Kelet-Magyarország, 1981. január (41. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-13 / 10. szám

4 KELET-MAGYARORSZÁG 1981. január 13. Kommentál Kettős menesztés ROBERT MUGABE zim­babwei kormányfő átalakítot­ta kabinetjét. A két legfon­tosabb változás a belügymi­niszter és a munkaerő-gazdál­kodási miniszter menesztése. Kabinetátlakítás általában rutinhír a világsajtóban. De ami Salisburyben most tör­tént, alighanem tipikus esete a szabályt erősítő kivételnek. Nem véletlen, hogy a világ nagy hírügynökségei szokat­lanul nagy terjedelemben fog­lalkoznak a zimbabwei hír­rel. Miért? A független Zimbabwe na­gyon rövid történetében ez az első kormányátalakítás. Ez azonban önmagában, persze, nem lenne elég ekkora nem­zetközi figyelemhez. Jóval több ennél, hogy Mugabe dön­tése nem csupán személyi ha­tározat. Tömény politikai töl­tése van és ez így vagy úgy hosszabb távon is komolyan befolyásolhatja az események menetét e stratégiai fekvésű országban. Az előzmények: az or­szág függetlenségi moz­galmának két kimagasló­an legfontosabb személyisége Robert Mugabe és Joshua Nkomo. Az emlékezetes vá­lasztáson Mugabe pártja óri­ási többséget kapott. Nkomo pártja a voksok mintegy húsz százalékával a parlament má­sodik legerősebb frakciója lett. A parlament azonban a zimbabwei belpolitikai po­rondnak csak az egyik vetü- lete. A másik az ország tör­ténelméből következik. Abból, hogy mindkét politikusnak megvan a maga — lényegé­ben különálló — fegyveres ereje. A minapi tartományi vá­lasztásokon ez komoly — és a -jtetentésfrk szerint véres — szf-Spet játszott. Bulawayo környékén ötvennyolc halá­los áldozatot követelt a két frakció összecsapása. Mugabe válaszul letartóztatta Nkomo mozgalmának „szélsőbalszár­nyát”. öt politikust — mind­egyik tagja az eddigi belügy­miniszter szűkebb környeze­tének. Nkomo tiltakozott és ellenlépésekkel fenyegetőzött, kijelentette, hogy nem ő, a rendőrség főparancsnoka ad­ta ki a letartóztatási utasí­tást, hanem a kormányfő tit­kosszolgálatának főnöke. MUGABE ÜGY ÉREZTE, példát kell statuálnia, vitat­hatatlanná kell tennie, ki a vezér, mielőtt nagyobb baj lenne. Erre késztette — egye­bek között — a gyilkosságok­ban való részvétellel vádolt, majd felmentett Edgar Teke- re munkaerő-gazdálkodási miniszter ügye. A felmentés ugyanis a fehér kisebbség kö­rében nagy riadalmat keltett, a kivándorlás hirtelen foko­zódott. Mivel Tekere fegyve­resei szintén nyugtalanítják a fehéreket, Mugabe vállalta a kettős menesztés nem kis koc­kázatát, hogy megnyugtassa az ország gazdasági életében nélkülözhetetlen fehér ki­sebbséget — és nyugati tá­mogatóikat. Nkomo nem fogadta el a belügyminisztérium helyett neki felajánlott tárcát. Való­színűnek tűnik, hogy a kettős menesztés Zimbabwe számá­ra kritikus időszakot eredmé­nyez. Harmat Endre Képtávírőn érkezett Az iráni parlament hétfőn zárt ajtók mögött összeült, hogy meg­vitassa azt a két törvénytervezetet, amelyeket Nabavi államminisz­ter, a „túszbizottság” vezetője terjesztett elő. Az első tervezet az Egyesült Államok és Irán között fennálló jogi és pénzügyi kérdé­sekkel, a második a sah vagyonának államosításával függ össze. Nabavi a törvénytervezetek előterjesztésekor közölte, hogy a kor­mány öt nappal ezelőtt jóváhagyta s