Kelet-Magyarország, 1981. január (41. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-31 / 26. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1981. január 31. l&unWRAMS ©©©©©© Népi ékszerészek Kisvárdán és Záhonyban gyűrűk, nyakékek, fülbeva­lók, karkötők, díszgo mbok. Ékszerei kitűnő formaérzék­kel megalkotott leheletköny- nyű, spirális szerkezetű, ru­galmas plasztikák, melyeken átvillan a színes üveggyön­gyök fénye. A lószőrfonadékokban a természet ajándékait is bele­ötvözi, így a csont, a fa, a kagyló, a csiga új, önálló éle­tet él bennük. A pej, a feke­te és a szürke szőrökkel be­vonja a pipaszárakat is. A míves ékszereket 1975 óta tárja a hazai és külföldi kö­zönség elé Bodrogi Sándor. Tanítványai közül került ki Fehér Anna is, aki a ió- szőrékszerészetnél kevésbé munkaigényes technikát mű­vel, a gyöngyfűzést. Apró, színes üveggyöngyökből tű­zött nyakpántjai, karkötői, ru­hadíszei látványosak és fino­mak. A nyers, bordó, barna és kék filcekre felkasírozott Hangversenyek Az elmúlt napokban me­gyénk számos településén tar­tottak komolyzenei koncerte­ket az általános és középis­kolai bérleti hangversenyso­rozat keretében. Január 26—30 között Nagykállóban, Nyírbátorban, Balkányban, Bökönyben, Fehérgyarmaton, Tarpán, Berkeszen, Kisvár- dán, Vásárosnaményban, Má­tészalkán, Mérkvállajban, Ke- mecsén és Nyíregyházán mu­tatták be műsoraikat az Filmmel a balesetvédelemért ékszerei szembetűnőek. A jól megtervezett ékszertáblák igazolják dekoratőr szakmá­ját, rajztanári diplomáját'. Múzeumi tárgyak és fotók alapján készítette első mun­káit. Kedvenc szánéi a fekete fehérrel vagy a fekete arany színű gyöngykombinációi. Festetlen agyagékszerei egy­szerűségükkel a múltat idé­zik. P. Bálint Zsuzsa- fiataloknak együttesek az általános isko­lák tanulóinak. Február kö­zepétől a hónap végéig Tisza- vasvári, Tiszalök, Csenger, Nyíregyháza, Nyírbátor, Nagykálló, Fehérgyarmat, Vá- sárosnamény, Baktalóránthá- za, Demecser, Ibrány, Kis- várda, Nagyecsed és Üjfe- hértó középiskolás diákjai is­merkednek a zeneirodalom alkotásaival. A bérleti soro­zatok előadásai márciusban folytatódnak. Február 2-án Kisvárdán a művelődési központban nyí­lik meg Bodrogi Sándor nagy- kátai lószőrékszer-készítő és Fehér Anna nyíregyházi gyöngyfűző közös kiállítása. A tárlatot a hónap közepétől február végéig a záhonyi művelődési házban is bemu­tatják. Bodrogi Sándor, a népmű­vészet mestere, ösztönös és kitartó munkásságával újra felfedezte és sajátos ízlésével újrafogalmazta a népi díszí­tőművészetnek ezt az ágát. E mesterségnek gyér irodalma van hazánkban, s tárgyi em­lékeink is igen parányiak. Néhány lószőrékszer, óralánc, tűtartó található a Néprajzi Múzeumban és a debreceni Déri Múzeumban. Bodrogi Sándor 1971 óta al­kot folyamatosan, s azóta mű­vészi színvonalra emelte a ló- szőrékszer-készítést. A mester maga fabrikálta fa sámfák kö­ré fonja a rugalmas lószőr­szálakat, így kelnek életre a változatos formájú ékszerek: „RÖPÜLJ PÁVA” Versenyben a Városmajoriak Tavaly ősszel hirdették meg a rendezők a Magyar Rádió „Röpülj páva’’ nép- dalversenyét, melynek elő­döntői az elmúlt napok­ban befejeződtek. Igen szi­gorú zsűri bírálta a be­mutatkozó együttesek és szólisták produkcióit, mint azt a