Kelet-Magyarország, 1981. március (41. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-04 / 53. szám

4 KELET-MAGYARORSZÁG 1981. március 4. Véget ért az SZKP kongresszusa (Folytatás u 1. oldalról) tó energia gazdagítani fogja minden dolgozó kollektíva, minden körzet, terület, köz­társaság és az egész ország munkáját. A szovjet emberek kong­resszusi munkaversenyben aratott győzelmeiről szóló sok ezer jelentés ünnepélyes tisz­telgés volt a kongresszus előtt, és hatalmas támogatást jelentett munkájához. Üj eredményekkel, új, dicső győ­zelmekkel örvendeztették meg hazánkat az üzemek és villamos erőművek dolgozói, a falusi dolgozók, állatte­nyésztők, építőmunkások, a szállításban dolgozók, a tudo­mány és a kultúra munkásai. Valamennyi küldött-társam nevében őszinte elismerése­met szeretném tolmácsolni a kongresszust megelőző mun­kaverseny valamennyi részt­vevőjének magasztos, hazafi­as lelkesedésükért, a párt és az egész nép gondolatai, cél­jai és tettei egységének e nagyszerű kinyilvánításáért! Kifejezően tanúsítja ezt az a sok száz ezer levél is, amelyben különböző szerve­zetek, dolgozó kollektívák és szovjet állampolgárok tolmá­csolták jókívánságaikat, s kí­vántak sok sikert a kongresz- szus munkájához. Ügy gon­dolom, valamennyiünk nevé­ben mondhatom: őszinte kö­szönet e levelek szerzőinek! A szovjet emberek tudják: a párt jelszava — mindent a szovjet ember javára, min­dent az ember nevében. Tud­ják, és éppen ezért forrón támogatják a párt politikáját. De tudjuk azt is, hogy sem­mit sem érhetünk el köny- nyedén. Az életkörülménye­ket csupán maguknak a szovjet embereknek a meg­feszített munkájával javít­hatjuk. Az érqtt szocializmus a legnagyobb lehetőségeket biztosítja minden egyes ál­lampolgár képességeinek tel­jes kibontakoztatásához. Fel­adatunk az, hogy éljünk is ezzel a lehetőséggel. És mi képesek vagyunk a szabad, tudatos, önmagunkért és tár­sadalmunkért végzett mun­kára! Ügy vélem, szilárdan bíz­hatunk abban, hogy a kong­resszus által kijelölt feladato­kat nem csupán teljesítjük, hanem túl is teljesítjük! A XXVI. kongresszus ismét megmutatta, hogy a Szovjet­unió Kommunista Pártja ha­talmas, egészséges, érett kol­lektíva. A kommunisták tár­sadalmunk megingathatat­lan támaszai, s e társadalom élő lelkét, a nép igazi forra­dalmi élcsapatát alkotják. A múlt és a jelen tapasz­talatai alapján jól tudjuk, hogy a társadalom vezető erejének szerepét nem lehet automatikusan betölteni. Ezért a szerepért meg kell dolgozni, ezt a szerepet a dol­gozók érdekeiért vívott sza­kadatlan munkával kell biz­tosítani. Ez a szerep annál szilárdabbá válik, minél erő­sebbek lesznek a pártot a néphez fűző kötelékek, s a párt minél inkább átérzi a néptömegek igényeit, gond­jait. A párt' ereje a néppel való egységben van! A nép ereje pedig a párt­tal való egységben, a párt vezető szerepében van! Elvtársak! Kongresszusunk egész munkája, s a kongresz- szuson elfogadott valamennyi dokumentum ismét bebizo­nyította, hogy nemzetközi te­vékenységünk fő területe, ál­lamunk fő külpolitikai célki­tűzése a béke megőrzése volt és marad. Külpolitikai programunk az enyhülés folytatásának és elmélyítésének, a fegyverke­zési hajsza beszüntetéséért vívott küzdelemnek a prog­ramja. Elvtársak! Az SZKP törté­netében még soha nem kép­viseltette magát egyetlen párttanácskozásunkon sem annyi kommunista, munkás és más forradalmi párt, mint a XXVI. kongresszuson. Har­costársainknak itt a kong­resszuson, a Moszkvában, s más városokban megtartott