Kelet-Magyarország, 1981. február (41. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-05 / 30. szám

1981. február 5. KELET-MAGYARORSZÁG 7 TUDOMÁNY TECHNIKA KÖZGAZDASÁG ÚJ ÜSTÖKÖS Lovas Miklós csillagász a Magyar Tudományos Akadémia piszkés- tetői obszervatóriumában a napokban egy kilencven centimé­ter átmérőjű teleszkóppal új üstököst fedezett fel. A csillagász állandóan figyelemmel kíséri a róla elnevezett „Comet Lovas” mozgását. Lovas Miklós a Nemzetközi Csillagászati Unió tagja, har­mincéves pályafutása alatt ez a negyedik felfedezése. A képen: Lovas Miklós a teleszkópnál. (MTI fotó: Balaton J. felv. — KS) Százezer gyermekorvos Nagy gyermekklinika épült Be­lorusszia fővárosában, Minszk- ben. Az építés és a berendezés költségei meghaladják a 3 millió rubelt. A most átadott intéz­ményben új módszereket dol­goznak ki a gyermekbetegségek gyógyításáraj illetve megelőzésé­re. Az utóbbi években sok szov­jet városban létesültek egészség- ügyi intézmények a gyermekek számára. A Szovjetunióban több mint százezer gyermekorvos vég­zi munkáját. (APN — KS) Gamma­műszerek A Gamma Művek geofizikai mérőműszerei a hét-nyolc ezer méteres mélységben fellelhető olajat és földgázt is jelzik a ku­tatóknak, egy-egy próbafúrás al­kalmával. Ilyen nagy teljesít­ményre alkalmas műszert a vilá­gon mindössze 4—5 cég tud gyár­tani, ezért is oly keresettek a nagyobb olajtermelő országokban is a Gamma-mérőeszközök. Jelenleg a legmélyebb, 10 ezer méteres próbafúrásokat a Szov­jetunióban végzik magyar geofi­zikai műszerek segítségével. Leg­utóbb a gyár szakemberei Szíri­ában vállaltak egyéves kutató­munkát saját eszközeikkel. A mérési eredményeket a megren­delők összehason!' ották más külföldi vállalkozók próbaméré­seivel is. s a legmegbízhatóbb tájékoztatást a Gamma műszerei­vel mutatták ki. Szíriában nyom­ban megvásárolták a 800 ezer dol­láros, komplett mérőeszközt. Hódít a BOSCOOP-program megyénkben Új utakon a szarvasmarha-tenyésztés Alig öt éve, hogy az ócsai Vörös Október Termelőszö­vetkezet Budapest és környéke tejellátásának javítására lét­rehozta a Boscbop társulást. Már régen ismertté vált, hogy szarvasmarha-tenyésztésünk produktumainak növelésében, így a tejtermelésben is legelmaradottabb terület a takarmá­nyozás. Ezért a Boscoop első lépésként a takarmányozás ja­vítását tűzte ki célul. Kezdetben a takarmány savát-borsát jelentő premixeket és koncentrátumokat külföldről vásárol­ták, majd megvették a Sálvana-Werke nyugatnémet cég licencét. A társulás nemcsak a koncentrátumot, hanem az etetési technológiát is eljuttatta a mezőgazdasági üzemek­hez. Már az első évben látványos eredményeket értek el. A működés második évében a Boscoop a debreceni Biogál gyógyszergyárral társulásban a Salvana-Werkétől megvásárolt re­cept alapján megkezdte a töme­ges tápszergyártást. Azóta a Boscoop-takarmányok BBS rövi­dítéssel jelennek meg, igy isme­rik a társulás által gyártott kon­centrátumokat. 