Kelet-Magyarország, 1981. március (41. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-26 / 72. szám

1981. március 26. KELET-MAGYARORSZÁG 7 Műtrágya célsxerűen Gyomirtó szerek a házikertben A házikertek gyomtalanítására használt kézi és gépi eszközök mellett ma már egyre jelentősebb a gyomirtó szerek alkalmazása. Használatuk költsé­gesebb, mint a hagyományos eljárások, ugyanak­kor könnyebbséget, jelentős munkaerő-megtakarí­tást eredményez. A (gyomirtó szerek szakszerűtlen alkalmazása esetén jelentős kárt tehetünk a kezelt kultúrában, esetleg még a szomszédos kert növény­állományában is. Legtöbb probléma az előírtnál magasabb szermennyiségből és az elsodródásból adódik. Az említett hibák elkerülése érdekében a gyomirtást szélcsendes időben, az előírásoknak megfelelő dózisban végezzük el. Házikerti gyom­irtásra célszerű külön háti folyadékszivattyús per­metezőgépet beszerezni (D 2—M). Motoros, légpor- lasztásos géppel gyomirtó szert permetezni rend­kívül veszélyes, használatát nem javasoljuk. Az egyes szereknél megjelölt dózisok közül lazább ta­lajon az alacsonyabb, kötött talajon a magasabb értéket kell választani. A gyomirtó szerek mérgek, ezért felhasználáskor maradéktalanul be kell tar­tani a munkaegészségügyi óvó rendszabályokat és az élelmezés-egészségügyi várakozási időt. A SÁRGARÉPA, PETREZSELYEM GYOMIRTÁSA A gyökérzöldségek tűrőképessége nem egyfor­ma a gyomirtó szerekkel szemben, a petrezselyem lényegesen érzékenyebb, mint a sárgarépa. A gyomirtószer-dózisok megválasztásakor a talajtí­puson kívül az érzékenységet is figyelembe kell venni. A sárgarépa és a petrezselyem betakarítá­sáig tartó gyommentességet két alkalommal, vetés után és állományban végzett kezeléssel tudjuk biz­tosítani. Gyomirtásra vetés után, kelés- előtt az alábbi szereket lehet használni: sárgarépa dkg/100 m2 Afalon 2,0—2,6 Maloran 2,5—3,0 Merkazin . 2,2—3,5 petrezselyem dkg/100 m2 1.7— 2,1 1.7— 2,2 2,2—2,4 lyásolja a gyomirtó hatást. Házikertekben a ter­mészetes csapadék öntözéssel is pótolható, kijut­tatását esőztető formában, egyenletes elosztásiban javasoljuk elvégezni. Az állománykezelést a sárga­répa és a petrezselyem 4—6 cm-es fejlettségi álla­potában végezzük. Afalonból 1,6—1,8 dkg, Malo- ránból 1,8—2,0 dkg memyiség adható 100 négyzet- méter területre. A gyomirtó szereket nagy víz- mennyiséggel (7 1/100 m2), ^alacsony nyomáson, nagy cseppeket képezve 'kell kipermetezni. Lazább szerkezetű homoktalajokon alap- és felületkezelés­nél is a Maloran, kötött területen az Afalon hasz­nálatát javasoljuk. Amennyiben alap- és felületkezelésre Afalont választunk, úgy minden esetben a károsodás csök­kentése, illetve megakadályozása érdekében kisebb dózist alkalmazzunk. DUGHAGYMARÓL TERMESZTETT HAGYMA GYOMIRTÁSA A hagyma nagyfokú érzékenysége miatt a gyomirtó szer dózisát a kívánt mértékig növelni nem lehet, így a betakarításig tartó hosszú hatás- tartam biztosítása érdekében kétszeri kezelést kell alkalmaznunk. Első alkalommal a hagyma ültetése után gyomirtunk az alábbi kombinációk valame­lyikével. Satecid 65 WP + Afalon Satecid 65 WP 4- Maloran 5.0— 7,0 dkg/100 m2 1,5—1,7 dkg 100" m2 5.0— 7,0 dkg/100 m2 1,7—2,5 dkg 100 m2 A gyomirtó szerek bármelyikét 5 liter vízben kell 100 m2-re ki permetezni. Permetezés után két héten belül 10—15 mm csapadék kedvezően befo­A kombinációk a hagyma 8—10 cm fejlettségi állapotáig nyújtanak védelmet a kelő gyomok el­len. Ezt követően az állománypermetezés a már isimert Satecid 6 dkg/100 négyzetméter Afalon 1,2 dkg/100 négyzetméter, vagy a Satecid 6 dkg/100 négyzetméter + Maloran 1,2 dkg/100 négyzetméter kombinációvál végezhető el 7 liter víz felhaszná­lásával.