Kelet-Magyarország, 1981. február (41. évfolyam, 27-50. szám)
1981-02-21 / 44. szám
Van mire építeni Visszapillantás öt esztendőre GAZDAGODÓ PÁTRIA A 4-es főút új felüljárója Egy új tervidőszak céljainak megfogalmazásakor a kiindulópont mindig az: van-e mire építeni az új elképzeléseket; az ezer felől jelentkező igények kielégítéséhez megvannak-e a minimális körülmények, feltételek? Ezért indolkolt, hogy Nyíregyháza következő fél évtizede felvázolásakor pontos „helyzetmeghatározást” végezzünk: mérjük fel, hol tartunk, mit sikerült megvalósítanunk az elmúlt öt esztendőben, s mi az, amivel adósak maradtunk, hol szorít a cipő, s milyen társadalmi gondok kívánkoznak a holnapi feladatok élére. Ami mindenkit érint Nehéz gazdasági viszonyok között is eredményes 5 évet zárt Nyíregyháza 1980 végén. Ez idő alatt tovább erősödött a város politikai, gazdasági, társadalmi szerepe. Tény, hogy az V. ötéves tanácsi terv céljainak eredményes megvalósításával szemlátomást gazdagodott a szőkébb pátria. A teljességhez tartozik, hogy mind a helyi, mind a megyei pénzösszegek csak úgy tudták hatékonyan szolgálni a település dinamikus fejlődését, hogy sikerült jól szervezni, összehangolni a különböző tennivalók elvégzését, s ha a pénz kevés volt, sikerült mozgósítani a társadalom népes táborát segítő akciókra. Az elmúlt öt évben közel 2,4 milliárd forintnyi fejlesztési alappal rendelkezett Nyíregyháza, ami 207 millióval haladta meg az eredetileg tervezett összeget. A város költségvetése — tehát „amiből élt” a város sok intézménye — szintén meghaladta az eredetileg tervezett 1 milliárd 37 milliót, s így a társadalmi közkiadások elérték az 1,77 milliárdot. Persze ez korántsem jelent valamiféle túlköltekezést, netán pazarlást: a többlet az időközben végrehajtott árváltozásokon kívül jelzi a végrehajtott szervezeti változtatásokat is. Az említett tetemes összegek túlnyomó többségét a lakosság legnagyobb tömegeit közvetlenül érintő fejlesztések megvalósítására, illetve a legalapvetőbb szükségletek kielégítésére fordította a város. Magasan kiemelkedett például a városfejlesztési munkák sorából a lakásépítési program megvalósítása, öt év alatt Nyíregyházán 2236 tanácsi célcsoportos (tehát állami bérlakás és tanácsi értékesítési szövetkezeti) és 185 egyéb állami lakás épült meg. Emellett a városi tanács a központi pénzeszközökből az Országos Takarékpénztárnak 2200, a lakásépítő szövetkezetnek pedig 452 darab többszintes lakás megépítéséhez teremtette 'meg a nélkülözhetetlen feltételeket. Változó városszerkezet E mindenki által igazolható tömegméretű lakásépítés hatással van a lakosság városon belüli elhelyezkedésére és a korábbi időszakokhoz képest érzékenyebben befolyásolta az egész városszerkezet alakulását. Legjelentősebb tény e téren, hogy befejeződött Jó- saváros építése és lendületesen halad a Szamuely lakótelep kialakítása. Most már a belvárost is elérte a megújhodás lendülete: megkezdődött a városközpont erőteljesebb rekonstrukciója, ami a nagy nehézségek — és a tetemes költségek — ellenére máris szép eredményeket hozott. A városszerkezetben, a településen belüli lakosságáramlásban nemcsak ez, hanem például a Rákóczi utcán megvalósult munkáslakótelep is jelentős szerepet játszik. Ez utóbbi, a lebontott földszintes, rogyadozó házak helyére hatszáz család költözhetett. Hasonlóan átrendeződést eredményez, hogy a Kert-közben a lakásépítő szövetkezet — igen nehéz viszonyok közben — szemre is tetszetős lakótelepet képez ki, az elmúlt öt évben itt is többszáz korszerű lakásba költöztek be a tulajdonosok. Bár az összetétel eltér a korábban tervezettől, de jó érzéssel állapíthatjuk meg: végül is megvalósult a középtávú terv egyik kiemelkedő célja, Nyíregyházán felépült 6011 lakás! Az éltető víz Másik égető gond volt fél évtizeddel korábban a lakosság egészséges ivóvízzel történő ellátásának javítása. Valójában ez összefügg a népesség növekedésével, a lakótelepek ellátásával, azzal a természetes igénnyel, hogy a lehető legnagyobb terület rendelkezzék vezetékes vízzel. A megyei kiemelt program részeként Nyíregyházán is szép eredmények születtek ezen a téren. Amíg öt éve a városi lakásoknak még csupán a 45 százaléka volt ellátva vezetékes vízzel, addig ez az arány a tervidőszak végére 60 százalékra emelkedett. Más szemszögből: immár a város lakóinak 61 százaléka a lakáson belül rendelkezik vezetékes ivóvízzel, míg az ösz- szes lakosság háromnegyed része — több mint 83 ezer ember — tekinthető vízközművel ellátottnak. Példaként ide kívánkozik, hogy igen jelentős a munkáslakta Ságvári-telep és a Borbánya vízellátásában elért eredmény. Ugyancsak nagy erőfeszítések következménye, hogy az elmúlt években — még a legkritikusabb időszakokban sem volt szükség vízkorlátozást elrendelni a város területén. Mindez persze nem jelenti azt, hogy ma már nincs vízgond Nyíregyházán. Nehezen hihető, de igaz: a város belterületén(!) csaknem 50 utcában nincs vízvezeték és olyan népes lélekszámú, fejlesztendő városrészbe, mint a Sóstóhegy eddig nem sikerült eljuttatni ezt az alapvető közművet. uj létkérdés Arányjavulás kimutatható a szennyvízközmű terén is: a hálózatba bekapcsolt lakások aránya öt év alatt 32-ről 43 százalékra emelkedett. Az elmúlt ötéves tervben az ivóvízkapacitás 10—12 ezer köbméterrel növekedett Nyíregyházán és ugyanilyen arányú növekedést jelez a Szavi- csav kimutatása a szennyvíztisztító kapacitásnál is. Jósa- városban — sokak által köztudott — komoly szennyvíz- problémák azonban nem a elmúlt időszakban. Ezek a problémák azonban a nem a tisztító kapacitás-hiánnyal függenek össze, hanem azzal, hogy a szennyvizet elvezető gerincvezetékek, illetve a Csallóköz utcai átemelő kapacitása nem volt megfelelő. Ezt a gondot a tanács fejlesztési alapjából 1975-ben oldotta meg a Szavicsav, mégpedig úgy, hogy felújított 1,3 kilométer vezetéket az itt lévő átemelőt, ami által növekedett ezek teljesítőképesége. öt év alatt tíz kilométerrel nőtt a csapadékcsatorna-hálózat hossza, ami kétségkívül szép eredmény. Ám ha azt is tudjuk, hogy ennek túlnyomó részét a lakótelepi és más, jelentősebb útépítésekkel ösz- szefüggő csatorna építése adja, akkor máris kitűnik: jócskán maradt gond, tennivaló a jövőre is nemcsak a város- központ közelében, hanem a peremrészeken, a csatolt településeken is, ahol még „nyakig járni a sárban”. Feladatokat jelölt meg a most véget ért középtávú terv a városi közlekedési hálózat javítására is. Ezt sikerült megvalósítani. Kiépült például a körútrendszer új szakasza, lámpákkal látták el a veszélyes csomópontokat, jól halad, befejezéséhez közeledik a 4-es főútvonal Nyíregyházán átkelő új szakaszának építése. A lépcsőzetes munkakezdés bevezetése, a menetrend-szervezés is érezteti kedvező hatását a tömegközlekedésben. Tény viszont, hogy a város és a Volán együttes erőfeszítése ellenére is kritikussá vált a tömegközlekedés feltételrendszere. A legnagyobb horderejű kérdés e téren a belvárosi rekonstrukcióval összefüggésben a már régen kinőtt — és nem a legszerencsésebben épített, telepített autóbusz-pályaudvar tarthatatlan helyzete és végleges megoldásának elhúzódása. A gyors számvetés kimutatja még azt is, hogy különösen a város külterületén élő lakosság érzi a jelentőségét annak, hogy több mint 20 kilométernyi kisfeszültségű villanyhálózat, hat mélyfúrású kút és 8 autóbuszváró épült meg ezeken a területeken. Országos figyelemre méltó Az egészségügyi ellátás javítására is számottevő anyagi erőt áldozott a tanács az elmúlt fél évtizedben. Megvalósult többek között 320 új bölcsődei hely, ami azt jelenti, hogy ma már Nyíregyháza bölcsődéskorú gyermekeinek az egyötödét tudják fogadni ezekben az intézményekben. Országosan is figyelemre méltó fejlődés, hogy az 5 év előtti 17-tel szemben ma a három éven aluli nyíregyházi gyermekeknek a 23 százaléka bölcsődés, miközben némileg szűnt a zsúfoltság is. A körzeti orvosi ellátás elsősorban az új lakótelepek épülésével bővült. Az itt létesített új rendelőkben általában párhuzamosan látják el a felnőtteket és a gyermekeket, esetenként terhestanácsadást is rendszeresítenek. Javult ugyan, de még messze van a megoldástól Nyíregyháza fogászati ellátása. Nyíregyháza közismerten iskolaváros: ez is indokolta, ■ hogy az utóbbi 5 évben kiemelt feladat volt az oktatási és a közművelődési intézményhálózat bővítése, fejlesztése. A városközösség összefogása, a tervező és a kivitelező vállalatokkal a jó együttműködés megvalósítása nagyon szép eredményt hozott az óvodaépítésben. A tervezettnek megfelelően 1600 új óvodai hely épült meg a városban új létesítményekben. Ezenkívül átalakítással is nyertünk férőhelyeket. 1980 végén már 5800 gyermek járhatott óvodába Nyíregyházán, ami egyúttal azt jelenti, hogy — bár tapasztalni a zsúfoltságot és olykor távolabb esik az óvoda a lakástól — a városban minden felvételi igényt ki tudnak elégíteni. Különösen örvendetes, hogy a Ságvári-telepen, Felsősimán és Sóstóhegyen hosszú időre megoldódott a gyermekek óvodai elhelyezése. Iskolák a tűréshatáron Szükségmegoldásokkal is csupán a tűréshatáron lévő helyzetet tudott teremteni a város az általános iskolai ellátásban. Történt mindez annak ellenére, hogy maradéktalanul megvalósultak e téren is az 5 éves terv céljai, öt év alatt ugyanis várakozáson felül, 40 százalékkal nőtt, az általános iskolában tanulók létszáma és a jövőben is gyors emelkedéssel kell szembe nézni. Hatvanhat tanterem épült 5 iskolában; ezen túl a tanárképző főiskola új gyakorló iskolája nemcsak a főiskolai képzés feltételeit javította, hanem érezhetően enyhítette a Jósaváros általános iskola gondját is. Van már korszerű tanuszodánk, Sóstón nyári napközis úttörőtábor — de összességében nagy nehézségekkel küzdenek általános iskoláink, az ott dolgozó nevelők. Ezért a következő tervidőszakban kiemelten szükséges kezelni e gond mielőbbi enyhítését. Egy helyen már utaltunk rá: a városi szerepkör ellátásához nagyban hozzájárulnak azok a beruházások, melyeket a megyei tanács valósít meg Nyíregyházán. Elég, ha csupán megemlítjük a megyei kórház bővítését, nagy arányú rekonstrukcióját (100 kórházi ágy, új rendelőintézet 31 munkahellyel, konyha, mosodabővítés vagy a Sóstói úti 245 ágy). A fiatal szabolcsi ipar szakmunkásigényének kielégítését szolgálja a két szakmunkásképző intézet bővítése, 310 kollégiumi hely kialakítása; gyönyörű új létesítmény 24 tanteremmel és 300 fős kollégiummal a Korányi úton lévő új ipari szak- középiskola. Sóstón található a megyei erőből megvalósított, gazdag falumúzeum. Úgyszintén megyei beruházásként valósul meg Nyíregyházán az új megyei művelődési és ifjúsági ház. Ezekben a hetekben, hónapokban nagy erőkkel végzik az ősztől állandó társulatnak otthont adó színház felújítását, bővítését és végre megkezdődött a régi Szabolcs-szálló megmentése, felújítása. A Keleti városrész makettje TITASZ-hőerőmű KM MELLÉKLET 1981. február 21. B Korszerű műszerek a gyógyítás szolgálatában