1977-ben már Pest megyén túlra is eljutott a társu­lás tevékenysége, a következő évben pedig országos érdeklődést váltott ki, szinte minden megyé­ben vásárolták a BBS tápszere­ket. Három szabolcsi kezdeményező Megyénkben 1978-ban három gazdaság kezdte meg a Boscoop- módszerek alkalmazását: a ra­kamazi Győzelem, az ököritófül- pösi Szamos menti és a tiszaesz- lári Kossuth termelőszövetkeze­tek. E három gazdaság jó ered­ménye hívta fel megyénkben is a szarvasmarhatartó nagyüzemek figyelmét. Az új technológia elő­ször a szarvasmarha-tenyésztés legérzékenyebb területén, a bor- júne vetésben terjedt el. Az előző itatásos technológiával mintegy száz napig tartották tejtáppal az újszülött borjakat. A Boscoop- technológia az itatásos módszert 45—50 napra csökkentette. Ezzel az eljárással borjanként mintegy 6—800 forinttal csökkent a neve­lési költség. A korábbi szilárd takarmányra való szoktatásnak másik nagy előnye, hogy jelen­tősen, mintegy felére csökkent a borjak fiatalkori elhullása. Jelen­leg megyénkben a nagyüzemek 90 százalékában a Boscoop-tech- nológia szerint nevelik a borja­kat. A társulás a gabonaforgal­mi vállalattal kooperálva olyan granulátumot készít, amellyel háromhónapos korig nevelik a borjakat. A társulással szerződést kötő gazdaságok szigorú techno­lógiát kapnak és ennek megtar­tását a Boscoop szaktanácsadói a helyszínen segítik, illetve ellenőr­zik. Komplex módszer A borjúnevelés sikereinek lát­tán egyre több szarvasmarhatar­tó gazdaságban merült fel az egész ágazatra kiterjedő komp­lex tartási módszer Igénye. így a Boscoop a borjúnevelésen túl. a szarvasmarhatartás egészére: épület, épületgépészet, takarmá­nyozás. állategészségügy és -te­nyésztés kérdéseire is megadja a segítséget a vele szerződő üze­meknek. A megyében 28 szakosí­tott szarvasmarhatelep működik, amelyekben a leggyengébb lánc­szem a fejőgéo minősége, annak hasznosíthatósága volt. Ezért első lépésként itt nyújtott jelentősebb segítséget a Boscoop. A jobban műszerezett, „többet tudó”, kül­földről behozott fejőgépekkel a szakosított telepeken tartott te­henészeteknek mintegy kéthar­madát látta el eddig a Boscoop megbízható fejőgépekkel. A tár­sulás segít a fejőgépbeszerzés­ben, -beszerzésben, garanciális szervizben, majd a későbbi javí­tásban. A két év alatt beszerelt 8—900 fejőegység hozamnövelő hatása is igen nagy jelentőségű a tejtermelő gazdaságokban. Kötetlen tartás, fejőházak A múlt esztendőben több gaz­daságban megkezdődött . a szarvasmarhatartás rekonstruk­ciója. Jelenleg a kötetlen szarvas- marhatartás látszik a legkorsze­rűbbnek, a gazdaságok ebbe az irányba fejlődnek. Két termelő- szövetkezet, a gávavencsellöi és a varsánygyürei a rekonstruk­ciót már el Is végezte, ezzel me­gyénkben megjelentek az első fejőházak is. A Boscoop állat­egészségügyi szolgáltatását há­rom területre koncentrálja. így a borjúegészségügy, a szaporodás- biológia, valamint a tőgyegész­ségügy. Mint már említettük, a borjúelhullást eddig a felére si­került csökkenteni. A szaporodás biológiai javítására egy olyan in­formációs rendszert (Bos-rota- tábla) dolgozott ki a társulás, amelynek segítségével a tehénál­lomány szaporodási állapotát naprakészen Ismerheti az állat- tenyésztő szakember. Minden Boscoop-kirendeltség egy főállá­sú állatorvost foglalkoztat, aki segítségére van a gazdaságoknak. Kigyullad a piros lámpa A tőgyegészségügy terén a tisz­ta tej nyerése, a