* Az állománypermetezést nagy cseppekben, alacsony nyomáson kell végezni, hogy a hagyma viaszos leveleiről a gyomirtó szer leperegjen. Baksa János Univerzális nyúlketrec A szőlő telepítése Sok ezer kiskerttulajdonos lá­tott munkához ezekben a napok­ban. Az apró, két-, háromszáz négyszögöles telkeken, hobbiker­tekben tavasszal sok a tennivaló. Metszik a fákat, a szőlőt, sokan már elvégezték a tél végi lemosó permetezést is. Készülnek az ágyások a zöldségféléknek: bor­sónak, sárgarépának, petrezse­lyemgyökérnek, reteknek, céklá­nak. A hétvégi telkek a városi em­berek életében kettős célt szol­gálnak. Legfontosabb talán a mozgás, a friss levegő, a hasznos időtöltés. A gyümölcs- és zöld­ségtermelés, a kertészkedés is ennek van alárendelve. Termé­szetesen aki már gazdálkodik, te­nyérnyi parcelláján igyekszik azt a legjobb tudása szerint csinálni. Sajnos nem mindenki született, avagy tanult kertész. Sok az ösz- tönösség, a találomra végzett munka és ez nemegyszer drága mulatság. Jó ismerősöm, viszonylag friss telektulajdonos, miután sok gyü­mölcsöt, zöldséget szeretne ter­melni, nem sajnálta a műtrágyát. Saját elmondása szerint kétszáz öles földjére százötven kiló ve­gyes műtrágyát szórt ki. „Homo­kos, sovány a talaj — közölte — ráfért az alapos műtrágyázás.” Nem hitte el, hogy jóhiszemüleg semmi mást nem tett, csak a pénzét pocsékolta. A talajnak, növénynek nem sok, hanem ele­gendő tápanyagra van szüksége. Mennyi az elegendő? Bárki meg­tudhatja — nem kell ezért egye­temre járni —, csupán a kerti szerszámok mellé megfelelő szak­könyvet is be kell szerezni. Szabolcs-Szatmárban, Nyíregy­háza .környékén a kiskertek több­sége homoktalajú, lehet savas vagy lúgos kémhatású. A savas talajok általában kevés, a lúgos talajok pedig sok meszet tartal­maznak. A gyengébb homokon inkább kevés a mész. De erről bárki saját maga is meggyőződ­het. A talaj kémhatását háztar­tásbeli ecettel, vagy híg sósavval mi is megvizsgálhatjuk. A talaj­ra cseppentett ecet vagy sósav pezsgése jellemzi a mész jelen­létét. Ha ez elmarad, akkor való­színű a savasság. Biztos talaj­analízist a laboratóriumi vizsgá­latok adnak. Ezek után néhány példa arra; hogyan és milyen mennyiséggel műtráffyázzunk. A megyei Agro- ker vállalat tájékoztatója szerint a keresletnek megfelelően ele­gendő a műtrágya. Ez tapasztal­ható egyébként az árusítással foglalkozó boltokban is. A kis­kereskedelemben különböző féle és különböző csomagolású mű­trágyát lehet kapni. A csomago­lás 50 kilogrammtól 5 kilo­grammig terjed. Tápanyag-tar­talmuk szerint a műtrágyák: nit­rogén, foszfor és káli, de külön­böző hatóanyagú vegyes műtrá­gya is kapható. Tavasszal a nitrogéntartalmú műtrágyák kiszórásának jön el az ideje. A karbamid, ammó- niumnitrát, pétisó, agronit, am- móniumszulfát vízben könnyen oldódó, kiszórásuk után gyors hatásúak. A