Kelet-Magyarország, 1981. január (41. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-27 / 22. szám

MADRID A z olvasó sokat hall a madridi találkozóról. Most, az első félidő el­múltával növekszik a remény, hogy a második félidőt az előretekintő javaslatok töltik ki. Eddig nyolcvannégy javas­lat futott be, ezek — és ta­lán újabb, és a kiegészítések — fölött nyílik most néhány hetes vita. És itt, a javasla­tokkal kapcsolatban emlé­keztessünk a Madridban sze­replő fő témakörökre, ame­lyekhez a helsinki záróok­mányban foglaltak szolgáltat­ják a kiindulópontot. Az el­ső nagy fejezet („Kosár” — ahogyan az újságírói nép­nyelv elnevezte) az államok együttélésének alapelveit tar­talmazza — egyebek kö­zött az egymás belügyeibe való be nem avatkozást, a határok sérthetetlenségét. Gazdasági kérdésekkel foglal­kozik részletesen a második fejezet, a lehetőségekkel, a szükséges tennivalókkal. (Eh­hez kapcsolódik az a magyar kívánság, hogy a közös piaci partnerek szüntessék meg a még fönálló hátrányos meg­különböztetéseket e terüle­ten.) Végül a harmadik ko­sárban megint csak bő a vá­laszték: a kulturális értékek cseréjétől, egymás jobb megis­merésétől, az emberi jogok és a kapcsolatok fejlesztésén át az oktatási tapasztalatok cse­réjéig, sok minden található itt. De térjünk most vissza az első fejezethez, az államok együttélésének egyik fontos vonatkozásához, amely a hel­sinki záróokmányban a biza­lom erősítését szolgáló kato­nai intézkedések formájában szerepel. Itt szögezték le még 1975-ben az aláírók, hogy a politikai enyhülést (amely­nek jele és foglalatja maga a helsinki záróokmány), minél előbb katonai enyhüléssel kell kiegészíteni. Ez azóta sem haladt előre, sőt napja­inkban ehnek az ellenkezőjét tapasztaljuk. Ezért a szocia­lista országok közös fő javas­lata így hangzik: döntsenek Madridban olyan külön, ké­sőbbi, az európai leszerelést és katonai enyhülést szolgáló konferencia összehívásáról, amely kizárólag ennek a té­mának szenteli munkáját. E gyelőre azonban még Madridnál tartunk. Minden bizonnyal ne­héz viták kezdődnek a leg­főbb javaslat felett, de az európai népek közös érdeke a békés együttműködés fenn­tartására reményt ad ar­ra, hogy a harmincöt kül­döttség munkája eredményes lesz. X. I. Hétfőn kezdődött Budapesten Abdel Ghani Abdul Kader, a Jemeni Szocialista Párt Politikai Bizottságának tagja, a központi bizottság titkára vezetésével hétfőn hivatalos, baráti látogatásra hazánkba érkezett a Jemeni Népi De­mokratikus Köztársaság párt- és állami küldöttsége. A delegáció fogadására a Ferihegyi repülőtéren megje­lent Veress Péter, az MSZMP KB tagja, külkeres­kedelmi miniszter, Nagy Gá­bor, a Központi Bizottság külügyi osztályának helyet­tes vezetője és Garai Róbert külügyminiszter-helyettes. Ott volt Salem Fares, a JNDK berlini nagykövetségé­nek hazánkban is akkreditált ideiglenes ügyvivője, aki Bu­dapesten csatlakozott a kül­döttséghez. Délután a Külkereskedelmi Minisztériumban megkezdőd­tek a magyar—jemeni gazda­sági tárgyalások. A magyar tárgyaló delegációt Veress Péter, a jemeni tárgyaló de­legációt Abdel Ghani Abdul Kader vezeti. A felek áttekintették a két ország gazdasági kapcsolatai­nak alakulását és azt kölcsö­nösen kedvezőnek ítélték meg. Az eszmecsere során megvizsgálták a továbbfej­lesztés lehetőségeit, az ehhez szükséges feltételek megte­remtésének módozatait. Fejti György vezetésével KISZ-küldöttség Moszkvában Ivan Kapitonov, az SZKP Központi Bizottságának titká­ra hétfőn Moszkvában fogad­ta a Magyar Kommunista If­júsági Szövetség küldöttségét, amely Fejti Györgynek, a KISZ KB első titkárának ve­zetésével a Komszomol Köz­ponti Bizottságának meghí­vására tartózkodik a szovjet fővárosban. A találkozón je­len volt Borisz Pasztuhov, a Komszomol KB első titkára, valamint dr. Szűrös Mátyás, moszkvai'magyar nagykövet. A találkozót megelőzően a magyar küldöttség a Komszo­mol Központi Bizottságánál tett látogatást. Fejti György és Borisz Pasztuhov áttekin­tette a két ifjúsági szervezet együttműködésének eredmé­nyeit, a soron következő fel­adatokat. Fejti György tá­jékoztatta a Komszomol KB első titkárát arról, hogyan ké­szülnek a magyar fiatalok a KISZ májusi, X. kongresszu­sára. Borisz Pasztuhov arról beszélt, hogyan vesznek részt a komszomolisták az SZKP XXVI. kongresszusának elő­készítésében. A magyar KISZ-küldöttség délután ifjúsági nagygyűlésen vett részt a moszkvai Vlagyi­mir Iljics villamosipari gép­gyárban. A magyar vendége­ket a gyár Komszomol-bizott- ságának titkára köszöntötte. Az elnökségben a magyar kül­döttség mellett helyet foglalt Borisz Pasztuhov, a Komszo­mol KB első titkára is. Fejti György, a KISZ KB első tit­kára beszédében a két ifjúsá­gi szövetség kapcsolatáról szólt. Hangsúlyozta, hogy az együttműködés kiemelkedő eseménye lesz a harmadik magyar—szovjet ifjúsági ba­rátságfesztivál, amelyet ez év nyarán Budapesten rendez­nek meg. A KISZ küldöttségének tag­jai koszorút helyeztek el Vla­gyimir Iljics Lenin szobrán, amelyet a nevét viselő gyár előtt emeltek. Megtekintették a nagy forradalmi múltú gyár emlékmúzeumát is. Mosószerekből a tervezett­nél többet szándékoznak elő­állítani Nyírbátorban. Míg a mosószergyártás fel­futtatásával számolnak, ad­dig olajból a tavalyinál ke­vesebbet állítanak elő. En­nek oka, hogy a martfűi ha­talmas beruházás idén már teljes erővel „belép” a ter­melésbe. Az összes termelés 1981-ben 1 százalékkal ha­ladja meg a tavalyit. Beruházásra nincs kilátás, így a szintentartás a cél. Ezt szolgálják az állás­idők csökkentésére, a géphi­bák gyors javítására hozott intézkedések. Mivel javult az olaj világpiaci ára, az adott körülmények között is a leg­főbb törekvés: a dollárbevé­tel növelése. A nyersanyagháttér bizto­sítása 1980-ban kiválóan si­került, most a következő idény hasonló előkészítésén dolgoznak. Több mint kétezer, ponto­san 2050 kilométer jelenleg annak a közúthálózatnak a hossza, amely Szabolcs-Szat- már megyében a KPM Köz­úti Igazgatóság kezelésében van. Az állami utak fejlesz­tésére, üzemeltetésére és fenntartására — a népgazda­sági és ágazati elvárásoknak eleget téve — ebben az év­ben a 344 millió forint költ­ségvetési támogatással és a 18 millió forint saját bevétel­lel együtt 362 millió forint jut. Vállalatok által végzett munkákra ebből 213, a házi­lagos, saját kivitelezések költségeire pedig 123 millió forintot terveztek. A vállalati kivitelezésben a legtöbbet — 100 millió fo­rintot — az utak burkolatá­nak megerősítésére, az utak és hidak javítására fordíta­nak, míg 96 millió forint jut az útkorszerűsítésre. Ez utób­biban szerepel a 4-es számú fő közlekedési út nyíregyházi átkelési szakaszának építése, illetve folytatása, valamint a 491-es fő közlekedési úton, a Szamos-hídhoz kapcsolódó új útszakasz folyamatos építése. Hétmillió forintot költenek a közúti telepek fejlesztésére. Az idén mintegy harminc kilométer hosszan terveztek burkolatmegerősítést a me­gyében. Többek között új burkolatot kap a 41-es út a nyíregyházi Kossuth tértől a tejporgyár utánig terjedő szakaszra. Ugyancsak új bur­kolattal látják el a 38-as fő közlekedési út Rakamazon átkelő szakaszát, valamint a 49-est Gyűrtelek és Ököritó- fülpös között mintegy hat ki­lométeren. A jelentősebb munkák sorába tartozik még Kisvárdán a fürdő előtti, a 4-es fő közlekedési úthoz csatlakozó út felújítása. Üj jelzőlámpás csomópont kiala­kítását tervezték Nyíregyhá­zán a körút és a Vasvári Pál utca találkozásánál. A Marx téren, a Jósaváros felől jövő forgalom áteresztő képessé­gének fokozására, a jobb ol­dalra kanyarodó járművek részére új felállósávot építe­nek. Tizenegymillió forintot tartalékolnak a téli felfagyás okozta károk helyreállításá­ra. A házilagos munkák elvég­zésére tervezett 123 millió forintot az idén elsősorban állagmegóvási céllal használ­ják fel: például az útburko­laton végzett javítás értéke több, mint 56 millió forint. Felületi bevonást például több mint 1 millió 200 ezer négyzetméteren alkalmaznak. Hengerléssel, kátyúzással to­vábbi 155 ezer, illetve 12 ezer négyzetméter útfelületet ja­vítanak meg. A profiljavító hengerléshez hatezer tonna anyagot használnak fel, s 44 ezer négyzetméter útszélesí­tést végeznek. Az idei feladatokat a köz­úti igazgatóság 650 dolgozója mintegy 100 millió forint ér­tékű gépparkkal látja el. 1981-ben tervezik Új kárpitosüzem a Szatmár Bútorgyárban A teljes gyártási folyamat átszervezésére, a raktárak rendszerének felülvizsgála­tára kerül sor 1981-ben a Szatmár Bútorgyárban. Ja­vítják a csomagolástechnikát. Az elsősorban a minőségi munka javítását célzó intéz­kedések örvendetes oka, hogy a régi, elavult, a városköz­pontot is csúfító kárpitosüze­met végre sikerült az ipari negyedbe, a gyár területére telepíteni. Az intézkedés nem csupán a termelés korszerű­sítését, jobbítását szolgálja, de javítja a munkafeltétele­ket, valamint a szociális el­látottságot is. A beruházás — a gyár ve­zetői szerint — hosszú távon gondolkozva lehetővé teszi az igényesebb munkát, melyben a mennyiségi szempontokat egyre inkább a minőségi mu­tatókkal lehet majd felvál­tani. A mátészalkai gyárban egyébként a teljesítmények­kel összhangban 4,5 százalék­kal növelik 1981-ben a bér­tömeget, ami átlagosan 6,5 százalék bérszintemelkedést jelent. S. Z. Több mosószer Nyírbátorból A BlO-készítmények új töltését tervezik a nyírbátori növényolajgyárban. Az eddi­gi 400 grammos töltősúly he­lyett 450 grammot adagolnak majd a dobozokba. Ehhez még csak új dobozok sem kellenek, csupán a régieket kell a korábbiaknál jobban kitölteni. AZ MSZMP SZAB0LCS-SZATMÄR MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA XXXVIII. évfolyam, 22. szám ARA: 1,40 FORINT 1981. január 27., kedd Magyar—dél-jemeni gazdasági tárgyalások Blokkos technológiával 72 lakást építenek Nyírbátorban a SZAÉV dolgozói. (E. E. felv.) 362 millió közutakra Épül a 4-es főút (speidl) Magyarország ' J ': ■ ‘ V* ■/ v:': '

Next

/
Oldalképek
Tartalom