Kelet-Magyarország, 1981. március (41. évfolyam, 51-76. szám)
1981-03-31 / 76. szám
4 KELET-MAGYARORSZÁG 1981. március 31. Felszabadulásunk 36 évfordulójára Kitüntetett művészek Kiváló és érdemes művészi kitüntető címeket nyújtottak át hétfőn a Parlamentben a szocialista kultúrát kiemelkedő értékekkel gazdagító alkotók munkásságának elismeréseként, hazánk felszabadulásának 36. évfordulója alkalmából. Az ünnepségen részt vettek: Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Aczél György miniszterelnök-helyettes és Óvári Miklós, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, a Politikai Bizottság tagjai. A kitüntetetteket Pozsgay Imre művelődési miniszter köszöntötte. Beszédében hangsúlyozta: a művészi alkotások a közösségben, a népben, a nemzetben, a szocialista társadalmi rendszerben gyökereznek. Megnyilvánulásuk azonban személyes. A kitüntetések átadásakor gondoljunk arra, hogy adományozásukban benne van népünk nagyszerű alkotóképességének felismerése, s vele azok személyes teljesítményének elismerése, akik ezeket a műveket világra hozták. Akik itt ma címet, s rangot kapnak, nem egyetlen látványos teljesítményért, hanem egy-egy művészi életszakasz eredményeiért részesülnek kitüntetésben, tehát eddigi életük sikereivel vannak jelen. A továbbiakban rámutatott a kulturális politika, a kormányzat azon törekvésére, hogy az alkotó munkát, a művészi értéket, a nép iránti elkötelezettséget kísérje méi- tó elismerés. E díjakban is kifezejődik a kormányzatnak az a szándéka, hogy közvetítőként lépjen be a művész és a közönség kapcsolatába. E szándékunk megvalósításában századunk olyan magyar géniuszai segítenek eligazodni, mint Ady Endre, József Attila, Bartók Béla, Kodály Zoltán, akik jól példázzák, hogy a legjobb magyar művészek kortársként is bekapcsolódhatnak hazájuk kultúráján át az egyetemes emberi művelődés, mindenekelőtt a haladó szocialista kultúra áramába — mondotta Pozsgay Imre, majd átnyújtotta a kitüntetéseket. Az ünnepség után fogadást adtak a Parlamentben a kiváló és érdemes művészeim új birtokosainak számára. A Minisztertanács a szocialista kultúra fejlesztése terén szerzett kimagasló érdemei elismeréséül, hazánk fel- szabadulásának 36. évfordulója alkalmából a „MAGYAR népköztársaság KIVÁLÓ MŰVÉSZE” kitüntető címet adományozza Devich Sándornak, a Bartók vonósnégyes Kossuth-díjas másodhegedűsének, az Állami Hangverseny-zenekar tagjának, Komlós Péternek, a Bartók vonósnégyes Kossuth-díjas primáriusának, a Magyar Állami Operaház koncertmesterének, Mező Lászlónak, a Bartók vonósnégyes Liszt Ferenc-dí- jas tagjának, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola egyetemi docensének, Németh Gézának, a Bartók vonósnégyes Kossuth-díjas brácsásának, a Magyar Állami Operaház mélyhegedűszólam-vezetőjének, Czabarka Györgynek, a Magyar Televízió Balázs Bé- la-díjas operatőrének, a Magyar Népköztársaság érdemes művészének, Galambos Erzsinek, a Fővárosi Operettszínház Jászai Mari-díjas színművészének, a Magyar Népköztársaság érdemes művészének, Hotvai István Kossuth-díjas rendezőnek, a Vígszínház igazgatójának, a Színház- és Filmművészeti Főiskola egyetemi tanárának, a Magyar Népköztársaság érdemes művészének, Kiss István Kossuth-díjas szobrászművésznek, a Magyar Képző- és Iparművészek Szövetsége elnökének, a Magyar Népköztársaság érdemes művészének, László Margitnak, a Magyar Állami Operaház Liszt Ferenc-díjas magánénekesének, a Magyar Népköztársaság érdemes művészének, Máthé Erzsinek, a Nemzeti Színház Jászai Mari-díjas színművészének, a Magyar Népköztársaság érdemes művészének, Nepp Józsefnek, a Pannónia Filmstúdió Balázs Béla- díjas rajzfilmrendezőjének, a Magyar Népköztársaság érdemes művészének, * Papp Gyula festőművésznek, a Magyar Népköztársaság érdemes művészének, Pártay Lillának, a Magyar Állami Operaház Liszt Ferenc-díjas magántáncosának, a Magyar Népköztársaság érdemes művészének, Szobó Árpádnak, a Magyar Filmgyártó Vállalat Balázs Béla-díjas operatőrének, a Magyar Népköztársaság érdemes művészének, Szabó Gyulának, a Thália Színház Jászai Mari-díjas színművészének, a Színház- és Filmművészeti Főiskola egyetemi docensének, a Magyar Népköztársaság érdemes művészének, Szumrák Verának, a Magyar Állami Operaház Liszt Ferenc-díjas magántáncosának, a Magyar Népköztársaság érdemes művészének, Tábori Nórának, a Vígszínház Jászai Mari-díjas színművészének, a Magyar Nép- köztársaság érdemes művészének, Udvardi Erzsébet Munkácsy Mihály-díjas festő- és grafikusművésznek, a Magyar Népköztársaság érdemes művészének ; „MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ÉRDEMES MŰVÉSZE” kitüntető címet adományozza Asszonyi Tamás Munkácsy Mihály-díjas szobrászművésznek, Balázs Árpád Erkel Ferenc- díjas zeneszerzőnek, Begányi Ferencnek, a Magyar Állami Operaház Liszt Ferenc-díjas magánénekesének, Bodrossy Félixnek, a Magyar Filmgyártó Vállalat Balázs Béla-díjas rendező-operatőrének, Czeizing Lajos Balázs Béla- díjas fotóművésznek, Csapó Jánosnak, a Miskolci Nemzeti Színház színművészének, Dömölky Jánosnak, a Magyar Televízió Balázs Béla- díjas rendezőjének, a Színház- és Filmművészeti Főiskola egyetemi adjunktusának, Elekes Pálnak, az Állami Bábszínház Jászai Mari-díjas s zí n mű vés zének, Esztergályos Károlynak, a Magyar Televízió osztályvezetőjének, Balázs Béla-díjas rendezőjének, Fekete György Munkácsy Mihály-díjas belsőépítésznek, a Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola igazgatójának, Gaál Istvánnak, a Magyar Filmgyártó Vállalat Balázs Béla-díjas filmrendezőjének, Gál Istvánnak, a Magyar Rádió Jászai Mari-díjas vezető rendezőjének, Gergely Ferenc Liszt Ferenc-díjas orgonaművésznek, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola egyetemi tanárának, Kelen Péternek, a Magyar Állami Operaház magánénekesének, Kerényi Imrének, a Népszínház Jászai Mari-díjas rendezőjének, a Színház- és Filmművészeti Főiskola egyetemi adjunktusának, Knol! Istvánnak, a Magyar Filmgyártó Vállalat Balázs Béla-díjas operatőr-rendezőjének, Koffán Károly grafikusművésznek, Kozák Andrásnak, a Thália Színház Jászai Mari-díjas színművészének, Lehoczky Zsuzsának, a Fővárosi Operettszínház Jászai Mari-díjas színművészének, Lendvay Kamilló Erkel Ferenc-díjas zeneszerzőnek, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola tanszékvezető egyetemi tanárának, Lestár Jánosnak, a Magyar Filmgyártó Vállalat Balázs Béla-díjas filmrendezőjének, Margittay Áginak, a szolnoki Szigligeti Színház Jászai Mari-díjas színművészének, Margittay Sándor orgonaművésznek a Budapesti kórus karnagyának, művészeti vezetőjének, Markó Ivánnak, a győri Kisfaludy Színház balettigazgatójának, Mátay Lívia Balázs Béla- díjas díszlettervezőnek, a Magyar Televízió főosztályvezető-helyettesének, Molnár Piroskának, a Nemzeti Színház Jászai Mari-díjas színművészének, Pödör Bélának, a Magyar Néphadsereg Művészegyüttese énekkara Liszt Ferenc-díjas vezető karnagyának, Rolla Jánosnak, a Liszt Ferenc kamarazenekar koncertmesterének, művészeti vezetőjének, Schütz llának, a Madách Színház Jászai Mari-díjas színművészének, Solti Gizella Munkácsy Mihály-díjas textiltervezőnek, Soproni József Erkel Ferenc-díjas zeneszerzőnek, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola egyetemi tanárának, Szabó Sándornak, a Vígszínház Jászai Mari-díjas színművészének, Szoboszlai Sándornak, a veszprémi Petőfi Színház Jászai Mari-díjas színművészének, Szöllősy Irénnek, az Állami Bábszíház Jászai Mari-díjas színművészének, Zámbó István Liszt Ferenc-díjas karnagynak, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola docensének, Zsámbéki Gábornak, a Nemzeti Színház Jászai Maridíjas vezető rendezőjének, a Színház- és Filmművészeti Főiskola egyetemi adjunktusának. Irodalmi és művészeti díjak Hazánk felszabadulásának 36. évfordulója alkalmából a kulturális és művészeti élet számos képviselőjének adományozott irodalmi és művészeti díjat a művelődési miniszter. A kitüntetéseket hétfőn a vigadóbeli ünnepségen — méltató szavak kíséretében — Korcsog András művelődési államtitkár adta át. Az ünnepségen megjelentek: Aczél György miniszterelnök-helyettes, Óvári Miklós, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Pozsgay Imre művelődési miniszter. JÓZSEF ATTILA-DlJ Bor Ambrus író, műfordító, Dénes Zsófia író, Fodor András költő, műfordító, irodalomtörténész, Gyertyán Ervin kritikus, irodalomtörténész, Lengyel Balázs író, kritikus, irodalomtörténész, Marosi Gyula író, Ottlik Géza író, Simái Mihály költő, Szerdahelyi István irodalomtörténész. ERKEL FERENC-DIJ Vajda János zeneszerző, dr. Zoltai Dénes zeneesztéta, az MTA Filozófiai Intézete igazgatóhelyettese. LISZT FERENC-DlJ Csengery Adrienne magánénekes, Czidra László a Ca- merata Hungarica együttes vezetője, blockflőteművész. Dőry Zoltán koncertmester, Fellegi Adám zongoraművész, Gáti István magánénekes, Pászthy Júlia magánénekes, Reményi János főiskolai tanár, Vajda József fagottművész. JÁSZAI MARI-DÍJ Bánsági Ildikó színművész, Benedek Miklós színművész, Blaskó Péter színművész, Fo- nyó István színművész, Jánoskát! Márta jelmeztervező, Kopányi György dramaturg, Kézdy György színművész, Perlaky István színművész, Sass József színművész, Szabó Éva színművész, Szirtes Tamás rendező, a Színház- és Filmművészeti Főiskola egyetemi adjunktusa, Vallai Péter színművész. BALÁZS béla-díj Benkő Imre fotóművész, Butskó György operatőr, Gere Mária fődramaturg, Hars Mihály rendező, Horváth Z. Gergely rendező, Jankura Péter operatőr, Kardos István dramaturg, Kézdi Kovács Zsolt rendező, Richly Zsolt rajzfilmrendező, Vayer Tamás díszlettervező. MUNKÁCSI mihaly- DIJ Brád András ruhatervező, Búzás Árpád iparművész, a Magyar Iparművészeti Főiskola egyetemi docense, Czin- der Antal szobrászművész, Deés Enikő ruhatervező, Horváth István belsőépítész, Karmazsin László ipari formatervező, Kovács Tamás grafikusművész, Lóránt Zsuzsa szobrászművész, Mazsaroff Miklós festőművész, Péreli Zsuzsa textiltervező iparművész, Rátonyi József szobrász- művész, Szentgyörgyi József festőművész, Zombory Éva grafikusművész. A BKP XII. kongresszusa A Bolgár Kommunista Párt XII. kongresszusának tézistervezete egy aránylag nem hosszú, de tartalmilag igen tömör fejezettel kezdődik, amely a nemzetközi helyzetet, valamint a párt és az ország nemzetközi tevékenységét tárgyalja. Elöljáróban leszögezi: a Bolgár Népköz- társaság elvi alapokon álló, következetes, dinamikus és konstruktív külpolitikát folytat. Ennek a nemzetközi tevékenységnek teljesen világos a célja: a tartós béke biztosítása, az együttműködés továbbfejlesztése és a társadalmi haladás elősegítése. Lakosságát, területét, gazdasági és egyéb erőforrásait tekintve Bulgária kis ország. Reális lehetőségeihez mérten veszi ki részét a nemzetközi feladatok megvalósításából, miközben erőt merít a szocialista közösség baráti államainak együttműködéséből és egységéből. Erejét fokozzák a szocialista közösség szervezetei: a Varsói Szerződés és a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa. A Tézisek külön felhívják a figyelmet a Varsói Szerződés további sokoldalú megerősítésére és a KGST munkájának állandó továbbfejlesztésére. Bulgária, erejéhez mérten, a jövőben is igyekszik nemcsak a sokoldalú, hanem a kétoldalú kapcsolatokat is tovább építeni a szocialista országokkal, az élet valamennyi területén. Nagy súlyt helyez az SZKP-val és a Szovjetunióval megvalósuló kölcsönös kapcsolataira, amelyek óriási erőt jelentenek az ország fejlődésében. A Bolgár Népköztársaság kiemelkedő figyelmet szentel a balkáni államoknak. Bulgária a Balkán-félsziget közepén fekszik. Ezért, a szomszédos országokkal békességben, jószomszédságban és barátságban akar élni. A velük való együttműködés őszinte és következetes megvalósítására törekszik. A Bolgár Kommunista Párt XII. kongresszusára készült tézistervezetben jelentős helyet foglal el a fejlődő országokkal való együttműködés. Bulgária szolidáris Ázsia, Afrika és Dél-Amerika népeinek a függetlenségért és a társadalmi haladásért vívott harcával, s egyre aktívabb és átfogóbb gazdasági, kulturális és műszaki-tudományos együttműködés kiépítésére törekszik velük. A különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésének az elve alapján Bulgária aktív és sokoldalú kapcsolatokat tart fenn a fejlett tőkésországokkal. Ezekkel az államokkal a jövőben is a hatékony gazdasági együttműködési formák kialakítására, a tudományos-műszaki és a kulturális csere továbbfejlesztésére törekszik. Bulgária nemzetközi tevékenységéről még néhány összesítő adat: az országnak jelenleg 116 állammal van diplomáciai kapcsolata, 112-vel kereskedelmi, 132-vel pedig kulturális. Ezek alapja az ország stabil és felfelé ívelő fejlődése, a szocialista hazafiság és a nemzetközi internacionalizmus. A Bolgár Kommunista Párt, hűen internacionalista hagyományaihoz, továbbra is vállvetve harcol a békéért, demokráciáért és szocializmusért, az SZKP-val és a többi szocialista országgal, a nemzetközi munkásosztállyal és a nemzeti felszabadító mozgalommal együtt — szögezi le végül a tézistervezet. Hrisztó Malév VIETNAM Híd a Vörös-folyón H anoiban a Vörös-folyó fölött mind a mai napig csak egy híd, a Long Bien ível át. Ezt a két kilométer hosszú, keskeny hidat a század elején építették a francia gyarmatosítók, az amerikai bombák a hatvanas években többször is megrongálták, a hanoiak azonban mindig helyreállították. A Long Bien közepén vasúti sín van, tőle jobbra-balra pedig mindig csúcsforgalom: gyalogosok tülekednek, biciklisek kerekeznek, kétkerekű kocsikat vonszolnak. A tarthatatlan állapot megszüntetésére a kormány már 1970-ben tervbe vette egy új, korszerű híd felépítését. Kivitelezéséről még ugyanebben az évben szerződést kötöttek a kínai kormánnyal. Az egyezmény alapján a kínai szakértők 1971-ben elvégezték a helyszíni méréseket és vizsgálatokat, s a jóváhagyott műszaki tervek alapján 1974 novemberében megkezdődött a nagyszabású építkezés. A felépítendő híd Hanoi korábbi, legendával övezett nevéről a Than Long — a Repülő Sárkány — nevet kapta. Ám azóta csak az idő repül, s a több mint másfél kilométeres építménynek csupán vasbeton lábazata éktelenkedik a Vörös-folyóban. A kínaiak ugyanis a kezdeti lendület után mind nyíltabban szabotálták az építést, majd 1978 májusában végleg leállították. A hídépítő vállalat igazgatója, Le Thanh Giang a „Vietnam” című képes hetilapnak így nyilatkozott: — Nem lepődtünk meg túlságosan, amikor a kínai hatóságok váratlanul minden segítséget és műszaki támogatást megvontak tőlünk. Szándékuk már 1976-ban látszott, 1978-tól kezdve pedig már egyetlen tonna építőanyagot sem kaptunk. A kínaiak távozása után a KGST-tagországok vállalták, hogy segítséget nyújtanak Vietnamnak, a félbehagyott híd befejezéséhez. A legnagyobb terhet a Szovjetunió vállalta magára, s még 1979-ben hozzálátott a vasbeton talpazat befejezéséhez. A legfrissebb hírek szerint a Than Long szerelése jól halad, s Hanoi lakosai hamarosan birtokba vehetik új hiújukat. A lerombolt Long Bien-híd mindig újjászületett. Tézisek a békéért