könnyű oldódás hát­ránya — főleg homokon —, hogy a talajból könnyen kimosódik, ezért is egyszerre inkább keve­sebb nitrogént kell kiszórni, majd a növény fejlődésének meg­felelően további nitrogén ada­golható. A kiszórás mennyisége a talaj és a termesztett növény igényé­nek megfelelően alkalmanként és 100 négyzetméterenként fél kilo­gramm nitrogén lehet. Más szó­val karbamidból 100 négyzetmé­terenként egy kilogramm, péti­sóból vagy agronitból 1,8 kilo­gramm. Mészszegény, savanyú talajoknál a pétisó és az agronit használata a legcélszerűbb. Mész­tartalmú talajoknál valamennyi műtrágya hatásos. A foszfor és káli tápsókat alapműtrágyaként a talajba bedolgozva szükséges ada­golni. A műtrágya fontos és nélkülöz­hetetlen az eredményes kertmű­veléshez. Helyes alkalmazásuk­kal jó termést, nagy hozamokat, érhetünk el, de felesleges a po­csékolás. A példában említett is­merős tudatlanságában kiszórt a földjére néhány száz forintot anélkül, hogy abból egy fillér haszna is származna. Ez elkerül­hető és ajánlatos is elkerülni. A hobbi nem az által válik hasznos időtöltéssé, mert sok pénzbe ke­rül: ellenkezőleg. Akkor szép a kertészkedés, ha kevés pénzért sok örömet okoz. S. E. Minden szakértelem és egyetlen szerszám nélkül, percek alatt összeszerelhető nyúlketrec soro­zatgyártását kezdték meg a tata­bányai Delta Ipari Szövetkezet­ben. A MÉM gödöllői műszaki intézetének szakembereivel közö­sen fejlesztették ki a tatabányai­ak ezt a háztáji gazdaságokban jól használható mezőgazdasági eszközt. Tetszés szerinti terje­delmű, akár több szintes ketrec- sor is felállítható a ponthegesz­tett fémvázakból és elemekből. A berendezések karbantartása, kezelése sem igényel szakkép­zettséget, ezek a ketrecek ugyan­is minden gépi mechanizmust nélkülöznek. Ha a szeszélyes időjárás miatt az* őszi telepítés elmaradt, úgy a már megforgatott terület elegyen- getése és a tőkehelyek kijelölése után az ültetés márciusban (áp­rilisban) is elvégezhető. Az ülte­tés előtt a vermeiőből kiszedett vesszőkötegeket egy-két napig vízbe állítjuk. Ezután az alsó 2 cm-es részt a nódusz alatt eltá­volítjuk, ugyanis a friss metsz- lapon jobb lesz a kalluszképző- dés, ennek következtében a gyö- keresedés. Az előkészített vesszőket jó táperőben levő, könnyen művel­hető talajba ültethetjük. Lénye­gesen jobb lesz az eredés, ha nem sima vesszőt, hanem gyöke­res vesszőt (homoktalajokon) vagy oltványvesszőt (kötött tala­jon, hegyvidékeken) telepítünk. A házikerti szőlő sor- és tőtávol­sága aszerint változik, hogy ka­rós támaszd, tőkefejes művelésű szőlőt kívápunk-e létesíteni, vagy a huzalos támasz mellett lugaso­kat akarunk-e kialakítani. Karós támaszú szőlőt ne ültessük lxl m-nél kisebb sor- és tőtávolság­ra. A huzalos támaszú szőlőnél cél­szerű 3 m sor- és 1 m tőtávolsá­got kialakítani, ha például 2 m magas lugasokat akarunk nevel­ni, mert így a sorok nem árnyé­kolják egymást. Az újabban terjedő kétsíkú művelésmódjánál, a duplex és GDC művelésmódoknál 4—4,5 m x 1,2 m-es tenyészterület ajánl­ható. (Később itt az alakító met­szés általános szabályai azono­sak lesznek a Moser-féle magas­művelésű szőlőkével.) Az ültetési anyag (gyökeres vessző, oltványszőlő) vesszőjét egy rügyre vágjuk vissza. Több vessző esetén a fölöslegeket