Kelet-Magyarország, 1981. január (41. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-29 / 24. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1981. január 29. Taxiügyben Lapjuk 1981. január 18-i számában „Taxi” címmel megjelenő cikkre a következőket válaszoljuk: Szóvá teszik, hogy a vasútállomáson egyszerre sok taxi várakozott, amikor feltehetően a másik két taxiállomáson egy sem volt. Valószínűleg utasforgalmi holt időszakban ült munkatársuk taxiba, amikor a holt időszak jellegénél fogva más állomásokon is álltak a kocsik. A gépkocsivezetők az üres futással való takarékoskodás mellett abban is érdekeltek, hogy minél több fuvart bonyolítsanak le, így fuvarigényes időszakban nem igen várja ki a 15 kocsi míg sorra kerül, hanem saját kockázatára fuvar után néz. Valóban az egy gépkocsira (két gépkocsivezetőre) előírt terv havonta megközelíti a 40 ezer forintot. Az utasnak ez soknak tűnhet, de a panaszkodás cáfolata maga a tervteljesítés. 1980 decemberében kivétel nélkül minden páros teljesítette a tervét, sőt átlagosan 19,7 százalékkal teljesítették túl, úgy hogy az előírt fajlagos bevételt is 1,3 százalékkal túlteljesítették és ezek az értékek jellemzők az utóbbi hónapokra. A gazdasági szabályozók szigorítását természetesen a taxielszámolásnál is alkalmazzuk, így az ösztönzők valóban abba az irányba hatnak, hogy a gépkocsivezetők takarékoskodjanak az üres kilométerekkel, de ugyanakkor a lakosság jobb kiszolgálása érdekében a taxifuvarok számát is növeljék. A más városokban jól bevált urh-hálózatot természetesen mi is alkalmazni fogjuk. A készülékeket két éve megrendeltük, sajnos szállításuk a mai napig nem történt meg. Az urh-hálózat működése a taxik jobb irányítását teszi lehetővé, rugalmasabban tud alkalmazkodni a kocsipark az igényekhez. Szolgáltatásaink ennek megfelelően javulni fognak, reméljük az utazóközönség megelégedésére. Szóvá tette észrevételét köszönjük. Volán 5. számú Vállalat, Nyíregyháza MITŐL TÓ EGY KERESKEDŐ? fl HUSZAS BOLT TITKA A Nagykálló és Vidéke ÁFÉSZ 20-as számú boltja Kiskállóban külsőleg is különbözik a szokott üzletektől: Forfa-épület. Nem szükségmegoldás, hanem egy szükséges megoldás. Odabent, ezt Széplaki Ferenc, az ÁFÉSZ elnöke mondta, a szövetkezet egyik legjobb boltját, az egyik legjobb brigád három tagját találom. Nem azért, mert ők teljesítették elsőként az ötéves és az éves tervüket, hanem mert, szó szerint idézem az elnököt, ha igazi kereskedőket keresek, akkor velük beszéljek. A törzsvevő Jókedvű kereskedőkkel találkozni vevőöröm. Zárás előtti csendességben értünk oda. Volt idő beszélgetésre, nevetésre is. Közben egy gépkocsi állt meg kint, a vezető még ki sem kászálódott, bent már mondták: — Törzsvevő. Kállósemjé- ni. Mindig itt áll meg — mondja Papp Jánosné, a bolt és az ötszörös aranykoszorús Kodály Zoltán brigád vezetője. — Minden vevőjét ismeri? — A helybelieket mind. Huszonnégy éve vagyok kereskedő. Egy kis rossz bolt volt csak sokáig. Ott kezdtem. Akkor csináltunk har- minc-negyvenezer forint forgalmat. Annak örültünk. Most olykor félmilliót... — Mi változott? A bolt lett nagyobb? Az árak? — Is, is, de nem ez a döntő. A kereskedő, ha szereti azt, amit csinál, akkor az emberek életébe lát. Itt, Kálióban, megszületett