Kelet-Magyarország, 1981. március (41. évfolyam, 51-76. szám)
1981-03-24 / 70. szám
1981. március 24. KELET-MAGYARORSZÁG 3 Tanuló nemzetünk AZ ELMÚLT ÉVTIZED- éves és idősebb lakosság 22 BEN hazánkban — a nép- százaléka végzett középis- számlálás adatai szerint is kólát. — tovább nőtt a tanulási örvendetes, hogy a szakkedv. Ez megmutatkozik ab- munkásképző iskolát, illet- ban, hogy az elmúlt tíz év ve a középfokú szakiskolát alatt másfél millió ember végzettek aránya az elmúlt végezte el az általános is- 10 év alatt több, mint a két- kola 8 osztályát. Az időseb- szeresére emelkedett, s még bek közül csaknem 200 ez- biztatóbb a helyzet, ha azt is ren éltek azzal a lehetőség- hozzátesszük, hogy a nők- gel, hogy esti, vagy levelező nél az emelkedés még na- tagozaton. pótolják, amit ko- gyobb. rábban elmulasztottak. A továbbtanulási kedv A lakosság számához vi- egyébként a két nemnél szonyítva csökkent tehát az több vonatkozásban eltérő, általános iskola 8 osztályá- mert a nők között nem csak nál alacsonyabb végzettsé- a szakmai képzésben, gűek aránya, ami egyben de a közép- és felsőfokú széles körű lehetőséget te- továbbtanulásban is erőtel- remtett a továbbtanulásra a jesebb a növekedés. Ez le- közép- és felsőfokú iskolák- hetővé teszi, hogy a nők na- ban. Így az 1970—1980 kö- gyobb arányban tölthesse- zötti időben a szakmunkás- nek be különböző, magaképesítést szerzettek száma sabb végzettséget igénylő megkétszereződött, míg a munkaköröket középiskolát végzettekké A felsőfokú végzettséggel másfélszeresére nőtt. Ám az rendelkezők száma 63 szá- igazsághoz tartozik az is, zalékkal magasabb, mint 10 hogy hazánkban a 15—49 évvel ezelőtt volt. Legerő- éves korosztály 12 százaléka teljesebb a növekedés az még mindig nem rendelke- oktatási-tudományos terüle- zik befejezett 8 általános is- ten, de ezzel csaknem azo- kolai végzettséggel. nos a közgazdasági-kereskeA feladatokat és lehetősé- delmi és műszaki végzett- geket körvonalazó fehér föl- ségű diplomások arányának tok még szembetűnőbbé vál- növekedése is. nak, ha a részleteket vizs- Hazánkban az 1980-as gáljuk. A lakosság iskolá- évek elején a diplomások zottsága terén településtípu- száma majdnem félmillió, sónként jelentős eltérések ebből mintegy 120 ezren vannak. műszaki, több, mint 46 ezMíg a főváros 15 éves és ren mezőgazdasági, 180 ez- idősebb lakosságának több ren oktatási-tudományos- mint 78 százaléka elvégezte kulturális munkára képesí- az általános iskola 8 osztá- tő diplomával rendelkeznek, lyát, addig ez az arány a A többi felsőfokú végzettközségekben mindössze 55,8 ségűek a közgazdasági, a ke- százalék. A megyék közül a reskedelmi, az egészségügyi, megfelelő korú lakosságból továbbá a különböző művé- Győr-Sopron megyében szeti, jogtudományi és igaz- csaknem 69, Baranya me- gatási munkára kapták ké- gyében 6? százalék az álta- pesítést. lános iskola 8 osztályát végzettek aránya. Szabolcs me- A HÉTÉVESNÉL IDÖ- gyében ez az arány 58, Bé- SEBB lakosokat figyelemkés megyében 58,4 száza- be véve országosan minden lék. A középiskolát végzet- ezer főre 51 diplomás jut, a tek aránya a fővárosban községekben 21, a fővárostöbb, mint háromszorosa a ban viszont 107. Elgondol- községekben ilyen végzett- koztató, hogy a városokban, séggel rendelkezők