tő­ből távolítsuk el. A gyökeres vesszőket és az oltványokat is célszerű az ültetés előtt egy-két napig vízben áztatni. A gyökere­ket fúrós ültetéshez 1 cm-re, gödrös ültetéshez 10 cm-re kell visszavágni. Amennyiben pajor- kártétellel kell számolnunk, úgy ajánlatos, ha ültetés előtt a sza­porítóanyagot agyagpépezzük, és az agyagpéphez Diazinon 5 G (vesszőnként 1,5 g) kemikáliát adunk. Ultetőfúróval homoktalajon, gö­dörbe ásóval inkább kötött tala­jon telepítünk. A vessző elhelye­zésé' után a gyökerekre először kevés földet húzunk, s azt, hogy ne legyen levegős a talaj, jól a gyökerekhez tapossuk. Majd a gödröt félig behúzzuk, és a talaj nedvességtartalmátóii függően a szőlőre 3—10 liter vizet öntünk. A víz beivódása után a gödröt teljesen betemetjük, és a talajt ismét megtapossuk. (Fúrós ülte­téskor a szaporítóanyag beszorí- tása után maradt lyukba kb. 5 liter vizet öntünk.) Az ültetés befejezése után a szőlőt felcsirkézzük, porhanyós földből 10 cm-es halmocskát ké­szítünk. A későbbiekben a fiatal szőlők gondozása a felhúzott csirkék lazításával és megigazí- tásával kezdődik. Ez azért fon­tos, hogy a fiatal hajtás defor- málódás nélkül tudjon a talajból előtörni. Dr. Széles Csaba Korai, bőtermő aa új egri Háztáji tehéntartás Fülöp András, az új fehértói Vörös Hajnal Termelőszövetkezet tagja több mint 20 éve tart teheneket. Most három van egyszerre: Rózsi, Bözsi és Szegfű. A trió magyartarka. Két ellés között a há­rom tehén 12—13 ezer liter tejet ad. A gazda számvetése: a három jószág kifizeti az árát, a tej literje (a zsírszázaléktól függően) 6,30—7 forint, ehhez jön 12 ezer forint állami támogatás, ellés után a há­rom borjú ára. A Vörös Hajnal Tsz tagjai közül mintegy kilencvenen foglalkoz­nak tehéntartással, az állattenyésztőket a gazdaság kaszálóval, ab- raktakarmánnyal, alomszalmával segíti. Fülöp András háztáji te­henészete korszerű, nem hiányzik az önitató berendezés, a fejőgép sem. Természetesen a gépesítés nem pótolja, csak könnyíti a mun­kát, a jószág körül kora hajnaltól késő estig akad tennivaló. Aki szereti az állatokat, vallja az újfehértói kistermelő, az nem sajnál­ja a fáradtságot. (Seres—Jávor) Áz első tennivaló; rügyfakadás után Hi okozza a kajszifák gutaütését? A nyári időszak egyik legked­veltebb gyümölcse a kajszi. Saj­nos, a fák csak igen ritkán érik el a 8—10 éves kort, amire bő termést hoznának, elpusztulnak. A pusztulás rendszerint a nyári meleg időszakban, hirtelen kö­vetkezik be, ezért is kapta a „gu­taütés” elnevezést. A betegség kialakulásában el­sősorban egy baktérium (Pseudo­monas syringae) és egy gomba (Leucostoma cincta) játszik sze­repet, de előfordulhat a Verticil- lium nevű gomba kártétele is. A baktériumos fertőzés gyors le­folyású, a gombák károsítása lassúbb, a fertőzéstől a fák pusz­tulásáig több év is eltelhet. A tüneteket együttesen és külön- külön is előidézhetik. A fenti kórokozók sebparaziták, a háncs­szövet és a kambium károsodását okozzák. A fák hirtelen pusztu­lása akkor következik be, ami­kor a háncs károsodása a törzset gyűrű alakban körbefogja, az el­pusztult kambium nem tud új háncs- és farészt képezni, így a törzs a nagy nyári melegben nem tudja vízszállítási funkcióját el~ látni. A fák ősszel és télen a legfogé­konyabbak