tőgygyulladás megelőzése és annak gyógyítása a fő feladat. Ennek első lépcső­je az alapvető technika, tehát a jő műszaki állapotú fejőgép, valamint a szükséges személyzet biztosítása. A következő lépcső egy megbízható tesztelőműszer, amellyel gyorsan, a helyszínen meg lehet állapítani a frissen fejt tejből a tőgy egészségi álla­potát. Ilyen műszert sikerült be­szerezni Uj-Zélandból, amely zöld, illetve piros lámpával van ellátva. A tej beleöntése után azonnal kimutatja a tőgy egész­ségi állapotát, illetve a tej mi­lyenségét. Ha baj van, kigyullad a piros lámpa. Most a Boscoop egyik fő feladata — ezen a terü­leten — a gyógyításhoz a megfe­lelő gyógyszerek beszerzése. A szarvasmarha-tenyésztés, -tar­tás költségeinek mintegy 65 szá­zalékát a takarmány teszi ki. A feletetett takarmányból pedig mintegy kétharmad rész a tö­megtakarmány. Elmondhatjuk, hogy szemes kukoricát termelni már megtanultunk, ebben nagy segítséget jelentettek és jelente­nek a különböző termelési rend­szerek. A silókukorica termelé­sében korántsem értünk el ilyen eredményeket; szükség lenne Itt is a szemeskukoricatermesztés- technológiához hasonló zárt rend­szer kidolgozására. A vetéssel, a növényvédelemmel nagyobb gon­dunk nem mutatkozik. Hol szorít a cipő? Legjobban a betakarításban szorít a cipő. A nagy tömegű zöldtakarmány gyors betakarí­tásához eddig nem voltak meg­felelő teljesítményű gépek. A Boscoop Szabolcs-Szatmár me­gyébe három nagy teljesítményű silóbetakarító gépet hozott, amelyből egy-egy több gazdasá­got is képes ellátni. így alakult meg Rakamaz, Fehérgyarmat és Nagyhalász központtal egy-egy mikrokörzet, amely a takarmány­betakarításra társult. Az idén újabb kiskörzetek alakulnak. Ed­dig Nagykálló és Tiszaszalka székhellyel jött létre ilyen társu­lás. A Boscoop módszere a tárgyia­sult szaktanácsadás, más szóval nemcsak elveket, hanem eszközt és helyszíni gyakorlati segítséget nyújt a szarvasmarhatartó gazda­ságoknak. A társulási szerződés­ben közös a kockázatvállalás, a hozamnövekedésből bizonyos szá­zalékot a Boscoop is kap. Az ed­digi működés azt igazolja; a kö­zös érdekeltség jó eredményeket hoz. Csikós Balázs Hányán vagyunk, hogyan élűnk? Hz 1980. évi népszámlálás előzetes szabolcsi adatai Az 1980. évi népszámlálás főbb eredményeinek gyors ismertetése céljából az adatfelvételből 2 szá­zalékos reprezentatív minta ké­szült. A népesség jellemzői A megye lakónépessége 1980. január 1-én 593,8 ezer volt, 3,6 százalékkal több, mint tíz évvel korábban. A megye a sűrűn la­kott területek közé tartozik, a népsűrüségi mutató (100 fő/km2) tovább emelkedett és a megyék közül mindössze ötben magasabb. A népesség alakulását a ter­mészetes szaporodási és a ván­dorlási különbözet ellentétes irá­nyú hatása továbbra Is lényege­sen befolyásolta. A vándorlási veszteség — az utóbbi évtizedben 28,8 ezer — a megyék között Sza­bolcsban volt a legnagyobb. Ugyancsak itt a legmagasabb az élveszületési arány és a termé­szetes szaporodás mutatója is. Megyén belül Is folytatódott a népesség területi átrendeződése. 