Kelet-Magyarország, 1981. január (41. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-11 / 9. szám
1981. január 11. KELET-MAGYARORSZÁG 3 Számvetés közben A múlt évben végig nagy figyelem kísérte azt a küzdelmet, amely a mezőgazdaságban folyt a természeti tényezőkkel. Szinte nem volt olyan hónap, hogy valamilyen csapás, — késői fagy, hideg tavasz, viharos, jeges, árvizes nyár, majd a korai fagy és a százéves rekordot is meghaladó őszi csapadék, a decemberi kemény tél — ne nehezítette volna a földművelők munkáját A rendkívüli időjárás miatt a nyár derekán a megyei pártbizottság felhívással fordult Szabolcs-Szat- már dolgozóihoz. A decemberi ülésen örömmel nyugtázták; az elemi károkat sikerült enyhíteni, s ez elsősorban a mezőgazdaság dolgozóinak lelkesedése és szorgalma, de az ipari, építőipari és közlekedési kollektívák pótvállalásai teljesítésének, a szervezettebb, fegyelmezett munkának az eredménye. Sajnos a gigászi küzdelem, az éjt nappallá tevő munka mellett is megyénkben a különböző károk több mint 2 milliárd kiesést okoztak a mezőgazdaságban. Annyit sikerült elérni, hogy az éves termelési érték az 1979-es évi szint körül alakul. Ezekben a napokban, hetekben már végleges adatokkal is rögzítik a múlt év gazdálkodását. Most van a számvetés, a tervezés ideje. A termelőszövetkezetek zárszámadásának a tagság körében ma már egészen más jelentősége vai. mint a kezdeti években. A rendszeres havi fizetés bevezetése óta csak a nyereség, felosztása, a jutalom, a prémium kifizetése marad az elszámolás idejére. A morrani zárszámadási közgyűléseken a gazdálkodás hogyanja, kerül előtérbe. Az év végére elkészültek a leltárok. A köz- gazdasági és pénzügyi szakemberek már a mérlegen dolgoznak. Valamikor a zárszámadást készítőknek csak az összegzés volt a dolguk, ez régen nem elégséges. Az előző év gazdasági adatai mögött — legyen az pozitív, vagy negatív — ágazatonként keresni kell a helyzet alakulásának okait. A nehéz esztendő — még a mintegy félszáz veszteséges termelőszövetkezetben is — sok jó tapasztalatot felszínre hozott, amit a gazdálkodás további menetében hasznosítani lehet. A megyei pártbizottság az 1981. évre szóló gazdaság- politikai feladatok meghatározásánál a termelőszövetkezetek részére 4—5 százalékos termelésnövelést írt elő. Ez a növény- és zöldségtermelésben 6—7, az állattenyésztésben 2 százalékos növekedést jelent az 1980-as szinthez. A termelés növekedését hatékonyabb, takarékosabb munkával, a termelékenység fokozásával szükséges elérni. A kedvezőtlenebb közgazdasági környezet, a múlt évről ránk maradt elvégzetlen őszi munkák és egyéb hátrányok miatt nem lesz könnyű a kitűzött célt elérni. Minden eddiginél nagyobb szükség lesz az üzem- és munkaszervezésben, az emberi fejekben lévő tartalékok jobb kihasználására. A tapasztalatok, de a múlt év rendkívüli időjárása is arra figyelmeztet, a növénytermesztésben jobban kell igazodni a táji és természeti tényezőkhöz. Azt szoktuk mondani: a mező- gazdasági termékek termelésének növelésében nincs plafon, hiszen az élelmiszereknek nagy kereslete van a világpiacon. Ez így igaz. De nem mindenféle árunak, csak a jó minőségűnek. Es még ennél is fontosabb, hogy milyen termék, menynyibe kerül. A mennyiség fokozásának csak a párhuzamos jövedelmezőséggel van helye. Termékszerkezet-kialakításban, munka- szervezésben, érdekeltségi bérezésben, vezetésben sok jó példa halmozódott már fel megyénkben is. Minden járásban van néhány mezőgazdasági üzem, ahol kiemelkedően gazdálkodnak. Most, a tervezés idején nem szabad sajnálni az időt a jól gazdálkodók módszerének tanulmányozására. Sok szó esik mostanában a takarékos gazdálkodásról. Ez helyénvaló is. de csak az okszerű takarékosság nyerhet polgárjogot. Az .utóbbi egv-két évben olyan gazdaságok is takarékoskodtak a műtrágyával, ahol a talaj tápereje az ott termesztett növények igényeitől messze elmarad. Más az energiával, különböző anyagokkal való takarékosság. A7. is helyénvaló, ha egy- egy gazdaság csak olyan gépet vásárol meg. amelyet jól ki is tud használni. Például a nagy teljesítményű