Radzsai miniszterelnök aláír­ta a két tervezetet. Az államminiszter a továbbiakban kijelentette: „ha a parlament a kérdések megvitatása után megfelelő és elfo­gadható megoldást szavaz meg, akkor lezárhatjuk a túszkérdést”. Megfigyelők szerint Nabavi ezzel a kijelentésével gyors és végleges döntéshozatalra szólította fel a képviselőket, tekintettel a közelgő amerikai kormányváltozásra. A parlament várhatóan ma szavaz a tervezetekről. Olaszország legnagyobb példányszámú lapjai hétfői számukban sem engedtek a Giovanni d’Urso bírót elrablók zsarolásának: nem hozták nyilvánosságra a palmi és trani börtönben fogva tartott ter­roristák közleményét. A Vörös brigádok ultimátuma hétfőn este járt le. Mint ismeretes, a terroristák csak akkor tekintenek el a foglyuk­ra kiszabott „halálos ítélet” végrehajtásától, ha a sajtó teljesíti kö­vetelésüket. Képünkön: az elrabolt d’Urso főbíró felesége nyilatko­zatban kérte az olasz újságokat, hogy tegyenek eleget a Vörös bri­gádok feltételének és közöljék azok követeléseit. A terrorszervezet ehhez kötötte a főbíró életének megkímélését. SALVADOR (Folytatás az 1. oldalról) mellett levő légibázist. A forradalmi reguláris erőkkel együttműködő népi milíciák a főváros számos körzetében barikádokat emeltek. A kül­ső kerületek egy része már a harcok első óráiban a haza­fias erők ellenőrzése alá ke­rült. A kormányzat két rá­dióadója — ugyancsak a fő­város térségében — a balol­dal kezére jutott. Egyre több nemzeti és nemzetközi szervezet vállal szolidaritást a salvadori ha­zafiak küzdelmével. Luis Carrion nicaraguai belügyminiszter-helyettes va­sárnap egy Managuában tar­tott nagygyűlésen kijelentet­te: a katonai juntának nyúj­tott minden amerikai támo­gatás ellenére a salvadori forradalom ügye győzni fog. „Meggyőződésünk, hogy sem­miféle külső lépés nem aka­dályozhatja meg a hős salva­dori nép győzelmét” — mon­dotta Carrion, s egyúttal óva intett a salvadori ügyekbe való beavatkozástól, hangsú­lyozva, hogy a Salvador el­len irányuló fenyegetések egyúttal egész Közép-Ameri- ka ellen irányulnak. A Perui Baloldali Egység­front (FIÚ) elnöke, Alfonso Barrantes Lingan újból meg­erősítette, hogy pártja teljes mértékben szolidáris a sal­vadori néppel. Washingtonban a nagy hi­deg és a viharos szél ellenére több, mint 2000 ember vonult vasárnap a Fehér Ház elé, s követelte a salvadori juntá­nak nyújtott mindennemű amerikai támogatás beszün­tetését. „El a kezekkel Salva­dortól!” — „Elég volt az im­perialista beavatkozásból!” — „Egyetlen fegyvert sem többé a juntának!” — Ezek voltak a tüntetők fő jelszavai. A „Nők a békéért’-’ elneve­zés amerikai társadalmi szer­vezet vasárnap nyilatkozatban ítélte el a washingtoni kor­mányzat által a salvadori juntának nyújtott támogatást. A Prensa Latina jelentése szerint megjelent a „Cuader- nos Farabundo Marti” nevű salvadori folyóirat első szá­ma. A haladó salvadori mű­vészek és újságírók által szerkesztett és kiadott folyó­irat fő célja az, hogy hű ké­pet adjon az ország forradal­mi mozgalmáról. SZOVJET ÉLET Ot év eredményei A nemzeti jövedelem 400 milliárd rubellel növeke­dett: ennek négyötöd részét közvetlenül a fogyasztásra, a lakásépítésre, valamint a szociális és kulturális léte­sítmények építésére hasz­nálták fel. A