1960-ban a népesség tizede, 1970- ben 14 százaléka, 1980-ban pedig 29 százaléka élt a megye városa­iban. Javult a férfi-nő arány, ezer férfira 1050 nő jut, keve­sebb, mint tíz évvel korábban. A népesség korösszetételében ki­sebb módosulás következett be, csökkent a gyermekkorúak és az öreg korúak aránya, bár a 14 éven aluliak aránya a megyék között továbbra is itt a legma­gasabb. Változott a népesség családi ál­lapot szerinti összetétele. A nőt­lenek és a hajadonok arányának csökkenését a házasok, özvegyek és elváltak hányadának növeke­dése kísérte. Az elvált férfiak aránya 1 százalékról 2-re, az el­vált nőké 2 százalékról 3 szá­zalékra emelkedett, arányuk ala csonyabb, mint az országos át-1 lag, ahol ez 4 százalék, illetve 6 százalék. A nők termékenységének csök­kenő irányzata a megyében is tovább folytatódott; a 100 házas nőre jutó élve született gyerme­kek száma 1960-ban 327, 1970-ben 276, 1980-ban 238 volt (országosan 1980-ban 188). Jelentősen javult a népesség is­kolai végzettség szerinti összeté­tele. Az utóbbi évtizedben mint­egy 93 ezren fejezték be az ál­talános iskola 8. osztályát. Emel­lett mintegy 12 ezren — munka mellett — a dolgozók általános esti iskoláiban szerezték meg az előbbi végzettséget. A népszám­lálás idején közel 18 ezer felső­fokú végzettségű, 97 ezSr szak­munkásképző és középfokú vég­zettséggel rendelkező volt a megyében. Gazdasági aktivitás, foglalkoztatás A megye gazdasági fejlődése kedvező hatással volt a népesség gazdasági aktivitására is. A nagyarányú iparosítás és a terci­er ágazatok fejlődése eredménye­ként az aktív keresők száma (255 ezer) mintegy 22—24 ezerrel lett több és aránya (43 százalék) a népességen belül tovább emelke­dett. Jelentősen nőtt az inaktív ke­resők száma (101 ezer) és ará­nya, főleg a nyugdíjasok és a gyermekgondozási szabadságon lévők növekedése következtében A megyében különösen jelentős volt a mezőgazdasági termelőszö­vetkezeti tagok korábbi maga­sabb nyugdíjkorhatárának foko­zatos leszállítása, amely több ezer aktív tagot érintett kedve­zően. Jelentősen csökkent az el­tartottak száma (237 ezer) és aránya, bár az utóbbi jóval meg­haladja a megyék átlagát. Az aktív keresők átlagéletkora ala­csonyabb az országosnál. A fia­Elektrotechnika a gyógyászatban OJ típusú, a legkorszerűbb elektronikai egységek felhasználásával készült orvosi műszerek láthatók Budapesten, a Rákóczi úti techni­ka házában. A szovjet ipar e fontos ágazatára jellemző, hogy az Ilyen berendezések és készülékek fejlesztésével ötszáz tudományos intézetben és gyárban, több mint egymillióan foglalkoznak. A kiál­lítás érdekessége, hogy láthatók azok a készülékek is, melyeket a közös szovjet—magyar űrrepülés résztvevői használtak. A képen: az agy vizsgálatára szolgáló berendezés. (MTI fotó: Soós L. felv. KS) tál korúak aránya nagyobb a többi megye átlagánál, az aktív keresők hat tizede 40 éven aluli. A megye dinamikus gazdasági fejlődése eredményeként folyta­tódott a keresők népgazdasági ágak szerinti összetételének vál­tozása. Folytatódott a létszámbő­vülés az iparban, a kereskede­lemben és a nem anyagi ágak­ban, míg a mezőgazdasági aktív keresők száma és aránya igen jelentősen csökkent. Figyelemre méltó, hogy — a népszámlálások történetében először — a mező- gazdasági aktív keresők száma és aránya