Kelet-Magyarország, 1981. március (41. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-21 / 68. szám

1981. március 21. KELET-MAGYARORSZÁG 7 GYERMEKVILÁG Ezt ajánljuk! Rádióműsorok gyermekeknek A következő néhány sorban nektek szeretnénk segíteni a jö­vő héten elhangzó rádióműsorok közötti válogatásban. (A K-val jelzett adások a Kossuth-, a P- vel jelöltek a Petőfi-adón, a 3. m-esek a 3. műsorban hall­hatók.) Március 23-tól 29-ig ezt ajánljuk: Hétfőn Hétszínvirág címmel a Gyermekrádió zenei műsora je­lentkezik. (K. 15 óra 30 perc.) Kedden Iskolák — őrsök — ba­rátok a témája az automata te­lefonszolgálatnak. A műsor a 138-012-es számon hívható. (K. 10 óra 5 perc.) Szerdán Mire jó az almamag? címmel mesét hallhattok. (K. 9 óra 45 perc), a Diákfélóra pedig olyan érdekes kérdésekre keresi a választ, mint mitől értékes az arany és az ezüst? (K. 10 óra 5 perc.) Csütörtökön a Csiribiri Ezeregy története közül Moha bácsi is elmond egyet. (K. 15 óra 28 perc.) Pénteken Nem tudom a leckét címmel az Ifjúsági Rádió műso­ra egyaránt szól gyerekeknek, tanároknak és szülőknek; (3. m. 19 óra 5 perc.) Szombaton A fizikus főtiszte- lendo-ről, Jedlik Ányosról hall­hattok rádiójátékot (3. m. 14 óra 32 perc), s folytatódik Örsi Fe­renc Legenda a kapitányról cí­mű rádió játéka. (P. 15 óra 42 perc.) Vasárnap délelőtt a Bummbele cirkusz jelentkezik (K. 10 óra 8 perc), délután pedig Lázár Er­vin mesejátékát, a Berzsián köl­tő mennydörgős mennyköv'eí-t hallgathatjátok. (P. 12 óra 54 perc). Jó szórakozást! Indul a hajó! Most indul el a kikötőből távoli útjára a turistahajó, hogy a világ minden tájáról összesereglett utasaival szebb­nél szebb tájakat ismertessen meg. Néhány turista éppen búcsút int a parton maradt ismerősöknek. Vajon meg tudjátok-e mondani, hogy ez a hat utas milyen nemzetisé­gű? A felismeréshez hozzáse­gít, hogy a kapitány felhú- zatta az árbocra valamennyi­ük nemzeti zászlaját. MafBAS ‘9 ‘I°S -ue ‘S ,iC5|!-laiuE “’IS1!?! '£ zsojo 'z ‘uRtlef ‘x : s3jf3jSax\i Bűvölő A Napocska néz le rám. Szivárványszín a ruhám. Vízcsobogás, ezer ér. Nem adnám én ezerér. Madár János ÁZ madárdal Kati egészen kicsi korától kezdve nagyon szerette az erdőt. Elgyönyörködött a fák­ban, a virágokban, megcso­dálta az ágakon tornászó mó­kusokat és a körülöttük röp­ködő madarakat. Édesapja erdész volt, házukat a szélső tölgyek árnyékolták be és a kislány, amikor csak tehet­te, mindig szívesen sétált a fák között. Néha apukája is vele ment és ilyenkor min­dig sok érdekes dolgot me­sélt neki az erdő lakóiról. Ezen a szép, verőfényes márciusi délutánon is kettes­ben indultak el az ismerős ösvényen. Az éjszakai eső nyomai még ott csillogtak az ágakon és a duzzadó rügyek végén, de a levegő langyos volt és napsugarak táncoltak a gőzölgő barna avar felett. Citromlepke libegett végig az ösvény felett, azután a ma­gasba emelkedett és elszállt a távoli mezők felé. Kati és apukája szótlanul ballagtak egymás mellett, amikor hirtelen egy veréb nagyságú, borvörös mellű, szárnyában fehér csíkot vi­selő madár rebbent fel a földről. Felszállt az egyik tölgy alacsony ágára, kicsit forgolódott, azután hangosan énekelni kezdett. — Milyen madár ez? — kérdezte Kati izgatottan. — Erdei pinty — mosoly­gott apuka. — A hímek most kezdik próbálgatni a hangju­kat. Párt keresnek és április­ban fészkeléshez látnak. — De szépen énekel — mondta a kislány. — Ez az első madárdal, amit az idén hallok. — Pedig a pacsirták már rég énekelnek a mezők fe­lett. A néphit szerint febru­árban, Zsuzsanna napján szó­lalnak meg először. — És itt az erdőben a pintyek az elsők? — kérdezte Kati kíváncsian. — Inkább úgy mondanám, hogy