Kelet-Magyarország, 1981. február (41. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-22 / 45. szám

Testvéri üdvözlet A magyar újságok hasábjain, a rádióban, a te­levízióban megsokasodtak ezekben a hetek­ben a Szovjetunió népeinek életéről, munká­járól, eredményeiről, a gondok lefaragásáért vívott küzdelméről szóló híradások. Természetes ez, hi­szen ilyenkor, a szovjet testvérpárt kongresszusai előtt, szerte a földkerekségen felfokozott a várakozás, az ér­deklődés minden iránt, amely a világ első szocialista államában történik. Miért ne lenne ez így abban az or­szágban, amelyet most harminchat éve a szovjet nép fiai szabadítottak fel a külső és a belső elnyomók ural­ma alól, s amelyet azóta is a szovjet emberek rokon- szenve, anyagi, erkölcsi és technikai támogatása kí­sér? Igaznak és értékesnek tartjuk a két nép elszakít­hatatlan barátságáról szóló mondatokat, de mennyivel értékesebbek azok a tettek, amelyeknek ma a szabol­csi, szatmári gyárakban, mezőgazdasági üzemekben vagyunk tanúi. Záhony kezdte a sort, ahol az átrakó- körzet hatezer munkása ajánlotta fel, hogy pontos, szorgalmas munkával, a kocsik kirakodásának meg­gyorsításával, a fordulók rövidítésével járul hozzá a két nép mindennapokban megnyilvánuló barátsága elmé­lyítéséhez. Ezzel viszonozták azt a nemes gesztust, amit szovjet osztálytestvéreiktől, a csapi vasutasoktól kaptak az elmúlt év tavasz elején, amikor ott a mi pártunk XII. kongresszusa előtt versenyeztek a napok, az órák, a percek csökkentéséért. A nemes versengés haszna: idejében, vagy határ­idő előtt érkeznek gyárainkba a számunkra oly nélkü­lözhetetlen nyersanyagok, állhatnak munkába földjein­ken a traktorok és a kombájnok. Senki nem szervezte felülről a versenyt, mégis tu­catszámra érkeztek szerkesztőségünkbe is a felajánlá­sok a Nyíregyházi Konzervgyárból, a Hajtómű és Fel­vonógyár nyíregyházi üzeméből, a MEZŐGÉP fehér- gyarmati gyáregységéből, a MOM mátészalkai gyárából, a ZÖLDÉRT almatárolójából — és ki tudná felsorolni, honnan még, — hogy a XXVI. kongresszus tiszteleté­re a szocialista és ifjúsági brigádok védnökséget vállal­nak a Szovjetunióba menő termék minősége fölött, a munkáskollektívák napokkal és hetekkel korábban küldik el az ott nagyon várt szabolcsi árukat. Internacionalizmus ez a javából, a hétköznapok nemzetközisége, hiszen a mi munkásaink, földművelő­ink azért tehetnek és tesznek többet, amihez nekik van közük. Így járulnak hozzá elsőrendűen a nagy ügyek­hez, hazánk és igaz barátunk, a Szovjetunió erősödésé­hez, a szocializmus hadállásai erejének növeléséhez. A sok kis hétköznapi tett így válik egységes nagy fo­lyammá, a részegységek így segítik a nagy gépezet jó működését. A szabolcsi, a szatmári munkás a két keze alkotá­sával, a Szovjetunióba készülő termékek féltő szerete- tével küldi testvéri üdvözletét a Szovjetunió Kommu­nista Pártjának holnap kezdődő XXVI. kongresszusá- ra. Mi itt, a Szovjetunió közvetlen szomszédságában nap mint nap közvetlen tanúi és részesei vagyunk an­nak a mindenoldalú együttműködésnek, amely orszá­gaink, testvérnépeink között kibontakozott. Talán még senki sem mutatta ki pontosan, mégis biztosak lehetünk abban: megyénk szinte minden lakosa úgy jutott mun­kaalkalomhoz az elmúlt évtizedekben, hogy szilárd szö­vetségünk nyomán nagymértékű gazdasági együttmű­ködés is kialakult országaink között. A magyar—szov­jet áruforgalom tette lehetővé Záhony és környéke dol­gozóinak