Kelet-Magyarország, 1981. március (41. évfolyam, 51-76. szám)
1981-03-19 / 66. szám
1981. március 19. KELET-MASYARORSZÁG 7 TUDOMÁNY | TECHNIKA | KÖZGAZDASÁG Komputer az istállóban Magyarországon elsőként számítógéppel vezérlik az állatok takarmányozását a szigetvári állami gazdaság görösgali tehenészetében. A kísérletet az Állattenyésztési és Takarmányozási Kutató Intézet kezdeményezte, s az a célja, hogy megállapítsák: a külföldön már sok helyütt alkalmazott komputerizált takarmányadagolás eredményesnek bizonyul-e a mi körülményeink között is. Az Al- fa-Feed típusú berendezés gyártói 10—15 százalékos abrakmegtakarítást szavatolnak. A számítógép-rendszert szabadtartásos istállóban helyezték el, ahol kétszáz tehenet tartanak. Minden állat nyakára szíjjal egy transzpandert — miniatűr adó-vevő készüléket — erősítettek. Az istállóban tíz abrakadagolo automata működik, ezeket pedig érzékelő készülékkel látták el. Az adó-vevők is és az érzékelők is összeköttetésben állnak az irodában elhelyezett elektronikus számítógéppel. A transzpanderekbe betáplálták, hogy melyik állat mennyi abrakot fogyaszthat, s ameny- nyiben a napi adagját elfogyasztotta, többet nem adagol az automata. A számítógép bizonyos mértékig az „egészségőr” szerepét is betölti az értékes — egyenként harmincezer forint értékű — állatok mellett. Minden huszonnégy órában pontos kimutatást készít a kétszáz tehénről: melyik mennyit evett; ha valamelyik nem fogyasztotta el a kiszabott abrakmennyiség kétharmadát, a komputer riasztó jelzéssel figyelmezteti a szakembereket, hogy valami baja van az állatnak. Veszélyt okozhat a szakszerűtlenség, a hanyagság Á kemikáliák és a környezet rítani szükséges a gépek javításának ellenőrzését. A rosszul javított gépek sok növényvédő szert pocsékolnak, az erőgépek pedig üzemanyagot. Ha minden összhangban lenne: tárolás, gépjavítás , szakszerű felhasználás, csak akkor permeteznének, ha izukséges, úgy a most használt izereknek közel negyven százalékát megtakaríthatnák. Állomásunk szakemberei, a Szatmár- kerttel közösen, annak taggazdaságaiban száz hektáron ötéves kísérletet folytattak. Az eredmény: negyvenszázalékos növényvédőszer-megtakarítás. A jobb munkához arra is szükség van, hogy a termelőszövetkezetekben a növényvédő szakembert csak a növényvédelemben foglalkoztassák, a tervezésnél ugyanúgy, mint a gyakorlati irányításban. Sajnos több termelőszövetkezetben a növényvédő szer vásárlásában a főkönyvelő dönt. — A növényvédő állomás nemcsak szaktanácsot ad, és irányít, hanem ellenőriz, és ha szükséges, él hatósági jogkörével is. A múlt évben mintegy 40—50 esetben szabálysértési feljelentést tettünk azok ellen, akik szakszerűtlenül jártak el, nem tartották be az előírt intézkedéseket, összegezve azt mondhatom, a nálunk használatos kemikáliák, ha szakszerűen alkalmazzák, sem az embereket, sem a környezetet nem veszélyeztetik, de nagymértékben elősegítik a hozamok növelését, javítják az áru minőségét. Az elvétve előforduló hanyag, szakszerűtlen munkát végzőkkel szemben pedig a jövőben is szigorúan fellépünk. Cs. B. Kilencmilliós évi haszonnal Almaié olcsóbban A Nyíregyházi Konzervgyárban az alma feldolgozása meghatározó a termelésben. A nyersanyag jelentős részét egészalmaként, más részét tisztított szelet, vagy préselt almaié formájában fogadják. Ezt érzékelteti, hogy 1979-ben több, mint tízezer tonna befőtt és puding készült. A feldolgozott mennyiségeken belül az almasűrítmény — és ennek közbeeső lépcsőjeként az almaié — gyártása az éves feldolgozás