gyűléseken elhangzott felszó­lalásai tovább erősítették a társadalmi haladás megállít- hatatlanságába, a világ for­radalmi átalakulásának el­kerülhetetlenségébe vetett hitünket. őszintén hálásak vagyunk azokért az elismerő szava­kért, amelyeket pártunkról, országunkról mondtak. Biz­tosak lehetnek abban kedves elvtársak, hogy o Lenin út­mutatásaihoz hű szovjet kom­munisták a jövőben is ren­díthetetlenül kitartanak pár­tunk kipróbált, internaciona­lista irányvonala mellett. A külföldi elvtársak vala­mennyi felszólalását áthatot­ta a béke és az emberiség ha­ladása nevében megvalósuló egység szükségességének gon­dolata. E két fogalom napja­inkban megbonthatatlan kap­csolatban áll egymással. A béke — a haladás meghatá­rozó feltétele az emberi tevé­kenység minden területén. Meggyőződésünk: ha a kom­munisták, a forradalmárok, valamennyi józan gondolko­dású erő teljes mértékben fel­ismeri a reá háruló felelőssé­get és egységesen lép fel, ak­kor a béke ellenségeinek ter­vei egészen bizonyosan ku­darcot vallanak. Elvtársak! Pártunk, amióta Lenin megalapította, biztosan halad a szocializmus és a kommunizmus építésének a nagy Lenin által kijelölt út­ján. Az eltelt időben sokszor megjósolták elkerülhetetlen bukásunkat. Sokszor próbál­tak arra kényszeríteni ben­nünket, hogy megtagadjuk ki­tűzött céljainkat. Ellensége­ink sokszor próbáltak meg­győzni bennünket arról, hogy hibáztunk, hogy helytelen úton járunk ... S mi történt? — ezeknek az embereknek a legtöbbjét azó­ta elfeledték. A szocializmus pedig él! Fejlődik, s töretle­nül halad előre. És mi nem egyszerűen hisszük, hanem szilárdan tudjuk: legfőbb cé­lunkat is elérjük, felépítjük a kommunista társadalmat! Ez meggyőződésünk, mert hiszünk eszméink szent igaz­ságában. Meggyőződésünk, mert ismerjük népünk kime­ríthetetlen hatalmát. Meggyő­ződésünk, mert tudjuk: pár­tunk marxista—leninista irányvonala az igazi irányvo­nal! Haladjunk bátran előre a kommunizmushoz vezető úton! Erősödjék tovább a kom­munista párt és a szovjet nép megbonthatatlan egysége! Erősödjék tovább a szocia­lista közösségnek, földünk va­lamennyi forradalmi erejé­nek egysége! Dicsőség lenini pártunknak! Éljen a nagy szovjet nép! Éljen a béke! Éljen a kommunizmus! Ezzel engedjék meg, hogy befejezettnek nyilvánítsam a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXVI. kongresszu­sát. Fogadás a Kremlben Brezsnyev és Husák mondott pohárköszöntőt A Szovjetunió Kommunis­ta Pártjának Központi Bi­zottsága kedden kora délután a Kremlben fogadást adott a XXVI. kongresszus küldöttei és külföldi vendégei tisztele­tére. A vendégek között volt az MSZMP Központi Bizott­ságának küldöttsége, amelyet Kádár János, a KB első tit­kára vezet. A rendkívül meleg hangu­latú fogadáson Leonyid Brezs­nyev, az SZKP KB főtitkára mondott pohárköszöntőt. Kedves elvtársak! Baráta­im! Tisztelt vendégeink! Az SZKP Központi Bizott­ságának és Központi Revíziós Bizottságának most megvá­lasztott tagjai és póttagjai ne­vében szívélyesen köszöntőm önöket fogadásunkon! Véget ért ez a pártunk és országunk történetében örök­re bekerülő nyolc nap — a Szovjetunió Kommunista Pártja XXVI. kongresszusá­nak feszített ütemű munká­val eltelt nyolc napja. Önök, kedves vendégeink, akik részt vettek ebben a munkában, közvetlenül érzé­kelhették, milyen pezsgő és milyen gazdag a mi szovjet országunk élete, milyen na­gyok és sokrétűek azok a feladatok, amelyeket Lenin pártja a kommunista építés folyamán megold. Nagyon örülünk, kedves