Kelet-Magyarország, 1981. március (41. évfolyam, 51-76. szám)
1981-03-25 / 71. szám
1981. március 25. KELET-MAGYARORSZÁG 7 Postabonfás 2300 óra Teremi Mihályné vásáros- naményi levélírónk termelőszövetkezeti tag és mások is gyakorta kérdezik: mennyi fizetett szabadság illeti meg őket évente? Sokan járatlanok ebben, hiszen nem olyan régmúltra tekint vissza az a jogszabály, amely lehetővé tette, hogy a termelőszövetkezeti tagok is évente megérdemelt munkájuk után néhány hetet pihenhessenek. A termelőszövetkezeti tagok szabadságáról a tsz-tör- vény és az azzal összhangban levő alapszabály rendelkezik. Az a tsz-tag jogosult fizetett szabadságra, aki a termelő- szövetkezetben folyamatosan dolgozik és az előző évben — túlmunka nélkül — 2300 órát teljesített. A termelőszövetkezet alapszabályában elhatározhatja azt is, hogy azokat a tagokat is fizetett szabadságban részesíti, akik az említett óraszámot — valamilyen ok miatt — nem tudták teljesíteni. Azok meghatározott fel tételek alapján, a végzett munkájukkal arányosan kapják meg ezt a juttatást. Az érdeklődő levelek sokasága elárulja: a termelőszövetkezeti tagoknak is értékes a szabadság, számon tartják, igénylik. De vajon ők hogyan töltik a szabadságukat? Idős néni azért panaszko dott a múltkor, mert a tér melőszövetkezet nem akarta a szabadságát kiadni, amikor ő kérte. Neki pedig akkor kel lett volna, mert az otthoni munka sürgette. Nem pihe nésre kellett volna a szabadság. Elárulta: egy-két napnál hosszabb időre nem állt ki a munkából, hozzászokott az örökös hajtáshoz, abban nőtt fel. Sokan így vannak. Még nem tudják igazán, hogy az évi szabadság jó részét pihenésre kellene fordítaniuk. Helyette fát vágnak, szénát kaszálnak, kapálnak, kukoricatörésre tartogatják a szabadnapokat. Télen meg disznóölésre, no meg jöhet temetés, lakodalom, vagy valami más. Mikor pihennek ezek az emberek? A mai 50—60 évesek, az egykori egyéni gazdák bizony sokat dolgoztak, összeszedtek izületi gyulladást, meszesedést, kellene hát nekik a gyógyfürdő, a gyógy kezelés, a pihenés. Erre volna is lehetőségük, hiszen a tsz bérel szobát Hajdúszoboszlón, Zsórin, mehetnének tsz-üdülőbe Debrecenbe. Csak szólni, kérni kell. Legtöbben mégsem mennek, mondják: nem tudnak kimozdulni otthonról, kire hagyják a disznót, a lábasjószágot, az istáiéban levő fejőstehenet, a növendékbikát. Persze ezt is meg lehetne oldani, a kettő összeegyeztethető. Szerencsére ma már nagyon sok termelőszövetkezeti tag felismeri a pihenés hasznosságát, elmennek a szabadság alatt üdülni, világot látni, s így töltik megérde melt pihenésüket. A példa követendő, ezt is meg kell tanulni egyszer. Érdemes, szükséges az emberi erő megújulásához. Soltész Ágnes ELVESZETT A CSOMAG Március 18-án Nyíregyházáról a délután 3 órakor induló személyvonattal utaztam Záhonyig, s onnan tovább Aranyosapátiba. Záhonyból kiérve vettem észre, hogy egyik csomagomat a vonaton felejtettem. Három fiamnak vásárolt cipő volt benne. Mondhatom, hogy az utolsó pénzemet adtam értük, mert nagyon kellett nekik a cipő. Bízom benne, hogy megérti a csomag becsületes megtalálója, mennyire elkeseredtem a cipők elvesztése miatt. Talán így visszakaphatom, ha e levelemet olvassák azok, akik az elveszett csomag sorsáról tudnak valamit. Dicső Béláné, Aranyosapáti, Esze Tamás út 9. szám ELHANYAGOLT AUTÓBUSZMEGÁLLÓ Nyíregyházán, az Északi körút 23. szám előtt levő autóbuszmegálló helye sáros, . rendezetlen. Itt ugyanis megfeledkeztek a másutt szokásos betonnal borított váróhely kiképzéséről. Emiatt pedig sokat bosszankodnak az utasak, és bizony elég sokan, mert egy igen forgalmas autóbuszváróhelyről lévén szó, több intézmény dolgozói, sok iskolai tanuló várakozik és száll buszra itt naponta. Ha eddig ez elkerülte