arányá- ahol az említett korúak szónak. ma több, mint 50 százalék A megyék közül középis- kai meghaladja Budapestét, kólái végzettség tekinteté- a magasabb képzettségűek ben Győr-Sopron megye jár kevesebben vannak, mint a az élen több, mint 24 száza- fővárosban, lékkai, majd Csongrád megye következik, ahol a 18 Gy. Z. Az ISG mátészalkai gyárában évente egymillió darab elzáró szelep készül az élelmiszeriparnak. (Jávor L. felv.) Fogadalomtétel, utcabál Három tavasz ünnepe. Ez volt a jelszava annak a kétnapos rendezvénysorozatnak, amely szombaton és vasárnap zajlott le a tiszadobi Ilku Pál Gyermekvárosban. Az első napon nyolcvan ifjú KISZtag tett ünnepélyes fogadalmat, majd a község és a gyermekváros fiataljai szellemi vetélkedőn és járőrversenyen mérték össze tudásukat. Vasárnap "filmeket vetítettek, majd utcabál zárta a rendezvénysorozatot. Lengyel exportra 6 ezer pár női szandált készítenek a Rakamazi Cipőipari Szövetkezetben. A képen Steiber Lászlóné és Vass Istvánné a szandálok felsőrész minőségét ellenőrzik. (Both Pál Ambrus felvétele) A munkások újra írtak lib munka, kevesebb kereset? Az átlagok könnyen megcsalnak LEVÉL NYOMÁN FEBRUÁR 26-1 SZÁMUNKBAN HASONLÖ CÍMMEL IRTUNK CIKKET A VÁSÁROSNAMÉNYI FORGÁCSLAPGYÁRBÓL. AZ ELSŐ PANASZ ÍGY KEZDŐDÖTT: „Problémám, úgy érzem, nemcsak egyéni, de főképp társadalmi és az egész gyári dolgozók érdeke is. Ugyanis vállalatunknál 4 műszakos munkarend és teljesítménybérezés van érvényben. És ennek ellenére 1980. május óta mind nagyobb követelmények mellett fizetésünk egyre kevesebb” — írta Ba- ráth Tibor nehézgépkezelő, aki akkor arra kérte szerkesztőségünket, hogy nevét tartsuk titokban. Másfajta követelmények S hogy újra tollat fogott, mi több, nyolc társa aláírásával ismételten megerősítette állításait, az a megjelent cikk miatt volt. Az a cikk ugyanis azt bizonyította, hogy ugyancsak kell a kérdőjel a cím végére, mert egyes nehézgépkezelők fizetése jócskán emelkedett az utóbbi időben. A főmérnök igaz tájékoztatását a bérek alakulásáról el kellett fogadni. Csakhogy a levélírók egy másik.j^oportot képviselnek. Nej», az úgynevezett anyag- téren, hanem a technológiai részen dolgoznak, ahol mások a teljesítménykövetelmények. S itt a bérek alakulása már ugyancsak változó. Ezért ültünk le most már a levélírókkal, a gyár főmérnökével, Szicsó Bélával, k párttitkárral, Balogh Bélával, a szakszervezeti bizottság titkárával, Moravcsik Józseffel. Íme néhány vélemény a munkásoktól: — Mennyit tudok én azért tenni, hogy több legyen az I. osztályú forgácslap aránya, amikor nem mi állítjuk be a gépeket — kérdezi Dénes Gyula. — Miért lehet két műszakban ezer forinttal többet ke-» resni, mint nekünk, akik négy műszakba járunk — folytatja Baráth Tibor. — Nekünk is állásidőt számolnak akkor, amikor csak a hőprés nem megy, de mi dolgozunk — állítja Kot Ferenc. Az ellen- vélemények S hallgassuk meg az első ellenvéleményeket: — A műszakjukban éppen a nehézgépkezelőknek a legmagasabb az órabére, 15—16 forint körül van — indokol Szicsó Béla. — S higgyék el, hogy tavaly túl voltak fizetve, lazább volt a munkafegyelem, mint most. — Bérben az ÉRDÉRT gyáregységei közül a második helyen állunk — tájékoztat Moravcsik József. — Különben is miért nem szóltak nekünk, a szakszervezetnek, ha panaszuk