elvtársak, hogy részt vettek kongresszusunkon, s őszintén köszönjük önöknek, hogy fel­szólaltak a kongresszus kül­döttei és üzemeink dolgozói előtt. Önök hamarosan visszatér­nek hazájukba és folytatják gyümölcsöző tevékenységü­ket. Azok a körülmények, amelyek között önök dolgoz­nak, igen különbözőek. Ám valamennyiünket egyesít az igazságosság, a szabadság és a dolgozó emberek boldogsá­gának eszményeihez való hű­ség. S egyesít bennünket az az eltökélt szándékunk is, hogy megőrizzük és megszi­lárdítsuk a világ békéjét. Úgy vélem, kongresszusunk világosan megmutatta: a szovjet kommunisták tökéle­tesen tisztában vannak azzal, milyen nemzetközi felelősség hárul rájuk abban a harcban, amelyet e magasztos célért vívunk. Arról, hogy milyen kitartó­an és rendíthetetlenül harco­lunk a népeknek az új világ­háború veszélyétől, a fegy­verkezési hajsza terheitől va­ló megóvásáért, ékesszólóan tanúskodnak a kongresszu­sunk által elfogadott új bé­kekezdeményezések. Meg­győződésünk, hogy ezek a kezdeményezések elnyerik a világ valamennyi, egészséges, józan gondolkodású erejének támogatását. Végezetül szeretném bizto­sítani önöket, kedves baráta­im, hogy a Szovjetunió Kom­munista Pártja továbbra is mindent megtesz a testvéri szocialista országok népeivel, s valamennyi ország dolgozó tömegeivel bennünket össze­kötő, a barátságon és a szo­lidaritáson alapuló kapcsola­tok erősítéséért. Emelem poharam: — A népek szabadságának és az emberiség társadalmi haladásának nagy ügyére! — Az enyhülés megszilár­dításában, a fegyverkezési hajsza megfékezésében, az ál­talános béke megerősítésében születő új sikerekre! — Az önök egészségére, kedves elvtársak! Ezután Gustáv Husák po­hárköszöntője hangzott el. Kedves Brezsnyev elvtárs! Tisztelt elvtársak! Kedves barátaim! Abban a megtiszteltetésben részesültem, hogy a 123 kül­földi küldöttség nevében szívből jövő köszönetét mondjak a Szovjetunió Kom­munista Pártja Központi Bi­zottságának az SZKP XXVI. kongresszusára történt meg­hívásért, azért a vendégszere­tetért, amelyben önök nagy országukban részesítettek bennünket. Nagy örömünkre szolgál, hogy részt vehettünk a szovjet kommunisták leg­magasabb szintű fórumán. Az SZKP XXVI. kongresz- szusa a kommunista jövő épí­tői, a békéért, a népek sza­badságáért, a társadalmi ha­ladásért, a munka emberei­nek boldogabb életéért vívott küzdelem legkövetkezetesebb harcosai hősiességének, lelke­sedésének és önfeláldozásá­nak ragyogó megnyilvánulá­sa volt. Ez a kongresszus úgy kerül be az önök pártja, az egész nemzetközi kommunis­ta és munkásmozgalom törté­netébe, mint azoknak a sike­reknek lenyűgöző bizonyíté­ka, amelyeket a szovjet nép lenini pártja vezetésével el­ért. Kongresszusuk meggyőző megnyilatkozása volt az SZKP egységének és össze- forrottságának, annak a mélységes bizalomnak és tá­mogatásnak, amelyben a szovjet emberek részesítik a párt politikáját. A proletár, szocialista internacionaliz­mus nagy iskolája lett, A kongresszus nemcsak a szov­jet nép körében kapott nagy visszhangot, hanem az egész világon. Az önök országának kommunistáihoz, dolgozói­hoz hasonlóan az egész világ jóakaraté emberei is nagy tisztelettel viseltetnek az SZKP, a Szovjetunió iránt, személy szerint ön iránt, kedves Leonyid Iljics. Azok a mélyreható eszmék, amelyek áthatották a kong­resszus egész munkáját, a ta­pasztalat gazdag forrását je­lentik a szocializmus útján haladó országoknak, a lelke­sedés kimeríthetetlen forrá­sát a nemzetközi kommunis­ta és munkásmozgalomnak, a