rádió adásaiban is hallhattuk. A hét elődöntő után 10 együttest és 10 szólistát válogattak ki a népes mezőnyből: ők ad­nak ízelítőt nemzeti dal­kincsünkből a rádióhallga­tók és a tévénézők sok milliós táborának. Az elő­döntőkön túljutott és a to- vábbbiákban megyénk szí­neit képviseli a nyíregyhá­zi Városmajori citerazene- kar. A tíztagú együttes, Makó Pál vezetésével feb­ruár 3-án vesz részt Bu­dapesten tv-felvételen. Műsorukban szabolcs-szat- mári népdalcsokor szere­pel, mivel szűkebb ha­zánk hagyományainak ápolását immár tízéves fennállásuk óta feladatuk­nak tartják. A megyei moziüzemi válla­lat kezdeményezéseként mun­ka- és balesetvédelmi kisfil- meket játszanak megyénk filmszínházaiban és üzemei­ben. A TESZÖV és a KI- SZÖV közvetítésével megyénk mezőgazdasági és ipari szö­vetkezeteiben mutatják be ezeket a filmeket. Megtudtuk: jó néhány hivatal rendelkezik olyan kisfilmekkel, melyeket erre a célra érdemes volna kölcsönadni. S ez el is vár­ható azoktól az intézmények­től, ahol tudományos tájékoz­tatási és oktatási célokból gyűjtenek ilyen kisfilmeket. Cikkünkkel a moziüzemi vál­lalat igen hasznos kezdemé­nyezéséhez szeretnénk segít­séget adni: felhívni azoknak az intézményeknek a figyel­mét, ahonnan segítséget kap­hatnak. Lakatos József festőművész alkotásaiból nyílt kiállítás az Üjfehértói 1. számú Általános Iskola aulájában. A Nyíregy­házán élő művész több, mint 20 újabb festményét bemutató tárlatot a jövő hét közepéig tekinthetik meg az érdeklődők. (Elek Emil felv.) Szovjet együttes Kisvárdán Kulturális delegáció érke- járási-városi művelődési köz- zettt pénteken Kisvárdára a pontban. A munkácsi járás Szovjetunió Kárpátontúli te- művészeti együttesének ven- rületéről. A kilencven tagú dégszereplését a kisvárdai já- művészeti együttes a terület rás folklórcsoportjai április­népművészetéből merített ban viszonozzák a szovjet kompozíciókat mutatott be a Kárpátontúlon. A nádszál Német antifasiszta elbeszé­lők antológiája Az antológia címadó no­vellájának hőse víz alá búj­va, egy nádszálon át- levegő­höz jutva menekül meg a fasiszták üldözése elől. A gyűjtemény címe jelkép is egyben, hiszen az elbeszélé­sek írói valamiképpen mind­annyian részt vettek az el­lenállásban, átélték a hábo­rút. .SZABOLCS A LEGFIATALABB! Növekszik-e a férjhez menési esély? ■ HÄNY TANÍTÓ NÉNIRE LESZ SZÜKSÉG A MOSTANI BÖLCSÖDÉSEKNEK, AKIK ÖT ÉV MÜLVA ISKOLÁBA MENNEK? ■ MENNYI TANTEREMRE LESZ SZÜKSÉG? ■ LESZ-E ELÉG DIVATOS, OLCSÓ CIPÓ, RUHA AZOKNAK A FIATALOKNAK, AKIK 3 ÉV MÚLVA MÁR ÖNÁLLÓ KERESŐK LESZNEK? ■ A NYUGDÍJBA MENŐK RÉSZÉRE TUDJUK-E MAJD BIZTOSÍTANI A MEGFELELŐ ÉLET- FELTÉTELEKET? Mindezekre a fontos kér­désekre kiszámítható és megtervezhető a válasz az 1980. évi népszámlálás de­mográfiai adatai segítsé­gével. A nemek aránya az el­múlt évtizedben országo­san átlagban alig válto­zott. Az előző tív évhez közel hasonlóan, 1980-ban 1000 férfire 1061 nő jutott. Ez az arány a legmaga­sabb Budapesten (1126), továbbá Somogy (1100), Heves (1085) és Bács-Kis- kun (1084) megyében. Ez a helyzet nem csak a nők férjhez menési esélye­it befolyásolja, de az új munkahelyek létesítésénél figyelemmel kell lenni a női foglalkoztatottság biz­tosítására is. Az adatokból kitűnik, hogy Budapest