közszükségle­ti cikkek gyártása 21 szá­zalékkal nőtt. A társadalmi munka termelé­kenysége 17 százalékkal emel­kedett. Ez az emelkedés az iparban a termelés növekedésé­nek 75 százalékát, a mezőgazda­ságban 100 százalékát, az építő­iparban a munkavolumen növe­kedésének 90 százalékát adta. Több mint 1200 nagy ipa­ri létesítményt helyeztek üzembe. A kőolajtermelés (a gázkon- denzátummal együtt) Nyugat- Szibériában 2,1-szeresére, a gáztermelés 4,3-szeresére nőtt. A mezőgazdaságba beru­házott összegek több mint 170 milliárd rubelt tettek ki (az egész népgazdaságba be­ruházott összegeknek több mint 27 százalékát). A mun­ka energiaellátottsága 40, százalékkal növekedett. Az ötéves tervidőszakban az átlagos évi gabonatermelés meghaladta a 200 millió tonnát. Emelkedett a hús-, a tej-, a tojás- és a gyapotter­melés ... A munkások és tisztviselők átlagfizetése több mint 15 szá­zalékkal, a kolhozparasztoknak a közös gazdaságból származó jövedelme 26 százalékkal emel­kedett. A nem termelési szfé­rában 31 millió munkásnak és tisztviselőnek nőtt a munkabé­re. A társadalmi fogyasztási alapok, amelyekből az ingyenes oktatás, az egészségvédelem, az öregségi biztosítás és egyéb szo­ciális juttatások költségeit fe­dezik, az ötéves tervidőszakban 527 milliárd rubelt tettek ki. Az alapokból történt, egy főre jutó kifizetések és kedvezmények ér­téke az 1975. évi 354 rubelről 4 <S rubelre emelkedett. Az iskolá­sok I—V. osztályaiban bevezet­ték az ingyenes tankönyvellá­tást. Az egy főre eső reáljöve­delem 17 százalékkal nőtt. A közszolgáltatások volu­mene 43 százalékkal növe­kedett, a kiskereskedelmi áruforgalom — 24 százalék­kal. A lakásépítkezésbe 87,2 mil­liárd rubelt ruháztak be, töb­bet mint amennyit az ötéves Lengyel helyzetkép A dél-lengyelországi Nowy | Saczban péntek óta megszáll- ; va tartották a városi tanács épületét a városi „Szolidan- ! tás”, valamint a vajdaság né­hány üzemének képviselői. Mint a PAP hírügynökség hétfőn bejelentette, az akció résztvevői előterjesztették követeléseik jegyzékét, egy­ben közölték, hogy csak kor­mánybizottsággal hajlandók tárgyalni. A vajdasági tanács elnöke felszólította őket az ak­ció beszüntetésére, s azt ja­vasolta nekik, hogy küldjenek delegációt Varsóba. Vasárnap is több alkalom­mal felszólították őket a vaj­dasági hatóságok, hogy fejez­zék be az épület megszállását, de ennek sem volt eredmé­nye. Ekkor, vasárnap este — mint a PAP hírügynökség ír­ta — „a rendfenntartó erők elérték, hogy a sztrájkolok el­hagyják a tanács épületét és elvonuljanak a „Szolidaritás” helyi központjába”. A doigozck jogai { Jóléti juttatások IV. Az NDK-ba érkezett a Jugoszláv külügyminiszter Oskar Fischernek, az NDK külügyminiszterének meghí­vására hétfőn hivatalos bará­ti látogatásra Berlinbe érke­zett Joszip Vrhovec jugoszláv külügyminiszter. A látogatást kommentálva a belgrádi Borba hangsú­lyozza, hogy a két szocialista ország kapcsolatai az egyen­lőség, a szuverenitás, a bel- ügyekbe való be nem avat­kozás elvei alapján minden téren eredményesen fejlőd­nek. „A szocialista országok helyzetében és belső építő­munkájában tapasztalható sa­játosságok és különbségek nem képezhetnek akadályt a békéhez, a biztonsághoz, az enyhüléshez való hozzájáru­lásuk, kétoldalú együttműkö­désük