takarmánybetakarító géneket érdemesebb társulásban megvásárolni. Nagy lehetőség rejlik a most bontakozó kiskörzeti összefogásokban. A tervezés idején egyetlen üzemi tervből sem maradhat ki a háztáji termelés segítése, a nagyüzem és a kisgazdaságok kapcsolatának rendszere. A termelés növelésében fontos szerepe van az ösztönzőbb munkabérek alkalmazásának. A tervek tegyék érdekeltté a tagokat, a dolgozókat a jobb munka végzésében a munkafegyelem javításában. Természetesen jobb munka csak ott követelhető, ahol ennek a feltételeit is megteremtik. A feltételek között nem lehet mellékes a dolgozókról való gondoskodás, a lehetőség határain belül a munkakörülmények állandó javítása. A múlt év gazdálkodásának reális elemzése, a feladatok, célok helyes megfogalmazása — a nehézségek ellenére is — egy eredményes esztendőt hozhat a mezőgazdaságban. Cs. B. — Halló! Jó napot kívánok! Ezésez vagyok. — Tessék! — Jó napot kívánok! Ezésez vagyok. — Ezt már mondta. — Igen, asszonyom, én mondtam, de ön nem mondta... — Naná! Majd mindenkinek köszöngetni fogok, meg eldarálni a vállalat nevét! Nem vagyok papagáj! — De hiszen ön képviseli a vállalatot... — Na és? Talán munkaköri kötelességem, hogy mindenkinek kö- szöngessek? Annak köszönök, akinek akarok. Magának pedig, mit szól hozzá, nem akarok. — Bocsásson meg, de ön a telefonközpontos ... — M’ i.Jcaí. ' *el? Az L_ fontos állás/ mint a vezérigazgatóé? Milyen jogon nézi le maga az én munkámat? — De asszonyom! — Ebben a társadalomban minden munka egyformán fontos, csodálom, hogy ezt még nem tudja, pedig a hangjából ítélve már a kenyere javát megette! — No, de kérem! — Engem ennél a válRuhaexport Tiszavasváriból ’' ■ ■ ■■■ : ■............................■■■ - - - .............. ■ ■ -■— - - A Nyírség Ruházati Szövetkezet tiszavasvári üzemében NSZK-megrende- lésre bérmunkában készülnek a legfrisebb modellek. Az 1981-es fazonok közül egy tetszetős, kétrészes ruha. (Jávor L. felv.) A Jósa András Megyei Kórházban jelenleg 120 millió forint értékű műszer van. Ebből 100 millió orvosi, a többi technikai jellegű. A rekonstrukció után újabb 160 millióval nő a műszerpark. Ezért is kerülnek előtérbe az orvosi műszerek— a műszerek orvosai A gazdasági főigazgató-helyettes, Nagy János a számszaki tájékoztatás után részletekről informál. Jelenleg egy villamosmérnök, egy üzemmérnök és 10 műszerész valamint egy villanyszerelő brigád gondoskodik a műszerek karbantartásáról, javításáról. Több mint ezerféle olyan tárgy van, amit műszernek neveznek, s ez a 4— 5000 különféle darab mind nélkülözhetetlen a gyógyításhoz. Előtérben az elektronika A fiatal, alig 29 éves Agócs József villamosmérnök az úgynevezett műszergazdálkodási csoport vezetője. A név megtévesztő, hiszen többről van szó. — Föltétlenül. A mintegy húszfős brigád a műszerek karbantartója és javítója. Különösen jelentős a csoporton belül az a gárda, amely az elektronikus műszerekkel foglalkozik. Ez csupa olyan fiatal, aki érettségizett szakmunkás, korábban vagy a lalatnál megbecsülnek, én itt kitüntetést kaptam, és ilyen hangon senki sem merne beszélni velem. Méghogy köszönjek! És éppen egy ilyen alaknak! Még ha időm lenne, és otthon vakargatnám az apukám hátát, akkor sem köszönnék magának, érti?! De nekem nincs ilyesmire egyébként sem időm: köszöngetni meg bemutatkozni, mint egyeseknek! A CSORIMPEX-nél minden másodperc egy dollárt jelent... — Hát ez nem az agó- csi méntelep? — Na, tessék! Rossz számot hív, és még van pofája elrabolni az időmet! Az ilyenek miatt megy tönkre az ország! Nógrádi Gábor Gelkánál, vagy hasonló jellegű cégnél dolgozott. A kórházban mind több az elektronikus berendezés. Röntgengéptől az EKG-ig, laborberendezéstől a betegfigyelőig szinte sorolni is sok. Természetesen a mechanikusok szerepe sem lebecsülhető. A diagnosztikában és a gyógyításban megjelent sokféle gép, berendezés ma már minden osztályon megtalálható. Sok orvos nemcsak munkaeszköznek, hanem státusszimbólumnak is tekinti. Az igény és lehetőség versenyfutása szűnni nem akaró. A gyártó cégek kínálata szinte felmérhetetlen és nyomon követhetetlen sokféleséget kínál. — Erre láthatunk jó néhány példát a műhelyben. Csak EKG-berendezésből 27 féle van a kórházban. De másutt sem sikerült tipizálni a berendezéseket. Ez rendkívüli feladat elé állítja a műszerészeket. De nézzünk be hozzájuk. Műszerészek — fehérben Az alagsori helyiség egyáltalán nem méltó ahhoz a munkához, ami itt folyik. Látható: az egészségügy általános fejlesztése közben elfeledték: a modern gyógyászat gépeinek gyógyítói nem egyszerűen szükséges rosszak. — Ez még hagyján — mondja a műhely rangidőse, a 31 éves Fehér Ferenc —, a mechanikusok ennél is mostohábban vannak. Nem is panaszkodunk, ez a kis közösség jól kijön egymással itt is, meg a munkát is szeretjük. — Ha valamiért szót emelnénk, az az, hogy elkeserítő az alkatrészellátás, a sokféle géphez kevés a műszaki leírás. Néha az ember napokig csak azon töpreng, hogyan is szedje,szét a készüléket — toldja meg a szót Csűri Péter. — Ha most körülnéz — folytatja Nagy Ferenc —, akkor a négy asztalon láthat három EKG-t. Mindhárom másféle. Az egyik csehszlovák, a másik magyar, a harmadik Siemens. Semmiben nem hasonlítanak egymásra, legfeljebb a rendeltetésben. — S ha már a gondokat említjük — teszi hozzá szerényen a legfiatalabb, Bihari Ferenc —, mondjuk el őszintén, sok hiba oka az, hogy az orvosok se mind tudják helyesen kezelni a műszereket. Az elvüket sem igen értik. A fiatalabbakkal még jó is, de az időseknek kevés érzéke van a technikához. — A fiúknak igaza van — összegez Agócs József — talán úgy mondhatnám, a szemlélettel van még probléma. Kevés idő telt el ahhoz, hogy helyünk egy kórházban tisztázott lehetne. Sokan még azt is kifogásolják, hogy fehér köpenyben dolgozunk. Félidő az osztályokon Való igaz, ezek a fehér köpenyes műszerészek bármely orvossal összetéveszthetőek, ha felmennek a kórházi osztályokra. Márpedig mennek, hiszen ez is a dolguk. A megelőző karbantartások, a helyszíni javítások azt kívánják meg, hogy munkaidejüknek több mint a felét ott töltsék, ahol a gépek dolgoznak. — De megyünk akkor is, ha valami közös dolgunk van egy-egy orvossal. Mert újítunk is, adott esetben tökéletesítünk berendezéseket — tájékoztat Csűri. Agócs egy géphez vezet: — Ez itt egy művese, mi készítettük. De csináltunk „műemberkét”, ami az EKG kipróbálásához kell, biztonságosabbá tettünk gyári konstrukciós hibás röntgengépet, a szakorvos igénye szerint alakítottunk át laborberende- Másként nem megy. C -trbantartani, az ma m -.evés. A kórháznak számos céggel van szervizre ődése. A költségek viszont horribilisre nőttek, a határidők roppantmód elhúzódnak, így aztán nem maradt ,más.. választás: bedobni a saját erőt. ->2ÍJcr — Mi ezt a munkát nagyon megszerettük. Másfél éve vagyunk itt, ez nekünk is tanulóidő volt. Annyi azonban már eddig is eldőlt — lelkesedik Fehér Ferenc —, hogy a munka nem fog ki rajtunk. Tanulmányozzuk a szakirodalmat, képezzük magunkat, s nagyon szeretnénk eljutni egy-két gyártó céghez, tapasztalatot szerezni. — A távlat az — így a mérnök —, hogy a megye kórházainak lesz egy közös műszerészbázisa, ahol minden kényes berendezés karbantartását és javítását megoldjuk majd. Ez is lelkesítő az itt dolgozó műszerészeknek. Pontosan, gyorsan — Itt nagyon hamar megtanultuk — világosít fel Nagy Ferenc —, hogy az időnek életmentő szerepe lehet, hogy a pontos munka alapkövetelmény. Jó lenne, ha mindakkor, ha valaki sürget, figyelembe vennék: pontosan dolgozó műszert csak úgy lehet javítani, mint ahogy a beteg embert gyógyítják. Kamerák, monitorok, enke- falográfok, bonyolult vizsgálóműszerek sorakoznak a műhelyben. A 3—4 ezer forintot kereső műszerészek, mind szemüveges, úgy hajolnak föléjük, mint a kutató a mikroszkóp fölé. Finom műszer a kezükben, melyekkel okosan igazodnak el a félvezetők, diódák rengetegében. Szövevényes rajzok és kapcsolási rendszerek számukra köny- nyen értneto olvasmányok. A polcon szóló rádióból halk zene hallatszik. A beszélgetés véget ért. Már semmi másra nem figyelnek, csak a munkára. Harcolnak a percekért, lehet. valakinek az egészsége, élete múlik ezen. Bürget Lajos
