Kelet-Magyarország, 1981. március (41. évfolyam, 51-76. szám)
1981-03-26 / 72. szám
4 KELET-MAGYARORSZÁG 1981. március 26. Aczél György beszéde (Folytatás az 1. oldalról) nem mondható, közös emberi'dolgaink megszólaltatóját, mégsem erről akarok beszélni, nem is tudnék, amit ő a zenetörténet számára jelent. Arról szólok, mit jelent nekünk Bartók és a bartóki mű szelleme. Kevés név volt és van történelmünkben, amelyet ha bárhol kiejtenek a világon, oly egyértelműen idézné föl Magyarországot, mint az övé: Zenéje ma már az egész emberiségé, de a zeneszerző a mi népünk szülötte, és mi most azt vizsgáljuk, műve mit mond Magyarországnak, a ma élő, a jövendő nemzedékeknek. És mert zenéje elszakíthatatlan a világtól, róla szólva az emberiség igazi, jobbik részéhez kötődünk magunk is. Bartók zenéjét és emberségét nem lehet szétválasztani, benne élet és mű tökéletes egységként élnek. Gyermekként nézi az ezer évét ünneplő Magyarországot, ifjúként a milleniumi ünnep hazug díszletei és jelmezei mögé látva felfedezi a nép elnyomatását, a vad „magyar ugart”, már tudatos humanistaként éli át az első világháborút, majd 1918-ban fellélegzik és az 1919-es Tanácsköztársaság zenei direktóriumában soha meg nem tagadott szerepet vállal. Mindvégig keményen elutasítja a Horthy-rendszer barbárságát, a népeket egymásra úszító sovinizmust, nem .alkuszik meg a népelnyomó hatalommal, szigorúan és gyűlölettel nemet mond a fasizmusnak. 1931-ben írja önmagáról, a sokat idézett szavakat: „Az én igazi vezéreszmém a népek testvérré válásának eszméje, minden háborúság és minden viszály ellenére, ezért nem vonóm ki magam semmiféle hatás alól, eredjen szlovák, román, arab vagy bármiféle más forrásból. Földrajzi helyzetem következtében a magyar forrás van hozzám legközelebb, ezért műveimben a magyar hatás a legerősebb”. És mert alkotásaiban valóban megszólalnak a népek dallamai, nemzetgya- lázónak kiáltják ki őt, kora legnagyobb magyar muzsikusát, szemére vetik, hogy több román, szlovák népzenei anyagot gyűjtött és dolgozott föl, mint magyart. Válasza a vádakra: hogy a faji tisztáta- lanság csak javára válik zenémnek. Ezért mondták az ország fasiszta vezetői haza- fiatlan kútmérgezőnek. A társadalmi, az emberi haladást valló nagy művészek találkoznak; legmélyebb gondolatok és szenvedélyek együtt vannak náluk, mert ők tudói és elmondói a fájdalomnak, az igazságtalanságok okozta szenvedésnek, de tudói és elmondói a velük szembeszegülő elpusztíthatatlan erőnek. Közös bennük, hogy szembenéznek és szembe- szállnak a barbársággal. Életútjukban ezért találunk azonos vonásokat. Műveiknek millió értetlenség, rágalom és acsarkodás ellenére kellett utat találniok a néphez, de összeköti őket a kisemmizett- ség elleni tiltakozás és az emberi szabadság, méltóság vé- delmezése. Így emlékeztünk Petőfire, aki arra figyelmeztetett, hogy a nemzet és a világ népeinek szabadsága elválaszthatatlan. Megidéztük Adyt, aki szenvedéllyel mutatta fel az embert az embertelenségben, ünnepeltük József Attilát, aki tudta, hogy egyszerre kell átalakítani a termelőerőket odakint és az ösztönöket idé- bent, és olyan rendett kívánt, amelyet a szabadság hoz a világra, és a szikár, szigorú és meg nem alkuvó Bartók a zene egyetemes nyelvén ezt mondja el a XX. századi embereknek, a XX. század roppant szenvedéseit, de felmutatja a rosszal szembeszegülő ember erejét, végső legyőzhetetlenségét is. Műve a panasz kimondása és a bizalom szava. Műve hit az értelemben, a megérett, pontos, emberséges