Kelet-Magyarország, 1981. január (41. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-18 / 15. szám
Kedves Elnök Elvtárs! Amikor legutóbb találkoztunk, nem sikerült meggyőznünk egmást egy bizonyos káderügyben. Engem ugyanis módfelett meglepett, sőt megdöbbentett, hogy az új intézmény vezetőjének olyan embert terjesztett elő kinevezésre (ami azóta meg is történt), akiről önnek is az volt a véleménye: sem tehetsége, sem kapcsolatteremtő képessége nem teszi őt alkalmassá a felelős beosztásra. ön mondta, és mégis áldását adta a kinevezésre. Magyarázatára is emlékszem, de sehogyan sem tudom elfogadni. Azért statisztált a kinevezéshez — mondta akkor —, mert a szerv, amely az említett intézmény vezetőjének személyét, mint első számú jelöltet szóba hozta, segített megoldani az önök egyik több éves „káderproblémáját”. Nevezetesen, egy emberüket pártfogásukba vették, akitől — itt is önt kell idéznem — azért igyekeztek megszabadulni, mert lusta, és még a pohár fenekére is szokott nézni. Ezt az embert befogadta az az intézmény, amelynek vezetője azt kérte, hogy az őáltaluk javasolt személy — az ő munkatársuk — viszont kapja meg az új intézmény vezetői beosztását. Ön ezt, mint nem éppen követendő káderpolitikai gyakorlatot említette, joggal félt attól, hogy amíg az „ajándékba” vagy cserébe kapott „káder” belejön a munkába, igen sok gondot fog okozni. Mégis kénytelenek voltak belemenni az alkuba, mert — mint mondta — nem tehették az utcára a saját emberüket, s így jó lehetőség kínálkozott az elhelyezésére... Nem gondolom, hogy ilyen és hasonló káderügyeket a világ legegyszerűbb dolga megoldani, különösen, ha az emberiesség normáit is igyekeznek megtartani. Mégis alapjában hibásnak vélem a kereskedelemben is tilos, árukapcsolásra emlékeztető eljárást. Az sem jó, amikor valamely intézmény frissen kinevezett vezetője az új helyére viszi előző munkahelyéről közvetlen munkatársait, ahogy mondani szokták: az udvartartását. Hasonlóan károsnak vélem, az olyan — szerencsére nem mindennapos — kádermozgást is, amikor a kinevezésben illetékes felettes szervek a régi helyéről úgy engedik el „békével” az előbbre lépő, más cégnél magasabb beosztásba kerülő embert, hogy adnak mellé ugyanonnan egy „nehéz” embert is, akitől így próbálnak megszabadulni... ön, elnök elvtárs mentségül azt mondta akkor: sajnos ilyen az élet, vannak helyzetek, amikor nem lehet megalkuvás nélkül elintézni egyes kérdéseket. Nem akarok ítélkezni, vagy lelkiismereti motívumokat is belekeverni a már egyébként is lezárt ügybe. Abban szeretnék bízni, hogy a lusta, a pohár fenekére néző volt munkatársuk az új helyén netán megváltozik. Annak is van talán alapja, hogy a szerintem véletlenül kinevezett másik káder is megtalálja majd — ha segítséggel is — munkakörének gyakorlásában örömét, és hasznosan fog dolgozni. Mindezek ellenére azt is hinni szeretném, hogy a szocialista elveink szerinti gyakorlat előbb-utóbb erősebbnek bizonyul majd az önök intézményénél is, mert sok hibához vezetne, ha a napi praktikus szempontok vagy presztízs- megoldások miatt, bárhol is lemondanának az erre hivatottak, az igazi és hosszú távon is eredményes megoldásokról. Jól tudom, hogy az írott normáinkkal nincs baj, párthatározatok és kormányintézkedések írják elő a, vezetői munkakörök betöltésének követelményeit. De még nem mindenütt valósulnak meg a magas minőségi követelmények — az a bizonyos hármas követelmény, amikor valakit vezetői munkára kiválasztanak. Még több gond van az íratlan erkölcsi normák betartásával, amelyekről nem igazítanak el határozatok, szabályzatok, egyedül a kollektív bölcsességre és a lelkiismeretre hagyatkozva lehet megnyugtatóan dönteni. Kérem, ne vegye úgy, hogy visszaéltem a bizalmával, amikor a négyszemközt elmondott káderügy hátterébe, kulisszatitkaiba beavatott. Ezt megköszönöm. Bizalma azonban, úgy éreztem, őszinteségre, véleményem kimondására is kötelez. Még ha az talán fáj is önnek és jobban meggondolja, hogy ezután is megtisztel-e a bizalmával. Kérem mondja el: hány lakással gazdálkodott az elmúlt öt esztendő alatt a Nyíregyházi Városi Tanács, és mennyi volt a lakásigénylők száma? — Az V. ötéves tervben 2255 tanácsi cél- csoportos lakás épült meg, és a tanács — központi pénzeszközökből — az OTP részére 2220, a lakásszövetkezet részére 452 többszintes lakás befejezéséhez teremtette meg a feltételeket. A megépült lakások döntő többségével, 4280-nal a tanács rendelkezett. E lakások közül 1447 tanácsi bér-, 858 tanácsi értékesítésű szövetkezeti, 1606 tanácsi kijelölésű OTP- és 365 lakásszövetkezeti lakás volt. Emellett 747 lakáscsere, vagy más ok miatt megüresedett lakással is gazdálkodtunk. összességében tehát több, mint ötezer lakás állt a városi tanács rendelkezésére öt év alatt. Ami a kérdés második részét illeti: 1975. december 31-én 6289 igénylőt tartottunk nyilván, melyből 4400-an semmilyen lakással nem rendelkeztek. A tervidőszak végére nem csökkent, hanem évről évre növekedett az igénylők száma: ma mintegy 8000 lakásigénylőt tartunk nyilván. Mi az oka az ilyen nagymértékű növekedésnek? — Számos tényező befolyásolta az igénylők számának növekedését. Mindenekelőtt a dinamikus iparfejlesztés eredményeként a tervezettnél nagyobb ütemben nőtt a város lakosságának száma, jelenleg meghaladja a 110 ezret. A természetes szaporodás mintegy 1000 főt jelent évente. Befolyásolta a növekedést az is, hogy az igénylőknek körülbelül egyharmada lakáscserét kért, amit nem tudtunk kielégíteni, mert nem volt elég megfelelő nagyságú, többszobás lakás. Hozzájárult a növekedéshez az is, hogy a cserék lebonyolításának hatékony rendszere nem alakult ki az elmúlt években. Ide kívánkozik, hogy az V. ötéves tervben jelentős volt a lakásmegszűnések aránya a szanálás, a területelőkészítés, az életveszélyessé vált lakások miatt. Újabb igényeket teremtettek a válásokkal létrejött töredék családok is. Ha mától nem adna be lakásigénylést senki, mikorra tudná a tanács kielégíteni a már benyújtott igényeket? — A kérdés csak elméleti, hiszen az igénylők száma törvényszerűen növekszik, de az igények kielégítésének lehetőségét jól szemlélteti, hogy a mintegy 8000 igénylőnek közel kétharmada nem rendelkezik lakással. Az összes igénylők egyharmada viszont tanácsi bér-, illetve tanácsi értékesítésű lakást igényel. Ha ezeket az igényeket szembeállítjuk a VI. ötéves tervben várható lakásépítésekkel, érzékelhető, hogy feszítőek a lakásgondok és minden szervezettől komoly erőfeszítést, az igénylőktől pedig nagyobb tehervállalást igényel a megoldás. A VI. ötéves tervben 6500 lakás építését tervezzük, amelyből 1600 tanácsi bér-, illetve tanácsi értékesítésű szövetkezeti, 3000 pedig telepszerű