fokozása útján” — hangsúlyozza a belgrádi lap. . Jp vállalatok dolgozóik életkörülményeit többféle W i \ módon javíthatják. Megszervezhetik az üzemi ét­keztetést, támogathatják a lakásépítést, gyermek- intézmények létesítését, munkásszállás létrehozását, szervezhetnek kedvezményes üdültetést, nyújthatnak a dolgozóknak segélyt, illetve előleget. Az üzemi étkeztetést a vállalatok kötelesek meg­szervezni, ha ennek feltételei fennállnak. Amennyiben a megszervezésre sor került, a vállalat valamennyi dol­gozója jogosult az üzemi étkezés igénybevételére. Ebből kizárni tehát senkit sem lehet. Előfordulhat, hogy az üzemi étkezést a vállalattal munkaviszonyban nem álló dolgozók is igénybe vehetik. Erre azonban csak akkor kerülhet sor, ha a kollektív szerződés a dolgozók egyes csoportjaira (például nyugdíjasok, szakmunkástanulók stb.) így rendelkezik. A dolgozó családtagja csak névre szóló engedély alapján részesülhet az üzemi étkezésben. Az üzemi étkezésért fizetendő térítésre, a vállalati támogatás mértékére szintén a kollektív szerződések tartalmaznak részletes előírásokat. Nem adható térítési kedvezmény a dolgozók üzemi étkezésben részesülő csa­ládtagjainak. A kedvezményes üdülésben való részvétel feltéte­leit, a résztvevők körét a szakszervezet vállalati szerve határozza meg. Mivel általában az üdülésre a lehetősé­gekhez képest több a jelentkező, a dolgozónak az üdü­lés nem alanyi joga. Ez azt jelenti, hogy amiatt, mert a kedvezményes üdülésben nem részesült, senki nem indíthat a vállalattal szemben munkaügyi vitát, döntő- bizottsági eljárást. Abból azonban már keletkezhet mun­kaügyi vita, ha a térítési díját nem jól határozták meg. Ezért jó tudni, hogy a térítés mértéke attól függ: az üdülőt a jogszabály melyik kategóriájába sorolta. A 2— 14 éves korú gyermekek után általában alacsonyabb té­rítési díjat kell fizetni, míg a harmadik és minden to­vábbi önálló keresettel nem rendelkező gyermek ingyen üdülhet. Előfordulhat, hogy néhány dolgozó — más je­lentkező hiányában — évente 14 napnál hosszabb időre is igénybe veszi a vállalati üdülést. Fontos szabály, hogy ilyenkor a teljes önköltséget meg kell-térítenie. A vállalatok dolgozóik elhelyezése érdekében mun­kásszállást létesíthetnek. Az ebben való elhelyezés fel­tételeit, a térítési díjak mértékét, a szállás házirendjét a fenntartó szerv, tehát maga a vállalat állapítja meg. Ezeket egyébként a kollektív szerződésben is rögzíteni kell: ebből tehát a szállással kapcsolatos valamennyi fontosabb jog és kötelesség megállapítható. A lakásépítés támogatása általában csak új lakás építésére vagy vásárlására terjedhet ki. Az egyes dol­gozóknak nyújtott ilyen jellegű támogatás egyébként háromféle lehet: kölcsön, vissza nem térítendő támoga­tás és egyéb támogatás. A lakásépítési (vásárlási) kölcsön csakis az erre a célra képzett lakásépítési alapból nyújtható. A kölcsönt minimum 15 évi törlesztési időre kell adni. Ez az idő természetesen hosszabb is lehet, azt a mértéket azon­ban nem haladhatja meg, amelyet a jogszabályok a hasonló építési formára nyújtható OTP-kölcsönre elő­írnak. A vissza nem térítendő támogatás a részesedési alapból, illetve a jutalmazási keretből történhet. En­nek terhére a munkáltató hozzájárulhat a dolgozót ter­helő