az illetékesek figyelmét, most felhívjuk rá. J. K., nyíregyházi lakos GAZDAG PROGRAM A kisvárdai nyugdíjasok klubja igen látogatott, s ennek megfelelően igyekszünk gazdag, tartalmas programokat is szervezni. Tartottunk pótszilvesztert, egy alkalommal ismertettük programtervezetünket, háromszor volt nyugdíjasokat érdeklő jogszabályokról előadás. „Mit tesz a Magyar Vöröskereszt az idősekért?” címmel szintén érdekes beszámoló hangzott el. A helybeli Rákóczi Tsz. ünnepi zárszámadó közgyűlésén is ott voltak azok a klubtagok, akik az almaszüreten részt vettek, értékes munkájukkal segítették a betakarítást. A legemlékezetesebb program ebben az időszakban az az élménybeszámoló volt, amely a kárpáton- túli Barkaszó községben megtartott baráti találkozóról szólt. Méltóképpen ünnepeltük a nemzetközi nőnapot is, melyen — mint minden rendezvényünkön — klubtagjaink jelentős számban vettek részt. Hován József Pál klubvezető A ROKKANTAK ÉRDEKÉBEN Ismerősöm csak mankókkal tud közlekedni. E segédeszköz alján levő — a csúszást csökkentő — gumik idővel elkopnak. Tudomásom szerint Nyíregyházán csak a Jókai téri sportszerüzletben árusítják. De már hónapok óta nem kapható. Az érdeklődésre adott válasz: „Mi rendelünk, de nem kapunk.” Nagyon fontos volna, ha nemcsak most, a rokkantak évében, hanem rendszeresen lehetne kapni a mankókra szükséges gumikat. Apróság, de ha kapni lehetne, javítaná az érdekeltek közérzetét és biztonságosabb közlekedésüket szolgálná. Fekete István, Nyíregyháza, Csaba gyöngye utca 37. szám VÍZ MINDENÜTT — így legalább száraz lábbal értek az iskolába... Nyíregyházán a Guszev utca szinte járhatatlan. Gyalogosan és gépjárművel egyaránt. Különösen eső után — mint legutóbb is — a még meglevő kis gyalogösvényt is elmosta, az utca teljes szélességében állt a víz. Ilyenkor az üzletet, az orvosi rendelőt és természetesen a lakásokat is csak kerülővel, körülményesen lehet megközelíteni. A környező utcákat feltöltöttek, rendezték a terepet, sőt járdalapok is kerültek a házak elé. Mi is szívesen vállalunk társadalmi munkát környezetünk rendezése érdekében, ha ehhez némi segítséget, szakmai irányítást és a legszükségesebb anyagot megkapjuk. A Guszev utca lakói JÓ PÉLDA A közelmúltban szemüveget készíttettem Nyíregyházán az Ofotért-szaküzletben, amit viszonylag rövid idő után meg is kaptam. Amikor a szemüveget felpróbáltam, a blokk mellől kiesett egy névjegykártya, melyen a követ-, kező szöveg volt: „Kedves megrendelőnk! Az ön szemüvegét Vajda Tibor látsze- rész készítette. Kívánjuk, hogy szemüvegét jó egészségben viselje. Viszontlátásra.” Kedves, figyelmes gesztus volt a helybeli Ofotért- üzlettől. Szatmári László, Nyíregyháza, Kígyó utca 6. sz. alatti lakos KEGYELETSÉRTÖ Ismert, hogy Nyíregyházán az Északi temető egyre terjedelmesebb, állandóan bővül. Ez a városra újabb és újabb terheket, feladatokat ró. Ezeknek költségkihatásuk van, tehát egyszerre mindent nem lehet megvalósítani. Viszont ahhoz, hogy a temetések rendben történjenek, legalapvetőbb dolog, hogy az út kiépüljön. Sajnos, ez a temető új szakaszán elmaradt. Ezért most a rendkívül csapadékos időben nemegyszer megtörténik, hogy a halottaskocsi elakad, s a gyászolók kénytelenek átsegíteni az akadályokon. Ez az adott körülmények között furcsa, mondhatnánk, kegyeletsértő. A járhatatlan út pedig a látogatókat keseríti meg minduntalan. Szabó Jenőné, nyíregyházi lakos „ÉJJELI MENEDÉKHELY” Eleinte elegáns mivoltát „csodáltam” a fekete Mercedes kocsinak és tehetős gazdájára gondoltam: vajon ki lehet? Két évvel ezelőtt ugyanis ritka volt az effajta magánrendszámmal közlekedő nagy kocsi. Mostanában — két év elteltével — azért fürkészem a kocsi gazdáját, mert úgy vélem, talán már nincs is, a kocsi évek óta ott