öregszik; Itt ugyanis a legalacso­nyabb a 0—14 éves gyer­mekkornak és a legmaga­sabb a 60 évesek és idő­sebbek aránya. A terüle­ti statisztika azt is kimu­tatja, hogy a legfiatalabb Szabolcs megye, ahol a megye lakosságának 26,9 százaléka 0—14 éves, míg a 60 év felettiek aránya csak 13,9 százalék. Ezt kö­veti Veszprém megye, ahol 25,2 százalék a gyermek­kornak és 14,7 százalék az időskorúak aránya. Fentiekből levonható a következtetés, hogy Buda­pesten fokozottabban kell gondoskodni az idősebb, nyugdíjas korú lakosság megfelelő életfeltételeinek kialakításáról. Ugyanakkor a „fiatal” megyékben az elsődleges feladat a gondoskodás a bölcsődei és óvodai elhe­lyezésről, valamint az ál­talános és középiskolai képzés technikai és sze­mélyi feltételeinek meg­teremtéséről, a felnövekvő fiatal nemzedék elhelyez­kedésének, kulturált öl­tözködésének és szórako­zásának biztosítása. Nem voltak megértőb­bek a házastársak egymás iránt az elmúlt évtizedben sem. Sőt! 1980-ra az el­váltak száma mind a nők, mind a férfiak körében, több mint másfélszeresére emelkedett 1970-hez viszo­nyítva. Budapesten az el­vált férfiak aránya két­szer akkora, mint a köz­ségekben és a Budapes­ten élő nők egytizede el­vált, ami háromszorosa a községekben élő elvált nők arányának. A válások nö­vekedése mellett csökkent az újra házasodok száma. Ugyanakkor mindkét nemnél emelkedett az öz­vegyek aránya, ami az idő­sebbek számának növeke­déséből is következik. Fentiekből kiderül, hogy sok az egyedül élő ember. Kártérítés a mezőgazdaságnak Újdonságok az Állami Biztosítónál Az elmúlt év munkájáról, illetve a következő évek fel­adatairól tartott sajtótájé­koztatót Gerebenics Imre, az Állami Biztosító vezérigaz­gatója. Említette, hogy az V. ötéves terv éveiben minden biztosítási formában alkal­maztak valami újat, amelyek jól szolgálták az üzemek, a lakosság érdekeit. 1980 a biztosításban — a kártérítések összegét tekint­ve — sok tekintetben kedve­zőtlenebb volt, mint a ko­rábbi évek. Kártérítésekre összesen 9 milliárd forintot fizettek, ebből állami válla­latok' -650 millióval, a mező- gazdasági nagyüzemek 3 mil­liárd 800 millióval részesül­tek. Kiemelkedően nagy volt a lakossági biztosítások ösz- szege: 2 milliárd 300 millió forint. A mezőgazdaságot évről évre sorozatos elemi csapá­sok sújtják, öt évvel ezelőtt az ÁB új mezőgazdasági biz­tosítási rendszert vezetett be. Ma már lemérhető, hogy az alkalmazott módozatok koc­kázati köre, a kártalanítás jellege megfelelően támogat­ta a termelés biztonságát. Nem fizette meg a helyszíni bírságot Rátámadt a hivatalos személyre Sajnos, még sokan vannak, akik gátlástalanul szennye­zik környezetünket, vandál módon rongálják a közterü­leteket. Ezek megakadályo­zása nemcsak rendőri fela­dat. A helyi tanácsok rende­letekkel is szabályozzák az e területen követendő maga­tartásokat, és szankcionálják a rend ellen vétőket. A meg­előzés érdekében jelent meg 1979. évben a Miniszterta­nács Tanácsi Hivatala elnöké­nek utasítása, amelyben fel­hatalmazza a tanácsi dolgo­zókat egyes szabálysértések elkövetőinek helyszíni bírsá­golására. Ezt szorgalmazza a Szabolcs-Szatmár megyei Ta­nács V. B. egyik határoza­ta is. A becsületes állampolgá­rok egyetértésével és megbe­csülésével találkozik