Kelet-Magyarország, 1981. január (41. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-24 / 20. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1981. január 24. ©©©©©© SONATA FOR VIOLIN AND PIANO NO I SONATA FOR VIOLIN AND PIANO N02 Gidon Kremer Yuri Smirnov BARTÖK-ÉVFORDULÓ. Száz éve született Bartók Béla. A centenáriumra számos könyv, lemez, visszaemlékezés jelenik meg. A komoly zene kedvelőinek ajánljuk Bartók hegedű-, zongoraszonátáit. A Hungaroton-lemezen a világhírű Gidon Kremer és Jurij Szmirnov tolmácsolja az 1. és 2. szonátát. Szerelők a pódiumon Bemutatjuk az ÉRDÉRT irodalmi színpadát Egy mondatban... Tyúkodon, a Nyíregyházi Konzervgyár gyáregységében tartották szerdán a mátészalkai üzemek művelődési bizottságainak módszertani bemutatóval egybekötött tapasztalatcseréjét ... * Közművelődési szakfelügyelők értékelték csütörtökön az elmúlt év munkáját és határozták meg az idei feladatokat a megyei tanácson tartott értekezleten... * A Petőfi rádió Kóruspódium adásában mutatta be színvonalas műsorát a Nyíregyházi 4. számú Általános Iskola kórusa Szabó Dezső vezényletével... Nagy népszerűségnek örvend az ÉRDÉRT mátészalkai telepének irodalmi színpada. Évente részt vesznek az ERDÉRT-telepek kulturális seregszemléjén Zánkán. ösz- szesítésben az ország telepei között — több mint harminc van — másodikok lettek. Művészeti vezetőjük Réti János, a színpad tagjai: Szabad Ágnes és Zsigó Irén be- mérők, Iznéczi Erzsébet, és Szűcs Ilona irodai dolgozók, Deák György, Jakab Sándor, Pócsi Gusztáv és Pócsi László, ők valamennyien a műhelyben szerelők. Törekvéseiket a vállalat vezetői is jónak találják, minden segítséget megkapnak a produkció javításához, csiszolásához. Most sincs kiesett idő: készülnek a következő fellépésekre. Már formálódik a zán- kai színpadi műsor és ezzel egy időben gyakorolják a Múzeumlátogatás „Még egy pillantás a tükörbe... A kalap is jól áll!” Hogy valóban lenyűgöző-e a „hölgy” megjelenése, erről meggyőződhetnek a szabolcsi Mudrány-kúriába látogatók. A díszes viseletek mellett a bútorokban is gyönyörködhetnek. A megye többi múzeuma is várja .az érdeklődőket. A nyíregyházi Jósa András Múzeum, a kisvárdai Vármúzeum és a vajai Vay Ádám Múzeum 10-től 18 óráig, a vásárosnaményi Beregi Múzeum, Tiszavasváriban a Vasvári Pál Múzeum 10-től 14 óráig, a mátészalkai Szatmári Múzeum pedig 10-től 16 óráig tart nyitva. A Sóstói Múzeumfalu március 31-ig nem látogatható a szokásos téli karbantartások miatt. mozgást, a szép kiejtést és egyéb stúdiómunkát. A sikeres szereplés érdekében tervezik, hogy ellátogatnak a debreceni Csokonai Színház próbáira is. Ezek a fiatalok munkájukkal nem kötődnek az irodalomhoz. Csak szeretik a verseket és szívesen szavalnak a vállalati rendezvényeken munkatársaiknak, vagy mutatnak be egy-egy vidám jelenetet. De nemcsak kollégáiknak akarnak vidám pillanatokat, derűs perceket szerezni, hanem az öregotthonok és kollégiumok lakóinak is. Legközelebb ezeken a helyeken lépnek fel. A város több üzemében is híre van az irodalmi színpadnak, a színjátszást kedvelő fiatalok közül már jelentkeznek. Hamarosan ők is bekapcsolódnak a munkába. Rékóczi-kori Nem lankad az érdeklődés a vajai Vay Ádám Múzeum kiadványai iránt. A „Fólia Rákócziana” folyamatosan megjelenő kötetei az avatott történészeknek is tartogatnak meglepetéseket. A közelmúltban jelent meg a sorozat harmadik és negyedik kötete. Az egyik Kajali Pál kuruc szenátor országos főhadbíró válogatott iratait Téli este Csóródén A közönség a kis falvakban is igényli a személyes találkozást a különféle, színpadhoz kötött művészi produkciókkal. Példázza ezt az is, hogy a vásárosnaményi városi-járási művelődési központ művészeti csoportjai mindig nagy sikerrel szerepelnek a járási bemutatókon. Vidám falusi esték — ez a rendezvénysorozat címe, amellyel a fellépő szólisták és együttesek a beregi népművészet hagyományait is ápolják. Legközelebb január 26-án Csarodán lép a közönség elé a Liszt Ferenc vegyes kar, a Kraszna tánc- együttes, Simon József né, a népművészet mestere, Nagy- né Folytovics Erzsébet, a Pusztadobosi pávakör, a forgácslapgyár tánccsoportja, a Tarpai dalkör és citerazene- kar, valamint a csarodai kisdobos tánccsoport és az ÁFÉSZ népi zenekara. kiadványok tartalmazza, melynek egy részét most nyomtatták ki először. A legutóbbi kötetben Lónyay Ferenc fegyveresíté- si és ruházati főbiztos válogatott iratai között pedig harmincöt olyan levelet talál az olvasó, amely szintén most jelent meg első ízben. A tervek szerint évente két- három kiadvánnyal bővül a múzeumi sorozat. Pál Gyula kiállítása a Műcsarnokban Kevés képzőművésznek adatik meg a lehetőség arra, hogy hazánk egyik legrangosabb kiállítótermében, a Műcsarnokban ismerkedhet meg alkotásaival a közönség. Pénteken délután a Nyíregyházán élő Pál Gyula műveiből nyílt meg a Műcsarnok legújabb kiállítása. Egyik legegyénibb hangú szabolcsi képzőművészünk tárlatára felhívjuk a fővárosba látogatók figyelmét. A kiállítás február 15-ig tart nyitva. Képünkön Pál Gyula grafikája. Nálunk nem lehetne? Szölöleves, ánizsos fánk „Mikor Rosenberg Vilmos, egyike a leghatalmasabb cseh nemeseknek, 1378-ban egybekelt Annamária badeni hercegnővel, a mennyegzői lakoma január 26-tól február 1-ig tartott. Ezen hét nap alatt a következő nagy meny- nyiségű és különböző nemű állatokat fogyasztottak el: 40 szarvas, 50 dámvad, 50 hordó besózott vad, 20 vaddisznó, 2130 nyúl, 250 fácán, 2050 fogoly, 20 688 húsos rigó, fenyőrigó és vadgalamb, 150 hízott ökör, 20 egyéves borjú, 150 kövér disznó, 1526 szál kolbász, 450 üsző, 395 bárány, 504 malac, 37 709 ponty, csuka és pisztráng ...” — s így tovább, a végtelenségig. A vendégek magyar, ti- roli, osztrák és rajnai borból 1100 akót, sörből pedig 903 hordót ittak meg, s lovaik 3703 boglya szénát fogyasztottak. Régmúlt receptek E lenyűgöző lajstromot nemrégiben Dravecky Balázs, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Múzeum tudományos főmunkatársa ismertette egykorú források alapján egy olyan összejövetelen, ahol az étrend ennél jóval szerényebb volt, ám az ízek ugyancsak az elmúlt századokat idézték. Decemberben ugyanis „Pest-budai Inyeskör” néven asztaltársaság alakult a Kis Rablóhoz címzett vendéglőben, s a gasztronómia itt egybegyűlt barátai a jó evésnél és ivás- nál — bár ez sem megvetendő szándék — többre vállalkoztak: a hazai szakácsművészet elfeledett értékeinek, különleges receptjeinek élet- rekeltésére, s a táplálkozás történetét értékes adalékokkal gyarapító adatok, korabeli epizódok, forrásmunkák összegyűjtésére. Különleges fűszerek Már az „alakuló ülésen” felszolgált ételsorok is olyan fogásokból álltak, amelyek elkészítését régi receptkönyvek megsárgult lapjairól lestek el a szakácsok, illetve ma is jól ismert ételek különleges fűszerezésű, ízesítésű változataiból. A további összejöveteleken arra is lehetőséget kapnak majd az inyeskör tagjai, hogy ha valahol érdekes, különleges gasztronómiai élményt ígérő receptre bukkannak, azt közkinccsé tegyék: megfőzését maguk irányíthatják a konyhában, s az elkészítés módját a többiekkel is megismertethetik. Emellett táplálkozástörténeti gyűjtőmunkájuk eredményeiről is beszámolnak egymásnak. A régi vendéglátás iránti nosztalgia szülte kezdeményezés nemcsak azoknak hasznos, akik régi szakács- könyvek, az étkezés múltjával kapcsolatos korabeli újságcikkek gyűjtését választották hobbijuknak. A Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Múzeum is örömmel üdvözöl minden ilyen vállalkozást, hiszen a búvárkodás olyan adatokat, még nem ismert forrásműveket is felszínre hozhat, amelyeket e téma tudományos kutatói felhasználhatnak az életmódunk történetének e területéről alkotott kép még hitelesebb megrajzolásához. Tarhonya sok módon A segítség kölcsönös: a szakmájukat szerető, s új ízekkel kísérletező vendéglősök mind gyakrabban keresik fel a múzeum könyvtárát, ahol a leggazdagabb hazai szakácsköny vgyű j temény t őrzik. S e művek szinte kimeríthetetlen bőséggel kínálják az ötleteket az érdeklődőknek. A könyvtár becses darabja például Nánási István 1771-ben kelt, kézzel írt receptgyűjteménye, amely a szőlőlevestől az ánizsos fánkig számos — a mai ízlésnek már különleges — étel leírását tartalmazza. Ugyancsak értékes emlék „Cziffray István uram Magyar Nemzeti Szakácskönyve”, amely először 1806-ban látott napvilágot, s érzékletes képet nyújt a múlt század elejének konyhaművészetéről. De itt őrzik az 1930-ban, Szegeden tartott „Tarhonyakongresz- szus” alapján készült receptkönyvet is. Ezen az összejövetelen — melyen Móra Ferenc is részt vett — az alföldi főzőasszonyok, pásztorok ismertették a néptáplálkozás egyik legfontosabb alapanyagának, a tarhonyának változatos, vidékenként eltérő elkészítési módjait. Az évszázados ínyencfalatok újjászületése üzleti fogásnak sem utolsó: az inyeskör tagjainak felszolgált étkek a vendéglő napi kínálatában is szerepelnek, jó példával szolgálva megyénk vendéglátásának is arra, hogy miként lehet a manapság meglehetősen uniformizált — s bizony nem is olcsó — éttermekben csalogató ötletekkel, különleges ízekkel megtartani a közönséget, (est) Rutós „szex“ Négytagú szexcsoport folytatta üzelmeit tavaly ősszel Nyíregyházán, s néhány napja hozott (még nem jogerős) ítéletet ügyükben a járásbíróság. Nem tudom, milyen érzései voltak a tárgyalás közben a bírónőnek, aki a négy fiatal férfi viselt dolgait tárgyalta. Gondolom, sokszor kellett eltöprengeni, hányadán is állunk. Igaz, nem mondható tipikusnak ez az alkalmi társulat, amely egy nyolcéves Zsigulit sorozatban használt kéjlaknak, bár a kifejezés nem pontos, hiszen a megerőszakolt nők számára nem éppen kellemes emlékeket jelentett. A pénteki szűkszavú bírósági tudósítás mellett átnézve a részletesebb ítéletet, az újra csak a környezet nyújtotta lehetőségekre (egyben a környezetből táplálkozó gondokra) hívja fel a figyelmet. A 18—20 éves fiúk rendezetlen családi körből kerültek ki, volt aki apa nélkül élte serdülőkorát, volt aki feltűnés nélkül maradhatott ki egész napokra, s éjszakákra. Más csak úgy csapódott, mert imponált, hogy „vezérük” egy pofonjára csak úgy feküsznek le a nők a közeli kiserdőben. De bizonyos erkölcsi kontrollok erősítésére is felhívják a figyelmet a bírósági ítélet egyes pontjai. Nem biztos, ha egy utcán leszólított fiatal hölgynek azt ígéri négy ismeretlen férfi, hogy elviszi Debrecenbe szórakozni és haza is hozza, az veszélytelen száz kilométert, esetleg könnyű flörtöt jelent. Ide is, oda is súlyok kerültek Juszticia mérlegébe; az elsőrendű vádlottnak hat évig lesz módja gondolkodni, mi a rendje-módja a nemi vágyak kielégítésének; pofonokkal, késsel, netán emberi közeledéssel, az érzelmek felébresztésével lenne értékesebb, gazdagabb az öröm. Tanulságuk persze a csúnya ügybe keveredett lányok-fia- talasszonyok többségének is van. Az éjszakai szórakozásból egyedül (?) hazasétáló nő könnyű préda lehet, s a korábbi néhány perces vagy felületes ismeretségek sem jelentenek garanciát az éjszakai utakon. Jó, hogy a megyében viszonylag ritkák az ilyen brutális ügyek. Beszélni azonban mégis kell róluk, hogy a „bátor fiúk” tudják, néhány kétes értékű percért több. igen kemény esztendő az ár. S nem árt, ha a lányok is tisztában vannak vele, nem minden autót használnak csupán közlekedésre ... (ms) Á VÁGÉP-sxerviz vállalja Rokkantaknak - soron kívül Az ENSZ az 1981-es évet a rokkantak és mozgássérültek évének nyilvánította. A VA- GÉP nyíregyházi autószerviz üzemének szocialista brigádjaihoz is eljutott a felhívás. Rájöttek, hogy munkatársaik sokat segíthetnének a rokkantokon. A Trabant Hycomatot orvosi bizottság véleménye alapján minden sérültnek testi fogyatékosságához kell alakítani. Sokak csak kézzel tudják kezelni a gáz- és fékberendezéseket. Ezeket a szerkezeteket megfelelő biztonsággal kell átalakítani. Eddig ennek a tevékenységnek nem volt gazdája. Sok időt kellett tölteni a betegnek, vagy hozzátartozójának, hogy az ilyen átalakítási munkákat valahol elvégeztessék. A szerviz Bánki Donát Szocialista Brigádja vállalta, hogy a hozzájuk forduló ügyfeleknek, soron kívül, rövid határidő alatt végzik el ezt a munkát. Szó van arról is, hogy fizetési kedvezményt adnak és a KPM-nek bemuA Bánki Donát Szocialista Brigád egyik tagja kézi gázadagolót szerel egy Trabant gépkocsiba. tátják a gépkocsit, mielőtt az ügyfélnek átadják. Felhívással élnek a megye üzemeiben dolgozó szocialista brigádokhoz, hogy csatlakozzanak hasonló felajánlásokkal és segítsék a maguk módján azt a közel 2500 rokkantat és mozgássérültet, aki megyénkben erre rászorul. Elek Emil Koldult és lopott Turmezei Gyula 21 éves magyi lakos már az elmúlt évben is állt a bíróság előtt közveszélyes munkakerülés vétsége miatt, amiért 4 hónapi szabadságvesztésre ítélték. Feltételes kedvezménnyel szabadult a múlt év augusztus 15-én de munkát ezután sem vállalt, és állandó lakhellyel sem rendelkezett. Különböző helyeken csavargott, megélhetését koldulásból és kisebb lopásokból fedezte. A bíróság mint különös visszaesőt 7 hónapi szabadságveszCsavargók a tésre ítélte és elrendelte korábbi büntetésének a végrehajtását is melyet börtönben kell letöltenie és feltételes szabadságra sem bocsáj tható. Mellékbüntetésként a közügyektől 2 évre eltiltották. Hegedűs Ferenc balsai lakos is ismerősként állt a bíróság előtt közveszélyes munkakerülés vétsége miatt. Korábban lopás miatt ítélték el 10 hónapi szabadságvesztésre, melynek végrehajtását felfüggesztették. A bíróság bíróság előtt megállapította, hogy Hegedűs munkaképes, ennek ellenére 1979 június elejétől állandó munkát nem vállalt, alkalmi munkát is ritkán végzett, csavargó életmódot folytatott, idejének nagy részét kocsmákban töltötte. A bíróság 4 hónapi szabadságvesztésre ítélte és elrendelte korábbi büntetésének végrehajtását is amit fogházban köteles letölteni. Mindkét ítélet jogerős. m. f.