áll és most már azt sem lehet mondani, hogy sértetlenül, mert valaki az első ülését ledöntötte, átalakult majdhogynem kényelmes bőrággyá. Lehet, hogy valakinek éjjeli menedékhelye? Nem tudom, de azt igen, hogy ezen a keskeny, de forgalmas Síp utcán ez a jó öreg Mercedes már forgalmi akadály. Ideje lenne a gazdáját kideríteni, vagy ha nincs, a roncsautót méltó helyére elszállítani. Szerdahelyi Mihály, Nyíregyháza, Széchenyi utcai lakos Szerkesztői üzenetek Vincze András petneházi, Borzák József laskodi, Szmutkó Ferenc nyírbélte- ki, Szabó Elek nyíregyházi, Moravecz Ferenc nyíregyházi, Pregon Györgyné mátészalkai, Tóth Miklós bátorligeti, Tóth Miklósné nyírmadai, Dobronyi József laskodi, Kovács Dezsöné nyíregyházi, Ádám Béla nyíregyházi olvasóinknak levélben válaszoltunk. Kiss Bertalanná tiszaka- nyári, Somogyi Béla kálló- semjéni, Orosz Miklós nagy- kállói, Samu Károlyné tyu- kodi, Molnár Árpád nyíregyházi, Szűcs Miklós tu- nyogmatolcsi, Ferenczi Mária nyírbátori, Juhász Dezső berkeszi, Miliő Jánosné ib- rányi, Miskolczi Zoltánná aranyosapáti, . Stevanyik Sándorné nyíregyházi, Nagy Béla milotai, Papcsák János demecseri, Rozs Róbert nyírlugosi, F eigel István pusztaújfalui, Veres Miklósné tiszaszalkai, Sipos Endre nagyszekeresi, Főzőné Har- sányi Jolán budapesti, Dajka Mihályné nyírkarászi, Lévai Imréné tiszavasvári, Virga Dezső ajaki, özv. Kó- pis Lajosné piricsei, Csernyi Miklósné gacsályi, Bodnár Károly tiszaberceli, Kiss András győrteleki, Misák József buji, Tóth József gyulaházi, Saiga Imre nyír- mihálydi, Sata Miklósné nyírmadai, Halász Albert tiszaszentmártoni, Pólyák István nyírbátori, Illyés László nyírbátori, Szabó Jánosné győrteleki, Hajdú Aladár nyíregyházi lakosok ügyében az illetékesek segítségét kértük. Kiss Miklósné nyírmadai olvasónkat a nyíregyházi társadalombiztosítási igazgatóság arról is értesítette, hogy ha a gyermek az együtt élő házastársak háztartásában van és a családi pótlékra mindketten jogosultak, a családi pótlék az apa jogán jár. Az anya jogán akkor állapítható meg a családi pótlék, ha az apa arra nem jogosult, vagy gyermekeiről már legalább két hónapja nem gondoskodik. Áz illetékes válaszol OKA: A PONTATLAN BEJELENTÉS „Akadozó szolgáltatás” címmel közölték Ember János aranyosapáti lakos panaszát, hogy gáztűzhelyének javítása elhúzódott. Az észrevétel alapján a hibát még a cikk megjelenésének napján kijavítottuk. Megjegyezzük azonban, hogy szervizünkben január hónapban bejelentése nem szerepel. A gázcseretelepen ugyan jelentette igényét, de cím hiányában a javítást a körzeti szerelő nem tudta elvégezni. Pontos címmel ellátott bejelentés csak 1981. február 13-án szerepel, aminek alapján a hibát kijavítottuk. GELKA EGYÜTT A SZÜLŐKKEL „Egy jó, egy rossz” címmel február 4-én „egy szülő” levelét közölték, melyre a következőket válaszoljuk. A tanárképző főiskola 1. sz. gyakorló iskolája és az Alföldi Vendéglátó Vállalat által üzemeltetett új konyhája is 1980. szeptemberében kezdte meg működését. Az iskola tanulmányi és technikai apparátusa fontos feladatának tartja, hogy az intézmény mindenben megfeleljen gyakorlóiskolai szerepének. Ehhez sok segítséget kapunk azoktól a szülőktől is, akik észrevételeiket — elismeréseiket és bírálataikat — tudomásunkra hozzák. Ezért köszönjük az újságban megjelent észrevételt is. 1981. január 31-én, szombaton az ebéddel együtt kiadott savanyúcukorka-cso- mag a múlt év végi ünnepi (mikulásnapi, fenyőünnepi) asztalunkról maradt meg, s azt osztottuk szét a cikkben szereplő napon. 