jövő vágya és reménye. Műve vallomás az értelmetlenség, a káosz, a reménytelenség ellen. Műve az elnyomás, a terror gyűlölete. Műve a szabaság hite. Műve a tiszta erkölcs és történelmi tanulság, műve a legszebb hazafiság. Bartók Béla nem volt kommunista, de kimondta zenéjével, hogy minden megpróbáltatást elviselhet és legyőzhet az ember, mert van út előre, fölfelé a történelemben. Ezt valljuk mi is, ez köti össze őt elszakíthatatlanul szocialista világnézetünkkel. Igaza volt Szabolcsi Bencének, nagy zenetudósunknak, Bartók az új Magyarország előhírnöke volt. Alkotásaiban azonosult a néppel, de elutasította a leereszkedő álnépiességet^ megszólaltatta a legősibb népi dallamok anyagából századunk emberének belső világát. a bartóki zene nagy, nem rejtőzködő titka, hegy művészetté sürítette az emberiség, az ember elemi sorskérdéseit és zenéjével békévé oldotta Közép-Európa és a világ népeinek, nemzeteinek ellentétét. így lett igazán magyar és egyben világot átfogó. Ma amikor a világban és nálunk akadnak, akik elutasítják a művészetben is legszebb hagyományainkat, és az értelmet, emlékezzünk rá, hogy személyében művész és tudós egyesült és azt hirdette, hogy a megújító művészet lényege hűség a tiszta múlthoz^ és értelem nélkül nincs művészet, csak csalás. Kikerülte a hazug romantikát, az érzelgősség tévútját éppúgy, mint a rideg érzéketlenséget. Nem szolgált hamis idillt, de nem adta át magát a zagyva pusztító mindent tagadó kísértésnek sem.. A csodálatos Mandarinjában a hős háromszori megöletése és meg- újúló életereje az emberi szenvedély győzelmét jelképezi, a minden értéket lealja- sító brutalitással szemben, és azt is, hogy nem halhatunk meg, még dolgunk van a földön. , Bartók hitt a jövőben, ezért megalkotta saját IX. szimfóniáját. A nem helyett, az igent mondta az emberiségnek. Olyan zenét teremtett, amely emberszeretettel és részvéttel foglalta egybe az egyén és a történelem mélységeit és magasságait, éjszakáit és nappalait. ő soha nem szűnt meg az embereknek muzsikáló művész-lenni, hatni akart a féktelen erőket, szenvedélyeket formába parancsoló zseni, sohasem önmagának alkotott és sohasem önmagáért. Művei megértéséhez maga vert hidat. Példánk, leckénk, vizsgáztatónk a 100 esztendős Bartók. Példa, melyet az követ hozzá híven, aki nem hátrafordul, visszafelé néz, de vele és általa is előretekint a jövőbe. Amit elértünk, nem kevés, nem is elég, soha nem is lesz az. Sok buktatón mentünk át, megtanultuk, hogy új életet, új hazát építeni nem könnyű dolog. Gyarapodás a gondban, töprengések józanságban, erőfeszítésben, gazdagodás tisztességben és a mindenütt ottlevő alkotó munkában ez a dolgunk és erre nem Bartóknak, a szocializmusnak van szüksége: ennek szellemében minél többen élvezzék, értsék és szeressék nálunk Bartókot, a zenét, szeressék a verset, a művészetet, a tudást. Elvégezni mindazt, amit a kor és tméginkább saját szocialista eszményeink követelnek tőlünk kultúra, tudás, műveltség, művészet nélkül nem lehet, mert kell a jólét, de kell a jó élet, a szép élet is. Az új Magyarország vállalta Bartók teljes örökségét, vallja a nemzetet a nemzetköziségben ; a nép, mely nem ismerhette őt, egyre jobban ismeri és büszke rá. Az új társadalmi rend sajátjának vallja eszméit és művészetét. Nekünk, a teljesebb, gazdagabb emberi élet megteremtésén kell fáradoznunk, ha hűségesek akarunk maradni örökségéhez, saját eszményeinkhez, a szocializmushoz. A világtörténelmi bizalom nagyszerű üzenete szól utolsó nagy műveinek egyikéből. Erről az alkotásról úgy tudjuk, mintegy magyarázatként mondta: „a költő szerelmet vall hazájának, de a nyers erőszak hirtelen félbeszakítja a szerenádot, durva csizmás emberek rárontanak és hangszerét is összetörik.” Az ő zenéjének erejét, szépségét, igazságát nincs hatalom, amely elpusztíthatta volna és elpusztíthatná. Testét visszafogta a betegség, a halál, de műve, életének emberséges tiszta példája itt él velünk. 