többszintes OTP-, illetve lakásépítő szövetkezeti lakás lesz. Ebből úgy tűnik, hogy legalább két ötéves terv kellene e lakásigények kielégítésére. Ez azonban így nem igaz, mert ha valamennyi lakásépítési formában egyszerre az igényekhez jobban igazodó lakásokat tudunk építeni, az épülő lakások számánál lényegesen több igénylő lakásgondját tudjuk megoldani. Ez konkrétan azt jelenti, hogy a meghatározott átlag-alapterületen belül nagyobb számban szeretnénk egyrészt korszerű, jól felszerelt kisebb alapterületű, a nyugdíjasok, egyedülállók, gyermektelen és fiatal házaspárok igényeit kielégítő lakásokat, másrészt a nagycsaládosok elhelyezését, több generáció együttélését is lehetővé tevő, nagyobb alapterületű és szobaszámú lakásokat építeni. A Hogyan befolyásolja ez az igények kielé- ^ gítését? — Ügy, hogy a kisebb alapterületű lakások építésével sok egyedülálló, nyugdíjas, gyermektelen és átmenetileg a fiatal házaspárok lakásgondjait is meg tudjuk oldani. A nagyobb alapterületű, több szobát vagy félszobát tartalmazó lakás építésével pedig egyszerre több lakásra váró igényét tudjuk' kielégíteni. Például: ha egy 3 szobás lakást építünk, azt kiutalhatjuk egy jelenleg 2 szobában lakó igénylő részére, annak helyére vihetünk olyan igénylőt, aki egyszobás lakásban lakik, s az egy szobát pedig új igénylőnek adhatjuk át. Egy lakással tehát 3 igényt elégíthetünk ki. Néhány hete a Minisztertanács több, a lakásgazdálkodást módosító jogszabályt adott ki. Mennyiben segítik ezek a lakásgondok megoldását? — Ismert, hogy az ország anyagi helyzete nem teszi lehetővé, hogy növeljük az állami erőből épülő lakások számát. A január 1-én, illetve július 1-én hatályba lépő rendelkezé• sek különböző kedvezményekkel, támogatásokkal jobban ösztönöznek a személyi tulajdonú lakásépítésre, a lakáscserékre és növelik az állami lakáshoz juttatottak terheit. S Mondana néhány példát? — Szívesen. A hagyományos családiházépítés hitelfeltételei kedvezőbbek. Szociálpolitikai kedvezmény nyújtható — az egyedi többszintes lakásépítéssel azonos összegben és mértékig — a csoportos korszerű családi- ház-építéshez. Azon családok részére, amelyek bérlakásra jogosultak és vállalják a telepszerű többszintes lakásvásárlással járó nagyobb terheket, a tanács OTP-beruházású lakást juttathat az állami, vállalati munkások kedvezményes feltételeivel a lakásvásárlók foglalkozásától függetlenül, ha az igénylő munkahelye vállalja a 20%-os támogatást. Kedvező feltételek mellett van lehetőség emeletráépítés és tetőtérbeépítés útján bérlakás építésére. A megfelelő lakáshoz juttatást segíti az a rendelkezés is, hogy bővült a szervezett akciókban épült lakások visszavásárlásának, újraértékesítésének lehetősége is. Külön kedvezményeket biztosítanak a fiatal házaspárok és a 3, vagy annál több gyermeket eltartók számára. Így például: részükre az első öt évben mérsékelni lehet a törlesztőrészletet, új lakások építésénél, vásárlásánál az előtörlesztés (saját erő) megfizetéséhez, annak 50%-áig, maximálisan 50 000 forint összegű kölcsön nyújtható. Kedvezményesebb áron juthatnak építésre alkalmas lakótelekhez és előnyben részesülnek a besorolásnál is. A Az állami lakáshoz jutás feltételei változatlanok maradnak? — Nem. Ä lakás-használatbavételi díj mértéke a duplájára emelkedett, ami azt jelenti, hogy július 1-e után Nyíregyházán