Kelet-Magyarország, 1981. február (41. évfolyam, 27-50. szám)
1981-02-18 / 41. szám
1981. február 18. KELET-MAGYARORSZÁG 7 Postabontás Emi néni Levelet kaptunk Nagy- kállóból, de sorolhatnánk, hogy Nagyhalászból, Ke- mecséről, Kisvárdáról, Nyíregyházáról, vagy éppen Mátészalkáról, melyekben egy-egy idős személyre hívták fel a figyelmünket. A legutóbbi levél egy kis helységből érkezett. Emi néni mostoha sorsát ismerhettük meg belőle, ö tizennyolc évvel ezelőtt tartási szerződést kötött egy fiatal házaspárral, akik gondozták is szorgalommal, de úgy látszik, az évek alatt belefáradtak a fiatalok, nem számítottak rá, hogy a néni 90 évig vagy még tovább is élni fog. Így a ház értékét megfizették az évek során az idős asszonyra fordított költségeik révén. Amikor a házaspár számolni kezdett, s ez kiderült, gondoltak egyet, s már nem is volt olyan fontos a számukra az idős asszony, a háza úgyis az övék — gondolták. A szomszédok ezt tudták, s látták, nem tűrték az öreg asszonyt. Erről írtak szerkesztőségünknek küldött levelükben. A jelzés hasznos volt, célba talált. A helyi tanács illetékesei megkeresésünk után, de már hamarabb is intézkedtek. Tavaly novembertől Emi nénihez naponta házi gondozó jár, aki ellátja tiszta ruhával, takarít, sőt még (önként) a saját főztjéből naponta kosztot is visz, és bevásárol. Emi néni sorsa felől nyugodtak vagyunk, de itt az újabb levél... „Az idős asszony a fiára Íratta a házát, a lánya ezért rá sem néz. A fia, vagy inkább a menye sze- retete sem tartott sokáig, csak addig, míg a nevüket be nem jegyezték a telekkönyvbe. Azóta csak azt várják, mikor hunyja le szegény öregasszony a szemét. Nem törődnek vele. Segítsenek!” — hangzik a levél. Tudjuk — szintén az együttérző szomszédok, ismerősök leveleiből — hogy van olyan szülő, akit 20 éve nem látogatott meg a gyermeke és állítja, hogy nem a szeretet hiánya, hanem a rendkívüli elfoglaltsága akadályozza meg abban, hogy néha egy-két órát szüleinek szánjon. Hivatkozik a rohanó életre, hogy az embernek nem mindig arra jut ideje, amire szeretné... No de húsz év alatt sem? A magukra hagyott öregek aztán élnek, ahogy tudnak. Ismerünk olyan idős embert, aki csupán azért dolgozik, mert a tétlenség a halála lenne. Egy dolgos élet záróakkordja se lehet más, mint a munka. Teljen tehát kedvük benne, de mégse hagyjuk őket teljesen magukra. Ne feledkezzünk meg róluk, s ne várjuk meg a segítségükre siető jelzést. Soltész Ágnes PÉLDÁS MAGATARTÁS Február 12-én éjszaka egy órakor zörgettek ablakunkon. Az egyik közeli — Szabolcs utcai — bérházban lakó nyugdíjas rendőrszázados volt, aki sietve jött, hogy a teraszunkon keletkezett tűzre felhívja a figyelmünket. Amint elmondta, álmatlanságában az ablakon kinézett, s onnan éppen az udvarunkra lát, és így vette észre az egyre magasabbra csapó lángnyelveket. Segítségével sikerült a tűz tovaterjedését megakadályoznunk, melyből nagyobb baj is lehetett volna, mert a lángot kapott ajtó mögötti helyiségben egy gázpalack is volt. Ezúton is köszönjük a nyugdíjas személy segítségét és rendkívüli figyelmességét önzetlen tettét, hogy fáradtságot vett az éjszakában és eljött, hogy a tűz továbbterjedését megakadályozzuk. Trembácz László és családja Nyíregyháza, Vörösmarty utca 3. KÖSZÖNET Február 14-én reggel a Toldi utcai ABC-ben vásároltam. Utána még több helyen is megfordultam, amikor észrevettem, hogy nincs meg a pénztárcám. Fogalmam sem volt, hol hagyhattam, hol veszthettem el. Az ilyenkor a legcélszerűbb megoldást választottam: végigjártam azokat a helyeket, ahol az említett reggelen jártam. így vezetett vissza az utam a Toldi utcai ABC-be, ahol nem is kellett különösebben bizonyítanom, hogy az e havi ebédjegyekkel, és