a fertőzésre. Különö­sen veszélyes, ha a létrejött fer­tőzés után még fagyhatás is éri a fát. A fertőzés leggyakrabban a metszéssel ejtett sebeken ke­resztül következik be. Ebből a felismerésből adódik a leghaté­konyabb védekezési eljárás is, vagyis a metszést nem szabad a fertőzésre fogékony időszakban elvégezni. Mesterséges fertőzési kísérletek bizonyítják, hogy a fertőzés létrejöttének valószí­nűsége közvetlenül a rügyfakadás után a legkisebb, ezért a met­szést ebben az időszakban kell elvégezni. A metszés után közvetlenül elvégzett 2%-os bordói leves, 0,5%-os rézoxikloridos, vagy 0,2%-os orthocidos permetezés az esetleges friss fertőzések ellen jó védelmet biztosít. Az őszi lomb­hullás után zárópermetezésként szintén réz hatóanyagú perme­tezőszerek alkalmazása célszerű. Mónus István, megyei növényvédelmi és agrokémiai állomás szőlőfajta A Szőlészeti és Borászati Ku­tató Intézet egri kutatóállomásá­nak új szőlőfajtája, a Zenit ál­lami elismerést kapott, s ezzel kiváló minőségű fehér bort adó szőlőfajta kerül be a köztermesz­tésbe. A Zenit alkalmas a kor­szerű magasmüvelésre, fagytűrő, a közismert Leánykánál koráb­ban, szeptember elején érik, bő- termő, jó termésbiztonságú, el­lenáll a rothadásnak. Az egri kutatóállomás kísérleti parcelláin az elmúlt nyolc év­ben szerzett tapasztalatok sze­rint a Zenit termése hektáron­ként 130 mázsára emelhető. A fajtából Egerben és az ország más területein 30 hektárnyi törzs- ültetvényt hoztak létre. Ezekről a törzsültetvényekről biztosítják az oltócsapnak alkalmas rügye­ket az oltványkészítő nagyüze­mek részére, ahol az idén már nagy számban készítenek az új szőlőfajta termesztéséhez szapo­rítóanyagot. HORGÁSZOKNAK 36 fogós a partközeiben Az első tavaszi napok tapasztalatai Rovatunkban most olyan halbiológiai, halviselkedéstani megfi­gyeléseket írunk le, amelyek az ország minden vizére vonatkoznak és tapasztalt horgászok, részben pedig halászok elmondásán ala­pulnak. A sok kezdő, vagy csak néhány éve a vizet járó horgász számára mindenképpen hasznosak lehetnek. ★ . . . Március vége van. A raga­dozó halakra, pontosabban a fo­gassüllőre, kősüllőre, balinra, csukára a hó eleje óta tilalom van, de tilos már a kecsege és még a pisztrángfélék horgászata is. Mi marad? A békés halakra, keszegfélékre próbálkozni. Igen ám, de sokan adnak a különfé­le „horgászbabonákra”, például arra, hogy ilyen meg olyan víz­hőmérséklet szükséges ahhoz, hogy e halak egyenek is, meg hogy „déli szélben nem eszik a hal”, és hasonlók . . . Ez nem áll. És sokan meglepve hallják a március közepi jó ponty-, kárász- és keszegfogások hírét, és még jobban meglepőd­nek, amikor ugyanazon a vízen egy vagy két hét múlva éppen nem fognak semmit . . . (Ilyenkor persze a mesék birodalmába utal­ják a jó fogásról szóló híreket.) Az érdekes az, hogy annak is igaza van, aki a jó fogásról be­szél, meg annak is, aki két hét múlva ugyanott „leég”. Hogy miért? A legkülönfélébb vizeken (a délegyházi kavicsbánya tavakon, a felsőfarkasdi víztározón, a pát- kai víztározón, a ráckevei Duna^- ágban, a Tisza II. árterületén — tehát általában hidegnek tartott álló, félálló vizeken) személyesen is tapasztaltunk egy furcsaságot: a jégtakaró felolvadása után 10— 15 nappal, 3—4 napig a sekély, 50—60 centiméteres vízbe „kisza­lad” a hal. Olyan helyen, ahol egyébként sosem lehet pontyot, kárászt fogni, félóra—óra kérdése a tele zsák, a szép zsákmány. Pe­dig helyenként még a talaj is fagyott, a víz pedig 4—6 fokos le­het mindössze. És mégis: vadul kap a hal. Elsősorban vékony vörös gilisztára, de — és ez a még meglepőbb — néha a meg nem gyúrt, csak ujjheggyel a horog­ra csíptetett kenyérbél darabká­ra is. És ami még lényeges: nem 30-as, 40-es zsinórral, nehéz fene- kezőre, hanem 16—25-ös zsinóron, a lehető legkönnyebb ólommal, úszóval kínált csalira. És az is igaz, hogy ugyanitt a következő héten már nyoma sincs a halnak. Valószínűleg azért, mert a hosz- szú téli pihenő után az ébrede­ző, éhes halak első táplálkozási reflexe oda vezeti őket, ahol a kissé melegebb sekély vízben a vízfenék apró élőlényei, plankton és rákocskafélék már szintén „felébredtek”, és itt „terített asz­tal” várja a halnépséget. Az meg, hogy a déli szél nem jó horgá­szatra, ilyenkor különösen nem igaz. Mert gondoljunk csak utá­na: a melegedést többnyire déli, néha nyugati szél kíséri. És a melegedés hatására megmozduló vizi élővilág hollétében a szélnek is szerepe van. A tavaknál pél­dául azon a sekély parton lesz­nek a rákok, planktonok, ahová az elég erős- szél sodorja Őket'. Tehát ott, ahol a szél szembe fúj! És a hal is a táplálék után ván­dorol. így éri azután a horgászo­kat a meglepetés: erős déli szél­ben, széllel szemben nehezen, küszködve bedobott úszózó fel­szereléssel sorra fogják a szép halakat. Hogy egy idő múlva miért nincs már a „jó halas” helyen serrtnrűl' Egyszerű az oka: olyankor már a mélyebb vízré^éTc fenékiszap- jában is felébrednek az apró la­kók, a mikroszkopikus táplálék­élőlények, a halaknak nem kell egy keskgny partsávra összetör mörülni, ha enni akarnak — szer­te a mederben jóllakhatnak már. Külön érdekesség a Balaton, ahol a helyi megfigyelés szerint egész tó jégmentessé válásától számított 20—21. napon érdemes először a parti nádasokban a ke­szegféléket keresni, néha ponty is akad közöttük. És ez elsősor­ban az északi partra érvényes, déli szélben is. Mindebből a ta­nulság: minden hónapnak, év­szaknak vannak sajátos, csak ak­kor alkalmazható „horgásztrükk-’ iei” és az évi egy-két mázsa halat is megfogó „mesterhorgászok’* nem afféle csodalények, csak olyanok, akik az ilyesmikre is odafigyelnek . . . Szatmári Jenő István Csoport a téglagyári tavon Újabb horgászhellyeL-gyarapo­dott Szabolcs-Szatmár. ,A fehér- gyarmati téglagyár dolgozói a múlt esztendőben vették birto­kukba az üzem használaton kí­vüli bányagödrét, s azonnyomban hozzáfogtak a 8 hektáros tó hala­sztásához. Ezzel egy időben meg­alakították a gyarmati horgász­egyesület gyári csoportját, aho­vá harminc téglagyári dolgozó iratkozott be. Az üzem nyolcezer forinttal se­gítette a halasítást a múlt évben, ezt az összeget, valamint a tagok által befizetett pénzt ponty vásár­lására fordították. Az idén to­vább folytatják a telepítést, a tervek szerint egy mázsa amúrt és-mintegy két mázsa ' pontyot' helyeznek el a. vízben. Idei ter­veik között szerepel még egyéb­éként a tó környékének parkosítá­sa, fásítása és egy horgásztanya építése. A gyarmati horgászok te­vékenységének elismerése az is, hogy az