1945-ben új Magyar- országunk első parlamentje tagjává választotta Bartók Bélát. Nagyszerű érzés ma tudni, hogy nemcsak a miénk, és hogyha nem is képviselhette már népét annak nemzetgyűlésében, képviseli az egész világon. Képviseli mindazok tudatában és akaratában, akik e fenyegetett világban nemcsak szeretik és kívánják az emberséget, a szabadságot, a szépet, hanem tenni is erősek érte. Azért az emberségért, emberi szabadságért, amelyet Bartók zenéje kiteljesít és tanít. Mert ő úgy volt magyar, hogy az egész emberiség, a teljes emberi lét gondja, vágya és öröme ott volt művészetében és úgy volt az em- riségé, hogy minden műve magyarként is világít. Örökségünk hűségben, tisztességben és tisztaságban szocialista hazánk öröksége, életéért, zenéjéért, ezért mondunk ma neki főhajtva köszönetét. Felavatták Bartók Béla emlékművét Budapesten Bartók Béla születésének 100. évfordulója alkalmából, a centenárium napján, szerdán felavatták a zeneszerző emlékművét, Somogyi József Kossuth-díjas szobrászművész alkotását a XI. kerületi Bartók Béla út és Fadrusz János utca kereszteződésénél levő parkban. A Himnusz hangjait követően a Vándor-kórus előadásában Bartók két kórusműve csendült föl, majd Szépvölgyi Zoltán, a Fővárosi Tanács elnöke mondott avatóbeszédet. (Kelet-Magyarország telefotó) Befejezte muakáját az SZVT A Szakszervezeti Világszövetség irodája szerdára virradóra véget ért berlini, huszonnegyedik ülésszakán bizottságot alakított a Havannában megtartandó, 1982-re tervezett V. szakszervezeti világkongresszus dokumentumainak előkészítésére. A bizottság munkáját Gáspár Sándor, az SZVSZ elnöke irányítja, s részt vesz benne a magyar szakszervezetek egy képviselője is. Az iroda nyilatkozatban foglalt állást a kongresszus céltudatos előkészítése érdekében, s hangsúlyozta, „a tagszervezetek tegyenek meg mindent a X. szakszervezeti kongresszus sikeres lebonyolításáért. Felkér minden szakszervezetet — nemzeti, nemzetközi vagy regionális hovatartozásától függetlenül — vegyen aktívan részt a világ- kongresszus munkájában.” Jelentés a Szaljut fedélzetéről Üjabb érdekes orvosi vizsgálatokkal folytatódott szerdán a szovjet—mongol űrexpedíció programja. Vlagyimir Dzsanibekov és Zsugderdemi- dijn Gurragcsaa a súlytalanság körülményeihez való alkalmazkodás tanulmányozása keretében többek között azt kutatja, milyen hatással van szervezetükre az időbeosztás megváltozása, pszichológiailag hogyan alkalmazkodnak az új körülményekhez, hogyan változik tapintásuk, térérzékelésük és látásuk, feladataiktól függően hogyan érzékelik az idő múlását, s hogyan hat rájuk a vérkeringés megváltozása. A fizikai kutatások programja keretében az űrhajósok folytatták azt a kedden megkezdett szovjet—mongol kísérletet, amellyel az űrállomás különböző helyiségeiben regisztrálják a kozmikus részecskéket. Lengyel helyzetkép Varsóban szerdán este a minisztertanács épületében megkezdődtek az egyeztető tárgyalások a kormány Mie- czyslaw Rakowski miniszterelnök-helyettes vezette képviselői és a Szolidaritás