előtörlesztéshez, elengedheti a lakásépítési alapból nyújtott kölcsön egy részét és engedményt adhat a vál­lalati bérlakásért fizetendő lakás-használatbavételi díj­ból is. Mit jelent az egyéb lakásépítési támogatás? Ennek többféle formája lehet. Fontos hangsúlyozni, hogy a vállalat a kölcsönön és a vissza nem térítendő támoga­táson kívül egyéb támogatást csak akkor adhat, ha erre a lakásépítés vállalati támogatásáról szóló helyi sza­bályzat lehetőséget ad. Íven támogatás lehet például az építkezést előké­U szítő munkák elvégzése, fuvareszközök, munka­eszközök, munkagépek kölcsönzése, használt, bon­tott anyagok értékesítése, az építkezés megszervezésé­vel, lebonyolításával kapcsolatos teendők elvégzése. Ha a munkáltató szerv feladatának végrehajtását nem gá­tolja, segítségként a dolgozó rendelkezésére bocsáthatja saját építő-, szakipari és szerelőipari, valamint tervező- kapacitását. Rendkívül fontos szabály, hogy az említett lakás- építési támogatásokat, kedvezményeket a vállalat csak­is a nála munkaviszonyban álló dolgozóknak biztosít­hatja. Szigorú korlátozás az is, hogy a jogszabályban foglaltakon kívül semmilyen másféle lakásépítési tá­mogatást a dolgozóknak adni nem lehet. Dr. Deák András terv előirányzott, 530 millió négyzetméter alapterületű lakás épült, több mint 50 millió em­bernek javultak a lakáskörül­ményei. A városokban élők kö­rülbelül 80 százaléka főbérleti lakásban lakik. Befejeződött az áttérés az általánosan kötelező közép­fokú oktatásra. A techniku­mok az ötéves tervidőszak­ban 12,5 millió kvalifikált dolgozót, a főiskolák és szakközépiskolák 10 millió szakembert bocsátottak ki. Az orvosok száma az 1975. évi 834 ezerről 1 millióra nőtt. A tízezer lakosra jutó kórházi ágyak száma 118-ról 125-re emel­kedett. Bővült a szanatóriumok, az üdülők, a penziók, a gyer­mekintézmények, az úttörőtá­borok és úttörőházak hálózata. A környezetvédelemre, a természeti kincsek ésszerű felhasználására és újrater­melésére fordított kiadások 50 százalékkal növekedtek. A Lett Tudományos Akadémia tudósai komplex programot dol­goztak ki az ismert Balti-ten­geri üdülőhely, Jurual termé­szeti környezetének megvédésé­re. A dünéken fekvő különleges szépségű fenyőerdőket a talaj károsodása miatt fenyegette ve­szély. A kopár részeket termé­keny talajréteggel látták el, megtisztították a moszatoktól. A nemesítők a körülményeknek leginkább megfelelő fafajtákat telepítettek ezekre a területek­re. Több száz hektáron a facse­meték már növekedésnek indul­tak. Az építészek botanikusok­kal, környezetvédelmi és erdé­szeti szakértőkkel közösen vesz­nek részt a kempingek, szana­tóriumok és szállodák tervezé­sével járó problémák megoldá­sában, szem előtt tartva a kör­nyezetvédelemmel kapcsolatos követelményeket. És egy technikai újdon­ság: Moszkvában mintegy 10 ezer teherautót állítottak át benzinről éghető gáz üzemanyag használatára. Az újfajta üzemanyag elégeté­sekor nem keletkeznek ká­ros anyagok, s nem szeny- nyeződik a levegő sem. Sok taxi és autóbusz is gázzal működik a szovjet főváros­ban. Kisebb számban villa­mos gépjárművekkel szál­lítják a nem túlságosan nagy rakományokat. A nagy világvárosokhoz viszonyít­va Moszkva levegőjét a leg­tisztábbak között tartják számon.

Next

/
Oldalképek
Tartalom