jelentős részét leköti. A nagy mennyiségű almasűrítmény közel 32 ezer tonna nyers almából nyerhető. Veszteség — veszélyek Az érett, friss almához képest jelentős változáson megy keresztül a gyümölcs a tárolás során. Kedvezőtlenül alakulnak az ösz- szetevők, a veszteségek. A lé de- ríthetőségét a glükózaráriy eltolódása és a lében jelentkező oldott pektin jelentősen nehezíti. Ezeket a kedvezőtlenségeket -tovább növelik az alma jelenlegi tárolásával kapcsolatos mostoha körülmények (fagyás, romlásarány növekedése, apadás). A hosszabb ideig hűtőházban tárolt alma több napos, udvaron való tárolásánál az apadási veszteség többszöröse lehet a hűtőháziénak. Legkedvezőtlenebb az apadás januárban. Ez a veszteség esetenként 5—10 százalék körül alakul. Külön kell vizsgálnunk a légyártást Nyíregyházán és Vaján, ugyanis a két rendszer között alapvető eltérés van. Ez egyértelműen tükrözi a gazdasági hatékonyság egyfajta növelésének lehetőségét. Nyíregyházán a nyersanyag beszállítása tulajdonképpen ütemezett, melyet a gazdasági partnerek általában saját érdekeiknek megfelelően módosítanak. Ez azt jelenti, hogy időszakosan a gyár udvarán több napi készlet halmozódik fel, esetenként több heti készletre is felduzzadhat. Ebből adódik főleg a téli hónapokban a fagyás, romlás és apadás okozta károsodás. A préselés szakaszos ütemű, nem automatizált. Az adagolt mennyiséget és a préselési időt a dolgozó állítja be. Részben a préselési nyomás is a dolgozóra van bízva, így előfordulhat, hogy a lékihozatalt a fenti tényezők kedvezőtlenül befolyásolják. Jobb lékihozatal Vaján az alma tárolása átmeneti jellegű, többnyire a rendszerbe épített betonúsztatóban. A magyar mezőgazdaság a világranglistán elfoglalt előkelő helyét több tényezőnek köszönheti, de ezek között fontos faktor a kemizálás. Az elért három-négyszeres termésátlag-növekedés a legjobbak eredményei, az 50—60 mázsa búza, a 70—80 mázsa kukorica még nem végállomás. Az élet, a világverseny, de terveink is folyton növekvő hozamokat, jobb minőséget kívánnak. A magasabb termésekért, a jobb minőségért folytatott versenyben nem hajtjuk-e túl a kemizálást, nem veszélyeztettük-e már eddig is a természetet, a környezetünket? — tettük fel a kérdést Keresztély Józsefnek, a megyei agrokémiai és növényvédő állomás igazgatójának. Műszerekkel vizsgálják — Egy kis statisztikával kezdem. Mi 1978-ban hektáronként 286 kilogramm műtrágya hatóanyagot használtunk fel. Csehszlovákiában, az NDK-ban 330— 340, az NSZK-ban 429, Hollandiában pedig 743 kilót szórtak ki hektáronként. Hollandiában már tíz évvel ezelőtt is magasabb adagokkal dolgoztak, mint a mi mai átlagunk, s közben a* termés folyton nőtt (kifizetődőén nőtt), tehát nem tették tönkre a termőtalajt. Nálunk, ha szakszerűen, egyenletesen szórják a műtrágyát, még egy fél dekagramm sem jut négyzetméterenként, aminek jelentős hányadát felveszi a növény, egy része pedig kötődik a talajhoz. Külföldi példák, a fejlettebb országok tapasztalatai bizonyítják: a műtrágyától nincs veszélyben a termőföld, sem a környezet. — Szerintem nem azt kell vitatni, kell-e műtrágyát használni, inkább azt, miként alkalmazzuk, hogy jól hasznosuljon és ne ártson. Az említett okok miatt vissza nem léphetünk. A meny- nyiséget az agronómiái igény szabja meg. Állomásunk laboratóriumi talajvizsgálattal rendszeresen méri a termőföld állapotát, s javaslatot ad a műtrágya használatára is. De magát a műtrágyát — hivatalos mintavételekkel — szintén vizsgáljuk a gyárban, a kereskedelemben és a felhasználónál. A veszélyforrások — Aki szakszerűen használja a műtrágyát, annál nem lehet gond. Veszélyforrások: a szállítás, tárolás, kiszórás és a csomagolóanyagok gondatlan kezelése. Találkoztunk már műtrágyát csorgató vasúti és közúti kocsikkal. Nagy szennyezőforrás, ha víz járta területen tárolják szabadban a műtrágyát. A kiszórásnál egyesek nem ügyelnek a minőségre: nem megfelelő a szemcsézettség, darabos, összeállt műtrágyát szórnak. A csomagolóanyagot még nem mindenütt semmisítik meg, a szennyezett" zsákokat a szél hordja az árkokba, vízmosásokba, összegezve: veszély csak gondatlanságból adódhat, s a védekezés még csak pénzbe sem kerül. Negyven százalék megtakarítás — A nagyüzemekben még az eddiginél is nagyobb gondot kell fordítani a vegyszerek szakszerű tárolására. Sajnos megyénkben is előfordult vegyszerkeveredés az egyik termelőszövetkezetben, amelyből a gyümölcsösben több tízmilliós kár keletkezett. SzigoVezeték- és csőkereső Sok bosszúságot okozott nemcsak a barkácsoló amatőröknek, hanem a hivatásos szerelőknek is a falakba épített vezetékek, csövek felkutatása. Vonatkozott ez nemcsak az elektromos vezetékekre, hanem a víz- és gázcsövekre is. Felesleges falbontásokat végeztek, de sok esetben a rossz helyre bevert nagy szögek is okoztak baleseteket, csőtöréseket. A SIEMENS gyár kis kézi vezeték- és fémcsőkutatója tehát sok felesleges bosszúságtól kíméli meg használóját, nem is szólva a balesetveszélyről. A kézhez álló szerkezet pontosan jelzi a vezetékeket, fémcsöveket a falban. A falon végighúzva a berendezés kis diódája felvillanásával a vezeték, illetve fémcső elhelyezkedését végigkísérhetjük végponttól végpontig. Különösen jelentős ez, amikor a vezetékek nem szabályosan kerültek a falba, esetleg régebbi falicsillárhoz vezetve, amely már leszerelésre került, és levakolvá' vagy letapétázva egy szögbever és esetén áramütést eredményezhet. <KS) AUTÓ—MOTOR Idő előtti gumikopás Gumiabroncsot kapni nem i mindig és jiem minden méretben lehet, s ha Kan,i akkor is tetemes összegbe kerül az elkopott kerekek cseréje. Természetesen minden autós igyekszik elkerülni e nem kis kiadást, szeretné minél jobban kitolni a gumicsere időpontját. Ez azonban nem csupán elhatározás kérdése, hanem az abroncsok állapotától függő tényező. Sajnos csak ritkán fordul elő, hogy a kerekek végigszolgálhassák az eredetileg akár 50—70 ezer kilométerre is szóló élettartamukat. Erre csak akkor van remény, ha időközben semmiféle futóművi rendellenessége nem volt az autónak, ha kíméletes, állandó vezetője van, aki mindig ügyel a helyes guminyomás betartására is. A gyors és rendellenes elhasználódásnak tehát többféle oka lehet. A kormányzott kerekek abroncsainak szabálytalan kopásai közül a legismertebb a futófelület külső vagy belső szélén mutatkozó gumifogyás. Előidézője általában a helytelen kerék- összetartás, vagy a rosszul beállított dőlésszögű kerék. A hatástalan lengéscsillapítás okozta kopások kagylószerűek, és az abroncs teljes kerületén jelentkeznek. A csak helyenként látható gödrök viszont a kerékpánt ütéséből, esetleg tengelyferdülésből, vagy az abroncs kiegyensúlyozatlanságából adódnak. Már utaltunk rá, hogy összefüggés áll fenn az abroncsok belső légnyomása és a gumikopás között. Egy keményre felfújt abroncsnak — amely viszonylag keskeny felületen érintkezik az úttesttel — a gördülőellenállása csekély, vagyis a kocsi azonos menetteljesítmény mellett gyorsabban halad, illetve azonos sebesség esetén kevesebb benzint fogyaszt. E látszólagos előnynek az ára a nagyobb mértékű gumikopás a futófelület közepén. Minél kevesebb a levegő a gumikban, annál nagyobb a gördülőellenállás. Ilyen esetben a kocsi súlyától „összepréselt”, félig üres gumik nagyobb felületen érintkeznek az úttesttel. Gurulósnál, gördülés- nél a túlzottan kis nyomású abilletve konténerben történik a tárolás. A préselés automatikus berendezésen történik, paramétereit próbapréselés alapján mindenkor az adott zúzaléknak megfelelően kell beállítani. A lékihozatalt a prések tisztasága alapvetően meghatározza. A prések takarítása után mért lékihozatal a takarítást megelőzőhöz képest minimum 5 százalék többletet eredményezett. A kinyert almaié feldolgozása Nyíregyházán történik. November-decemberben a romlott alma arányának növekedésével párhuzamosan a sűrítményben utó- zavarosság fellépésével kell számolni. Megállapítható, hogy ezt a penész okozza. További vizsgálatok azt mutatták, hogy az ilyen jellegű utózavarosságot el lehet kerülni csersav-zselatinos derítéssel, amennyiben a feldolgozott alma nem fagyos. Ezel a derítéssel piacbjztosabb, .»stabilabb sű- rítmény-tsnyer-hetüfík adott időszakban. A lékihozatal növelésének lehetséges módszerei közé tartozik a zúzalékkezelés, s az előbb említett csökkentő tényezők kiküszöbölése. Az enzimes zúzalékkezelésnél a szakirodalmi adatok •15—20 százalékos lékihozatal-nö- vekedést biztosítanak. Hiányossága, hogy a celluloidtartalmú magház körül is megindul a bomlás, ez viszont ún. deríthe- tetlen anyagokat juttat a kinyert almalébe. roncsok lényegesen nagyobb mértékűén deferfhálódnak, mint azok, amelyekben megvan az előírt mennyiségű levegő. A kevesebb levegőt tartalmazó abroncsoknál az ún. gyúrási munka — az egyes gumirészecskék egymással szembeni mozgása — felgyorsul. Ennek következtében növekszik az abroncsok belső hőmérséklete, és ez gyorsabb, fokozottabb kopásukhoz, elhasználódásukhoz vezet. Gondosan ügyelni kell rá, hogy az előírt nyomástól való eltérés ne haladja meg a 10 százalékot. Érdemes, kifizetődő hetenként ellenőrizni az abroncsok belső nyomását. Tévedések elkerülése végett ajánlatos az előírt guminyomás számértékét a köpenyekre ráfesteni, vagy öntapadó címkére feljegyezve a kocsiban jól látható helyre felerősíteni. Az abroncsok túlzott terhelésének eredménye a lépcsőzetes kopás. Ha azt észleljük, hogy a nem meghajtott kerekeken levő abroncsok fűrészfogszerűén kopnak, az a fékezések okozta egyirányú terhelés és koptató hatás következménye. A gumiabroncsokat azonban nemcsak az út, a helytelen beállítás, hanem a vezető is koptathatja, mégpedig meglepően gyorsan. A kíméletlenül kihasznált motor- és fékteljesítmény, a megcsúszás határán vett kanyarok, a nagy gázadással, kipörgő kerekekkel végrehajtott ún. repülőstartok, a rossz úton tartott nagy átlagsebesség mind olyan tényezők, amelyek akár 50—70 százalékkal megrövidíthetik a gumik normális élettartamát. Mindenesetre a már észrevehető kopások — különösen a radiálabroncsoknál — jelentős és hosszú idő óta fennálló rendellenességek következményei. Érdemes tehát időt fordítani az abroncsok időnkénti ellenőrzésére, valamint a futómű műszeres vizsgálatára, beállítására. Az ellenőrzés a futófelületen kívül terjedjen ki a gumiabroncs oldalsó részeinek a megvizsgálására is. Az ott előforduló törések, repedések, a kövekre való ráfutások, a járdaszegélyhez való dörzsölődés, az arra való felugratás következményei lehetnek. A „csodatevő” perlit A perlit "hozzáadásával az iroj- dalmi adatok 20 százalék körüíi kihozatalnövekedést garantálnak. A fenti adatok igazolására üzemi kísérleteket végeztek a Nyíregyházi Konzervgyárban. Egyértelműen kiderült, hogy a lékihozatal 16 százalékkal növekedett, a lé pektintartalma felére, harmadára csökkent, a lé zavarossága úgyszintén. Tehát amellett, hogy jelentős lékihoza- tal-növekedés érhető el, jelentős mennyiségű pektinbontó enzim is megtakarítható. A nedves perlittel végzett kísérlet eredményeiből kitűnik, hogy ezt nem célszerű bekeverni, mivel a lékihozatal növekszik ugyan, de a refra-kció jelentősen csökken. Nehézséget jelent a hatalmas mennyiségű perlit szállítása és tárolása, külön rendszert igényel a száraz bekeverés. Azonban gazdaságossági számítással támasztható alá a perlites préselés kedvező volta. Egyszázalékos perlitfelhasználás esetén, ameny- nyiben 5 százalékos a létöbblet, úgy Nyíregyházán és Vaján tonnánként közel 9 ezer forintos haszon érhető el. Ugyanez a mennyiség 15 százalékos létöbblet esetén már 39 ezer forintos hasznot mutat. Évi 50 ezer tonna alma feldolgozásánál — mintegy 17 ezer tonna perlites préselés eseten — a haszon összesen 9 millió forintot tesz ki. Garasos Lászlóné (Kivonat a szerző tanulmányából, amelyet a Magyar Közgazda- sági Társaság megyei szervezetének pályázatára készített.) Francia technológiával A Fémmunkás Vállalat kiskunhalasi gyárában 322 millió forintos beruházással csarnokot és festőüzemet építettek. Az üzemben a Franciaországból vásárolt FILLOD könnyűszerkezetes építési eljárás elemei készülnek majd. Az új technológiával gazdaságosan és gyorsan építhetők kommunális, szociális, kereskedelmi és vendéglátó-ipari létesítmények. A gyár teljes kapacitása 85 ezer négyzet- méternyi alapterülethez szükséges épületelem. A képen: a festőüzemben. (MTI fotó: Balaton József felvétele — KS) A dohány vírusbetegségei A dohány több mint 80 vírusra fogékony. Ezek közül a legfontosabbak, amelyek az elmúlt években súlyos károkat okoztak, a következők: 1. Dohánymozaik vírus (Marmor tabaci). 2. Dohányérbarnulás vírus (Marmor upsilon). 3. Uborkamozaik vírus (Marmor cucumeris). 4. Bronzfoltosság vírus (Lico- persicum vírus 3). 5. A dohány csíkos és fodros betegsége (Rattle vírus). A dohánymozaik vírus jellegzetessége a sárga és sötétzöld foltok mozaikszerű elrendeződése a leveleken. Jellemző még a levelek hólyagosodása is. A vírus mechanikailag átvihető (pl. pikírozáskor, tetejezéskor, kacsozáskor a kézre került nedvvel juthat az egészséges növényekre). Mindenféle fermentálást elbír, tehát a palántanevelés munkálatai során a dohányzást mellőzni kell. A dolgozók a kezüket munka közben trisóoldat- ban öblítsék le. A talaj is részt vesz a vírus közvetítésében. A gyökérmaradványokban hosszú ideig f( . imarad, különösen a palántaa^yak talajában halmozódik fel a fertőző anyag. Vetőmag útján nem terjed! A dohányérbarnulás vírus jellemző tünete, hogy a főéren megjelenik a barna színű, besüppedt nekrotikus csík. Ugyanekkor az egész levéllemezen az érhálózat kivilágosodik. A vírus mechanikailag átvihető. A devél- tetvek nem perzisztens módon (egyszeri szívás után is képesek megfertőzni az egészséges növényt) terjesztik. Vetőmag útján nem terjed. Igen fontos, hogy / — Másik nagy terület a gyomirtás és a növényvédelem. Régen elmúlt az az idő, hogy a nagy táblákra a kézi kapát, vagy a búzákba a kézi acatolást visszahozzuk. A megváltozott technológia, a nagy tőszám miatt a gépi kapát sem tudjuk alkalmazni. Marad a vegyszer, amelyre ugyanaz vonatkozik, mint a műtrágyára : szakszerű munkával — megfelelő gyom- és biológiai ismerettel — elkerülhető a talajszennyeződés. Ma már csak olyan gyomirtó szereket engedélyezünk, amelyek egy év alatt elvesztik hatásukat, lebomlanak. Segít az agrotechnika — Javasoljuk, hogy a vegyszeres védelmet kapcsolják össze a hagyományos agrotechnikai módszerekkel, mint például a tarlóhántás, az idejében és kifogástalan minőségben végzett talajmunkák. Ne hagyjanak műveletlen gyomtermő területeket a táblaszéleken, műveljék az elhagyott tanyák, szalmakazlak és trágyaszérűk helyeit. — A vegyi növényvédelmet sem áll módunkban abbahagyni, ezt a növekvő mennyiségi, de még inkább a hazai és külföldi piaci minőségi igények követelik meg. Ma már csak egészséges, jó minőségű gyümölcsöt, zöldséget lehet eladni. Minden növényvédő szer kisebb vagy nagyobb mértékben méreg. Ezért az új növényvédő szerek több éves kísérleti alkalmazás után kerülnek ki a köztermesztésbe. Vizsgáljuk az új szernek az emberre, növényre, vadakra, vizekre, általában a környezetre kifejtett hatását. Fontos feladatunk szüret előtt vizsgálni a terményeken a szermaradványt. Szigorúan előírjuk, hogy milyen szer használata után mennyi a várakozási idő, mikor lehet frissen felhasználni a gyümölcsöt, zöldséget, illetve piacra vinni. Amit az ember maga határoz el, annak rendszabályozását az embernek kell megalkotni, a káros hatásokat megszüntetni. — Hazánk 1968-ban az elsők között vonta ki a forgalomból a klórozott szénhidrogén tartalmú szereket, mint a DDT, vagy a HCH. Hogy az illetékesek menynyire fontosnak tartják a környezetszennyezés megállítását, az emberek egészségét, példázza, hogy ebben a kérdésben az Elnöki Tanács törvényerejű rendeleté intézkedett. Hasonló magas foTai jogszabály írja elő, hogy minden nagyüzem felsőfokú végzettségű növényvédő szakembert köteles alkalmazni. Eddig a szak- irányítás megoldható volt szerződéses másodállásban is. 1983- tól ez megszűnik, csak főállású szakember láthatja el ezt a feladatot. Megyénkben még 22 termelőszövetkezetben nincs megfelelő növényvédő szakember. dohányültetvény, burgonyaföld közelébe ne kerüljön! Az uborkamózaik vírus kórtünetére jellemző, hogy az erek között sötétzöld színű hólyagoso- dás látható. A levelek néha tömötten állnak és kihegyesedők. Jellemző lehet még a leveleken a gyűrűs rajzolat. A gyűrűs foltok széles, vörosbarna színű, zegzugos rajzolattal száradnak be. A vírus mechanikailag átvihető. A levéltetvek nem perzisztens módon terjesztik. Számos gazdanövénye ismert: paprika, paradicsom, uborka, zeller stb. Kerülni kell tehát, hogy a dohányültetvény e növények szomszédságába kerüljön. Vetőmag útján nem terjed. A bronzfoltosság vírus jellemző kórtünet'e: az alsó leveleken nagy, vöröses nekrotikus foltok k letkeznek, amelyekhez gyűrűsfoltos mintázatok is kapcsolódnak. Ezek a rajzolatok gyakran az erek mentén húzódnak és közben az erek is nekrotizálód- nak. A szárakon is nekrotikus elhalások jelenhetnek meg. A levelek felületén bronz színű fé- nyeződés látható, mely egyes epidermisz sejtek elhalása folytán áll elő. Mechanikailag átvihető. Terjesztésében a tripszeknek (pl. Thrips tabaci) van elsősorban jelentősége. Vetőmag útján nem terjed. A dohány Rattle vírus jellegzetessége, hogy a beteg dohánytövek szárán, levélnyelén, a főéren és az oldalereken nekrotikus csíkos elhalások láthatók. A szárakat hosszában átmetszve a bélállományban is barna színű elhalások észlelhetők. Mechanikailag átvihető. Fonálférgek útján terjed. Vetőmaggal elenyésző százalékban vihető át. Galambosné Dienes Judit megyei növényvédelmi és agrokémiai állomás
