Kelet-Magyarország, 1981. március (41. évfolyam, 51-76. szám)
1981-03-12 / 60. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1981. március 12. Porták tavasszal M árcius második vasárnapján végre úgy érezhettük, hogy tavasz van. Sétára, kirándulásra, mozgásra csábító. Érzik ezt a városokban is, de különösen érzik falun, vagy a városok kertes házas területein. A tél végére megborza- sodott porták egyik napról a másikra megszépülnek, gereblyenyomot őriz az udvar, eltűnik a tél gyűjtötte szeméthalom. Jó sétálni ilyenkor, olyanok az udvarok, mint a magukat csinosító nekünk kedves asszonyok, ha vendéget várnak. Ez a vendég a tavasz. Sajnos, a vasárnapot követő hétköznapok megmutatják ennek a nagy taka- rítós, tisztálkodós kedvnek a másik arcát is. Tanácselnök ismerősöm panaszkodott: csupa új házas, szép portás falujában a tavasz telehordja az árkokat szeméttel, mert ennek a rendteremtő kedvnek a hatása csak a kerítésig terjed. Az „enyém” határán túl szabad préda a „másé”, még szabadabb préda a „közös”. Nincs ez mindenütt eny- nyire így. Sok helyütt maradt szép szokásnak a felgereblyézett útpadka, de azért a „közös” itt is préda. Akár városok, akár nagyközségek, községek határát járjuk, rátalálunk az udvarokból eltakarított szemétre. Valamikor kirándulásokra alkalmas kedves kiserdők, sétálni csábító ösvények, utak züllenek szemétteleppé. Faluk határában a nádasok vizén műanyag flakonok, festé- kesdobozok úsznak, a bokrok tövében szakadt fólia, háztartási szemét, kidobott autógumi, olykor kidobott karosszériaroncs csúfít a tájon. Mi történik? Tanácsi gyakorlatban a tiltott szemétlerakásból, az előforduláshoz képest ritkán lesz szabálysértési ügy, még ritkábban példát is adó büntetés. Akinek járműve, akár egy kézi kocsija van, az felrakja arra a kidobni valót és elviszi az első, a legközelebbi alkalmasnak tűnő helyig, ahol nincs tanú. Különben ez sem mindig szükséges, hiszen amit az ember így elintéz, azt a másik ember is ugyanígy intézi el. Vita csak abból lenne, ha egymásnak ^koznának kárt vele. Csúfítunk a tájon? Félő, hogy többet is teszünk. Kerül ezekre az alkalmi szemétdombokra olykor üzemi szemét, kerül jócskán veszélyes szemét is. Olyan, ami évmilliókig nem bomlik el, és olyan, ami elbomolva a talajban, a környezetben tehet, és tesz is kárt. A patakba töltött növényvédő vegyszer maradék szélsőséges példa, mert a kártétel is rögtön látható. Az árokpartra öntött festékmaradék nem okoz egymagában látványos kárt, de a sok maradék egyszer majd okozhat. |ok szó esik manapság a Balaton medencéjéről, az oda folyó szennyvizekről. Nos, igaz, hogy nem Balaton, de két dombunk között is parányi medence, félteni való föld a táj. E jegyzet sürgethetne példamutató szigorúságot, de hasznosabbra akart vállalkozni: megértetni magunkkal, hogy nemcsak a kerítésig miénk a világ. Szeretnék ugyanis úgy örülni a tisztálkodó kerteknek, udvaroknak, hogy ne kedvet- lenítsen a borzolódó táj. Bartha Gábor Az új balkányi iskolában ezerkétszáz kisdiák tanul. (J. L. felv.) Mátészalkai dalos tavasz '81 Felnőtt kórusok megyei bemutatója A szatmári „főváros” kulturális évadnyitója — ki tudja hány éve már — a dalos tavasz rendezvénysorozata. A nyitó hangversenyen március 8-án a város és a járás általános iskoláinak kórusai mutatkoztak be. Március 10-én a Tinódi kamarazenekar hangversenyére került sor, amelyen régi zenéket adtak elő történelmi hangszerekkel. Közreműködött Csapó Károly énekes. Vezényelt Mossóczy Vilmos. A rendezvénysorozat kiemelkedő eseménye lesz április 22-én a Szabolcsi szimfonikus zenekar hangversenye, „Szabadság a zenében” címmel. A műsorban többek között elhangzik Erkeltől: a Hunyadi-nyitány, Hacsatur- jántól a Kardtánc. A májusi három zenei rendezvény első eseménye a 10 éves Üttörőzenekar jubileumi hangversenye lesz, amelyen közreműködik a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola énekkara is. A gyerekek után két alkalommal a felnőtteké lesz a színpad