alacsonyabb, mint az iparban és építőiparban együtt. Jelentősen javult a nők foglal­koztatása, amiben különösen az iparnak, a kereskedelemnek és a nem anyagi ágaknak volt igen fontos a szerepe. Ennek ellené­re a nők foglalkoztatási szintje nemcsak a férfiakénál, hanem az országosnál Is jóval alacsonyabb. Az utóbbi évtizedben folytató­dott a nem fizikai (szellemi) te­vékenységet végzők számának és arányának növekedése is. Szá­muk a népszámlálás idején meg­haladta az 57 ezret. A háztartások összetétele A háztartások száma az előző népszámlálás óta mintegy tize­dével nőtt és 1980 elején megha­ladta a 182 ezret, összetételükre jellemző, hogy döntő többségük továbbra is családháztartásból áll. Külön figyelmet érdemel az egyszemélyes háztartások dina­mikus emelkedése, amely tíz év alatt negyedével nőtt. A megyé­ben minden hetedik háztartás egy személyből áll, országosan min­den ötödik. A háztartások átla­gos nagysága tovább csökkent, 100 háztartásra 1960-ban 353, 1970-ben 334, 1980-ban 317 (orszá­gosan 280) személy jutott. A me­gyében is a 2—4 személyből álló háztartások jellemzőek, az ösz- szesnek több mint kétharmadát képviselik. A családok száma megközelí­tette a 165 és fél ezret, mérsékel­tebb ütemben nőtt, mint a ház­tartásoké. Tíz év alatt közel ötö­dével nőtt a gyermek nélküli — csak házaspárból álló — csalá­dok száma, az összesnek három tizedét tette ki. A családok 12 százalékában (19,5 ezer család­ban) él együtt az egyedülálló szülő a gyermekével. A lakásállomány és összetétele A megye lakásállománya 1980. január l-én 176,8 ezer volt, 12 százalékkal több, mint tíz évvel korábban. A lakások mintegy harmada — a városokban több mint négy tizede — az utóbbi tíz év alatt épült. Javult a lakások szobaszám szerinti összetétele és felszerelt­sége. Az egyszobás lakások szá­ma több, mint 40 százalékkal csökkent, a 3 és több szobásoké több, mint négyszeresére emel­kedett. Ez utóbbiak aránya las­san megközelíti az összes negye­dét, míg 1970-ben alig haladta meg a 6 százalékot. Az új laká­sok már nemcsak több szobával épülnek, hanem nagyobb alapte- rületűek is. Mivel a lakásállo­mány nagyobb ütemben nőtt, mint a népesség, tovább javult a laksűrűségi mutató is. Dr. Hajdú Bertalanná tájékoztatási osztályvezető, KSH Szabolcs-Szatmár megyei Igazgatósága AZ ERCSI CUKORGYÁRBAN a répa cukortartalma a vártnál ked­vezőbben alakult: 16,1 százalék volt. A beérkezett szállítmányok béltartalmának vizsgálatára vásárolt Venema számítógépes vegy- elemző laboratórium kizárja a termelők és a gyár közti minőségi vitákat is. Képünk a vegyelemző laboratóriumban készült. (MTI fo­tó: Bárándy István felvétele — KS) ’■m AUTÓ-MOTOR Á sózott utak kártétele Az utak téli síkosságát sóval kevert homok kiszórásával igye­keznek mérsékelni. Kétségtelenül jó hatás érhető el vele, de amennyire csökkenti a csúszás- veszélyt, annyira árt is a kocsi alvázának, s általában az autó fémalkatrészeinek. A só kásás la­tyakká olvasztja az összeprése­lődött havat, a jeget, de közben olyan oldat keletkezik, ami köz­ismerten maró, korrodáló, fém­pusztító hatású. A vékony ka­rosszérialemezek nem képesek neki ellenállni és felületvédelem nélkül viszonylag