van. A már-már szenvedélyes vitát jobb, ha mellőzzük. Ami ebben jó volt: a munkás és a vezető szemtől szembe mondta meg a véleményét. Azt ugyan egyáltalán nem lehet állítani, hogy végül teljesen közös álláspontot alakítottak ki, azonban tisztázódtak azok a főbb kérdések, amelyek rontják a munkások hangulatát. Ami a bérlapokból legkönnyebben kiderül: igaz a munkások állítása, legjobban 1980 májusa körül kerestek, amikor az átlagórabérek jóval magasabbak voltak a maiaknál. A magyarázat is egyszerű: erre az időszakra esett az új gépsor nemzetközi bíróság előtti próbája. S ebben az időszakban éppen az erre való felkészülés volt a legfontosabb. A normát pedig akkor változtatták — éppen a minőségi termelés érdekében —, amikor változtak a műszaki feltételek is. Csakhogy a csoportos bérezés túlságosan "az átlagokat mutatja, s igen csak eltakarja az egyéni teljesítményeket. Mindez oda vezetett, hogy az aprítótérben dolgozó nehézgépkezelők fizetésének megállapításánál olyan teljesítményeket vesznek figyelembe, ami nem biztos, hogy rajtuk múlik. Olyan munkákat végeztetnek velük — mint a takarítás állásidőben —, aminél sokkal fontosabb lenne gépeik rendszeres karbantartása. Ráadásul egy kicsit jobb normamunkával valóban lehetne külön bértételeket megállapítani számukra — olyanokat, amelyek a tényleges teljesítményen alapulnak. A kibontakozás útja — Keressük azokat a lehetőségeket, amelyek alapján lehet külön n'ormázni — foglalja össze Balogh Béla. — S ugyanígy meg kell vizsgálni a munkásfelvételeknél említett aránytalanságokat, hogy a most jöttek magasabb órabért kapnak. Megnézzük azt is, hogy miből adódik a két műszakos munkarendben és a négy műszakban viszonylag hasonló munkát végzők között a fizetésbeli különbség. Az említettek a kibontakozás útját mutatják. Ám Baráth Tibor és társai csak akkor lesznek nyugodtak, ha tényleg részletesen kivizsgálják a vita okait. Hiszen a meglévő aránytalanságok — még ha 4—5 ezer forintos kereseteknél is vannak — azt mutatják, hogy a mai helyzet nem egyezik sem a munkások igazságérzetével, sem a differenciált bérezésről alkotott elvekkel. Lányi Botond A munkahely és a falu F igyelemre méltó interjút olvashattunk a Hajdúsági Munkásban, a Hajdúsági Iparművek lapjának legfrissebb számában. Gyár környéki Szabolcs-Szatmár megyei községek tanácsi vezetői nyilatkoztak a falu és a gyár kapcsolatáról. A nyilatkozatokból a következőket tudjuk meg. Bökönyben biztosítják a munkaerőt a gyár számára, a HIM kérésére üzemeltetik a gyermek- intézményeket azokon a szabad szombatokon is, amikor a vállalatnál munkáskézre van szükség. Elégedettek a gyár anyagi támogatásával, amelyet a gyermekintézmények karbantartására fordítanak. A község vezetői mindig számíthatnak a gyár szocialista brigádjainak segítségére is. Geszteréden sok társadalmi munkát végeztek a gyár brigádjai. Elsősorban a villanyszerelési javításoknál számíthatnak a gyár dolgozóira, de segítséget kaptak a tornaterem építésénél és a gyermekintézmények karbantartó munkálataiban is. Az újfehértóiak az elmúlt években 200 ezer forint értékű lapradiátort kaptak a gyártól. A tanács vezetői pedig valamennyi vállalati dolgozó gyermekét elhelyezték intézményeikben. Óvodáik állandó segítséget kapnak a gyári kollektívától. A szocialista