foglalkoztatását, textil- és cipőiparunk dina­mikus fejlődését, gumi- és papírgyáraink letelepülését és tulajdonképpen mindazt, ami az iparral együtt járt — életünk gazdagodását, szépülését. Ugyanez vonatko­zik a mezőgazdaságra, amely szovjet gépekkel indult, szovjet vetőmagvakkal kezdte el a nagy hozamú fajták ha|zai elterjesztését. Harminc éve csak álmodtak arról a megye kommunistái, hogy Szabolcs-Szatmár az or­szág almáskertje lehet! Hogy ma az, s hogy a téli al­mának biztos piaca van, az ugyancsak ennek a barát­ságnak a hétköznapi megnyilvánulása. r É letünk szinte minden mozzanatát átköti ez a nemes kapocs. Régi jó ismerősként, barátként üdvözlik már egymást a szabolcsi és a kár­pátukrajnai kertészek, cipőgyári munkások, párt- és tanácsi dolgozók, KISZ- és Komszomol fiata­lok, főiskolások és egyetemisták, újságírók és rádiósok, mind sűrűsödő találkozásaink a mindennapok munká­jában hasznosulnak. A szovjet gázvezetékek szomszédságában, a Béke­távvezetékek feszülő drótjai alatt járunk el nap mint nap. Kocsijaink szibériai olajjal közlekednek, újságja­inkat szovjet papírra nyomják, családi házaink tetőze­tét a szovjet erdőkből kitermelt faanyag adja. A sza­bolcsi építő ugyanakkor az orenburgi vezeték komp­resszorállomását hozta tető alá, kórházat állított fel Huszton és hatalmas szállodát Ungváron. Megyénk fia­taljainak kezemunkája is benne van a távoli Uszty- Ilimszk cellulózgyárának falaiban, szállítópályáink. Minszkben és Goméiban vizsgáznak, cipőink pedig a moszkvai, a leningrádi áruházakban. Ezért is mondhatjuk, hogy életünk szerves része a magyar—szovjet barátság, amelyet a nehéz hétközna­pok tettek próbára és amely sikerrel állja ezt a próbát. Ezért is mondhatjuk, hogy nagy vívmányunk és erős támaszunk ez az internacionalista szövetség, sikereink­nek a jövőben is fontos forrása. A Kreml nagy kongresszusi palotájában holnap öt­ezer küldött, több száz külföldi vendég — közöttük a mi pártunk delegációja — jelenlétében nyílik meg a nagy esemény, az SZKP XXVI. kongresszusa. Szerte a világon erre a teremre figyel a következő napokban ba­rát és ellenség, hiszen a szovjet kommunisták mindig is korunk fő kérdéseiről tárgyalnak. A mostani kong­resszus rendkívüli jelentőségét pedig az adja, hogy bo­nyolult világunkban az SZKP tevékenysége a társadal­mi haladás nemzetközi méretű meghatározója is. Természetes, hogy ezekben a napokban a magya­rok— és itt, a legközvetlenebb szomszéd jogán mi sza­bolcsiak — megkülönböztetett rokonszenvvel kísérjük ezt a kongresszust, amely o szovjet népjólét szép ter­veinek kovácsa,, de amelynek hatása a mi holnapunk eredményeiben is mérhető pontossággal jelentkezik. Sok sikert, jó munkát kívánunk testvérpártunknak, barátainknak. K. J. MOSZKVA ÜNNEPI DfSZBE ÖLTÖZÖTT Holnap nyílik meg az SZKP XXVI. kongresszusa Megérkezett a szovjet Újvárosba az MSZMP kaldfittsége A Szovjetunió Kommunis­ta Pártja XXVI. kongresszu­sának megnyitása előtt a szovjet főváros már készen várja a nagy eseményt. Már Moszkvában tartózkodik a kongresszus több mint öt­ezer küldötte, a szovjet kom­munisták több mint 17 milli­ós táborának választott kép­viselője. Mintegy félszáz kül­földi küldöttség is megérke­zett már a szovjet fővárosba, köztük a Magyar Szocialista Munkáspárt delegációja, amely Kádár János vezetésé­vel szombaton délután érke­zett meg. A kongresszus küszöbén ülést tartott az SZKP Köz­ponti Bizottsága és jóváhagy­ta a tanácskozás elé kerülő két fő referátumot: Leonyid Brezsnyev előadói beszédéta Központi Bizottság tevékeny­ségéről, a párt bel- és külpo­litikai feladatairól, és Nyiko- laj Tyihonov miniszterelnök beszédét a Szovjetunió új öt­éves népgazdasági tervéről, illetve az 1990-ig terjedő idő­szak egyes gazdasági felada­tairól. Az SZKP kongresszusa hétfőn délelőtt 10 órakor nyí­lik meg a Kreml újjáalakí­tott kongresszusi palotájá­ban. Az elnöki megnyitó, a tanácskozás vezető szervei­nek — az elnökségnek, a tit­kárságnak, a mandátumvizs­gáló bizottságnak — megvá­lasztása után kerül sor Leo­nyid Brezsnyev előadói be­szédére, a Központi Bizott­ság beszámolójára. A beszá­molóról, valamint a Közpon­A kongresszus küldöttei a Kremlben, telefoto) (Kelet-Magyarország ti Reviziós Bizottság jelenté­séről együttes vitát nyitnak. A hét második felében vitat­ja meg a szovjet kommunis­ták tanácskozása Nyikolaj Tyihonov előadói beszédét. A párttanácskozás tisztele­tére ünnepi díszbe öltözött Moszkva és ünnepi program­mal várja a főváros vendége­it, a kongresszus küldötteit minden színház, filmszínház, hangversenyterem, művelő­dési palota. A hétfői megnyitóig hátra­levő időben a kongresszus küldöttei találkoznak a szov­jet főváros dolgozóival: sok üzemi művelődési otthonban, klubban rendeznek ilyen összejöveteleket. A kongresszus iránt hatal­mas érdeklődés mutatkozik — nemcsak a Szovjetunió­ban, hanem az egész vilá­gon. Ezernél több tudósító számol be a világ országai­nak a sajtóban, a rádióban, a televízióban a főbb esemé­nyekről, a beszédekről. Hűtőradiátor, kapcsolószekrény Keresett termékek szabolcsi üzemekből A Nyíregyházi Vas- és Fémipari Szövetkezet idei termelési terve meghaladja a 270 millió forintot, szem­ben a tavalyi 255 millióval. Legfontosabb belföldi part­nerük az idén is a Ganz Vil­lamossági Művek, valamint a Villamosberendezéseket és Készülékeket Gyártó Művek. Az előbbi gyár megrendelé­sére a nyíregyháziak ipari hűtőradiátorokat, olajedénye­ket készítenek, de bérmun­kában végeznek dróthúzást, szigetelést és tekercselést is. A VBKM-nek az idén 190 darab transzformátorállo­mást, s mintegy ezer kapcso­lószekrényt szállítanak. A szövetkezet exportszer­ződéseinek nagy részét már megkötötte. Eszerint a Német Demokratikus Köztársaságba és Csehszlovákiába 46,5 mil­liós értékben szállítanak ra­diátorokat és transzformátor- olajedényeket. A múlt évi 52 milliós ter­melési értékkel szemben az idén csaknem 65 millió forint értékű munkát végez a Mán- doki Fa- és Vastömegcikk Ipari Szövetkezet. Ezt a je­lentős értéknövekedést a füstcsőgyártás növelésével kívánják elsősorban elérni. Tavaly a szövetkezet egymil­liót készített a hiánycikknek számító áruból, az idei ter­vük eléri az 1;9 milliót. A szövetkezet faipari rész­legében gyártják a már biz­tos piaccal rendelkező fotel­kereteket, heverőrámákat, függönykarnisokat. Az előb­bi két termék a Szatmár Bú­torgyár megrendelésére ké­szül tízmillió forintos érték­ben, míg a karnisokból 20 ezer előállítása a cél, ami öt millió forintot hoz a szövet­kezet konyhájára. Bádogos- és lakatosrészle­gük együttes termelési érté­ke meghaladja a 26 millió fo­rintot. Az előbbi részleg munkásai különböző csator­naelemeket gyártanak, míg a lakatosok csőbilincset, etető­vályút és üstházat. A Fehérgyarmati Asztalos- és Vasipari Szövetkezet cél­ja: az 56 milliós termelési érték elérése. A szövetkezet­ben készülő kerítések új faj­tával bővültek, ezek