Kelet-Magyarország, 1981. január (41. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-17 / 14. szám

1981. január 17.

KELET-MAGYARORSZÁG

7

GYERMEKVILÁG

A ##■ w | w

Az őrs eleit

ŐRSVEZETŐ LETTÉL. Felelős és fontos tisztség ez. S bizony nem könnyű azt a 10—12 nálad valamivel fiatalabb, vagy éppen veled egyidős gyereket megnyerni a közös munkának. Hisz lehet, hogy kezdetben mind mást akar. Esetleg nincs is kedvük némely feladatot végrehajtani, amit pedig minden úttörőnek illenék.

Nos, a vezetői munkád eredménye abban mutatkozik majd meg, hogy mennyire sikerül összekovácsolrji az őrs tagjait, mennyire alakul ki közösség a kezdetben széthúzó gyerekekből.

Hat mozzanatot említünk itt meg, amely segít ebben a munkában.

A kezdeményezés: az őrs

tervét a gyerekek javaslatainak figyelembevételével készítsd el. S a végrehajtás során is mindig hallgasd meg és valósítsd meg a jó ötleteket. Ne légy hiú! Ne röstelld megfogadni a fiatalabbak tanácsait. S meglátod, milyen szívesen teljesítik az így született javaslatokat.

A szervezés: egy-egy program csak akkor sikerülhet, ha gondos szervezőmunkával készítetted elő. Ha valami döcög, félresikerül, akkor inkább árt és a gyerekeknek csalódást okoz. Akkor szervezel igazán eredményesen, ha

minél több segítőtársad van. Ezért egy-egy feladatnál mindig minden pajtásnak adj munkát.

A végrehajtás: ne csak a tervezéskor, a végrehajtás során is jusson minenkinek pontosan körülhatárolt feladat. S ne félj menet közben változtatni, ha valakinek jó ötlete van.

Az ellenőrzés:. Az ellenőrzésnek semmiképpen nem a hibakeresés a feladata, hanem*, hogy a hibákat megelőzzétek. Akkor jó az ellenőrzés, ha idejében felismeritek a hibaforrásokat.

Az elemzés: fontos dolog, hisz így válik mindenki előtt világossá, hogy adott esetben mi a sikertelenség oka. De ne csak a hibákat keressétek, azt éppoly fontos megtudni, hogy mi a siker oka, hogyan sikerült jó eredményt elérni.

Az értékelés: enélkül a tevékenység nem lehet teljes, minden fontos feladat, akció után szükség van rá. Fontos, hogy az értékelésnél ne a magad, hanem a közösség véleményét mondd el. Az értékelést követheti még a jutalmazás vagy a büntetés. Nem szabad túl gyakran élni egyikkel sem, mert értékét vesztheti.

Arany-egyveleg

Az alábbi idézet minden sora Arany János más-más költeményéből való. Mondjátok meg a költemények címét!

Visszanéz a magyar, sóhajtva néz vissza,

Csikós tarisznyáját egy szegre akasztja,

Aztán csak néz, csak néz előre hajolva,

Mintha idegről lőtt nyíl vesszeje volna;

Sorsa az én sorsom, s ha dalra olvadék,

Annak terhe alatt nyikorog a kerék.

Ágeq-qof Xusgszs v 9 '^auijoptj zsejba 'S 'ei?ieq epng -f, - '!PI°X ‘£ !P?[BSO z auipjazs ipjox 'I :satfójSaifj

Úttörők rovaté

Nagy Nándor (1. sz. gyakorlóiskola, Nyíregyháza) rajza

A legédesebb és a legkeserűbb

Török népmese

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy híresnevezetes szultán. Egy szép napon, amikor vendégeket várt, így szólt a szolgálójához:

— Készítsd el mára a világ legédesebb ételét!

Megérkeztek a vendégek. A szolgáló sült bivalynyelvet tálalt föl. A szultán megdicsérte. A következő napon azt parancsolta neki, hogy készítse el a világ legkeserűbb ételét.

A szolgáló megint sült bivalynyelvet tálalt fel.

Megharagudott a szultán.

— Hát ez meg micsoda? Amikor a legédesebbet kértem, nyelvet hoztál, és nyelvet hozol akkor is, amikor a legkeserűbbet kérem?!

— Szultánom — felelte a szolgáló —, a nyelv mondja a legédesebbet is, a legkeserűbbet is, ezért ez a legédesebb és a legkeserűbb étel.

A Mamus, Bence, meg Borsó a szőnyegen kuporgott. A fényképeket nézték, egymás kezéből kapva ki az album fotóit. — Nézd, Borsó, itt a Mamus török basa korában ! —r lobogtatta Mamus terhes kismamaképét Bence Borsó szeme előtt. \- Török basa, nagy a hasa, beleférne hetven kacsa! — kiáltotta egyszerre a két gyerek.