brigádok megjavítják például az elektromos gépeket, karbantartják azokat a játékokat, melyekkel néhány éve ők ajándékozták meg a kicsiket. Nem új, de azért még nem egészen általános szokás, ■hogy egy gyár a bejáró dől-. gozói lakhelyén lévő intézmények fejlesztéséhez is hozzájáruljon. Pedig erre csak azt mondhatjuk, így kell, így helyes. Hiszen a vállalati dolgozók gyerekeiről gondoskodnak, a falusi óvodákban, bölcsődékben, kell, hogy a vállalat — anyagiakban is megnyilvánuló — figyelme rájuk is kiterjedjen. É s ha erről van szó, nem lehet akadály a megyehatár sem. Ha a Hajdúsági Iparműveknek nagy számban vannak bejáró dolgozói Szabolcs- Szatmár megye községeiből is, akkor teljesen indokolt, hogy a lehetséges anyagi támogatásból a szomszéd megye tanácsainak is juttasson. A munkások is így érzik igazságosnak. lAz Á lmában gyötrő képek kínozták, ott állt az érettségi bizottság előtt és nem tudott megszólalni. Mondani akarta, hogy itt valami tévedés lehet, ő már egyszer érettségizett. A szigorú tanárarcok azonban nem mutattak megértést. Táblához szólították, egy érthetetlen matematikai példa kusza képlete meredt rá, mint annyiszor az iskolai évek alatt. Életének megkeserítője volt a matek, amin soha nem tudott eligazodni, s úgy látszik, élete végéig kínlódnia kell vele. Felriadt. Mintha csöngettek volna. Vagy csak álmodta? Nem tudott dönteni, felkeljen és kikukocskáljon-e a kémlelőn. Próbálta újra felidézni a csengetés hangját, hátha sikerül meggyőzni önmagát, valóság volt, vagy vízió ... Talán az idős édesanyjával történt valami az éjjel és a szomszéd csengetett, hogy valami baj van? Akkor újra csöngetne az éjszakai látogató, de semmi. Újra üresség és vergődés. Üldözik. Komor, arc nélküli alakok közelednek és neki lőnie kell. A géppisztoly nem akar engedelmeskedni, pedig már ott vannak előtte az üldözők. Nagyot kiált, felébred. Nem sokáig tart az ébrenlét, újra katona. Újonc. Kopaszra vágják a haját. Hiába magyarázza, hogy ő már volt újonc, volt katona, nem hallgatnak rá. „Fusson honvéd, atomtámadás ...” hallja a vezénylő hangját. Beletörődik, engedelmesen kúszik, támadásra indul, fut, kondért cipel, latrinát tisztít... Égtelen robbanás ébreszti fel. Felugrik. Oda vonszol ja magát az ablakhoz. Látja, hogy a kukáskocsi dübörög a ház előtt. Serény kezek lapátolják a kicsurgó szemetet a hatalmas edényekbe. Aztán újra égtelen hangzavar, a szemetesedény eltűnik a kocsi gyomrában. Elmosolyodik. Most nem kívánja a pokolba a kora reggeli ébresztőket. Bekapcsolja a rádiót: terroristákat fogtak el, gépeltérítés, árvíz, földrengés, megölték, nem válaszolnak a békejavaslatokra, hatékonyság, elütötte, felszólalt, hideg-, melegfront ... Fáradtan visszaereszkedik az ágyba. Még van másfél óra. Hátha sikerül egy kicsit pihenni. Kellene egy kis emberi alvás ... Minden elsötétül, majd kivilágosodik. Virágos mezőn lebegve közeledik egy gyönyörű lány. Egyenesen felé tart, átöleli, együtt huppannak a selymes fűre. Az ajkuk már összeér, a kezük boldogságot kínál... Égtelen robbanás rázza meg a szobát. Felugrik. Odatámolyog az ablakhoz. A kukás kocsi, a hátulját mutatja. Viszi a meg sem fogott szép pillangót. Egy halvány mosoly mégis marad az arcán, amikor indul a fürdőszobába, mint aki egy titok egyedüli tudója. Páll Géza