együttes értéke ebben az esztendőben eléri a harmincnégy millió forintot. A SKÁLACOOP-pal kötött szerződés alapján gyártják a szatmári üzemben a külön­böző típusú szekrényeket. A szövetkezet legkeresettebb termékei közé tartoznak ezek a szekrények, amit alacsony áruknak, praktikusságuknak köszönhetnek. (bg) Pedagógusok küldöttgyűlése Nyíregyházán Megyénkben nyolcvan tag­ja van a Magyar Pedagógiai Társaságnak, amely szomba­ton délelőtt a HNF megyei székházában . tartotta köz­gyűlését. Az ötéves tevé­kenységről és a további fel­adatokról dr. Csermely Ti­bor, a tagozat megyei titká­ra számolt be. A tagozat leg­főbb feladatának a megyei pedagógiai közélet és köz- gondolkodás formálását tart­ja, más pedagógiai intézmé­nyekkel, szervekkel együtt a nevelési jellegű rendezvé­nyek gazdája, sajátos eszkö­zeivel támogatja a tovább­képzést és a pedagógiai ku­tatásokat, segíti a pedagógiai propagandát és ismeretter­jesztést. A feladatokról szólva a tisztújító megyei közgyűlé­sen elmondták; a társaság a jövőben is sajátos eszközök­kel, a kutatómunka támoga­tásával, ankétok, viták, elő­adások szervezésével, publi­kációkkal kívánja segíteni az időszerű nevelésügyi problé­mák tisztázását. Szorgalmaz­zák a szervezeti élet erősíté­sét, bővítik kapcsolataikat a szomszédos megyék tagoza­taival. Folytatják az immár hagyományos gyakorlatot, hogy egy-egy országos szak­osztállyal — időszerű peda­gógiai kérdésekről — együt­tes üléseket tartanak. A Magyar Pedagógiai Tár­saság megyei tagozatának küldöttközgyűlésén áttekin­tették az 1976—80. közötti időszak tapasztalatait, meg­választották a tisztségviselő­ket, illetve a megfelelő kül­dötteket az ez év májusában sorra kerülő országos kül­döttértekezletre. A megyei tagozat elnökévé Porzsolt Istvánt, társelnökké dr. Pap Jánost, titkárává dr. Cser­mely Tibort választotta a kül­döttközgyűlés. Repülőről szórják a műtrágyát Nem pihentek a télen sem a növényvédő repülőgépek. Ott, ahol az alkalmi repülő­tér téli felszállásra is alkal­mas, a hidegebb hónapokban többször is megfordultak a gépek, a műtrágya terhükkel a levegőbe emelkedtek, hogy elvégezzék az őszi vetésűek fejtrágyázását. A tél azon­ban főként a javítás, az ápo­lás időszaka. A javító han­gárokban folyamatosan vé­gezték és végzik a repülőgé­pek felülvizsgálatát, hiszen kétszáz repült óránként ese­dékes a kötelező karbantar­tás, majd ezt követően a be­repülés. Mind a merev szárnyú re­pülőgépek, mind pedig a he­likopterek részt vesznek a műtrágyaszórásban. A MÉM Repülőgépes Szolgálata nyír­egyházi légibázisának gépei négy megye — Hajdú-Bihar, Heves, Borsod-Abaúj-Zemp­lén és Szabolcs-Szatmár — nagyüzemi gazdaságaiban te­vékenykednek. A növényvédelmi munkák március végén kezdődnek. Elsőként a gabonák gyomir­tását végzik majd, utána fej­trágyáznak, s megkezdik a gyümölcsösök és a szőlő per­metezését. Ez a munka egé­szen nyár végéig tart, ezt követően pedig a napraforgó lombtalanítását, regionozását végzik a repülőgépek. Sza­bolcs-Szatmár megyében hat repülőbrigád áll startra ké­szen, települnek ki a külön­böző légi bázisokra. A hat brigád összesen közel két­százezer hektárt repül be, s végzi el a földi gépeknél sokkalta gyorsabban, haté­konyabban, jobb minőségben és főleg taposási kár nélkül az egyes kultúrák műtrágyá­zását és növényvédelmét. (sb) || Kelet­Magyarország , XXXVIII. évfolyam, 45. szám ARA: 1,80 FORINT 1981. február 22., vasárnap

Next

/
Oldalképek
Tartalom