— Mamus, hova lett a hasadból a hetven kacsa? — tárta tágra szemeit Borsó. — Na, hol van?

— Hol-hol. . . kirepültek, ugye, mama? — magyarázta kérdőn Bence.

— Bizony ki — bólintott Mamus.

— És hová?

— Ide a szobába.

— Ide? — nézett körül Bence. — Hisz itt egy sincs.

— Dehogynem, kétszer hetven is van.

— Mamus, te becsapsz — húzta el a száját sértődötten Bence.

— Dehogy csaplak, hisz ti vagytok a hetven kacsa. Te is hetven kacsa, meg a Borsó is hetven kacsa.

— Méghogy mi? . Mi nem is vagyunk hetven kacsák.

— Persze, hogy nem.

— Akkor miért mondtad?

— Csak vicceltem. Hisz én sem voltam soha török basa.

— Akkor mitől volt nagy a hasad? Sokat ettél?

— Nem, hanem mikor te is, meg a Borsó is nagyon-nagyon picik voltatok, ott laktatok benne.

— És az Eszter? i- Ö is.

— Mind a hárman?

— No, azért nem egyszerre. Először az Eszter, aztán te, utána meg a Borsó.

— És ott mit csináltunk?

— Semmit, mert még nagyon- nagyon picik voltatok.

Törökbasaanyuka

— És ha nagy leszek, az én hasamban is fog lakni egy pici valaki?

— Nem, a tiédben nem.

— És a Borsóéban?

— Az övében igen.

— Jól van, ez nem ér! Az enyémben miért nem?

BODNÁR ISTVÁN:

Táncol a tél

Jégpalotán gyöngyfüggöny

dísz

szikrázik ■

Ezüstfenyő porka havat virágzik

Zúzmara hull cifra bojtos tetőre

Táncol a tél táltos léptű tündére

Gyémánterdő fény-zekében fölragyog

Hegy tetején csikót váró csillagok

Aranytálban alkonyfelhő pirosltk

Tenger-szélben tündér fátyla kibomlik

Hiénk a szó

Csapattörténeti kiállítást készítettünk. A kiállítást az egyik folyosón helyeztük el. Böngészgettünk, keresgéltünk úttörőszobánk mindenes szekrényében és gondoltuk, miért legyenek a régi dokumentumok éltévé a szekrénybe, hiszen ott senki sem veszi őket észre. S egyik nap elkészítettük a régi csapat-, raj- és őrsi naplókból álló, iskoladíszítésnek is beillő kiállítást.

Gáli Anita úttörőtanács-titkár, Tiszavasvári

A Nyíregyházi 4. számú Általános Iskolából tíz 4/d osztályos tanuló a 86 éves Hajdú Miklósné, Erzsi nénit patronálja. Ez a néni varrónő volt és nyugdíjba ment. Egyedül él. Fiáról, unokájáról és egy öreg bácsiról gondoskodott, de se a fia, sem az unokái nem hálálják meg. Közülünk vágtak a fiúk fát neki, hogy be tudjon fűteni, mert fűtetlen lakásban lakik. Meleg ételt is szoktunk neki vinni, örülünk, hogy segíthetünk a néninek.

Morovszki Krisztina

Január 9-én zajlott le iskolánkban a „Hajrá rajok” elnevezésű vetélkedő. Minden rajból tíz gyerek versenyzett. A mi rajunk, a Zalka Máté raj úgy tartotta helyesnek, ha öt lányból és öt fiúból fog állni csapatunk. Minden raj választott egy helyet, ahol szeretne versenyezni. Az első feladatban egy öt méterre lévő székel futva kerültünk meg. Itt a mi rajunk ért leghamarabb célba, s ezzel négy pontot szereztünk. Második feladatként slalomoztunk, aztán labdát gurítottunk seprűvel. Ezt még hat feladat követte. Feszült izgalommal vártuk az eredményt. A mi rajunk lett az első. Fáradtan, de örömmel mentünk valamennyien uzsonnázni.

Vedres Mária Fenyő őrs, Nyírlövő

Kutatjuk azokat a könyveket, melyek a régi úttörők életével foglalkoznak. Én is találtam egy könyvet a könyvtárban, a címe „Mini mesék”. Nagy Katalin írta. Felolvastam a könyvből egy történetet az őrsnek. Ügy kezdődik, hogy új vörös nyakkendő van a gyerekek nyakában. A hegyen, ahol játszottak, hirtelen vihar támadt. Az úttörők egy kerthelyiség padjai, asztalai alá bújtak az eső elől. Mikor elállt a vihar, egymás után kerültek elő a piros csíkos ruhájú gyerekek. A nyakkendő festette pirosra, mert régi, háborús anyag volt, bizony nem színálló! A gyerekek mégis azt mondták, hogy ilyen szép kiránduláson most voltak először. Az őrsnek nagyon tetszett a történet, mert megismerhették belőle elődeink életét. El is határoztuk, hogy minden őrsin olvasunk egy-egy ilyen mesét.

