Kelet-Magyarország, 1981. február (41. évfolyam, 27-50. szám)
1981-02-15 / 39. szám
AZ MSZMP SZABOLCS-SZATMÄR MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Lázár György hazaérkezett Szófiából Közös közlemény a magyar kormányfő bulgáriai látogatásáról Képünkön: Aczél György, a Minisztertanács elnökhelyettese üdvözli Lázár Györgyöt a Keleti pályaudvaron. (Kelet-Magyarország telefotó) Lázár György, a Minisztertanács elnöke, aki — küldöttség élén — Sztanko To- dorovnak, a Bolgár Népköz- társaság minisztertanácsa elnökének meghívására hivatalos, baráti látogatást tett Bulgáriában, szombaton hazaérkezett Budapestre. A küldöttség fogadására a Keleti pályaudvaron megjelent Aczél György, a Minisztertanács elnökhelyettese, Púja Frigyes külügyminiszter, továbbá állami életünk több más vezető személyisége. Ott volt Vaszil Baev, a Bolgár Népköztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. Lázár György, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke, Sztanko To- dorovnak, a Bolgár Népköz- társaság minisztertanácsa elnökének meghívására 1981. február 12-én és 13-án hivatalos, baráti látogatást tett Bulgáriában. Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, a Bolgár Népköztársaság államtanácsának elnöke fogadta Lázár György miniszterelnököt. A szívélyes, baráti légkörű találkozón véleményt cseréltek a magyar—bolgár kapcsolatokról és az időszerű nemzetközi kérdésekről. A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke látogatást tett a szófiai számítástechnikai üzemben és intézetben. A miniszterelnöki találkozón emlékeztetőt írtak alá a gazdasági és a műszakitudományos együttműködés fejlesztésének időszerű feladatairól. Ugyancsak aláírásra került az 1981—1985-ös időszakra szóló hosszú lejáratú árucsere-forgalmi megállapodás, valamint a kulturális és tudományos együttműködés ötéves munkaterve. A kormányfők tájékoztatták egymást országaik szocialista építőmunkájáról, a Magyar Szocialista Munkáspárt XII. és a Bolgár Kommunista Párt XI. kongresszusa határozatainak végrehajtásáról. Sztanko Todorov tájékoztatást adott a Bolgár Kommunista Párt XII. kongresszusának előkészületeiről is. Véleménycserét folytattak a két ország együttműködésének eredményeiről, a további feladatokról és áttekintették a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseit. A miniszterelnökök hangsúlyozták, hogy a marxizmus—leninizmus és a szocialista iftternacionalizmus elvei alapján, az 1969-ben megújított barátsági, együttműködési és kölcsönös segítség- nyújtási szerződéssel összhangban tovább mélyül pártjaik összeforrottsága, a két nép testvéri barátsága, sikeresen fejlődik országaik sokoldalú együttműködése. Megelégedéssel állapították meg, hogy eredményesen folyik a Magyar Népköztársaság párt- és kormányküldöttségének 1979 júniusi bulgáriai látogatásakor létrejött megállapodások, valamint a gazdasági és műszaki-tudományos együttműködés és integráció 1990-ig szóló fő irányaiban foglalt feladatok végrehajtása. A kormányfők megállapították, hogy a két ország gazdasági kapcsolatai dinamikusan fejlődnek. Elismeréssel szóltak a magyar— bolgár gazdasági és műszakitudományos együttműködési bizottság tevékenységéről, valamint a két ország tervező szerveinek az 1981—1985. évekre szóló népgazdasági tervek koordinációja során végzett munkájáról. A felek megelégedéssel vették tudomásul, hogy a két ország árucsere-forgalma — amely az elmúlt öt esztendő alatt megközelítette az egy- milliárd rubelt — az 1981— 1985 éves időszakban is dinamikusan fejlődik és a látogatás