az ipar, a beáramló pénz többszöröse lett a réginek. Ezzel változott az emberek igénye is. Plakett a pátriából A beszélgetéshez — hivatalosan záróra van már — segít Tátrai Józsefné, később a bolt „kislánya”, az első maguknak nevelt tanuló, Marika is. A brigád tavaly Amos Imre-plakettet kapott a Nagykállóért végzett társadalmi munkáért. Most arra keresnénk választ, hogy mitől jó egy kereskedőbrigád. Mitől érzi jól magát valahol a vevő? — Nézze, az, hogy mi egymás között itt jól vagyunk, hogy bízunk egymásAz áldomás elmaradt... A boldog apa bánata L. Miklós encsencsi lakosnak októberben gyermeke született. Október Í2-én, vasárnap hajnalban a zsebébe rakott 1600 forintot és elindult a nyíregyházi kórházba látogatóba. Nyírbátorba korán beért a busz, s még jócskán várakozni kellett a Nyíregyháza felé induló vonatra. A' boldog apa betért az Oázis presszóba, ahol a korai idő ellenére népes társaság gyűlt már össze. Egy asztaltársaságban ott volt Csorba István 20 éves nyírbátori lakos is, aki épp azt ünnepelte, hogy egy hónappal korábban szabadult az 1979-ben lopásért kiszabott büntetés hátrányos következményei alól. A boldog apa Csorbáék asztalához ment, elmondta, hogy gyermeke született, 200 forintot az aszitalra tett és kijelentette: ő ezzel szál be a megrendelt ital árába. L. Miklós a pénzzel együtt öngyújtóját is az asztalra tette, s néhány pillanat múlva a pénz is, a gyújtó is eltűnt. Mivel L. Miklós nem látta, ki tette zsebre pénzét és gyújtóját, vissza akarta kérni, s ebből vita támadt. A szópárbaj lökdösődéssé, majd dulakodássá fajult, s a társaság tagjai L. Miklóst kituszkolták a presszóból. A vita az utcán is folytatódott, s a társaság egyik tagja, Czene József megpofozta L. Miklóst. A pofonok — és persze az ittasság — miatt az újdonsült apa elesett, de Csorba István egyik társával felállították a sértettet, aki észre sem vette, hogy miközben segítettek neki. Csorba kiszedett a zsebéből 400 forintot és sajátjába rakta. Miután L. Miklós magára maradt, észrevette, hogy meglopták. Nyomban a rendőrséghez fordult, s szerencsére még két szemtanú is akadt, akik látták, hogy Csorba a zsebében kotorászott. A Nyírbátori Járásbíróság Csorba Istvánt lopás vétségéért 3 hónapi, fogházban letöltendő szabadságvesztésre ítélte. Csorba felmentésért fellebbezett, de a megyei bíróság helybenhagyta a járásbíróság ítéletét, így az jogerőssé vált. Volt már ilyen... Hideg telek, nagy havazások Régi feljegyzések őrzik a nagy hidegekre, havazásokra vonatkozó adatokat, amelyek századokra nyúlnak vissza, és tájékoztatnak bennünket a sok-sok évszázaddal ezelőtti hideg telek viszontagságairól. Az eddig felkutatott dokumentumok 873—874 telétől kezdődően tartalmaznak adatokat a régi telek embert és állatot egyaránt próbára tevő időszakáról. 892—893 tele egész Európában kegyetlenül hideg volt, és hosszú ideig taríott. Feljegyezték, hogy 1043— 1044 tele Magyarországon olyan hideg volt, hogy az istállókban megfagytak az állatok. Nem véletlen, hogy olyan ínséges volt az 1044-es esztendő, amilyenre még nem volt példa. 