idei nyáron itt rendezik • meg a téglaipari vállalatok hor­gászegyesületeinek országos ver­senyét. A bányagödörből lett halastó­ban eddig tilos volt a horgászat, egyedül a csukával próbálkozhat-, tak a vállalkozó kedvű horgászok. Tisztességesnek mondható az eddigi rekord: az ősszel egy hét­kilós ragadozó akadt horogra. (B. G.) A megyei horgászmozgalom hírei r Uj helyen az intéző bizottság Hétezernél több tagot számlál a ügyintézés zavartalansága érdeké­megye horgászmozgalma. A tag- ben a megyei intéző bizottság a ság és az egyesületek ügyeivel MOHOSZ támogatásával 300 ezer foglalkozó megyei intéző bizottság - eddig >egy/.boi‘theiyisggben' tévé-'1 kenykedtett.áEz áiijelehtős mérték-b ben fejlődött mozgalom ügyinté-' zéséhez, az'mtéző'*bizottságf ülé- • sek lebonyolításához szűkösnek bizonyult. A szervezeti élet, az Megalakult a Nyírbátorban, Szabolcs-Szatmár vízben legszegényebb körzetében megalakult a megye 25. horgász­egyesülete. Az alakulásra ötven tag gyűlt össze és Vasas Horgász­egyesület névvel fognak működni. Környezetvédelmi és közegészség- ügyi szempontokat figyelembe véve a városi tanács már egy ko­rábbi ülésén úgy döntőt, hogy a Nyírbátort nyugatról övező park­Negyedszázad Veszteség érte a tiszavasvári Alkaloida Lombik Horgászegye­sületet. 74 éves korában elhunyt a mindnyájunk által szeretve tisz­telt halőrjük. Tárnái Béla. Ö volt az egyesület egyik alapító tagja. 1954-től éveken át, mint elnök irányította az egyesületet^ Nyug­díjba vonulása után tanyagazda- halőrként több mint tíz éven át Kevesen olvassák a horiászúisánot Havonta jelenik meg — tekinté­lyes terjedelemben és most már szép kivitelben — a Magyar Or­szágos Horgász Szövetség (MO­HOSZ) folyóirata, a Magyar Hor­gász. Elgondolkoztatóak a postai hírlapterjesztés adatai: megyénk­ben mindössze 878 előfizetője van a horgászújságnak, áruspéldány- ként pedig alig több mint 600 pél­dány fogy el havonta. A több mint hétezres megyei horgásztá­forintért egy több szobából álló 'Ínagánőpjü-Létet vásárolt meg. így a - horgéázegyesületek képviselői, az ügyfelek az intéző bizottságot munkanapokon 8 órától fél ötig Nyíregyházán a Vörös Hadsereg útja 44/a szám alatt találják meg. 25. egyesület erdő szomszédságában elterülő Szénaréti tó vizét horgász kezelés­be e sport kedvelőinek ajánlják fel. Az egyesület így már saját vízzel is rendelkezik. A tagság szeretné megszerezni még saját víznek a Vöigyfű tavat és a pe- nészleki kubikgödröket. Az ala­kuló közgyűlés az első évben a felvehető tagok számát 100 főben határozta meg. a mozgalomért óvta, gyarapította mindazt, amit korábban megvalósított, a jól ha- lasított vizet, a horgászfanyát és környékét. Tárnái Béla halkszavú, természetet szerető ember volt. Az általa ültetett, a horgásztanya udvarán növekedő fűz- és nyár­fák susogása is őrzi emlékét. (Sigér) borban mindössze másfél ezren lennehek kíváncsiak kedvenc szó­rakozásuk leírt dolgaira? A hor­gászújság a mozgalmi élet hírei mellett rengeteg hasznos tanácsot ad, módszereket tesz közkinccsé, olvasmányos élménybeszámoló­kat ismertet jó fogásokról, sőt — tudósítója révén — megyei írá­sokat is közöl. Sokkal több ’hor­gásznak kellene olvasnia! ; KISTERMELŐK- KISKERTEK

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom