Kelet-Magyarország, 1981. január (41. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-20 / 16. szám
XXXVIII. évfolyam, 16. szám ÁRA: 1,40 FORINT 1981. január 20., kedd AZ MSZMP SZABOLCS-SZATMÄR MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Lehetőség a határban T úl a Tiszán, a beregi határban hó lepte kukoricatáblában kéklett az NDK-gyártmá- nyú kombájn és látszott a vontatott pótkocsi keréknyoma is. Űtitársam némi rosszallással jegyezte meg: „Hát még mindig van lábon álló kukorica?” Igen, van. Szerte a megyében látni, itt is, ott is fél-, vagy negyedhektáros területeket, amelyeket varjak, fácánok és az ég más madarai előszeretettel látogatnak. Nem szemet gyönyörködtető látványok ezek, de indokolatlan a felháborodás, a rosszallás, a fejcsó- válás. A januári munkában — amit a határban tapasztalni — nem az emberi restség, inkább a kegyetlenül rossz őszi időjárás kísért. Ahol a kukorica még lábon áll, ott eddig víz volt, sár és ingovány, nem volt alkalom a betakarításra. Az alkalom most jött el, a hóval, a jéggel. És hogy élnek ezzel az alkalommal, az mindenképpen dicséretes. Elismerésre méltó, hogy vannak kombáj- nosok, vontatóvezetők, akik kimennek a téli határba, de az is jó, hogy van, aki kiküldi őket. Egyébként a hideg, a fagy nem lassította, hanem élénkítette a földeken a munkát. Mindenütt tapasztalni, hogy a szerves anyagok kihordása, terítése teljes kapacitással történik. Ugyanígy megye- szerte szórják a nitrogént az őszi kalászosokra, mert most .nem süllyed el sem a gép, sem az ember. Jó alkalom a hűvös, száraz idő a gyümölcsfák ápolására, a metszésre is. Ebben a munkában most serénynek kell lenni, mert — főként az őszi sok dolog miatt — van némi lemaradás. Ahol dolgoznak, ez a késés kitavaszodásig behozható és mire permetezni kell, rendben lesznek a fák, a kertek. ■ mezőgazdasági termelésben mindig nagy szerepük volt a pillanatoknak, a~munká- ra alkalmas óráknak, napoknak. Akik elhalasztották a kedvező lehetőségeket, azok hátrányba kerültek, ráfizettek. Ügy tűnik — és ez megnyugtató — most egyetlen alkalom sem marad kihasználatlanul. Természetesen nem valami kellemes ilyenkor a határban lenni, havon és jégen dolgozni, de megéri a fáradságot. Erre utal a népi bölcselet is: „Amit ma megtehetsz, ne halaszd holnapra!” Ma nyugodtan dolgozhatunk. Nem biztos, hogy holnap, vagy holnapután erre a mainál jobb lesz a lehetőség. S. E. Megnyílt Helsinkiben az ifjúsági leszerelési világfórum Leonyid Brezsnyev üdvözlete Hétfőn délelőtt tíz órakor Finlandia-házban Esa Har- mala, a Finn Ifjúsági Szervezetek Nemzeti Bizottságának elnöke megnyitotta az ifjúsági leszerelési világfórum tanácskozását. A fórumon, amelyen a szocialista ifjúsági szervezetek, valamint a tőkés és fejlődő országok legkülönbözőbb ideológiát és világnézetet valló ifjúsági szervezeteinek küldöttei vesznek részt, minden bizonnyal élénk viták bontakoznak ki. Ernesto Otto- ne Fernández, a DÍVSZ elnöke a múlt csütörtökön Budapesten tartott sajtótájékoztatón egyebek között kijelentette: „A tanácskozás egyik fő célja: tudatosítani a felismerést, hogy összefüggés van az általános és teljes leszerelés, valamint a társadalmi és gazdasági haladásért vívott küzdelem között az egész világon”. Hétfőn plenáris üléssel kezdődött meg a fórum, majd a részvevők négy napon át négy témakörrel foglalkoznak, amelyekről neves politikusok, közéleti személyiségek tartanak vitaindító előadást. A munkabizottságokban a részvevők kifejtik álláspontjukat a világpolitikai helyzetről, az enyhülés katonai és politikai vonatkozásairól; áttekintik a fegyverkezési verseny társadalmi-gazdasági következményeit, a társadalmi fejlődés és az új világgazdasági rend kialakításának időszerű kérdéseit; megvitatják az általános és teljes leszerelés témakörét, ezen belül a nukleáris leszerelést célzó folyamatokat és módszereket; s végül egyeztetik véleményüket a világ fiataljainak a béke, az enyhülés és a leszerelés, a nemzeti függetlenség (Folytatás a 4. oldalon) A HAFE nyíregyházi gyárában készül a minszki traktorgyár festőberendezése. Rényai László, Asztalos István és Tamás János a léghűtőzóna szerelését végzi. Gyárak a Tünde utcán Nyíregyháza déli ipari övezetében, végig a Tünde utcán számos gyár, üzem található. Termelnek itt kemény valutáért exportra, a hazai kereskedelemnek, tartozékokat, előregyártott elemeket a lakásépítésekhez. Itt a Tünde utcán járt munkatársunk Jávor László, hogy megörökítsen néhány mozzanatot. A VAGÉP telepén szerelik és vizsgáztatják a Szovjetunióból exportált teherautókat és haszongépeket. Naponta 25—30 jármű hagyja el a telephelyet. Üjdonság a KAMAZ típusú Diesel-üzemű teherautó, mely mintadarabját a napokban kapták. Balog János és Lábas Tibor ismerkedik az új teherautóval. Tankönyv Nyíregyházáról ÜJ NYOMDAÜZEM MÁTÉSZALKÁN — JOBB MINŐSÉGŰ LAPOK, FOLYÓIRATOK KÉSZÜLNEK A NYÍRSÉGI NYOMDÁBAN ötéves Nyíregyházán az új nyomda — ebben az esztendőben, márciusban járnak le azok a jelentős hitelek, amelyekből építették. A Nyírségi Nyomdában korszerű offszet- eljárást honosítottak meg, s nagy példányszámú könyveket (főként tankönyveket) is készítenek — idén például 800 tonnányit. ' A vállalat idei terveiben egy szolid, 3,5—4 százalékos termelésiérték-növekedést jelöltek meg. Tovább növelik a könyv- és folyóiratgyártást. Az idén olyan gépek érkezését várják, amelyek főként a nagy példányszámú tankönyvgyártást segítik, s hozzájárulnak a, minőségi munka javításához is. Félautomata könyvkötő és vágógépeket vásároltak, s több berendezésükkel a nehéz fizikai munkát könnyítik (jelenleg egy-egy vágó napi rét tonna papírt, nyomtatványt emel gépére részletekben, kézi erővel.) Javítják a szállítási feltételeket is. A Nyírségi Nyomdában az idén több munkaigényes színes • kiadvány előállítására vállalkoznak, s növelik a folyóiratgyártást. Két olyan nagy. országos lapot készítenek Nyíregyházán, mint a 200 ezer példányban megjelenő Százoldalas, és a havonta 110 ezer példányban megjelenő Éva. Űj helyre költözik (várhatóan szeptemberben) a Nyírségi Nvomda mátészalkai üzeme. Itt is meghonosítják az ofszettechnikát, s hamarosan Mátészalkán készítik majd a kis példányszámú könvveket (egyéb, kisgépeken előállítható nyomdai termékek mellett). A költözés a szociális ellátást alapvetően változtatja meg, ezek a létesítmények is időre elkészülnek. Van egy részlege a Nyírségi Nyomdának Nyíregyházán, amely bélyegzők készítésére specializálódott. Az ország egész területére szállítanak, gyors határidővel. Tavaly ez a részleg 70 ezer bélyegzőt készített — zömmel közüle- tek, vállalatok, hivatalok számára. Az idei tervekben is számottevő helyet kapott a jobb szervezés, a minőség javítása és (mivel a nyomdában nagyon sok, főként tőkés importból származó anyagot használnak fel), a takarékosság. Szabolcs—Szatmárcseke—Szamosbecs Milliók műemlékvédelemre Nem valamiféle nosztalgiahullám vezeti a kirándulók többségét megyénkbe, sokkal inkább történelmi múltunk megismerése, a ránk maradt emlékek segítségével régi századok és híres személyiségek életútjának felidézése, varázslatos találkozás a történelemmel. Ugyanez a cél yezérli az Országos Műemléki Felügyelőség szakembereit, amikor a megrongálódott épületek és egyéb nevezetességek helyreállításával, a hagyományok ápolásával foglalkoznak. Mit tettek ezért az elmúlt ötéves tervidőszakban? — s melyek a legközelebbi tervek? — erről érdeklődtünk az OMF nyíregyházi építésvezetőségén. Hét településünkön végeztek jelentősebb munkát az elmúlt tervidőszakban. Nyírbátorban a volt minorita templom bejáratánál alakították ki azt a boltíves bejárati részt, mely eredetileg az épülethez tartozott. így Nyírbátor most már valóban a legrangosabb műemléki együttessel büszkélkedhet megyénkben: református templomával, mely évente komoly zenei hangversenyeknek ad otthont, katolikus templomával, ahol a világhírű Krucsay-oltár található, valamint a volt minorita kolostorral, amely a Báthori István Múzeumnak ad helyet. Elkészült a megye másik műemléki együttese is, Szabolcs községben. A földvár, a református templom és a Mud- rány-kúriában berendezett iparművészeti kiállítás ugyancsak vonzza a látogatókat. Az OMF szakembereinek egyik legjelentősebb munkája volt az elmúlt öt évben a szabolcsi Árpád-kori bazilika helyreállítása. Nemes egyszerűségében, nz eredeti A Nyírségi Nyomdában nagyban segíti a tankönyvek, füzetek készítését a közelmúltban üzembe helyezett összerakó és füzögép. Segítségével műszakonként 20 ezer tanfüzetet készítenek. (Elek Emil felvétele.) jegyek meghagyásával sikerült a remekművet „újraalkotni”. A nagyobb feladatok közé tartozott a vámosatyai műemlék templom és fa harangtorony felújítása. Szakképzett munkások ügyeltek a templom műemléki jegyeinek megőrzésére, a berendezéseket pedig az OMF budapesti restaurátorműhelyében újították fel, tartósító anyagokat injekciózva a fapadokba. Túr- istvándiról általában csak a vízimalom jut a turista eszébe, holott igen szép műemlék temploma is van. Itt végzett kőfaragó munkákat a műemléki brigád. Csarodán szigetelni kellett a műemlék templom állagmegóvása érdekében, a tuzséri kastélynál kisebb helyreállítási munkákkal gondoskodtak az épület funkcionálásáról, a szatmár- csekei műemlék temetőben pedig a híres-nevezetes fejfákat óvták meg az enyészettől. Együttesen mintegy 10 millió forintot költött megyénkre a műemléki felügyelőség az elmúlt tervidőszakban. Jelenleg a nyírmihálydi templomnál dolgoznak az építők, a hideg ellenére is. A famunkákkal most is boldogulnak. Hasonló lesz ez a felújítás a vámosatyaihoz. Hamarosan megkezdődik a sza- mosbecsi műemlék templom rekonstrukciója, majd azután, a tuzséri ifjúsági ház korszerűsítése következik, közel ötmillió forintos költséggel Szerepel a tervekben egyebek között a nagy zekeresi református templom felújítása is. Innen a bererdezés ugyancsak a főváros' restaurátorműhelybe kéri 1. A következő ötéves terv dőszakában is mintegy 10 milliós összeget költ az Országos Műemléki Felügyelőség megyénk műemlékeinek megóvására. || Keletmagyarország A SZAÉV Tünde utcai telepén az előre- gyártások mellett most télen is óránként negyven köbméter betont kevernek, aaiit az építkezéseken használnak fel.