1059— 1060 tele egész Európában hosszan tartó hideggel kínozta az embereket. A hideg tél következtében nemcsak állatok pusztultak, hanem emberek fagytak meg. Papp Józsefné: ,A vevőt szeretni is kell.. (Jávor László felvétele) ban, hogy ha valamelyiknek több a dolga, vagy éppen több baja van otthon, annak a másik segít, azért jó, mert megérzi a vevő ... — Ettől jó a brigád? — Nemcsak ettől jó, hanem azért, mert így természetes, hogy ha társadalmi munkát kérnek tőlünk, akkor megyünk, ha almaszedés van, akkor biztosítjuk, hogy az almások is be tudjanak vásárolni, még ha ez egy-egy szabadnapunkba is kerül... — És ha egy jó film van, akkor ugyanúgy megyünk el együtt... Előkerül a brigádnapló, de hát szavakkal leírhatóan ott is csak a bizonyság van, hogy jó a brigád. Magyarázat arra, hogy miért jó kereskedő valaki, miért jó kereskedők ők, nincs. — Ismerni és szeretni kell az embereket. — Meg kell érezni, hogy mit fog kérni valaki, aki bejön... — Ügy kell eladni a filléres árut is, mintha ezresekért vásárolna valaki... — Mi a tanulónak azt tanítottuk meg először, hogy itt mosolyogni kell... — Nézze, egy-egy fizetéses napon akad rossz vevő is. Egy városban azt kiteszik, mi még haza is kísérjük, vagy kísértetjük... Szeretni kell a verőt Ezek a mondatok már közelebb visznek az egyszerű magyarázathoz: szeretni kell a vevőt és a szakmát. Érteni a változó világot. Magyarán: a húszas boltnak nincs semmiféle titka. És ha a vevő itt jobban érzi magát, mint másutt, ha az útonjárók megállnak a boltnál, akkor ennek a magyarázatát nem itt kell keresni. Mondom nekik, de tiltakoznak: — Túl jót nehogy írjon .. Olyanok vagyunk, mint mások ... Ez volt különben az első mondatuk, ami nem volt igaz... B. G. Sorolhatnánk az adatokat, amelyek századokon keresztül tanúsítják a hosszú hideg telek csapásait. Nemegyszer hallunk, olvasunk hideg téli éjszakákról, amikor olyan hideg van, hogy még a kutyát sem kergetik ki a házból. Amikor a hideg eléri a mínusz 30—40 fokot, nemcsak az embert teszi próbára, hanem az állatokat is. Nem véletlen, hogy a kegyetlen hideg téli napokon a vadállatok a lakott helyekre is bemerészkednek és alig, vagy egyáltalán nem törődnek az emberekkel, sőt nem egy esetben megtámadják az embereket is. Főleg a farkas ilyen. 1795. január 25-én például Szatmárnémetiben „ ... a havazás több napon át tartott. A takarmány elfogyott. A farkasok megtámadják az utazókat; s több ember útközben megfagyott.” 1663-ban Szatmár vármegyében olyan havas tél volt, hogy mind a Tisza, mind a Szamos jege annyira megerősödött, hogy azon nagy faltörő ágyúk is átjártak. 1784 januárjában oly sok* hó hullott a Szabolcs megyei Üj-város (Balmaz) határában, hogy „Andrásy Sigmond úr nyáj juhából ezer darabot ölt meg ez a rút fergeteges idő. Más uraságoktól pedig háromszáz temetődött a hó alá, mindenütt mind pásztorával együtt”. Feljegyezték, hogy 1784 január két utolsó, február két első napján olyan zorddá kerekedett a tél Nyíregyházán, amilyenre 70 éves emberek sem emlékeztek, öt embert találtak megfagyva. Az utakat olyan nagy hó lepte el, hogy három-négy nap a városból nem lehetett kimozdulni. Ugyanebben az évben február 10—11- én a hatalmas havazás és hótömegek miatt takarmányhiány keletkezett s számos marha elpusztult. Két szarvasmarhanyájat hajcsáraik- kal együtt betemetett a hó. 1795. január 22-én Szathmár mellékén „oly hideg napjaink vágynak, hogy Szibériában is számot tennének” — közli egy feljegyzés. Sorolhatnánk az adatokat, amelyek a régi hideg telekről tudósítanak bennünket. Nem érdektelen, ha csak röviden hivatkozunk a sokak előtt még emlékezetes 1928—1929., valamint az 1939—1940. évi telekre. Nyíregyházán 1940. február 18-án mínusz 27,8 fokot, 1942. január 24-én pedig mínusz 30,2 fokot mértek. O. Sz. Ki tud többet a Szovjetunióról? Tizenkilencezer diák a vetélkedőben A napokban zárult le a középfokú oktatási intézményekben a „Ki tud többet a Szovjetunióról?” című politikai vetélkedősorozat első szakasza. A rendező szervek a politikai vetélkedősorozatct az SZKP XXVI. kongresszusa, a KISZ X. kongresszusa, valamint Jurij Gagarin űrrepülésének 20. évfordulója tiszteletére hirdették meg. A vetélkedő két kategóriában zajlik. A szakközépiskolák, gimnáziumok, valamint az önálló igazgatású kollégiumok győztes csapatai közül az iskolai fordulók és a megyei elődöntő után 12—13 csapat versenyezhet a megyei döntőben. A szakmunkásképző intézetek és a szakiskolák győztes csapatai közvetlenül jutnak a megyei fordulóba. Megyénkben az egyre nagyobb érdeklődéssel követett politikai vetélkedősorozatra 29 középiskola és önálló kollégium, valamint 12 szakmunkásképző intézet nevezett. A nemes versengés első fordulójában több mint 19 ezer tanuló vett részt. Közülük az iskolai házi döntőn csaknem kilencszáz négyszemélyes csapat bizonyította, hogy nagyon jól ismerik a Szovjetunió történelmét, földrajzát, irodalmát, népeinek életét, kultúráját, a dolgos hétköznapok gazdasági eredményeit. A megyei szervező bizottság döntőn, melyet április 12-én az elődöntőt február 12-re rendeznek a megyei úttörőtűzte ki. A rendezvénynek a házban, ill. a szakmunkáskép- 107-es Mező Imre Ipari Szak- ző intézetek csapatainak a 107- munkásképző Intézet ad ott- esben. Mindkét kategóriából hont. Itt a versenyzőknek két-két csapat jut tovább, és mintegy 150 kérdéses tesztláp az országos döntőn képvise- kitöltésével kell bizonyítani, lik megyénket, hogy helyük van a megyei (si) A nyíregyházi háziipari szövetkezetben kilencvenötezer gyermek- és felnőttpulóvert készítenek hazai boltoknak. Képünkön: Bákony Éva félautomata gépen gyermekpulóvert köt. (Jávor László felv.) Vemhességvizsgáló műszer Műszerekkel, ultrahangos vemhességvizsgálóval és sza- lonnavastagság-mérővel — látta el szakembereit a ka- hyb (kaposvári hibrid) sertéshús-termelési rendszer. A vemhességvizsgáló műszer a terhesség harmadik napjától százszázalékos biztonsággal kimutatja, hogy valóban megtermékenyült-e az állat, amennyiben nem, feleslegesen nem etetik tovább drága takarmánnyal. Még szelekcióra is sor kerülhet, ha a későbbi vizsgálat továbbtenyésztésre való alkalmatlanságot állapít meg. E módszert a ka-hyb által a kistermelőkhöz kihelyezett vemhes kocáknál szintén alkalmazzák. A másik műszer a szalonnavastagság-mérő a vágóértéket jelzi, mivel nem mindegy, hogy a feldolgozó ipar, köztük a Kaposvári Húskombinát, az általa kért szalonnavastagságú sertést kapja-e. Ezenkívül az állatorvosok segítői — a felcserek — részére higiéniai műszereket is beszereztek, amelyekkel a sertésépületek belső mikroklimatikus viszonyainak, rendellenességeinek pontos vizsgálatát végzik.