Szak- szervezeti Szövetség Lech Walesa vezette küldöttsége között. A megbeszélésen a kormány megbízottai kifejtik álláspontjukat a péntekre kilátásba helyezett figyelmeztető sztrájk, illetve a keddre tervbe vett általános sztrájk kérdéséről. A Szolidaritás képviselői előterjesztik az országos egyeztető bizottság keddi ülésén összegzett kívánalmakat. Az SZKP XXVI. kongresszusa után II népjólet programja Alig akadt felszólaló az SZKP XXVI. kongresszusán, aki ne foglalkozott volna az életszínvonal emelésével. Szóba került az ellátás, a közszükségleti cikkek termelése, a lakáshelyzet, a jövedelmek kérdése — egyszóval minden olyan téma, ami szorosan kapcsolódik a mindennapi léthez. Beszéltek a felszólalók olyan kérdésekről is, amelyek éppúgy egyre inkább összetevői a hétköznapi életnek, mint az anyagi javak: a szellemi gazdagodás, a teljesebb emberi élet örömeiről, gondjairól. A szovjet gazdaság fej lesztéséről előtérj esztett beszámoló egyértelműen leszögezte: a párt gazdasági stratégiája elsősorban a szovjet emberek életének javítását, anyagi és szellemi gazdagodását szolgálja. Cél: a minőség Határozatot hoztak például a közvetlen juttatások, a fizetések emeléséről: az új ötéves tervidőszakban több kategóriában emelik a munkabéreket, magasabban szabják meg a minimális bért, növelik az alacsonyabb nyugdíjakat, bővítik a szociális segélyeket, a rokkantsági nyugdíjakat. E célokra 16 milliárd rubelt irányoztak elő. A Szovjetunióban nem kevésbé jelentős tényezőnek tekintik a társadalmi fogyasztási alapokból az egy-egy családra jutó ráfordítás emelését. A dolgozók életviszonyainak javítására, egészségük védelmére, a közoktatásra, a gyermeknevelésre, a társadalom- biztosításra, a kultúrára is hatalmas összegeket szánnak ezekből az alapokból. Az idén az ilyen célokra felhasznált összeg meghaladja a 120 milliárd rubelt. Olyan területek ezek, ahol nem alapvető problémákat kell megoldani, hanem a minőséget javítani. Az egészségügyi ellátás például igen fejlett, de a rendelőintézetek körül koránt sincs minden rendben: még mindig nem hasznosítják eléggé a korszerű orvostudomány eredményeit, nincs elég egészségügyi középkáder. A pénzbeli juttatások,, a társadalmi alapokból származó juttatások azonban korántsem egyedüli összetevői annak a programnak, amelyet az SZKP XXVI. kongresszusán dolgoztak ki a népjólét emelésére. A legfontosabb az ellátás javítása, mind az élelmiszer-ellátás, mind a közszükségleti cikkek termelése terén. Hiába van ugyanis növekvő jövedelmük az embereknek, ha nem tudják megvásárolni azt, amire szükségük van. Ezért foglalt állást a szovjet kommunisták tanácskozása az élelmiszerprogram megvalósítása és a fogyasztási cikkek termelésének az országos átlagnál gyorsabb bővítése mellett. Korszerű ellátás Az élelmiszerprogram keretében a kongresszus elsősorban a hústermelés gyors fejlesztését sürgette, emellett feladatul jelölte meg a gyümölcs- és főzelékfélék termelésének bővítését, a megtermelt áru jó minőségű, veszteség nélküli feldolgozását és eljuttatását a fogyasztóhoz. Nyilvánvaló, hogy e program nem egy ötéves tervre szól, de a különböző komplex intézkedésekkel olyan változásokat indít el a szovjet mező- gazdaságban — például a háztáji gazdaságok fokozott segítésével, bekapcsolásával az ellátás rendszerébe —, amelyek rövid időn belül éreztetik jótékony hatásukat. A közszükségleti cikkek termelésének növelésével már több ízben foglalkozott a kongresszus előtt is az SZKP Központi Bizottsága. A nehézségek orvoslására a kongresszus most átfogó, valamennyi iparágra kiterjedő programot dolgozott ki. Ez sem olyan program, amelyet öt év alatt tökéletesen végre lehet hajtani, de a kongresz- szus feladatul szabta az érintett ágazatok számára, hogy azonnali és hathatós intézkedésekkel gyökeres javulást érjenek el a kulcsfontosságú területeken, például a textil- ruházati cikkek ellátásában, egyes tartós fogyasztási cikkek termelésében. Ehhez szorosan kapcsolódik a kereskedelmi hálózat és a szolgáltatások fejlesztése is. S végül még egy olyan téma, amely szorosan hozzátartozik a népjóléthez: a lakáskérdés. A lakásépítés üteme nem változik nagymértékben, viszont javul a lakások minősége, s az új lakásokat elsősorban ott építik fel, ahol az új létesítmények ezt meg-, követelik. Ez korántsem közömbös kérdés. Több szibériai és távol-keleti delegátus mondta el: a lakáshiány nehezítheti az ottani munkaerőgondok megoldását. A kongresszus tehát megfelelő súllyal foglalkozott a népjólét kérdéseivel, nagy és pontos programot szabott meg. A döntéseknek máris igen nagy a visszhangja az országban, nyilvánvaló, hogy a párt által kijelölt program végrehajtását az egész társadalom szívesen vállalja. Kiss Csaba Egy a huszonhat közül Vidin — megyeszékhely Ha egy bolgárt megkérnek, rajzolja le emlékezetből hazája térképét, a pont, ahonnan elindul, a Duna kanyarulata lesz. Ott, ahol a folyó kelet felé veszi az irányt. Itt, a Duna, a Timok folyó és a Balkán hegység között van Vidin és Vidin megye. A megye kimagasló szerepet játszott a bolgár történelemben. Itt robbant ki az-első felkelés a török rabtartók ellen. Itt volt az első antifasiszta felkelés 1923-ban és hősi partizánharc zajlott itt az ellenállás éveiben. Vidin megye ma az egy főre jutó ipari termelés tekintetében az elsők között van az országban. Itt készítik Bulgária valamennyi telefonkészülékét. Itt állítják elő a nyers és égetett gipsz teljes mennyiségét, a motoros szivattyúk 98 százalékát, az autógumik 70 százalékát, a műszál egyötödét, a férfiingek egynegyedét. A Vida konfekciógyár évente 4,5 millió férfiinget készít. Percenként 20 ing kerül le a futószalagról. Egy munkás átlagosan 14 inget készít naponta. A termelés 85 százalékát exportálják. Több mint nyolcezer embert foglalkoztat a vegyi kombinát. Korábban a vidi- niek „láp”-nak nevezték ezt a területet, amely a szúnyogok birodalma volt. Bolgár és külföldi szakemberek t- hidrológusok, energetikusok, mérnökök, vegyészek — együttműködésével épült a hatalmas komplexum, amelyet nagy rózsakert vesz körül. . Csontból és porcelánból készült Vidin egyik új különlegessége, a csontporcelán, más néven a Bononia porcelán. (Bononia a város római neve.) Az állati csontok elégetéséből előállított foszfát a porcelánt leheletfinommá és áttetszővé teszi. Kézzel festik és az ét-, kávés- és teáskészletek szépek. Díszítésükre több mint százféle motívumot használnak. A- félszáz ezer lakosú város közelében, a Duna fölött magasodik a vár, amelyet a nép Vida anyó tornyának nevez. Nevét arról a legendáról kapta, amely szerint Vida, a cári nemzetségből származó bátor hajadon védelmezte a várat az ostromlók ellen. A várat a bolgárok a X. században építették, egy római erődítmény falaira. A vidini vár tornyával és bástyáival Bulgária legépebb erődítménye. Középkori fegyvermúzeum van benne, a délkeleti udvarban pedig, természetes díszletek között szabadtéri előadásokat tartanak. Vidin — bolgár város, egy a huszonhat megyeszékhely közül. (g. i.)