egy bizonyos pénzösszeggel teli pénztárca az enyém, tehát gyorsan visszakaptam. Közben megtudtam azt is, hogy akadt volna gazdája már a pénztárcának, de a figyelmes pénztáros — aki ezúttal nem a bejárati, hanem a túlsó oldalon lévő pénztárgépnél dolgozott — vigyázott arra, hogy a talált pénztárca jogos tulajdonosához kerüljön visz- sza. Köszönöm figyelmességét, segítőszándékát. Fekete Sándorné Nyíregyháza, Árpád utca 37. szám alatti lakos MEGTAGADTÁK AZ ÜVEGVISSZAVÁLTÁST Mindenki által ismert rendelet szól az üvegvisszaváltás szabályairól. A megtartása körül azonban még mindig vannak hiányosságok. Erről én is meggyőződtem. Február 10-én egy literes üdítő italos üveget akartam visszaváltani az élelmiszer kiskereskedelmi vállalat 31-es számú boltjában. Megtagadták, nem vették vissza az üveget, mondván: nincs rekeszük, helyük az üvegek számára. Érdekes módon az esetek olykor egybeesnek. Ismerősöm ezen a napon — szintén ennek a vállalatnak a 6-os számú boltjába küldött unokájával néhány üveget. Ebben az üzletben is hasonló okokra hivatkozva tagadták meg az üvegvisszaváltást. Mindezt jogtalanul tették mert ugyan mit tartozik az a vásárlóra, hogy hová teszik az üveget, de tartsák be a szabályt, vegyék vissza az üvegeket. Esetenként lehetséges, hogy valaki abból a pénzből szeretne vásárolni, ettől a lehetőségtől is megfosztják. Homicskó Győzőné Nyíregyháza, Petőfi utca 4. szám alatti lakos KUKA HELYETT — Még nem késtem le azt a „guruló kukát!...” (Kiss Ernő rajza) Hónapok óta árválkodik Nyíregyházán, a Derkovics utca elején egy roncs autókarosszéria Meglehet, hogy szépen hasonlít egy szemét- szállító konténerre — a járókelők időnként kukaedénynek is nézik —, azonban a megoldás mégis az lenne, ha elszállítanák a roncstelepre, s nem az utcaképet csúfítanák vele. Nagy János' Nyíregyháza, Rózsa Ferenc utca IGAZOLÁS Alulírott igazolom, hogy mindazok, akiknek 12-én délelőtt Nyíregyházán fontos, hivatalos dolguk volt és a Nyírbéltekről 6 óra 45 perckor induló autóbusszal akarták elérni a nyíregyházi vonatot, azért késtek, mert az autóbusz késett. A fentiekben persze semmi rendkívüli nincs. Tél van, köd volt, a buszokkal különben is előfordulhat ilyen. Ami viszont nem tetszett: akadt utas, aki a nyírbátori végállomáson igazolást kért volna a késésről. A bérletpénztárban dolgozó hölgy (még csak nem is kedvesen) közölte, hogy őt a késés nem érdekli, mert a nyírábrányi busz nem ezé a Voláné, hanem a másik Voláné, hogy különben is, igazolást a kalauz is adhatott volna. A kérés, a magyarázkodás, az utasításra való hivatkozással eltelt jó néhány perc, hiszen a szegény utas nehezen értette meg, hogy az a busz, amivel ő jött, nem is busz, hanem másik busz. Tudom, hogy a szabály az szabály, elhiszem, hogy az utasítás betű szerint betartatott, de ennyi idő alatt húsz igazolás is elkészülhetett volna. Lehet, hogy az a fránya szabály a rossz? Ha így van, akkor tröszti szinten, esetleg a közlekedési miniszter jóváhagyásával, változtatni lehetne rajta. Az utasokért, hogy ne mi írjunk nekik igazolást. B. G. KILÁTÁS Apróságnak tűnik, amit szóváteszek,, jje esetleg mások biztonsága függ tőle. Több hónappal ezelőtt a Vasvári Pál és Stadion utca sarkán egy pvc-fóliával letakart bódészerű alkotmányt helyeztek el, aminek már senki sem tudja a rendeltetését. Arra viszont „jó”, hogy gátolja az utcán a kilátást, ha a Stadion út felől az autósok ki akarnak fordulni. Ezért jobb lenne, ha végre elbontanák, akik odatették. Komáromi Zsolt Nyíregyháza, Stadion utca Szerkesztői üzenetek Lelec Tibor nyíregyházi, Andrási Miklósné győrte- leki, Budaházi Imre nagyhalászi, Kovács József ibrányi, Szabó László nyíregyházi, Szeműn Lász- lóné kislétai, Joó Béla