népek nemzeti-felszabadító harcának. Az elmúlt napokban Moszk­va felé fordultak a kommu­nisták, a haladó és a béke­szerető erők az egész világon, mert onnan ismét nagy erő­vel, nagy meggyőződéssel hangzott fel a béke hangja. Teljes szívemből üdvözlöm önöket, kedves barátaim, a kongresszus munkájának eredményes befejezése alkal­mából. Ezek az elmúlt na­pok mindörökké megmarad­nak emlékezetünkben. Azzal a tudattal térünk haza a vi­lág minden részébe, hogy az SZKP XXVI. kongresszusa kimagasló mérföldkő lett a szovjet nép életében, a kom­munizmusért és a békéért ví­vott harcában. A szovjet kommunisták nagy fóruma külföldi résztvevőinek nevé­ben szeretném biztosítani önöket: mi sem kíméljük erőnket, hogy méltóképpen járuljunk hozzá a szocializ­mus, a haladás és a béke vi­lágméretű győzelméhez. Tisztelt Leonyid Iljics! En­gedje meg, hogy a kongresz- szus külföldi résztvevői nevé­ben melegen köszöntsem önt az SZKP KB főtitkárává történt újraválasztása alkal­mából, jó egészséget, alkotó sikereket, hosszú éveket kí­vánjak felelősségteljes mun­kája folytatásához. Ez a munka kiemelkedő hozzájá­rulást jelent a lenini párt tevékenységéhez, a szovjet nép jólétéhez, az egész em­beriség békéjéhez és boldog­ságához. Azt kívánjuk a szovjet kommunistáknak, a testvéri szovjet ország hős munkásosztályának, egész né­pének, hogy nagy sikereket érjenek el a kongresszus ha­tározataiban foglalt nagysze­rű feladatok megoldásában. Javaslom, emeljük poha­runkat — a Szovjetunió dicső kommunista pártjára, a párt sikereire, a Szovjet Szocia­lista Köztársaságok Szövet­ségének további felvirágzásá­ra! — Az SZKP lenini Köz­ponti Bizottságára, Politikai Bizottságára, amelynek élén a párt főtitkára, kedves ba­rátunk, Leonyid Iljics Brezs­nyev elvtárs áll! — A nemzetközi kommu­nista és munkásmozgalom­nak a marxizmus—leniniz- mus és a proletár internacio­nalizmus elvei alapján meg­valósuló egységére! — A kommunizmus, a tár­sadalmi haladás és a béke ügyének újabb, világméretű győzelmeire! Szovjet segítség az afganisztáni gazdaságnak A Szovjetunió'és Afganisz­tán külkereskedelmi kapcso­latainak fejlődését bizonyít­ja, hogy az országban het­vennél több különféle ipari objektum épül szovjet közre­működéssel — jelentette ki Iliodor Kulev, a Szovjet Kül­gazdasági Kapcsolatok Álla­mi Bizottságának elnökhe­lyettese. A legjelentősebb vállalko­zások közé tartozik a dzalal- abadi öntözőmű építése. Évi 110 ezer tonna nitrogéntartal­mú műtrágyát ad majd az af­gán mezőgazdaságnak a Ma- zar-i-Sharifban épülő két műtrágyagyár. Ugyancsak szovjet segítséggel épül az ország északi részén az afgán ipar számára igen nagy je­lentőségű, évi 4 milliárd köb­méter kapacitású két gáz­gyár. • A közelmúltban a két or­szág számos megállapodást és jegyzőkönyvet írt alá, ame­lyek megvalósítása lehetősé­get nyújt Afganisztán gazda­sági potenciáljának további növelésére. A tervek szerint a közös vállalkozásban fel­építendő széndúsító üzem Af­ganisztán legnagyobb ipari létesítménye lesz. Ugyancsak megállapodást kötöttek arról, hogy Dzalal-Abadban oliva- feldolgozó üzemet építenek, s kőolaj finomító is létesül az országban. A szovjet határtól Mazar-i-Sharifig villamos távvezetéket építenek, s az elképzelések szerint híd léte­sül az Amudarján. A Szovjetunió és Afganisz­tán műszaki-gazdasági együtt­működése természetesen a kétoldalú árucsere-forgalom növekedésében is tükröződik. A Szovjetunió mindenekelőtt földgázt, citrusféléket, szárí­tott gyümölcsöket, nyersbőrö­ket és nitrogénműtrágyát vásárol Afganisztántól. Kína kiigazítja költségvetését Kína a beruházásokra for­dított összegek nagyszabású csökkentését tervezi, hogy ez­zel fékezze meg az inflációt — jelentette be Jao Ji-lin miniszter, az állami tervbi­zottság vezetője. Az idén mintegy 16 milli­árd dollárral kevesebbet köl­tenek beruházásokra. A ki­igazított tervek szerint 6 millió tonnával csökken az olajtermelés, 21 millió tonná­val a széntermelés és 2 mil­lió tonnával lesz kevesebb az előállított acél mennyisége is. Az energiahiány már eddig is a kínai gazdaság fejlődé­sének egyik kerékkötője volt, ezért — mint nyugati megfi­gyelők vélik, — az energia­kenése további gondokat okoz. Jao Ji-lin sürgette, hogy csökkentsék az ipari termelés fajlagos energiafel­használását. A beruházások visszafogá­sa érzékenyen érinti a kül­földi vállalatokat, de — mint az állami tervbizottság ve­zetője közölte —, Kína to­vábbra is nyitva tartja ka­puit a külföldi vállalkozók előtt és teret enged a piaci erők érvényesülésének. Jao elismerte, hogy Kína jelentős gondokkal küszködik, de — mint. mondotta — a gazdasági helyzet „ritkán volt jobb a mostaninál 1949 óta”. „Az emberek többet keres­nek és jobban élnek” — hordozók termelésének csők- mondotta, Kommentár N amíbia ismét — ne­héz lenne hamar- ában megmondani, hányadszor — az ENSZ- közgyűlés napirendjére került. Megint csak a faj­üldöző pretoriai rezsim ellen hangzik el a vád: törvénytelenül megszállva tartja Namíbiát, nem haj­landó eleget tenni az ENSZ éá az Afrikai Egy­ségszervezet többszörös fölszólításának. A hétfőn kezdődött vi­tában nem vehet részt a Dél-afrikai Köztársaság küldöttsége. A részt vevő államok delegátusai kö­zül 112 a kizárás mellett, 22 ellene szavazott, hatan tartózkodtak. A voksok aránya nagyjából azonos az 1974. évivel, amikor ugyancsak kizárták a dél­afrikai küldötteket a köz­gyűlés munkájából. (Ami nem jelenti viszont azt, hogy a Dél-afrikai Köz­társaságnak ajtót mutat­tak a világszervezetben. Erről ugyanis csak a Biz­tonsági Tanács dönthet.) Figyelemre méltó, hogy a hétfőn lezajlott szava­zásban miként oszlottak meg az erők. Gazdasági — és ennélfogva politikai — okokból például a Közös Piac valamennyi tagálla­ma a pretoriai rezsim el­távolítása ellen foglalt ál­lást. Gurirab, a Délnyu­gat-afrikai Népi Szervezet, a SWAPO állandó ENSZ- megfigyelője joggal kelt ki élesen a Pretoriával együttműködő nyugati ha­talmak ellen, amelyek a bojkottfelhívásokkal da­colva, továbbra is szoros gazdasági és kereskedelmi kapcsolatot ápolnak a faj­üldöző rezsimmel. Ha a világszervezet fel­hívásai sorra következ­mény nélkül maradnak, Namíbia helyzetén nehéz lesz változtatni — hangoz­tatták az ENSZ-vita szó­nokai. Hasonló aggodal­muknak adtak hangot az Afrikai Egységszervezet miniszteri tanácsának résztvevői Addisz Abebá- ban véget ért ülésükön. A külügyminiszterek kérték, hogy a Biztonsági Tanács áprilisi ülésén fogadjanak el olyan szankciókat Pre­toriával szemben, amelyek valamennyi államra köte­lező érvényűek. A Dél-afrikai Köz­társaság jogsértő jelenléte Namíbiá­ban nem új keletű prob­léma, Pretoria arcátlan ki­hívása a világ ellen még- kevésbé az. A sorra meg­hiúsult szankciók miatt méltán elégedetlen namí- biai népnek ilyen körül­mények között nem marad más választása, mint foly­tatni a harcot a megszál­lók ellen, a felszabadítá­sért, a teljes függetlenség kivívásáért. Gy. D. B ^ ■' ■ gk ■ ___ _______¥ ■_ ■ ___ I’Ft'SdP*m * NJIBtlInig

Next

/
Oldalképek
Tartalom