a művelődési közüE3?hang C- f w i ff rr ipofuzo A Kelet-Magyarország február 28-i számának Hírek oldalán Miért nincs cipőfűző? címmel megjelent cikk a kiskereskedelmet marasztalja el, amiért Nyíregyházán nem lehet cipőfűzőt kapni. Áruforgalmi szakemberrel megvizsgáltattam szaküzletünk és áruházunk szakosz tályának cipőfűző-ellátását és megállapítást nyert, hogy a panaszos felvetése pontatlan, nem fedi a valóságot. Nem tájékozódott kellőképpen arról, hogy valóban nincs cipőfűző, ugyanis a Tanács- köztársaság téri Fonalházban 60, 85, 115 centiméteres fűző: fehér, barna, piros, fekete és sötétkék színben folyamatosan kapható, ugyancsak a boltban jelenleg 4700 pár található. A vizsgálat nemcsak a jelenlegi helyzetre terjedt ki, hanem visszamenőlegesen 3 hétre vizsgáltuk az ellátást. Hasonló a helyzet a Nyírfa Áruház rövidáruosztályán is, ahol szintén teljes a választék, kivéve a 60 és 85 cm-es fűzőt, amely színhiányos. Fentiek igazolják, hogy vállalatunkat a bírálat nem érinti, viszont kötelességemnek éreztem az előzőek leírását, mivel a cikk általánosan a kiskereskedelmet teszi felelőssé, nem pedig azt az egységet, ahol a nevezett cik két nem lehet kapni. Ivanov István igazgató pontban. Május 17-én a megyei felnőtt kórusok bemutatójára kerül sor, majd 23-án és 24-én „Tavaszi szél vizet áraszt..címmel népzenei bemutatót tartanak. Ezen a város és a járás népzenei együttesei, népdalkörei, hangszeres és énekszólistái mellett vendégszerepei Béres Ferenc, Bodza Klára énekesek, Béres János furulyán, Szőllős Beatrix cimbalmon. A hagyományos zeneiskolai tanári hangverseny ebben az évben is szerepel a programban. Többek között Schubert-, Schumann-, Händel-, Chopin-, Csajkovszkij-, Mozart- és Vivaldi-művek kerülnek előadásra. A záróhangversenyre június 1-én lehet majd a Zalka Máté Művelődési Központba ellátogatni. Zsoldos Barnabás Új lakótelepek Jobb áramellátás Hat helyen épít új áramelosztó, illetve áramellátó transzformátorházat Nyíregyháza új lakótelepein 1981-ben a TITÁSZ. Egyet-egyet a Keleti lakótelepen — Újvárosban —, a Vasvári Pál utcában, az öz közi lakótelepen, a Szarvas és Iskola utca sarkon, hármat pedig a Szamuely téri új lakások környékén. • A csatlakozó vezetékeket és az állomástechnológiai berendezéseket is magába foglaló, állami célcsoportos beruházásokra mintegy hárommillió forintot költenek. Az új transzformátorállomások elkészültével már hosszú távon biztosítják a folyamatosan épülő új lakások zavartalan energiaellátását. Nyíregyháziaké a szó Közösen fejlesztik a várest Elkészült Nyíregyháza VI. ötéves tervi fejlesztési koncepciója, amelyet a városi pártbizottság széleskörű társadalmi vitára bocsátott (Lapunk február 21-i számában négyoldalas mellékletben közöltük a városfejlesztési eredményeket és elgondolásokat.) A beérkező javaslatokat is figyelembe véve fogalmazzák majd meg a megyeszékhely fejlesztésének konkrét terveit. Élénk érdeklődést váltott ki a fejlesztési koncepció. Többen juttatták el javaslataikat szerkesztőségünkhöz is. Hőközpontot szerelnek — Megvitattuk Nyíregyhá- az középtávú fejlesztési elképzeléseit és sok olyan célt találtunk benne, amelyek megvalósítását mi a munkánkon felül is tudnánk támogatni — írja levelében Tóth János, az ingatlankezelő és szolgáltató vállalat igazgatója. — 650 fős kollektívánk elsősorban szocialista brigádjaink vállalásai révén kíván segíteni. Távhőszolgáltatási üzemünk három szocialista brigádja elvégzi egy iskolai hőközpomt teljes gépészeti, szerelési munkáit és három gyermekintézményben védnökséget vállalnak a fűtő- és melegvíz-szolgáltató berendezések felett; a szükséges javítást - karbantartást soron kívül, társadalmi munkában elvégzik. A termelési üzem, a házkezelési osztály, a gépjárműjavítási üzem keretében dolgozó hét szocialista brigád egy-egy gyermek- intézményben vállal állagmegóvási, karbantartási, a berendezések javításával ösz- szefüggő társadalmi munkát. Á zöldfelületek bővítése érdekében 500 facsemete elültetésére vállalkozunk (ebből kétszázat a KISZ-fiatalok ültetnek el), házfelügyelőink pedig védnökséget vállalnak a környezetükben meglevő fák gondozására. A vállalat segíti a jósavárosi nyugdíjasklub létesítését. Az Ungvár sétányon erre helyiséget biztosítunk, műszaki osztályunk szocialista brigádja pedig elkészíti — társadalmi munkában — az átalakításra vonatkozó műszaki tervet. Jäger Zoltán, a népfront városi bizottságának elnöke: — 1985-ig szóló elképzeléseink esetében még inkább fontos a tervek ismertetése, a jó javaslatok összegyűjtése, mivel anyagi forrásaink nem bővülnek jelentősen, az igé/ nyék pedig nőnek. Ezért különösen fontos a rangsorolás és annak indoklása, elfogadtatása. — Különösen nagy érdeklődés kíséri a lakásépítési terveket s kedvező, hogy a koncepcióban ismertetett számok közel állnak az V. ötéves tervben teljesítettekhez. Javítani lehetne az eredményességet, ha a lakáselosztás, lakásgazdálkodás színvonalasabb volna. A következő években jobban figyelembe kellene venni a családok teherbíró képességét is, amikor a különböző lakásépítési formában lehetőséget biztosítanak. Fokozottabban kellene kihasználni a városgazdálkodás, közterület-fenntartás újonnan kialakított szervezetét is: jobban védeni a parkokat, fákat, tisztábban tartani a közterületeket. Ehhez azonban nemcsak a vállalatok, hanem a lakosság közreműködésére is szükség van. Körzeteinkben jelentős társadalmi munkákat szervezünk. — Célszerű yolna egy egész városra kiterjedő vizsgálat után újabb lehetőségeket feltárni, hogy — átmenetileg — nem vehetők-e igénybe helyiségek tantermek céljára, így ne kelljen 40-nél nagyobb létszámú osztályokat indítani. őrizzük a hagyományt — Tetszett a nyilvánosságra hozott koncepció, amely szinte beavatott a városfejlesztés gondjaiba — fogalmazott Driszku János, a négyes népfrontkörzet titkára. — Meglepett az akció, hogy ültessen mindenki egy fát, de nagyon időszerűnek tartom és magam is részt veszek benne, hiszen eddig többnyire csak a zöldterületek csökkenésének lehettünk szemtanúi. Jónak tartom a különböző területek közötti rangsorolást. de felhívnám a figyelmet: fordítsanak naCsőkígyók (Jávor László felvétele) Virágot lopni is bűn Az engedély nélküli pecást még a halak sem találhatták szimpatikusnak. Nem haraptak a horgára akasztott csalira. A horgásznak ennek ellenére ötszáz forintjába került a giliszta „fürdetése”. Egy másik férfi ezer forintot fizetett — két doboz Szimfóniáért. Társa, két deci cseresznyepálinkáért — ugyanennyit. Mindketten fizetés nélkül akartak távozni. így aztán ezer-ezer forintjuk nem az áruház kasszájába, hanem a Fehérgyarmati Városi Tanács bankszámlájára került. Nincs még két esztendeje, hogy rendelet terjesztette ki a tanácsok hatáskörébe tartozó szabálysértési ügyek jogkörét. A Fehérgyarmati Városi Tanács igazgatási osztálya szabálysértési csoportjánál a leggyakrabban előforduló szabálysértésekről érdeklődtünk. Múlt évi mérlegük szerint emel- -kedett a városban a szabálysértési ügyek száma. A csoporthoz kerülő száznyolc eset zöme tárgyalás nélküli bírság kiszabásával végződött. Legtöbben a köztulajdon ellen vétenek. Az áruházi tolvajok árulistáján a már említett cigarettán, szeszes italon kívül, olyan tétel is szerepel, mint egy doboz cipőkrém (!). Sokan szegik meg a tanácsrendeletnek azt a pontját, amely közterületen megtiltja a szeszes ital fogyasztását. De több tucatnyian fizettek bírságot a köztisztaság ellen vétők, a tiltott helyen, vagy engedély nélkül horgászók, kutyával veszélyeztetők, jogosulatlanul kereskedők, iparengedély nélkül munkát vállalók, a kontárok. A tankötelezettség megszegése, az élelmiszer minőségének megrontása (rossz volt a kenyér), bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt csak néhány esetben kezdeményezett a tanács eljárást. Virágot lopni nem bűn — gondolhatta az a gyarmati, aki közterületről szedte össze a csokrot, hogy azt halottak napjára a temetőbe vigye. Ügye, az aktájához csatolt, s a bírság befizetését igazoló csekk beérkezésével ért véget. Sokan kérnek a bírságra részletfizetési kedvezményt. Indokolt esetben meg is kapják. Ám a legtöbb szabálysértő egyáltalán nem akar fizetni. Tőlük munkahelyükön keresztül, fizetésükből vonják le a bírság összegét. A munkahelyhez kerül azoknak az ügye is, akik munkakörükkel összefüggő szabálysértést követnek el. A pontatlanul vagy hiányosan vezetett menetlevél, kiállítói ellen a gépkocsivezető saját vállalata folytat fegyelmi eljárást. A fiatalkorúak — egyébként örvendetesen kevés — ügye pedig tanintézetük hatáskörébe tartozik. Több mint hetvenötezer forintot fizettek ki tavaly a fehérgyarmati szabálysértők. A bírság ösz- szegének kiszabása előtt a szabálysértési csoport munkatársai figyelembe veszik az elkövető korábbi magatartását. Ha két éven belül nem volt egyéb szabálysértése, enyhébb, ellenkező esetben súlyosabb a büntetés. Ezer forintos bírságátlaguk a megyei átlagnál magasabb. Minden bizonnyal jelentkezik is majd visszatartó hatása. Hiszen nem a vétség megtorlása, hanem a további szabálysértések elkövetésének megelőzése a cél. (csendes) gyobb gondot az új lakótelepek külsejére, mert azok nagyon egyhangúak. Szokás volt korábban, hogy bemutatták a várospolitikai terveket, tartsák meg ezt a gyakorlatot is. Jó lenne, ha a város gondot fordítana a lebontásra kerülő városrészek lefényképezésére és megörökítésére, mert a földszintes Nyíregyháza úgy tűnik el, hogy azt később talán a ma tőrfotókon sem tudják majd bemutatni, pedig nem árt a hagyományőrzés. Diákok szakmunkája — Szimpatikus a koncepció, mert a figyelem központjában az ember áll — írja levelében dr. Farkas Károly, az építőipari és vízügyi szak- középiskola igazgatója. — A vízellátás, közművesítés feltételeinek további javításával újabb hátrányaink szűnnek meg. Az a város, amelynek csak 1966-tól van vízműve, szomját holnap már a Tisza vizével oltja. A bujtosi sportkombinát, jégpálya, járdaépítés, fásítás egyenként olyan cél, amelyért társadalmi ösz- szefogással is sokat lehet tenni. Nyíregyházán sok a diák, köztük szakközépiskolások, szakmunkástanulók, akik már szakmai ismereteiket felhasználva is közreműködhetnének a városfejlesztésben. A mi diákjaink egy-egy csoportja szívesen segítene a járdaépítésben a szintezési, kitűzési, előkészítési munkák elvégzésében. Tanáraink közül többen vállalnának egyszerűbb társadalmi munkák műszaki tervezését, adnának szakmai tanácsot a kivitelezéshez. Javasoljuk, hogy a város illetékesei mérjék fel, milyen szakmai munkában segíthetnének Nyíregyháza diákjai, hogy szebb, gazdagabb legyen megyeszékhelyünk. Méhecske ifiklub A tiszavasvári Méhecske ifiklub 1979 szeptemberében alakult meg. Már az előző években is dolgoztak KISZ- aktivista körben. Ebben az évben megerősödve kezdtek a munkához 20 aktív ifissel. KözségüriffBbn az ifivezetők igen jó eredménnyel kezdtek el dolgozni. Az ifiklub munkája jó hatással van a KISZ- alapszervezetekre is. Miután az ifisek más és más alapszervezet tagjai, úgy sikerült az ifis szellemet továbbadni. Javasolták az alapszervezeteknek, hogy 7—8. osztályos rajokat patronáljanak, mert ezekben az osztályokban a legfontosabb a KISZ-életre való felkészítés. Az ifivezetői klub úttörőknek szánt programjait négy úttörőcsapat tagjainak, illetve képviselőinek szervezi. Ezek elsősorban községi szintű rendezvények. Programjukban eddig a következők szerepeltek: ismerkedés — kötetlen beszélgetés; játék, daltanulás, úttörő—KISZvetélkedő, természetvédelmi vetélkedő — ezt a Victor Jara KISZ-alapszervezet rendezte, sportdélután. Bemutatjuk Kilián Györgyöt címmel a KlSZ-szerve- zet titkára tartott előadást és a kérdésekre is válaszolt. Ez megkönnyítette számunkra a KISZ-es munkába való bekapcsolódást — mondotta egy úttörő. A klubdélután — a tánc és a szórakozás sem maradhat ki programjaikból. Az úttörők is elégedettek, hisz ők javasolták ezt a munkamódszert. (n. a.)