új- kenézi, Illyés Miklósné fü- lesdi, Orosz Lajosné aranyosapáti, Labbancz József ófehértói, Kovács Józsefné nyíregyházi, Tóth István mátészalkai, B. Nagy Ferencné szabolcs- veresmarti, Osváth János csengeri, Szatmári Sándorné nyírbogáti, Peréb Ibolya mátészalkai olvasóinknak levélben válaszoltunk. Dr. Bornemissza József- né nyíregyházi, Kovács András nyíregyházi, özv. Beke Béláné demecseri, Tutkovics Imréné bátorligeti, Kovács Pál anarcsi, Papp Istvánná nyíregyházi, Balogh György raka- mazi, özv. Bajnai Áronná szamossályi, Farkas József nyíregyházi, Kiss Miklósné vajai, Bartha Gábor nyír- madai, Oláh Péterné nyíregyházi, Deme János nyíregyházi, Demjén István kemecsei, Oláh Mihály nyíregyházi, Repka And- rásné nyíregyházi, Fekete István nyíregyházi, Kop- jári Istvánná nyíregyházi, Kiss Menyhértné ibrányi, Sárkány Józsefné nyíregyházi, Ember János aranyosapáti, Bulyáki Bálint- né győrteleki, Levotka Béláné erdőbényei, Mészáros Ferencné záhonyi és Szendrei József nyíregyházi lakosok ügyében az illetékesek segítségét kértük. Szűcs Gyula olcsvai és Kapitor József szamosta- tárfalvi olvasóink kedves köszönő sorait megkaptuk, örülünk, hogy segíthettünk. Gáspár Sándor tiszateleki lakost a nyíregyházi társadalombiztosítási igazgatóság többek közt arról is tájékoztatta, hogy az 1981. január 1-én életbe lépett rendelkezésnek megfelelően mindazok, akik 1981. január elsejét követően üzemi balesetet szenvedtek, 100 százalékos segélyben részesülnek. Otmay László nyíregyházi lakos észrevétele jogos volt. A Volán 5. sz. Vállalat intézkedett: az említett autóbuszt — amely működés közben a levegőt szennyezte — megjavították. Vass Józsefné kótaji olvasónk ügyében a nyugdíjfolyósító igazgatóság intézkedett, a reklamált családi pótlék megállapításé val kapcsolatosan. MELYIK AZ IGAZI Ügy általában mindenki (?) tudja lakóhelyének legfontosabb telefonszámait, a mentőkét, tűzoltókét és a rendőrségét. Legalábbis ebben a naív hitben éltem eddig. Mátészalkán találomra tíz felnőtt embert kértem meg; sorolja fel a telefonok hívószámait. Pontosan senki sem tudta. Ügy látszik a Hotel Szatmárban is így vannak. A portán lévő kis táblán, s bent az étteremben is fel vannak tüntetve a rendőrség, a mentők, s a tűzoltóság telefonszámai; csakhogy a telefon- könyvben szereplő, pontos számoktól mindegyik' -eltér, vagyis pontatlanok. De vajon kinek melyik az igazi hívószáma? Találóskérdésnek szánták? Nyéki Károly Mátészalkáról Áthelyezés Ideiglenes munkakörbe A TŰLÖRA ELRENDELÉSÉRŐL. A BESOROLÁSI BÉRRŐL. Varga Mihályné nyíregyházi olvasónk tizenfiat év után munkahelyet változtatott. Az új munkahelyén mint dajka dolgozik, besorolási bére 1800,— Ft, amit alacsonynak tart. Béremelési kérelmét a munkáltató azzal utasította el, hogy magasabb bért nem tud adni, mert a korábbi munkaviszonyát nem veheti figyelembe. A dajkákat munkaviszonyban töltött időtől függetlenül kell besorolni. Bértételük 1500,— Ft-tól 3000,— Ft-ig terjed. E munkakörre vonatkozó bérforma szerint azonban minden ténylegesen munkaviszonyban töltött három év után a munkabérét 100,— Ft-tal kötelezően emelni kell. Amennyiben olvasónk munkaviszonyának kezdete 1964. év, úgy a munkabérét 100,— Ft-tal 1982-ben meg kell emelni. Ebből azonban nem következik, hogy ettől korábban nem részesülhet béremelésben. Márton Andrást és öt társát a munkáltató megrendelés hiányában ideiglenesen más munkakörbe helyezte át. Az intézkedést azért sérelmezik, mert — mint írják — az új munkakörükben havi 600—800,— Ft-tal kevesebbet keresnek. A munkáltató — ha a jogszabály nem tiltja — kötelezheti a munkavállalót más munkakörben, más munkahelyen, illetve más munkáltatónál való munkavégzésre. Más munkakörben való munkavégzés esetén a dolgozót az új munkakörnek megfelelő munkabér illeti meg, ami azonban nem lehet kevesebb, mint az eredeti munkakörében elért átlagkeresete. Amennyiben olvasóink ettől kevesebbet keresnek, kérelmükkel forduljanak a vállalati munkaügyi döntőbizottsághoz. Ehhez a jogsegélyszolgálattól kérjenek segítséget. Rubi János nagyhalászi olvasónk munkahelyén írásbeli figyelmeztetésben részesült, egyidejűleg egy hónapra megvonták tőle az étkezési és útiköltség-térítést, továbbá a munkaruha-juttatást. A munkaügyi döntőbizottság kérelmének részben helyt adott, az írásbeli figyelmeztetést hatályában fenntartotta. Emiatt olvasónk november 7-én jutalomban nem részesült, amit sérelmesnek tart. írásbeli figyelmeztetéssel megrovás és szigorú megrovás fegyelmi büntetéssel kedvezmények és juttatások, valamint év végi részesedés megvonását vagy csökkentését együttesen kiszabni nem lehet. Tehát olvasónkat az év végi részesedés ettől függetlenül megilleti. A munkáltató az átlagosnál jobb munkát végző és példamutató magatartást tanúsító dolgozót jutalomban részesítheti. Tehát a jutalom nem járandóság. Az írásbeli figyelmeztetéssel nem lenne összeegyeztethető a jutalomban részesítés. Kerényi Hedviget és négy társát — kisvárdai lakosokat — a munkáltatója rendszeresen túlóráztatja. Előfordul, hogy szabad szombatot egy hónapig sem vehetnek igénybe. Igen gyakran a túlórát a munkaidő végén szóban rendelik el. A rendszeres túlóráztatást ,és az elrendelés módját kifogásolják, mert mint levelükben írják, ketten még . fiatalkorúak. Tavaly például a szóban elrendelt túlmunkát egyéni elfoglaltságuk miatt nem teljesítették, amit a munkáltatóval előre közöltek. Ezt követően felszólították őket a munkaviszonyuk felmondással való megszüntetésére, mert ellenkező esetben fegyelmivel bocsátják el őket. Levélíróink ezt az intézkedést sérelmesnek tartják. A munkaidő két részből tevődik össze — rendes és rendkívüli munkaidőből. A dolgozó rendkívüli esetben munkaidőn felül is köteles munkát végezni. Túlmunkát olyan mértékben szabad elrendelni, hogy a dolgozó egészségét, és testi épségét ne veszélyeztesse, illetőleg személyi és családi körülményeire aránytalan terhet ne jelentsen. 16 éven aluli fiatalkorú részére túlmunkát és készenlétet elrendelni nem szabad. A túlmunka és készenlét elrendelésének feltételeit és további korlátáit, valamint az elrendelés módját kollektív szerződés szabályozza. Ezek megsértése munkajogi szabálysértésnek minősül, ami 3000,— Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható. A munkáltató tehát mindezek figyelembe vétele mellett rendelhet el túlmunkát. Az elrendelés ellenére nem teljesített túlmunkát fegyelmi vétségnek kell minősíteni. A fegyelmi büntetés a nevelés egyik eszköze, amit a munkáltató rendeltetésszerűen köteles alkalmazni. Helytelenül járt el a munkáltató akkor, amikor a dolgozókat munkaviszonyuk felmondással való megszüntetésére szólította fel. Kovács István vásárosnaményi olvasónk érdeklődik, hogy egy háromgyermekes anyát hány nap pótszabadság illeti meg? Az Mt. V. 47. paragrafus (2) bekezdése szerint a dolgozó anyának három gyermeke után évi két nap pótszabadság jár. A pótszabadságra jogosultság szempontjából az általa gondozott 18 éven aluli és munkaviszonyban nem álló gyermeket kell figyelembe venni. Ezen túlmenően a 17/1979. (XII. 1.) MüM. sz. rendelet 50. paragrafus (1) értelmében három gyermek után kilenc fizetett szabadnap jár. A fizetett szabadnapok először a gyermekszületésének évében, utoljára pedig abban az évben jár, amikor a 14. életévét betölti. A dolgozó anya tehát megalapozottan kéri a tizenegy napot, csupán a jogcímeket nem ismeri. Nagy Mihály, SZMT politikai főmunkatárs
