés egy saját tengeralattjáró-flotta szervezéséről is, s heves parlamenti vihart kavarva nemrég maga az igazságügyminiszter, alig egy hónapja pedig a vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke követelte az alaptörvény revízióját, a fegyveres erők támadóképességének növelését és a sorozás újbóli bevezetését. A szakértők értékelése szerint félő. hogy előbb-utóbb érvényre is jut ez a szándék. A kérdés csak az: hogyan módosítsák a fegyverkezésnek bizonyos fokig gátat vető előírásokat, lévén ez a hazai és nemzetközi közvélemény számára egyaránt „robbanásveszélyes” kérdés. Szuzuki Zenko kijelentései szerint a kabinet hivatalosan nem törekszik az alaptörvény módosítására, igaz, a kormányfő nem is utasítja el határozottan a jobboldali szándékokat. „Japán folytatja békés politikai stratégiáját — mondotta a miniszterelnök —, de a Tokió és Washington közötti biztonsági rendszer keretében folytatjuk önálló védelmi képességünk mérsékelt, ám a korszerű hadfelszerelésekre alapuló megerősítését is”. A kormányfő tehát óvatosan kezeli a problémát, annál is inkább, mert jól tudja: a fegyverkezési és alkotmánymódosítási ügyekben az egyébként erősen megosztott japán baloldali ellenzéki erők is egységesebben lépnének fel. Szegő Gábor Napi külpolitikai kommentár Pinochet — „Rend és béke.” Üj jelszó Chilében, akárcsak egy másik, amely arra utal, hogy az ország a „jólét” irányában halad. Különös jelentőséget ad a falakra mázolt jelmondatoknak, milliószámra szórt röpcéduláknak, az öles plakátoknak, hogy Augusto Pinochet tábornokot szerdán beiktatták az elnöki tisztségbe. Egyelőre nyolc évre. Ám a múlt év szeptemberében rendezett népszavazási komédia az új alkotmányról azt is bizonyította, hogy a monoklis tábornok rendkívül előrelátó. Az 1925-ben elfogadott és szerdán érvényét vesztett alkotmányt ugyanis a junta új alaptörvénnyel helyettesítette. S ebben az áll, hogy 1989 után a junta jelöli ki az elnököt, ismét nyolc évre. S ugyan kire esnék a választásuk, ha nem az Allende népi egységkormányát megdöntő, a haladó erőkkel szemben véres megtorló hadjáratot indító Pinochet tábornokra?! Így aztán gyakorlatilag élete végéig biztosította magának az elnöki tisztséget a tábornok, miután 1997-ben — a kilátásba helyezett első elnök- választások idején — már 82. évét is betölti. Persze másra is volt gondja. Arra például, hogy rendszerét végre a sok fenntartással és ellenérzéssel szemben valamelyest szalonképessé tegye. Hogyan? Egyszerű trükkhöz folyamodott: a terror légkörében rendezett szeptemberi népszavazás által „jóváhagyott” alkotmány ugyanis kimondja, hogy Chile — demokratikus köztársaság. Mi tagadás, ez már jókora új cégérrel szemfényvesztés. Hogyan is lehetne demokratikusnak nevezni egy rendszert, amely máig sem tisztázta legalább 2500 hazafi sorsát, azokét, akiket a kilencven hónappal ezelőtt amerikai támogatással szervezett szélsőjobboldali puccsot követően elhurcoltak, megkínoztak, s azóta nyomuk veszett. Többségük bizonyára nincs már az élők sorában, mások a junta börtöneiben és koncentrációs táboraiban sínylődnek. Kétségtelen, hogy az utóbbi években átlag hatszázalékos gazdasági növekedést ért el az ország. Számottevő mértékben csökkent az infláció, s az üzletek ismét megteltek áruval. Igaz, jobbára importcikkekkel, aminek nem maradt el a következménye: 1980-ban kétezernél több chilei vállalat — elsősorban kisebb üzem — tönkrement az importárukkal folytatott egyenlőtlen konkurrenciaharcban. Pinochet tekintélyes támogatókra talált az USA új adminisztrációjában. A Reagan- kormány már több jelentős intézkedéssel sietett eloszlatni a korábbi esztendőkben Chile irányában támasztott bizalmatlanságot. Föloldotta a hiteltilalmakat, s bizalmuk jeléül a latin-amerikai államok 1981. évi haditengerészeti gyakorlatára is meghívták a chilei flottát. Mindez persze mitsem szépít a juntáról alkotott képen. Az új santiagói cégér nem feledteti a régit: a junta véres terrorjáról, a hazafiak üldözéséről árulkodó valódit. Gyapai Dénes TELEX VILÁGREKORD A SZABAIDÖVÄSÄRON Világrekord született a genovai szabadidővásáron: a 29 éves Vires Vecchi nem kevesebb, mint 3 óra 5 perc 5 másodpercen keresztül szívta mindössze 3 gramm dohánynyal megtöltött pipáját. Ezzel az eredménnyel 331 vetély- társát utasította maga mögé. A „világbajnokságon” résztvevő 50 hölgy közül Tina Ca- vazzoni vitte a legtöbbre: neki egy óra 33 percen át volt elég a pöfékelnivaló. TÜDŐ-ÉS SZÍVÁTÜLTETÉS Sikeres tüdő- és szívátültetést végeztek tegnap a kaliforniai Stanford egyetem sebészei. Az orvostudomány történetében negyedik eset, hogy ilyen műtétet hajtanak végre. Az új szív és tüdő tulajdonosa, egy 45 éves kétgyermekes családanya egyelőre túl van a műtét megpróbáltatásain, de sorsa akkor dől el, ha 24 óra múlva kikápcsol- ják a mesterséges lélegeztető készüléket. rAkgyöGyítAs Űj segítséget jelenthet a rákos daganatok gyógyításában a „szupersugarat” gerjesztő neutron-generátor, amelynek kifejlesztésén brit szakemberek dolgoznak. Mint kedden közölték, a készülék két éven belül elkészül és három év múlva a kórházak is használatba vehetik. A készülék különösen alkalmas lesz a gyomor, a mellkas és a bélrendszer daganatos betegségeinek kezelésére. Szakértők szerint az új gyógyító eszközzel jelentősen emelni lehet a rák előrehaladott formájában szenvedő betegek gyógyulási arányát. AFGANISZTÁN: TTTLTirfc' "?'"T"J nifart - •; ~i MÁRCIUS 10-TŐL, AMÍG A KÉSZLET TART: [E] A KE1ET MUHAZ ABC-OSZTIU.YM j Sterilizált uborka 16,— Ft helyett 8,— Ft-ért Szilvabeíött 11,— Ft helyett 7,— Ft-ért 30-60% Céklasaláta 17,50 Ft helyett 5,— Ft-ért Csipkeíz 11,— Ft helyett 4,50 Ft-ért engedménnyel Őszibarackbefőtt 14,— Ft helyett 8,— Ft-ért Meggyjam 14,— Ft helyett 8,— Ft-ért ÉS MEG TÖBB MÁS KONZERVÁRU