az elsők között vannak — válaszolta apuka. — Hi­szen márciusban már énekel­nek a fekete és énekes rigók, egy-egy korán érkezett barát­ka, javában trillázik a csusz­ka és szól a széncinege „ki- csit-ér”-je. — És a fülemüle? Én azt szeretem a legjobban. — A fülemülék még útban vannak hazafelé. Április ele­jén érkeznek és csak amikor kipihenték a hosszú vándorút fáradalmait, akkor csendül fel az erdő legszebb zenéje, a fülemüleszó. Sch. E. Tarka lepke — kis mese Pályázat óvodásoknak ás kisiskolásoknak Tarka lepke — kis mese cím­mel pályázatot hirdetett óvodás és kisiskolás gyermekek számá­ra a Petőfi Irodalmi Múzeum, a Móra Ferenc Ifjúsági Könyvki­adó és a Magyar Úttörők Szövet­ségének budapesti elnöksége. A 4—7 éves korú gyermekeknek meghirdetett pályázatra nevezők a magyar gyermekirodalomból kedvenc versük vagy meséjük szereplőit, jeleneteit, hangulatát alkothatják meg a környezetük­ben található bármilyen anyag­ból — papírból, textilből, gyúr- mából, műanyag flakonokból, fe­nyőtobozból — s tetszésük sze­rinti módon: rajzban, festmény­ben, ragasztással, varrásban, bábkészítéssel. Óvodai, iskolai közösségek, barátok együtt is pá­lyázhatnak. A legszebb műveket díjazzák és a beérkező anyag­ból májusban kiállítást ren­deznek a Petőfi Irodalmi Múze­umban. A tárlathoz különféle programokat, foglalkozásokat meséléseket, közös rajzolásokat, vetítést, könyvvásárt, homokvár­építő versenyt, táncházfoglalko- zásokat is szerveznek. A pályamunkákat a Petőfi Irodalmi Múzeum múzeumpeda­gógiai csoportjához kell bekülde­ni, Budapest, Károlyi Mihály ut­ca 16. 1053 címre. A pályaműve­ken fel kell tüntetni a témát, a gyermek nevét, életkorát, lakcí­mét és az óvoda vagy iskola cí­mét is. Beküldési határidő: április 6. Játszótéren (Gaál Béla felvétele) Úttörők rovata Miénk a szó Itt Petőfi Üttörőrádió, Nyírbogdány! Március 15-én, reggel 9 órakor hangzott el ez a mondat a nyírbogdányi iskola tantermeiben elhelye­zett hangszórókból. Nevezetes napon, az 1848/49-es for­radalom és szabadságharc évfordulóján avattuk ezt 'a rádiót, amelyért csapatunk minden tagja: kisdobosok, úttörők és nevelők egyaránt dolgoztak, munkájukkal teremtve elő a rádióalapításhoz szükséges „alaptőkét”. A Kossuth Tsz Barátság és Egyetértés szocialista bri­gádjai siettek a pajtások segítségére, és társadalmi munkájuk ellenértékét ajánlották fel a rádió céljaira. A szerelési munkákat — felnőttek irányításával —, mi magunk végeztük el. A várva várt rádió végre megszó­lalt. Az ünnepi műsor után a rajok vetélkedőket, vers- és prózamondó versenyt rendeztek. Ekkor tartottuk csapatunk névadó próbáját is. Mező Zsigmond úttörőtanács-titkár 4480. sz. Petőfi Sándor Úttörőcsapat, Nyírbogdány Műsor, március 15-re Kulturális műsort és sportprogramokat szerveztünk március 15. tiszteletére. Vasárnap reggel kokárdákkal a kabátunkon a kultúrházban gyülekeztünk. Éppen úgy esett az eső, mint 133 évvel ezelőtt Pesten eshetett. Sze-> rencsére a rossz időre is felkészültünk. A kinti sport- programot benti vetélkedő válthatta fel. Először a csa­patvezetőnk köszöntött bennünket, majd egy tanár né­ni ünnepi beszédet mondott. Ezután az irodalmi szín­pad mutatta be a Kuckó királyt, Móra Ferenc elbeszé­lését, majd érdekes, izgalmas vetélkedő kezdődött. Szebbnél szebb Petőfi-verseket, 48-as dalokat adtunk elő, és válaszoltunk a vetélkedő kérdéseire. Végül csa­takiáltást kellett szerkesztenünk, mely az ünneppel kap­csolatos. A legjobb rajok okleveleket kaptak, amelyek­kel év végére megszerezhetjük majd a „Kiváló raj” címet. Dajka Anna csapattitkár, 2933. sz. Zalka Máté Úttörőcsapat, Levelek Csapatnévadó Iskolánkban a napokban tartottuk meg csapatunk névadó ünnepségét. A próba egyik követelményeként a csapatvezetőség Petőfi Sándor szavalóversenyt hirde­tett. Mivel sok volt a jelentkező, a verseny lebonyolítá­sa három délutánt vett igénybe. Külön-külön verse­nyeztek a kisdobosok, az 5—6. osztályosok és a 7—8'. osztályosok. Mindenki egy kötelező és egy szabadon vá­lasztott verssel készült fel. Öröm volt hallgatni a sok szép verset. A legjobbak jutalomban és dicséretben ré­szesültek. Szántó Enikő őrsvezető, Mátészalka, II. sz. ált. iski Kulturális seregszemle Március 15-én tartottuk meg a kulturális sereg­szemlét iskolánkban. Vasárnap fél 3-kor kezdődött az ünnepség. Az énekkar műsora és egy szavalat után ti­zenöt csoport következett. Színdarabokat, népmeséket adtunk elő, melyeket a közönség nagy tapssal jutalma­zott. A seregszemle este hat órakor fejeződött be. Csombók Erzsébet, őrsvezető Ópályi Névadónk hónapja Minden évben megemlékezünk névadónkról, Ady' Endréről. Az ő tiszteletére rendeztünk névadó hónapot. Más-más feladatot kapott az 5—6. osztály és a 7—8. osz­tály. Míg az előbbieknek „Névadó térképet” és Ady: Séta bölcsőhelyem körül című verséhez illusztrációkat kellett készíteni, a 7—8. osztályosok vetélkedőket ren­deztek, és Adyra gondolok címmel fogalmazási pályá­zatot hirdettek. Az ő feladatuk volt a kapcsolatteremtés más, Ady nevét viselő úttörőcsapatokkal is. Közösen rendeztük meg a szavalóversenyt. Ünnepélyes emlék­műsorral, csapatgyűléssel zártuk a hónap eseményeit. Itt osztották ki az okleveleket és a díjakat a névadó hó­napon és a tudományos-technikai úttörőszemlén elért eredményekért. Vereczkei Tünde, Hopka Marianna 1167. Ady Endre Úttörőcsapat, Tiszavasvári Vízszintes:. 1. Rettenetes. 6. Keresztül (—’). 7. Kézzel jelez. 8. Kén, oxigén vegy- jele. 9. Ilyen szezon is van. 11. Kettőzött kétjegyű mássalhangzó. 12. Gyomot. 14. Vissza: lakatmárka. 16. Megfejtendő (foly­tatása a függ. 1. és 15. sorokban). 18. Télisport. 20. Pocsolyás föld. 21. Három­százhatvanöt nap. 22. Zalai Torna Egye­sület. 24. Ilus. 25. Rönkfákból eszkábált vízi alkalmatosság (első négyzetben két betű). 27. Szép táj irodalmi jelzője. 28. Sanyi. 29. Ifjúsági szövetségünk. Függőleges: 2. Kettőzve gyermekek ked­velt édessége. 3. Honfoglaló vezér. 4. Né­ma nóta! 5. Nemes tokaji bor. 6. Nyári hónap (hetedik négyzetben két betű). 10. összevissza hoz! ll. ZTA. 13. Rajztinta. 14. Szaglószerv. 17. Ollós állat. 19. Kortyol­ta. 21. Jó kés jelzője. 23. Középen beadó! 24. Római 3. 26. Igen, németül. 27. Azonos mássalhangzók. Megfejtendő: vízszintes 16, függőleges 1, 15. sorok. Múlt heti megfejtés: FORRADALMI IF­JÚSÁGI NAPOK. Könyvjutalomban részesül: Bárdi Ilona Pócspetri, Czövek Bea Nyíregyháza, Fehér Gyöngyi Méhtelek, Juhász Csaba Bal- kány, Mihály László Felsősima, Papp Er­zsébet Komlódtótfalu, Perényi Róbert Nyírderzs, Szegedi Zoltán Virányos, Ta­kács Ágnes öpályi, Támba András Nyír­egyháza, Tóth Anita Tiszavasvári, Tóth Mónika Mátészalka, Tóth Zoltán Baktaló- rántháza, Valu Tibor Tiszaszalka, Vatta- mány Szabolcs Fényeslitke. Kérjük, meg­fejtéseiteket kizárólag postai levelezőla­pon küldjétek be! TÖRD A FEJED! BUDAHAZI ISTVÁN Szél nótázik Szél korbácsol, por hullámzik, Nyírség tava fodrozódik. Mint a részeg, szél nótázik, akácokkal incselkedik. Megcibálja mundérjukat, megkócolja a hajukat. Szél korbácsol, por hullámzik, Nyírség tava fodrozódik. VERBÖCZY ANTAL Elszökken, visszatér Táncot jár négy tündér, elszökken, visszatér. Egyiken ködruha, lengedez rőt haja. Másikon fény lep el mindent és fénylepel. Harmadik váltogat füstszínü fátylokat. Negyedik rejteget színezüst kincseket. Elszökken, visszatér, táncot jár négy tündér. Mandulavirág (Olasz népmese Italo Calvino feldolgozásában) Élt egyszer egy férj a felesé­gével, aki éppen gyermeket várt. Az apa kiállt a kapuba, és né­zegette, ki jár az utcán, mert olyanná válik a gyermek, amilyen járókelő elsőnek elhalad a kapu előtt. Részegesek sétáltak arra, és az apa bekiáltott a feleségének: — Nehogy megszüld most! Nehogy •megszüld most! Aztán egy király ment arra, és ebben a piUariaiXJäh született, meg a gyermek, és fiú volt. Akr kor apa, anya, nagymama és nagynénik kiáltozni kezdtek: — Megszületett a király, megszüle­tett a király! A király meghallotta ezt, és belépett a házba. Kérdésére el­magyarázták az egész dolgot. Erre a király azt mondta, hogy a gyermeket magához akarja venni és felnevelni. Az apa és az anya megáldotta, és odaadta neki. Az úton a király morfondíro­zott. „Miért kellene felnevelnem valakit, aki másra sem vár, csak a halálomra?” Elővette kését, a gyerek nyakába szúrta, és ott­hagyta egy virágzó mandulás­kert közepén. Másnap két kereskedő ment arra. Élve találták meg a gyer­meket, sebét bekötötték, és egyi­kük hazavitte a feleségének. A férj és feleség gazdag volt, gyer­mekük azonban nem volt, nagy örömmel fogadták. Mandulavi­rágnak nevezték. Mandulavirág szép, ügyes fiú­vá nőtt. Akkor a kereskedőnek váratlanul saját fia született. Ez a gyermek is legényke lett már, s egy napon Mandulavirággal játszott, s civakodni kezdett, és fattyúnak nevezte őt. Mandulavi­rág az anyjához ment panasz­kodni, és így tudta meg az igaz­ságot a megtalálásáról. Akkor elhatározta, hogy elmegy a ház­tól, hiábavaló volt a kereskedő és felesége minden könyörgése. Ment, mendegélt, és megérkezett a király városába, aki megsebe­sítette és elhagyta őt. A király nem ismerte fel, a művelt ifjút látva felfogadta titkárának. A királynak volt egy lánya, szép mint a nap, Százszorszép­nek hívták, és az ifjú belészere­tett. Mikor a király észrevette, hogy a lánya szerelembe esett a titkárral, mivel sajnált volna titkár nélkül maradni, inkább a lányát küldte vendégségbe egy másik királyhoz, saját fivéréhez. manuuiavuag uaiiaiauaii megue- tegedett, a király betegágyánál meglátogatta, és meglátta nyakán a sebhelyet. Emlékezett a gyer­mekre, akit megkéselt, és meg­kérdezte a titkárt, hogy hol szü­letett. — Egy virágzó mandulás­kertben találtak — felelte az ifjú. Akkor a király elhatározta, hogy megöleti. Azt mondta ne­ki, el kell vinnie egy levelet a másik királyhoz, a fivéréhez, és ^apdulavirág útnak indult;' A levélben az állt, hogy az ifjúig haladéktalanul fel kell akaszta­ni. Százszorszép, ; azonban érte­sült szereimének érkezéséről, várta őt, és titokban egy rejtek- ajtón bevitte a palotába. Mikor egyedül voltak, Százszorszép el akarta olvasni a levelet, amit apja küldött a~Tiagybátyjának, de Mandulavirág nem engedte, mert megígérte, hogy a címzett kezei­be adja. Mikor azonban az ifjú elaludt, Százszorszép fogta a le­velet és elolvasta. így leleplező­dött az apja által vetett veszé­lyes kelepce, s együtt kimódol­ták, hogyan űzhetnek csúffet be­lőle. Kicserélték a levelet egy másikkal, amelyben az állt, hogy Százszorszépet haladéktalanul hozzá kell adni az ifjúhoz, és Mandulavirág kilopódzott a rej- tekajtón, elment hercegi ruhát és egy aranyhintót venni, és így tért vissza a levéllel. A nagy­bátyja hivatta unokahugát, az azt mondta neki, apja parancsá­ra férjhez kell adnia; és Száz­szorszép azt színlelte, mintha vil­lámcsapásként érné a hír. Meg­tartották a Lakodalmat, és mi­kor a király megtudta azt, úgy dühbe gurult, hogy rögtön bele is halt. (Fordította: Angyal János)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom