Kelet-Magyarország, 1981. január (41. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-25 / 21. szám
1981. január 25. o Füstcsövet gyárt az ipari szövetkezet. M int egy hatalmas ölelő kar fogja körbe Mándokot a folyó. A „Tisza- könyék” legnagyobb községe, ahol több mint ötezer ember él. Ősrégi település, sok vihart, tűzvészt, pusztítást, járványokat megért. Az 1600-1700-as években városi rangja is volt. Története évszázadokra összefonódott a Forgách grófok nevével, akiknek hatalmas birtokán több száz cseléd — köztük szlovák telepes is — dolgozott. A község szomorú jellegzetessége volt a múltban a legszegényebb hat utcából álló Üj- telep, amit a népnyelv „Kanadának” hívott, s ahol az őslakók földkunyhó- szerű hajlékokban húzódtak meg. Hangulatos dűlő- és utcanevek őrzik a múlt emlékeit. A Tetenke a község legmagasabb pontja, szőlőhegy; a susogó fenyvesekről kaphatta nevét a Súgó; a papok földje volt a Paptag, s még ilyen mezőneveket olvashatunk a régi iratokon: Felső-mező, Csüllög-hegy, Kistag. A gidres-gödrös- kanyargós Rákóczi utcát a helyiek „Bukóc”-nak hívták, míg az esőzésektől legjobban szenvedő, mély fekvésű Kossuth utcát „Apagynak” nevezték. Mándok a tiszai járás székhelye volt a felszabadulás előtti és utáni években. Neves egyházművészeti, népi építészeti emléke a „Cerkó” néven ismert Árpád-korabeli fatemplom, amely néhány éve a szentendrei szabadtéri múzeumba költözött. A község kiemelkedő személyisége — emlékét szülőházán tábla örökíti meg — Molnár István, a spanyol és a nemzetközi munkásmozgalom hőse. A városias főtéren — az egykori, úgynevezett Rossz-malom helyén iskola — a malomtó helyén — rendezett park áll, Petőfi szobrával, melyet a megyeszékhelytől kapott a község. (Ez a szobor állt sokáig a nyíregyházi Petőfi téren, alkotója: Berki Nándor.) Jól gazdálkodó tsz-e hosszú évek óta sok helybelinek ad munkát és jó megélhetést. Csak az utóbbi öt évben burgonyatároló — a burgonya az egyik fő növény —, szárítóüzem, szeszfőzde, sütőüzem, vágóhíd, gázcseretelep, új ABC-áruház, cukrászda, nyolctantermes iskola, több bekötő út, szennyvízelvezető csatorna épült. A község az „almaút” egyik gócpontja, ahonnan jonatánszállítmányok indulnak külföldre. A helyi ipari szövetkezet is fejlődik; új gyártmányokkal jelentkeznek a piacon. A község ad helyet az egyik megyei egészségügyi gyermekotthonnak, ahol szellemi gs testi fogyatékos gyermekeket gondoznak. Mozgalmas, lüktető nagyközség, lakói híresek munkabírásukról, takarékosságukról és a közért való munkálkodásról. Szöveg: Páll Géza Fotók: Jávor László Szép környezetben a tanácsháza. Jó az ellátás az üzletekben. Hamarosan üzembe helyezik a sütőüzemet. A Napsugár étteremben készül az ebéd. önfeledt játék. Készül a mérleg az Üj Élet Termelőszövetkezetben. KIU VASÁRNAPI MELLÉKLET Mándoki album it
