Kelet-Magyarország, 1981. február (41. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-01 / 27. szám

Verseny a piacért M anapság az ember százszor is meg­gondolja, hogy mi­re költse pénzét, hát még egy nagyobb gazdálkodó egység, legyen az akár nagynevű világcég, vagy maga az állam. „Munkája közben gyá­runk minden dolgozója gondoljon arra, hogy a piaci versenyben sokszor még a kiváló áruit is nehéz eladni, s a vállalat eddig megszerzett jó hírnevét csak rugalmassággal, mi­nőségjavítással és gazda­ságos termeléssel tarthatja meg.” Valóban a gondos, fi­gyelmes munka garancia a minőségre, a jó minőség pedig előfeltétele a jöve­delmezőbb termelésnek és exportnak. Ez az, amire az Ikarusban rájöttek. Ügy tűnik, mindenki csak a maga (s nem más) kárán tanul. Az Ikarus példáján ta­lán könnyebb választ ke­resni arra a mind gyak­rabban felvetett kérdésre, hogy valóban kritikus év lesz-e 1981, a „kakas éve”? Ha hinni lehet a távol­keleti jósoknak és a ta­nult gazdasági jövendő­mondóknak, akkor való­ban nehéz esztendő elé tekintünk. A feszültebbé vált nemzetközi helyzet és a világkereskedelem álta­lános visszaesése is meg­lehetősen pesszimista ké­pet vetít elénk. A fejlődés ütemének stagnálása ^ és lelassulása — mint tény — beleillik az általános képbe. Mit tehetünk mi azért, hogy megőrizzük cseppet sem lebecsülendő vívmá­nyainkat és megalapozzuk a következő évek esetleg nagyobb ütemű fejlődé­sét? Fel kellene végre is­merni mindenhol: első­sorban nem többet, hanem mást és jobbat kell produ­kálni. Az Ikarusban im­már rájöttek erre. A kormányzat olyan ke­reteket szabott a vállalati gazdálkodásnak, amelyek közül egyre nehezebb ki­búvót találni, nincs „jóté­kony nagybácsi” a rosz- szul álló pénzügyek ren­dezésére. A gazdasági ve­zetés a korábbinál stabi­labb, ugyanakkor rugal­masabb szabályozó rend­szerrel kívánja a főleg kí­vülről jött kényszerítő ha­tást az itthoni gyakorlatba átültetni. A szabályozó rendszer idén életbe lépte­tett kiegészítésével to­vább nő a vállalatok ön­állósága. Mindenekelőtt az ipar- irányítás rendszere alakult át. Az Ipari Minisztérium kizárólag kormányzati, iparpolitikai elvi irányító funkciókat lát el, ugyan­akkor felügyeleti szerepe megmaradt. Több orszá­gos hatáskörű szerv szere­pe is megnőtt, minthogy átvették az ipari tárcától a kereskedelmi és az ár­ügyek intézését. A z iparirányítás kor­szerűsítésével együtt a vállalati szerve­zet belső irányítási és ér­dekeltségi rendszere is fo­kozatosan átalakul. A tröszti, nagyvállalati for­mák felülvizsgálata, el­kerülhetetlennek tűnő módosítása már az elmúlt évben megkezdődött, s az idén folytatódik, remélve,- hogy az önálló vállalatok jobban és rugalmasabban alkalmazkodhatnak a pi­achoz és eredményesebben gazdálkodhatnak. Az ex­port ösztönzése érdekében zöld utat kap a versengés nemcsak a piacért, hanem a külkereskedelmi jog megszerzéséért is. Végtére is nem lesz könnyű ez az év, s nem­csak az Ikarusnak kell megbirkóznia az új világ- gazdasági helyzettel és a sok tekintetben megválto­zott belső feltételekkel. Sz. L. Bővíti szolgáltatásait a Magyar Autóklub RUHAIPARI SZÖVETKEZETEK 1981-ES TERVEI Több ruházati cikk exportra Tőkés bérmunka fokozásá­ra készülnek 1981-ben a Nyírbátori Ruhaipari Szövet­kezetben. Partnerük egy NSZK-beli cég, melynek ta­valy összesen 30 ezer darab síruhát szállítottak. Idén ed­dig 17 és fél ezerre van már eddig szerződésük, de az év folyamán lehetőségeiket tel­jes mértékben kihasználják majd. A tőkés kivitelen túlmenő­éit jelentős szocialista expor­tot is lebonyolít a szövetke­zet. Férfidzsekikből és női blézerekből 38 ezer darabot szállítanak Csehszlovákiába, Romániába. Bulgáriába és a Német Demokratikus Köz­társaságba. A szövetkezet kizárólag ha­tárainkon túlra termel, szá­mításaik szerint termelési ér­tékük 8 százalékkal, nyeresé­gük pedig 3—3,5 százalékkal haladja túl 1980-at. Az idén mintegy 1,2 millió forintos ráfordítással, saját erőből tanműhelyt és szociá­lis épületet létesítenek. A Kisvárdai Ruhaipari Szövetkezetben mellényes fér­fiöltönyöket gyártanak egy bostoni cégnek bérmunkában. Az első időkben havonta hatezer öltönyt készítenek az amerikai partnernek, de a fel­futást csak a későbbiekre tervezik. A rendkívül fejlett techno­lógiát hozó bostoni partner igényeinek megfelelően je­lentős beruházásokat valósí­tottak meg. 15 millió forintot fordítottak gépek beszerzésé­re, valamint egy gőzközpont létesítésére, amelyik a ko­rábbi 160 fokos gőz helyett 250 fokosat állít elő, mert az új gyártmányok ezt igénylik. A termelésének 90 százalé­kát exportáló szövetkezet az NSZK-ba női nadrágokat, a Szovjetunióba pedig 60 ezer darab gyermeköltönyt szál­lít. A fennmaradó 10 száza­lékot a hazai, elsősorban a megyei ellátás javítására használják fel. Újdonságnak számít majd Kisvárdán az a hamarosan elkészülő szolgál­tatóház, melyben a szövebke- kezet 270 négyzetméteres női és férfi divatsz&tOi.ju kap helyet. A beruházás értéke négymillió forint. Fehérgyarmaton a ruhaipa­ri szövetkezet új termékek­kel, gyermekruhákkal szán­dékozik tovább bővíteni a tő­kés kivitelt, de ezekből a cik­kekből jut belföldre is. A szövetkezetben 1981 ja­nuárjában új technológiai szervezés kezdődött, melynek eredményeként a termelés 15—20 százalékos felfutását várják. Részben saját erőből beruházást is kezdenek: 4 millió forint felhasználásával még 1981-iben hozzákezdenek egy új nyersáruraktár és egy szabászat építéséhez. Ezt a fehérgyarmati városrendezési tervek is sürgetik. Remélik, hogy az új beruházás hozzá­járul maid a tőkés export fo­kozásához. A nyíregyházi háziipari szövetkezetben új gépeken naponta 1200 gyermekpulóverre varr­ják fel a gallért. (Jávor L. feiv.) Műszaki bázis Mátészalkán, Nyíregyházán A szolgáltatási formák bő­vítését és a taglétszám növe­lését jelölték meg az elkö­vetkező évek legfontosabb tennivalóiként a Magyar Autóklub Szabolcs-Szatmár megyei szervezetének pénte­ken megtartott, kibővített ve­zetőségi ülésén. Az ülésen részt vett és felszólalt Balogh Tibor, a Magyar Autóklub főtitkára. A beszámolóban elhangzott: az elmúlt évben a klub az országban 42 mil­lió forintot fordított olyan beruházásokra, amely to­vább javította az immár több, mint 220 ezernyi tag­ság szolgáltatási igényeinek kielégítését. Szabolcs-Szatmár megyé­ben jelenleg a mintegy 34 ezer magánautós mellett még másfél ezer tagja sincs a szervezetnek, a növekedés üteme 1980-ban mindössze 15 százalék volt. Márpedig a fejlesztési lehetőség, a szol­gáltatás bővítése, egyenesen arányos a taglétszám növe­kedésével. A taglétszám nö­vekedése lehetőséget adna a tervezett beruházások gyor­sabb ütemű megvalósítására. A megyében — jelentős tár­sadalmi segítséggel — első­ként Mátészalkán épül fel még ebben az évben egy mű­szaki állomás, ezt követően Nyíregyházán tervezik egy hasonló, de nagyobb kapaci­tású bázis létrehozását. Fo­kozzák a gépjárművezető­képzést, segédmotorkerékpár KRESZ-tanfolyamot és egyéb közlekedésbiztonsági előadá­sokat szerveznek, folytatják a népszerű turingtevékenysé- get. Jég borítja a határt Új árak a szolgáltatásban (2. oldal) Aki megduplázza önmagát (2. oldal) Különös világ? (3. oldal) Csökkent a főcsatornák vízszintje A MEZŐGÉP nyírbátori gyáregységében speciális gépen munkálják meg a fékdobokat. Ascsilán László ellenőrzi a belső átmérő pontosságát. (Jávor László felv.) Egy évszázadra visszate­kintve sem ta‘.álható a víz­ügyi szakemberek feljegyzé­seiben olyan esztendő, mint amit mögöttünk tudunk, hogy alig-alig volt olyan nap, ami­kor ne kellett volna áradás, vagy belvíz ellen védekezni. Tavaly tavasszal a befagyott folyók és a hó olvadása, nyár közepén a napokig tartó fel­hőszakadásszerű eső okozott gondot és hatalmas károkat mind a mezőgazdaságnak, mind a mélyebb fekvésű te­rületek lakóinak. Volt amikor 100—110 ezer hektár földet borított belvíz, szivattyúk százai és emberek ezrei dolgoztak hetekig, hogy apadjon a víz, hogy menthes­sék a víz alá került ter­ményt. Ősz végére ha nem is tűnt el mindenünnen a víz, a vé­dekezés mérséklődött, a tél elejétől a bőséges csapadék újból több ezer hektárt tett belvizessé, s a folyókon is kisebb-nagyobb árhullámok vonultak le. Az utóbbi napok hideg idő­járásának hatására a belvíz- elöntések lefagytak, így most nem víz, hanem jég borít 9000 hektárt a megyében, amelyből majdnem 8000 hek­tár Felső-Szabolcsban van. Tovább csökkent a főcsa­tornák vízszintje is, s ez le­hetővé tette, hogy a felső­szabolcsi öblözetben az I. fo­kú belvízvédelmi készültsé­get az öblözet stabil szivaty- tyútelepeire korlátozták a vízügyi igazgatóság dolgozói, a nyíri öblözet telepein pe­dig megszűnt a készültség. A munka ezután sem szü­netel, a stabil szivattyútele­pek üzemeltetésén kívül a csőátereszek és zsilipek tisz­títását végzik. Az öt stabil szivattyú naponta 211 ezer köbméter vizet emel át a be­fogadó csatornákba. AZ MSZMP SZABOLCS-SZATMÁR MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA XXXVIII. évfolyam, 27. szám ÁRA: 1,80 FORINT ger ¥ 1981. február 1., vasárnap Szakmai tanácskozás I A Hazafias Népfront megyei bizottsága és a Mó­ricz Zsigmond megyei Könyvtár a mezőgazdasá- : gi könyvhónap alkalmá­ból február 4-én 13 órakor a könyvtár előadói termé- j ben szakmai tanácskozást • rendez. A mezőgazdasági ; , könyvhónap, illetve a j szakkönyv jelentőségéről i dr. Széles Csaba, a kert- ’ ' barát-szövetség megyei el- j nöke tart előadást. A : j „Kertészet és Szőlészet” { \ című lap szerepe hazánk ; kertkultúrájának fejlesz- , tésében témájú előadást í dr. Bálint György, a lap | főszerkesztője tartja. A i rendezők ezúton is kérik a : kertbarátklubok vezetőit, j vegyenek részt a rendezvé- I nyen. [jpceiet-f^n magyarost áy

Next

/
Oldalképek
Tartalom