összkomfortos egyszobás lakás esetében 30 000 kétszobásnál 48 000, háromszobásnál 66 000 forintot, a negyedik és minden további lakószoba után további 18 000 forintot kell befizetni. Változott a tanácsi értékesítésű lakások árképzési rendszere és pénzügyi feltétele is. Megszűnik a kedvezményes árjegyzé- ki ár és a lakások eladási árát a bekerülési nettó költség alapján állapítjuk meg. Az előbbi lakásárból az állam a szobaszám alapján 60—100 000 forint összegű nyílt támogatást nyújt, ami 2 szobás lakás esetén 80 000 forint. Üj viszont, hogy a munkáltatók lakás- építési alapjukból az ilyen lakások vásárlásához is nyújthatnak kölcsönt. 0 Hogyan ösztönzik a lakáscserét? — Több ilyen rendelkezés van. Például: ha a bérlő az előző tanácsi bérlakását beköltözhető állapotban kisebb szobaszámú tanácsi bérlakás ellenében bocsátja a lakásügyi hatóság rendelkezésére, részére az átadott tanácsi bérlakásra megállapítható használatbavételi díj kétszeresét kell téríteni. Ha a bérlő bérlakásáról — más lakás biztosításának igénye nélkül — lemond a lakásügyi hatóság javára, és a lakást beköltözhető állapotban visszaadja, a lakás-használatbavételi díj háromszorosát kell részére kifizetni, mely városunkban egy 2 szobás összkomfortos lakás esetében július 1-e után 144 000 forint. Soron kívül, névjegyzékre felvétel nélkül teljesítjük azoknak az igénylőknek a lakáscsere-kérelmét, akik nagyobb szobaszámú lakást kisebbre, vagy két lakást akarnak egy nagyobb lakásra cserélni. A lakáselosztási tervben növelni tervezzük a cserelakásalapot és szervezettebbé, gyorsabbá kívánjuk tenni a lakáscseréket. Szeretnénk az OTP és a lakás- szövetkezet bevonásával a lakáshoz juttatás olyan rendszerét meghonosítani, mely az ed^ digieknél nagyobb lehetőséget biztosít a lépcsőzetes lakáscserékre. A Tapasztalható-e már érdeklődés az új- ^ donságok iránt? — Igen, a tanácsnál és az OTP-nél is többen tájékozódtak az új lehetőségekről. Meggyőződésem, hogy a bérlakásra jogosultak közül is többen élnek majd a személyi tulajdonú lakásépítés és a szervezett csere lehetőségével. A Tételezzük fel, hogy nagy lesz az ér- w deklődés. Lesz-e hozzá elegendő telek? — Elsősorban és főként a Nyíregyházán lakók építési igényének kielégítéséhez szükséges telkek biztosítására törekszünk. A város központi belterületén a szervezett többszintes magánépítkezésekhez biztosítunk telket, a korszerű és a hagyományos családi házas beépítéshez pedig Oroson, Borbányán, a Ságvári-telepen, a Korányi Frigyes utcán, Nyírszőlősön, Sóstóhegyen, stb. tudunk megfelelő számban telket biztosítani. Január 1-étől a hagyományos családi házzal beépíthető állami lakótelkek elidegenítése is megszűnt, tartós használatba adással történik a telekbiztosítás. Ez az épület fennállásáig; de legalább 70 évre szól. A Az a lehetőség, hogy a megyeszékhely környékén is kedvezőbb lehetőség nyílik a lakásépítésre, csökkenti-e majd a városba áramlást és a lakásért sorban állók számát? — Az eddigieknél összehangoltabb és sokoldalú együttműködés szükséges ahhoz, hogy a városkörnyéki községek népességmegtartó képessége növekedjék. A fejlesztések meghatározását ezekkel a településekkel együttesen kell végezni. Egyik alapvető feladat, hogy a környező településeken legyen megfelelő telek, a legszükségesebb közművek rendelkezésre álljanak és biztosítani tudják az alapellátást, hogy vonzó legyen ott letelepedni. Az országban 420 fejlesztésre kijelölt szerepkörrel rendelkező településen váltak kedvezőbbé a családiház-építés hitelfeltételei. Megyénkben 28 települést jelöltek ki, melyből Nagykálló, Üjfehértó, Kemecse és Kótaj Nyíregyháza közvetlen városkörzetében van. A központi intézkedés mellett külön anyagi eszközöket biztosít a megye, hogy ezeken a településeken megfelelő építési telkeket tudjanak kialakítani. Amilyen arányban sikerül az alapvető feltételeket megteremteni, olyan arányban csökken majd a Nyíregyházára költözni akarók és ott lakást igénylők száma. A módosító jogszabály külön rendelkezik az úgynevezett otthonházakról. Kik tilthatnak ilven lakáshoz? — Az otthonházaknak három fajtája alakult ki. A nyugdíjasok háza olyan nyugdíjas, illetőleg nyugdíjkorhatárt elérő személyeknek nyújt lakást, továbbá a mindennapi életükhöz támogatást, gondozást, akik ezt életkoruk és egészségi állapotuk alapján igénylik. E házban bérlőül egyedülálló személyt, vagy házaspárt lehet kijelölni, de kijelölhető két egyedülálló személy is, ha együttesen kérik. Csak az jelölhető azonban ki, aki nyugdíjas, illetve az öregségi nyugdíjkorhatárt elérte, önmaga ellátására képes, de egészségi állapota miatt gondozásra szorul. További feltétel, hogy legalább komfortos, indokolt esetben korszerűsítéssel komfortossá tehető, illetőleg közérdekű lakásigények kielégítésére fordítható állami lakásról lemondva, azt a bérbe adónak kiürítve visszaadja. A garzonház egyedülálló személyek, gyermektelen házaspárok elhelyezésére szolgáló lakóépület, a szobabérlők háza pedig kulturált albérleti körülményeket .biztosító lakóegységeket tartalmazó épület, melyet csak ideiglenes jelleggel, meghatározott időre lehet kiutalni. Lényegében a lakásra várók körülményeit teszi elviselhetőbbé. Tervezi-e a városi tanács ilyen építését? házak — Több ilyen házra is szükség lenne, ezért szeretnénk megnyerni az OTP-t, a lakásszövetkezetet és az érdekelt vállalatokat, intézményeket ilyen igényeket kielégítő építkezésekhez. A városi tanács már az elmúlt évben is foglalkozott a lakásgazdálkodásra, lakáselosztásra vonatkozó tanácsrendelet korszerűsítésével. Mikor várható a rendelet hatályba lépése? — Már az elmúlt évben sajtó, rádió útján, üzemekben, társadalmi szervezetek közreműködésével a lakosság széles körében megvitattuk a tervezetet. Ezeken a fórumokon több százan fejtették ki véleményüket, az ésszerű, hasznos javaslatokat figyelembe vettük. Megfelelő értékelési pontrendszer kialakításával és szabályok alkotásával biztosítani kívánjuk, hogy a legjobban rászorulók, a legnehezebb lakáskörülmények között élők kerüljenek előnyösebb helyzetbe, és megfelelően érvényre juttassuk a módosító jogszabályok által megfogalmazott célokat is. Az I. negyedévi tanácsülésen terjesztjük az átdolgozott rendelettervezetet a testület elé. A rendelet megalkotását követően — az elmúlt évben megújított kérelmek alapján — feldolgozzuk a lakásigényléseket és valamennyi lakásigénylőt tájékoztatjuk arról, hogy milyen lakásra ismertük el jogosultságát, s milyen sorrendet állítottunk fel az igények kielégítésében. O Köszönöm az interjút. Balogh József ^/asárnapi llNTERJÚ dr. Kőrössy Kálmánnal,, a Nyíregyházi Városi Tanács vb-titkárával a lakásgazdálkodásról KM VASÁRNAPI MELLÉKLET 1981. január 18^^