1. sz. gyakorlóiskola igazgatója és élelifiezésvezetője II fiatalkorúak szabálysértéséről Kovács Imréné tiszalöki levélíró fia szakmunkástanuló és azt sérelmezi, hogy a fia által elkövetett szabálysértés miatt nem a nagyközségi tanács szakigazgatási szerve jár el (ugyanis szívesebben kifizetné a pénzbírságot), hanem az iskola, amely fegyelmi büntetéssel sújtja a fiát, esetleg még ki is zárhatják az iskolából. Levélírónk ezt sérelmesnek tartja és kérdezi, hogy helyes-e az illetékesek álláspontja? Általános szabály, hogy ha a tankötelesek (vagy még valamilyen iskolatípusba járó fiatalkorúak) szabálysértést követnek el, ellenük a szabálysértési eljárás helyett rendszerint iskolai fegyelmi eljárás induljon, amelynek kapcsán az iskola igazgatója az iskola fegyelmi szabályzata szerinti intézkedések valamelyikét alkalmazza. Amitől levélírónk fél az nem valószínű, hogy bekövetkezik. Ugyanis szabálysértésért fiának az iskolából való kizárása (ha ez nem ismétlődő) aránytalanul súlyos büntetés volna. Ügyének az iskolába való áttételének az a célja, hogy az iskola nevelési eszközeit és módjait -is felhasználják a szabálysértő fiatalkorú megneveléséhez, szemléletének átformálása érdekében. Egyébként az ilyen súlyos iskolai büntetés ellen jogorvoslatnak is helye van. Ha aránytalannak tartja a büntetést az elkövetett cselekményhez viszonyítva, úgy a megyei tanács vb művelődésügyi osztályához lehet fellebezéssel élni. A fellebezésre a szülő is jogosult. Egy másik lényeges kérdés még, hogy a szabálysértési hatóság pénzbírságot csak megfelelő vagyonnal, önálló jövedelemmel rendelkező fiatalkorúval szemben szabhat ki. Az ipari tanulónak az ösztöndíja nem sorolható a rendszeres jövedelem körébe. Így egyedüli lehetőségként a figyelmeztetés áll, amely sokszor nem éri el a kellő nevelőhatást. Az sem volna hasznos, ha a jogszabály lehetőséget adna arra, hogy a szülőkre lehessen áthárítani a kiszabott pénzbírságot. Az alkalmazott joghátrányt annak kell viselnie, aki a szabálysértést elkövette, különben elveszti nevelő jellegét. Ezért is jöhet szóba az iskolák fegyelmező-ne- velő intézményrendszere. L. Antalné nyíregyházi lakos fiatalkorú fia ellen garázdaság szabálysértése miatt indult eljárás. A rendőrség a tárgyalásra őt is megidézte, de nem ment el. Levélírónk azt kérdezi, hogy ilyenkor mit tehet az ügyben eljáró rendőrség, mint szabálysértési hatóság? Levélírónk rosszul tette, hogy nem ment el, mert idézése is úgy szólt, hogy a fiatalkorúval együtt jelenjék meg. Ennek a célja az, hogy a felnőtt, a szülő késztesse megjelenésre az esetleg önmagáról megfeledkező fiatalkorú idézettet. A szabálysértési tárgyaláson való szülői, gondozói részvétel pedig lehetőséget teremt arra, hogy a szülő jobban megismerje gyermekét, az adott ügyet és esetleg élhessen jogorvoslati lehetőségével is. Az idézés kötelezi az idézettet. A szabálysértési hatóságnak adott esetben lehetősége van elővezetéssel is érvényt szerezni intézkedésének. Tehát ezt is megteheti. Más volna a helyzet például, ha Budapestre kellene felutaznia, de itt a tárgyalás helyén a meg nem jelenés, nemcsak fegyelmezetlenség, hanem a gyermekkel szembeni közömbösség megnyilvánulása is. Jónás Józsefné kisvárdai levélírónk fiatalkorú gyermekét szabálysértés miatt pénzbírsággal sújtották, de nem fizette meg. Mi történik vele? — kérdezi levelében a fiatalkorú édesanyja. A felnőttkornak által elkövetett szabálysértés kapcsán kiszabott pénzbírságot nem fizetés, vagy behajthatatlanság esetén elzárásra változtatják át. A fiatalkorúval szemben ez a szabály nem alkalmazható, mert a törvény e tekintetben a felnőttkorútól eltérő módon rendelkezik. Kimondja, ugyanis, hogy a fiatalkorúval szemben kiszabott pénzbírság elzárásra nem változtatható át. A pénzbírság meg nem fizetése azonban azzal a következménnyel jár, hogy elévülési időn belül adók módjára behajtják. Dr. Toronyicza Gyula ügyész .v.v.\v.\\v X; H *Ä***Ä*Ä‘iÄ*Ä' .v.w, HB ;X Ifflal & H íííííííííí!