Szabó Marianna, 5/a

1. sz. gyakorlóiskola, Nyíregyháza

— Mert csak a lányokéban, akikből majd nénik lesznek, azo- kéban lakhatnak a kisbabák.

— A Borsóéban most miért nem lakik senki?

— Mert még pici.

— Az Eszter nagy és az övében se lakik senki.

— Majd fog, pár év múlva — sóhajtott Mamus, réveteg szeme

* valahová nagyon messze nézett.

— Mamus! Mamus! t- jött be Borsó a szobába, trikója alatt sárga mackóját szorongatva.

— Én vagyok most a törökba- sa-anyuka.

— Én meg a törökbasa-apuka! — nyomta ki a pocakját Bence.

Megfogva egymás kezét totyogták a szobában, ügyet sem vetve az album képeire.

Mamus csillogó szemmel nézte őket, majd lefeküdve a földre, hangosan „oázni” kezdett.

Pető Sándor

ANTAL ATTILA:

Gyöngyike

Pattan a buborék-csend, helyébe sírás kereng, rákezdi Gyöngyike.

Altatni hiába próba: köszörű-torkán a nóta sistergő tüze.

Odafenn álommal bátyusán gurul az égi faluban csillagok szekere.

Apó, ki rajta utazol!

Nem jut már abból a

batyuból

semmi se ide?

Pihenő korizás közben. (MTI fotó)

Á gyűszű története

Háromszáz évvel ezelőtt az emberek még nem ismerték a háziasszonyok, a szabók és a varrónők egyik fontos eszközét — a gyű- szüt. A gyűszű a XVII. század végén született és Hollandiában találkozunk vele először. Létét egy Nicolas von Benschoten nevű szerelmes ékszerész ötletének köszönheti. Ez a gáláns férfi ugyanis nem bírta elviselni, hogy menyasszonya a menyasszonyi fátyol hímzése közben összevissza szúrkálja finom ujjaeskáit. Ezért a gondos vőlegény aranyból „ujjsapkát” készített a lánynak, hogy megóvja a tűszúrások okozta „szörnyű fájdalmaktól”.

A menyasszony barátnőinek is nagyon megtetszett a varrást- hímzést kényelmesebbé tevő „ujjsapka” és a gyűszű hamarosan divattá lett. Az ékszerész rövidesen meggazdagodott az aranyból ezüstből is később más fémekből Is készített gyűszűkön. Alig néhány év múlva Európában már csak gyűszűivel varrtak-hímeztek.

Herrantné Ambrus Katalin

TÖRD A FEJED!

Vízszintes: 1. Megfejtendő, a függ. 6. folytatása (negyedik négyzetben: SZ). 6. Növény. 7. Oxigén, alumínium vegyjele. 8. Háziállat (—’). 9. Szülő. 11. Számos. 12. Balti szovjet állam fővárosa. 14. Keresztelő folytán létrejött rokoni fokozat. 16. Elmém. 18. Ajándékoz. 20. AGS. 21. Feltételezés. 22. Részesrag. 24. Szeszes ital. 25. Torzszülött, ismert idegen szóval. 27. Férfinév (—9. 28. Római 2, 101. 29, Villanyégők teljesítményének, fogyasztásának egysége.

Függőleges: 1. Huszonnégy órai. 2.

Olasz folyam. 3. Átható illat (első négyzetben kétjegyű mássalhangzó). 4. Disznónak". (—’)■ 5. Az alvás képsorozata. 6. Megfejtendő. ,10. Régi katonai rang. 11. Fanyar erdei termés. 13. Gallya (—’). 14. Kosár. 15. Határozott szándék. 17. Vissza: fekhely. 19. Dániel, becézve. 21. Halott. 23. Vascsövek összeszereíésekor használt tömítőanyag. 24. Beáta becézve. 26. Római 1001. 27. BW.

Megfejtendő: a téli ünnepkör jelentős falusi megnyilvánulásai a ... függ. 6., vízszintes 1.

Múlt heti megfejtés: EREDMÉNYES.

BOLDOG ÜJ EVET.

Könyvjutalmat nyertek: Fehér Gyöngyi Méhtelek, Ferencz Erika Tiszadada, Ga- lambosi Lajos Záhony, Kanyuk József Ti- szanagyfalu, Laskay Melinda Ibrány, Munkácsi Tünde Tiszalök, Nagy Zita Ilk, Pesti Barnabás Nyíregyháza, Sólymos László Vámosatya, Soós Tamás Öpályi, Szűcs Mónika Vásárosnamény, Toldi István Jánd, Tóth József Nagyar, Urbán Mária Nyíregyháza, Vereb Zsuzsanna Nyíregyháza.