gyorsan mar­talékául esnek. Az így keletkező kár jelentős lehet, mert a kocsi- szekrény javítása nemcsak költ­séges dolog, hanem egy bizonyos határon túl nem is gazdaságos. Addig is, míg a tél támadásai elleni harc céljára a sónál ke­vésbé káros anyagokat találnak a szakemberek (tulajdonképpen van is már ilyen, a magnézium- klorid, csak az jóval drágább a nátriumkloridnál), az autótulaj­donosok fokozottabb gondosságá­ra van szükség, ugyanis sokat tehetnek a sózás következtébeji fenyegető korrózió megelőzésére. A fényezett és krómozott felüle­teket különféle, elsősorban viasz alapanyagú ápoló- és konzervá­lószerekkel lehet megóvni. Hasz­nos, ha a kocsira rakódó, fel­csapódó sós szennyezettséget ide­jében lemossuk, nemcsak a fé­nyezett részekről, hanem az al­vázról, a futóműről is. Sokan abban a hiedelemben élnek, hogy a garázsban jó helyen van a latyakkal borított kocsi, pedig tévednek. Ha szellőzetlen a ga­rázs — márpedig többnyire az —, a helyiségben magas páratarta­lom alakulhat ki, ami nagyon kedvez a rozsdának, s további korrózióveszély forrása lehet. A piszkosan hagyott kocsi megőrzi a sót, ami ha ismét nedvességet, Dárát, vagy vizet kap, tovább fo­kozza a korróziót, és főképp a sérült karosszériarészeknél (ame­lyek gyakran szabad szemmel alig láthatók), s hajszálrepedé­seknél, a parányi festékhiányok­nál megkezdi károsító hatását a sós oldat. Ezért, ha sózott uta­kon közlekedünk, a kocsi gondo­zása, mosása, tisztítása és a ka­rosszéria letörlése, szárítása fon­tos a korrózió elleni küzdelem­ben. Aki nem sajnálja az idejében elvégzett alvázvédelemre a pénzt, és rendszeresen ellenőrizteti is a védőréteg hibátlanságát, nyugod­tan nézhet a sok meglepetést hozó tavasz elé. Van azonban a kocsi alsó részének egy olyan szerkezeti egysége, a két fém­dobból és az azokat összekötő csövekből álló kipufogórendszer, amit az erős felmelegedés miatt nem lehet korrózióvédő bevonat­tal ellátni. Ezért van az, hogy a kipufogószerkezet a gépkocsi leggyorsabban tönkremenő részei közé tartozik. A sósav és az egyéb agresszív égéstermékek még belülről is pusztítják a „védtelen” kipufogórendszert. A károsodás mértéke kevésbé függ a jármű kilométer-teljesítményé­től, sokkal inkább a használat időtartamától. A jelenlegi 10—40 hónapos élettartamot csak akkor lehetne jelentősebb mértékben emelni, ha a kipufogószerkezetet 12 százalékos krómacélból készí­tenék, vagy mindkét oldalukon alumíniummal bevont lemezek­ből gyártanák. Az is jó védel­met nyújtana, ha a dobokat és csöveket tűzzománcréteggel lát­nák el. Ez utóbbi megoldásnak nem hallgatható el az a hátrá­nya, hogy az útfelülethez közeli kipufogószerkezet a felcsapódó kövektől megsérülne, helyenként utat nyitván a korróziónak. Sok jel arra mutat, hogy né­hány nagy autógyár már az elő­állítás során gondoskodni kíván a fokozott korrózióvédelemről. A Volkswagen-cég után legutóbb a francia Renault és a Peugeot is beielentette, hogy jövendő sze­mélygépkocsi típusai karosszé­riáira 6 év garanciát fog adni. Ezekbe a tíDusokba a tervek szerint a korábbinál 3—4-szer több jó korrózióálló, horganyzott lemezt építenek majd be.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom