Kelet-Magyarország, 1981. január (41. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-07 / 5. szám
Ösztönző A mezőgazdasági termelőszövetkezetekben dolgozók munkadíjazását a jelenlegi szabályozó rendszer — a tsz-ek számára a rövidített „19-es”-ként közismert rendelet — határozza meg. Ez 1977 óta biztosítja, hogy az azonos munkát végző téeszdolgozók keresete azonos legyen, keresetük mértékét azonos feltételek alapján állapítsák meg. A dolgozó keresete ezen túlmenően az . általa végzett munka teljesítményétől, eredményétől függ. Pártunk XII. kongresz- szusa határozata kiemelte a munkateljesítmény alapján való differenciálást, annak követelményét, hogy a kereseteknek a reális teljesítményekhez kell igazodni. Sok szövetkezeti vezető a keresetek differenciálását valami külső intézkedéshez, új munkadíj-sza- bályozás megjelenéséhez kötötte vagy feltételezte. A népgazdaság egészére érvényes jelenlegi szabályozás — így a termelő- szövetkezetekben dolgozókra vonatkozó is — az alsó s felső határokat megszabó bérbesorolások alapján nemcsak lehetővé teszi, hanem meg is követeli a dolgozók díjazásának differenciálását. Ezt pedig a tsz vezetőinek kell elvégeznie, úgy, hogy az azonos munkát végző nem fizikai dolgozókat képzettségük, képességük, munkájuk eredményessége alapján értékelve díjazzák — természetesen az adott kategória lehetőségein belül. A fizikai dolgozók esetében pedig a valós teljesítmények alapján határozzák meg az emberek munkadíját. Ebből adódhat, hogy aki nem éri el a 100 százalékos teljesítményt, az kevesebbet, aki többet, jobbat teljesít, az többet kereshet. Az, hogy ez a követelmény nem valósult meg úgy, ahogy erre á jogszabály lehetőséget adott, hem azt jelenti, hogy új jogszabályt kell kitalálni! Arra kell törekedni, hogy a meglévő jogszabály alapján — a kongresszuson megfogalmazottak szellemében — minden vezető az ösztönző, az eredményesebb munkán alapuló munkadíjazást valósítsa meg. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek munkadíjazása rendszeréről szóló jogszabály ,korszerűsítése” tehát — a fentiekkel összhangban maradva — azt a célt szolgálja, hogy a szövetkezeti vezetők az egyen- lősdi helyett a gazdaság anyagi erejétől függő, ösztönző munkadíjazás rendszerét alakítsák ki. Az SZKP-kongresszus előkészítése Javaslatok a közszükségleti cikkek gyártásának fokozására Az SZKP-kongresszus előkészítése és az új ötéves terv országos vitája során a szovjet sajtóban, a rádióban és a televízióban igen sok hozzászólás foglalkozik a közszükségleti cikkek gyártásával. A levelek, hozzászólások általában messzemenően egyetértenek azzal, hogy az új tervben az ilyen termékek gyártása megfelelő helyet kap és a fejlesztés üteme megelőzi az ipar más ágazatainak fejlődését, s egyúttal jelzi: a korábbi határozatok, döntések ellenére ezen a területen még igen sok a hiányosság, a helytelen gazdasági szemléletből fakadó hiba, nem megfelelő a lakosság ellátása, az áruválaszték, a minőség, a terítés. Változatlanul sok helyen érvényesül az a szemlélet, hogy nem a fogyasztói kereslet, hanem a termelők sajátos érdeke határozza meg a gyártást, a kereskedelem nehezen tudja érvényesíteni saját, a piaci igények alapján megfogalmazott rendeléseit. A javaslatokat, a közszükségleti cikkek gyártására vonatkozó sok ezer más felszólalással együtt, az illetékes állami tervezési szervek és az SZKP Központi Bizottsága elé terjesztik a kongresszusi irányelvek végleges megfogalmazásáig terjedő időszakban. Tudósok a TAT)’ A ’ fegyverkezési hajsza megállítását és a leszerelési tárgyalásokat szorgalmazták „a tudományok fejlődéséért küzdő amerikai társulás” konferenciáján felszólaló észak-amerikai tudósok. Az 1848-ban alapított szervezet a hét végén Torontóban kezdődött kongresszusán az Egyesült Államokból és Kanadából mintegy ötezer tudós vesz részt. A legnagyobb érdeklődés a leszerelési kérdésekkel foglalkozó előadásokat kíséri. A résztvevőkre nagy benyomást tett Preston Truman fiatal amerikai kutató, aki személyes élmények alapján számolt be a Névadóban végzett kísérleti atomrobbantásokról. FEBRUÁRBAN: MTESZ-küldöttérlekezlet Vezetőségválasztó küldött- értekezletét február 18-án tartja a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének Szabolcs-Szat- már megyei Szervezete (MTESZ). Az elnökség január 6-án tartott ülésén elhangzott: az elmúlt két hónapban a megyei szervezethez tartozó húsz tagegyesület már értékelte az ötéves munkát, s megválasztotta a küldötteket. Mindenütt számot adtak arról, hogy a tudományos egyesületek mit tettek a műszakigazdasági értelmiség aktivizálásáért, a megye és a megyei vállalatok műszaki fejlesztési munkájának társadalmi úton történő támogatásáért. Az MTESZ-hez tartozó egyesületeknek jelenleg 4700 tagja van, zömmel mérnökök, technikusok, közgazdászok, természettudományi tárgyakat tanító pedagógusok.. Az üzemi csoportokban sok jól képzett szakmunkás is részt vesz az MTESZ munkájában. A tiszavasvári Alkaloidában a köztes termékek feldolgozásához új típusú Schenk szűrőberendezést helyeztek üzembe, mely hat hagyományos centrifugát helyettesít. Krug Mihály készülékkezelő gyógyszeralapanyagot mos és szűr a zárt rendszerű berendezésen. (Jávor L. felv.) NYÍRBÁTOR, 1981: Űj lakások, szolgáltatósor Bár az ésszerű takarékosság, a hatékonyság jegyében készült Nyírbátor idei költségvetése és fejlesztési terve, az alapellátás színvonalának kisebb mértékű javítására is lehetőség nyílik 1981-ben. így hagyta jóvá a tanácsi testület tegnapi ülésén azt a tervet, amely szerint az intézmény hálózat működtetésére 92 millió, a város fejlesztésére 46 millió fordítható. A fejlesztési alap elosztásánál a tanács tagjai az elmúlt évben elkezdett jelentősebb beruházások befejezését tartották a legfontosabb feladatnak: 26 és fél milliót szavaztak meg a félig kész, 72 lakást és szolgáltatósort jelentő épület kivitelezési munkáinak befejezésére, s másfél millió jut a következő években épülő lakások területének előkészítésére. A VI. ötéves tervben egy négy és fél gigakalória kapacitású fűtőmű építésére kapott a város lehetőséget, ennek előkészítésére 3 millió forintot használnak fel 1981- ben. Városgazdálkodási feladatokra — egy új szeméttelep létesítésére — félmilliót fordítanak, a lakótelepi utak építésére 1 millió 600 ezer jut, a járdaépítésben pedig — amelyhez az anyagot a tanács biztosítja — számítanak a lakosság társadalmi munkájára. A kereskedelmi ágazat 4 és fél millióval részesedik a fejlesztési alapból, amelyet az 1500 négyzetméter alapterületű szolgáltatósor építésére használnak fei. A lakótelep energiaellátására 2 millió forintot költenek, ebből a pénzből transzformátorházat és kisfeszültségű hálózatot kell építeni. ■ A költségvetés és a fejlesztési alap felhasználásának jóváhagyása után személyi kérdésekben döntött a városi tanács. Dr. Pénzes János megyei tanácselnök előterjesztése alapján a testület dr. Bihari Károly tanácselnököt egészségi állapota miatt tisztségéből felmentette, s a Hazafias Népfront városi-járási elnökségének ajánlása alapján a tanács elnökévé az eddigi elnökhelyettest, Jánvári Tibort választotta meg. Kedden ülést tartott a Mátészalkai Városi Tanács is, ahol szintén a költségvetés és a fejlesztési alap felhasználása volt a fő napirend. Részletes tudósítás lapunk 2-es oldalán, a mátészalkai oldalban olvasható. Több mint 130 ezer darab terméket gyártottak a múlt évben a nyíregyházi Divat Ruházati Vállalatnál. Képünk: a varrócsarnokban készült. (Elek Emil felvétele) Alma exportra Megkezdték a betárolt téli alma válogatását, csomagolását és exportálását. A Nyírmadai Állami Gazdaság saját terméséből 1300 tonna gyümölcsöt tárolt hűtőtárolójában. Az első 40 tonna almát ma indítják útra a Szovjetunióba. A Balkányi Állami Gazdaság nyírlugosi hűtőtárolójából naponta 20—30 tonna gyümölcsöt szállítanak jórészt a szocialista országokba, de küldenek almát nyugatra is többek között Finnországba. A balkányiak ősszel 2800 tonna saját termésű almát tároltak, ebből ez évi elszállításra 1300 tonna maradt. • . Első az országban Megalakult a „Natura" Első az országban és a szocialista országokban az a társulás, amely a Nyírmadai Állami Gazdaság gesztorságával alakult. A Natura kemping- c környezetvédelmi társulásnak tagja a Debreceni Állami Gazdaság, a papi Kossuth Termelőszövet kezet, a Nyírmadai ISV és a Debreceni Kemping és Karaván Klub. A Natura alapítói sokrétű, igen hasznos felada tok elvégzését vállalták magukra. Fő feladataiknak tekintik a kempinghelyek technikai fenntartásával járó feladatok elvégzését új táborozok építtetését. A környezet- és földvédelemben az úgynevezett rekultivációs munka jelentős. Az ipartelepítéskor, földkitermeléskor vissza maradt területeket újra termőre fordítják, feltől tik. Az utak, közterületek növényvédelme, rágcsálók és egyéb kártevők ki irtása szintén szerepel az elvégzendő munkák között A társulás tagjai 12 millió forint összeadásával teremtették meg a feladatok végzéséhez szükséges alapokat. Többek között 30 olyan svéd gyártmányú gépet vásároltak, amelyek univerzálisan alkalmasak vegyszerezésre, növény- védelemre. AZ MSZMP SZABOLCS-SZATMÄR MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXXVIII. évfolyam, 5. szám ARA: 1,40 FORINT MHB 1981. január 7., szerda M Keletagyarország