alkalmával aláírt hosszú lejáratú árucsere-forgalmi megállapodás több mint 50 százalékos növekedést irányoz elő. A miniszterelnökök nagyra értékelték a gyártásszakosítás és kooperáció eredményeit. Megállapodtak abban, hogy további intézkedéseket (Folytatás a 4. oldalon) A Fehérgyarmati Ruhaipari Szövetkezetben korszerű szabászüzemet alakítottak ki az export szabászmunkáinak ellátására. (E. E. felv.) MUNKA A HATÁRBAN Gyümölcstelepítés a gazdaságokban MA Újabb 100 millió a kórháznak (2. oldal) Két tervidőszak határán (3. oldal) Berci az ember (8. oldal) Borbándi János Indokínába utazott Borbándi János, a Minisztertanács elnökhelyettese szombaton Indokínába utazott. Utjának első állomása a Vietnami Szocialista Köztársaság, ahol a kétoldalú gazdasági és műszaki-tudományos kormányközi bizottság ülésén vesz részt. Ezt követően hasonló célból a Kambodzsai Népköztársaságba, majd a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaságba látogat. Február közepét mutatja a naptár, de egyre több erő- és munkagépet látni a határban, s a gyümölcsösökben is nagy a sürgés-forgás, metszik az almafákat. Egy-két nagyüzem kivételével szinte mindenütt foglalkoztatnak nőket is a kertekben. Gyorsan beletanultak a metszés fortélyaiba, s ma már egyenrangú, sőt sok esetben jobb munkát végeznek, mint a férfiak. Szükség is van a metszés gyors végzésére, a női és férfidolgozók nagyarányú foglalkoztatására, hiszen a tavaly év végi csúcsmunkák, a sok tíavas és zúzmarás nap miatt ugyancsak megkéstek a gazdaságok. Eddig a megye gyümölcsöseinek közel negyven százalékán végeztek a fák tisztogatásával, nyesésével. Ez elmarad a korábbi években megszokottól. A munka gyorsítását még az is szükségessé teszi, hogy március második felében már kezdődik a tél végi lemosó permetezés. A nagyüzemekben a lemaradás oka azonban nemcsak az időjárásban keresendő. Sok esetben a nem megfelelő munkaszervezés is közrejátszik. Jobban, nagyobb mértékben kell a saját munkaerőt alkalmazni a gazdaságoknak, így a melléküzemágakban dolgozókat nemcsak az őszi betakarítás időszakában, hanem metszéskor is — amely szintén csúcsmunkának számít — az alaptevékenységben kellene foglalkoztatni. A tu- zséri Rákóczi Termelőszövetkezetben minden tag vállalt egy területet, s azt metszi meg. Érdemes lenne ezt a módszert elterjeszteni máshol is, mert így az egész tagság mozgósítható a nagy feladatok elvégzésére. Nem kis feladatot jelent majd az üzemeknek a gyümölcsrekonstrukció sem. A MÉM és az illetékes megyei szervek megállapodtak a hatodik ötéves tervben telepítendő gyümölcsösök nagyságában. Eszerint évente 500 hektár almát és 350—400 hektár más gyümölcsöt telepítenek a mezőgazdasági nagyüzemek a megyében. így — a korábbi évekhez viszonyítva — az almatelepítés a felére csökken, azonban az intenzív koronaformákkal rendelkező fák biztosítják a hektáronkénti 200—250 mázsás termést. Megyei átlagban ez ötszázezer tonnát jelent, s az ilyen mennyiségű termés betakarításához és szállításához megvannak a feltételek is. A telepítésekhez az oltvány biztosított. Egyedüli problémát az jelenthet, hogy a keresletnél kevesebb gyenge növekedésű alanyra oltott gyümölcsfát vásárolhatnak majd az üzemek. A telepítéseknél továbbra is jonatán és starking fajtákat ültetnek, közel fele-fele arányban. Elkészült a kivágási terv is. Az elkövetkezendő öt év során összesen 3500 hektár gyümölcsöst vágnak ki. Ezek nagy része ártéri és az 50-es évek elején kedvezőtlen körülmények között homokdombokra telepített gyümölcsös. (sb) TÚL AZ ÖTMILLIÁRDON Új termékek, több export a vegyiparban Ellenőrzik a kempingmatracok levegőtartó képességét a gumigyárban. (J. L.) Továbbra is az egyik vezető iparága a megyének a vegyipar. A szabolcsi üzemek vezetőitől kapott információk alapján az átlagot meghaladó termelésnövekedésről, bővülő exportról adhatunk számot. AZ ALKALOIDA VEGYÉSZETI GYÁR Tiszavasvári- ban bekapcsolódik a kormány által jóváhagyott gyógyszer-, intermedier- és növényvédőszer-gyártás központi fejlesztési programjába. Ennek alapján az idén 14 százalékos termelésnövekedésre számítanak. A múlt évhez képest a vállalat rubel elszámolású exportja megduplázódik, míg a tőkés export 6,8 százalékkal nő. A termékszerkezet korszerűsítésével és a takarékos gazdálkodás eredményeként a múlt évihez viszonyítva 16,5 százalékos eredményjavulást várnak. Az anyag- és energiatakarékosság révén, a munkaverseny segítségével 12—15 millió forintos megtakarítás várható. A dolgozók "bére 5 százalékkal emelkedik. Tovább javítják a biztonságos munkavégzés feltételeit, 19 millió forinttal támogatják a dolgozók lakásépítési, üdülési, kulturális és sportolási igényeinek kielégítését. Az új tervidőszakban a vállalat tíz új termék forgalmazását irányozza elő. A termelés növekedése, mintegy 400 millió forint árbevétel döntően ezek gyártásából származik majd. A fejlesztésre 1985-ig 313 millió forintot fordítanak. Fontosabb beruházásaik a növényvédőszer- hatóanyag gyártó üzem, az elektromos ellátás, a kazántelep és a szennyvíztisztítás bővítése, a tablettázójizem fejlesztése, a központi adat- feldolgozáshoz számítógép beszerzése. A tervek szerint ez év második negyedében kezdődik az új növényvédőszerhatóanyag gyártó üzem próbája. A TAURUS GUMIIPARI VÁLLALAT nyíregyházi gyárában az idén a legfontosabb cél a mezőgazdasági abroncsgyártás terv szerinti bővítése. Az idén 1,8 milliárdos gyári termelésre számítanak, ami a múlt évhez képest 13 százalékos emelkedés. A gyár termékeinek nagyobbik fele exportra kerül, a tőkés export értéke 731 millió forint. A már hagyományosnak mondható termékek közül a padlószőnyeggyártásnál, a gépkocsitömlőnél, a csuklós autóbuszokhoz gyártott har- mónikarésznél (tőkés exportra is), valamint a felújított tehergépkocsi-köpenyeknél várnak kisebb növekedést. A gyár mindezt a létszám növekedése nélkül, a termelékenység emelésével kívánja megoldani. Az anyagtakarékossági intézkedések révén 6 és fél milliós haszonra számítanak. A tervezett növekedés a feltétele annak, hogy az idén 6 százalékkal nőjön a munkások keresete. A TISZAI KŐOLAJIPARI VÁLLALAT nyírbogdányi gyáregysége tavaly 231 ezer tonna kőolajat és -származékot dolgozott fel motorbenzinnek, gáz- és fűtőolajnak. A kisebb mennyiséget képező különleges termékekből — amelyek száma 65 — több mint 7000 tonnát állítottak elő. A gyár az idén jóval kisebb mennyiségű kőolaj-feldolgozásra számít, ezért a termelési értéket 1,3 milliárd forintban határozták meg. A tőkés export növelését a kis tételű, különleges áruknál, a cerelasztoknál és vazelineknél tervezik. A terror-' -~t mintegy 700 tonnával növel az exportnövekedés 10 rr ' ó forint. Ehhez hozzájárult a vazelinüzem rekonstrukció'» amelyet még az idén is folytatnak. Az idei 26 millió forintos fejlesztésből jut mi- ar átmeneti védőanyagokat és az ipari segédanyagokat gyártó üzemrészek bővítésére is. A közel százmilliós nyereség elérésében nagy segítséget ad a tavaly bevezetett DH-munka- rendszer, a gépesítés fokozása. L. B. II KeletIragyarország XXXVIII. évfolyam, 39. szám ÁRA: 1,80 FORINT 1981. február 15., vasárnap