a köz érdekében fellépők tevékeny­sége. Sokan viszont — főleg ittas állapotban — durván és gorombán reagálnak a fi­gyelmeztetésre, sőt eseten­ként a tettlegességtől sem riadnak vissza. Ezért sokan tartózkodnak a velük szem­beni fellépéstől. Horváth Béla 36 éves, Nyírcsaholy, lókerti lakos, aki súlyos testi sértésért és garázdaságért már büntetve volt, január 9-én a délelőtti órákban az italboltban szóra­kozott. Csaknem fél liter pá­linkát ivott meg. Hazafelé tartva a forgalmas főutcán megállt a dolgát végezni. A hivatalos munkáját végző vb-titkár ezt észlelte, és vele szemben szabályosan intéz­kedett. Amikor közölte Hor­váth Bélával, hogy 200 fo­rintra megbírságolja, az ma­gából kikelve trágár szavak­kal ordítozni kezdett, majd tettlegesen is bántalmazta a végrehajtó bizottság titkárát. A titkár segítségére siető dolgozókat is hátrálásra kész­tette fenyegető magatartásá­val. A városi-járási rendőrkapi­tányság gyorsított eljárással lefolytatta a nyomozást, és az ügyészség január 14-én bíróság elé állította Horváth Bélát. A Mátészalkai Járás- bíróság dr. Soltész Pál ta­nácsa hivatalos személy el­leni erőszak bűntette miatt jogerősen 8 hónapi végrehaj­tandó szabadságvesztést sza­bott ki, és két évre eltiltot­ta a közügyektől. Ezen túlmenően Horváth Béla ellen, mert a helyszíni bírságolás során kiszabott 200 forint bírságot nem fi­zette ki, a szabálysértési ha­tóság is lefolytatta az eljá­rást, és köztisztasági szabály- sértés elkövetése miatt 2000 forint pénzbírsággal sújtotta. Dr. Kondora Tibor városi-járási vezető ügyész Mátészalka Különösen áll ez Szabolcs- Szatmár megyére, ahol — az országos átlagot tekintve — 1980-ban ismét a legnagyobb volt az időjárás okozta vesz­teség. Szabolcs-Szatmár mező- gazdasági üzemeinek az ÁB az elmúlt évi károk után több mint egymilliárd forin­tot térített. A kifizetések ve­szélynemenként: jégverés 313 millió, ár- és belvíz 250 mil­lió, szőlő, gyümölcs, tavaszi fagy 262 millió, jég, víz, vi­har kiegészítés 185 millió. Az egyéb károk összege közel 10 millió forint volt. A kár­térítések majdnem minden harmadik forintja tehát Sza- bolcs-Szatmárba jutott. Szó volt a tájékoztatón a következőkben alkalmazásra kerülő új szolgáltatásokról, tekintettel a lakossági bizto­sítás fejlesztésére, a CSÉB újabb kedvezményeire, vala­mint a rokkantok éve alkal­mából, a rokkant segélyek fi­zetésének felülvizsgálatára. Ami a mezőgazdaságot közel­ről érinti, elhangzott: az ÁB keresi annak módját és le­hetőségét, hogy a mezőgaz­dasági termelés biztonságát a meliorációs beruházások tá­mogatásával tovább erősítse. Szabolcs-Szatmárban ennek az elképzelésnek a megvaló­sítása ma még felmérhetet­lenül nagy haszonnal, elő­nyökkel járna. Tayaszyárás i meztelenre vetkő­zd zött faágról játé­kos cseppekben olvad a jég; vidáman megcsillan a sárgás nap­fényben, még egyet „gondol”, pajkosan visz- szanéz és eltűnik a hó­kupac alján. Odébb a járdán latyakban vidám verebek ugrándoznak. Tollúkat cicomázva, fröcskölve röpködnek a jólesően langyos nap­fényben. Iskolaudvarról gyermekzsivaly hallat­szik. Előtűnnek az őszi avarhalmok, ezer színű falevél. Hirdeti: jön a tavasz, ha csak nem lesz megint tél. (császár)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom