Kelet-Magyarország, 1981. január (41. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-17 / 14. szám

4 KELET-MAGYARORSZÁG 1981. január 17. Közlemény a KGST V. B. üléséről Január 13—15. között Moszkvában megtartotta 98. ülését a Kölcsönös Gazdasá­gi Segítség Tanácsának Vég­rehajtó Bizottsága. Az ülésen a tagállamok ál­landó képviselői, a kormá­nyok elnökhelyettesei vettek részt. Bulgáriát Andrej Lu- kanov, Csehszlovákiát Rudolf Rohlicek, Kubát Flavio Bravo Pardo, Lengyelországot Mie- czyslaw Jagielski, Magyaror­szágot Marjai József, Mongó­liát Miatavin Peldzse, az NDK-it Gerhard Weiss, Ro­mániát Paul Niculescu, a Szovjetuniót Nyikolaj Talizin, Vietnamot pedig Huynh Tan Phat képviselte. A KGST és a jugoszláv kormány közötti megállapo­dás értelmében a végrehaj­tó bizottság munkájában részt vett Sz. Gligorijevics, a ju­goszláv szövetségi végrehaj­tó tanács (kormány) tagja, Jugoszlávia állandó képvise­lője a KGST mellett. Jelen volt a tanácskozáson Nyikolaj Faggyajev, a KGST titkára. Az ülésen Andrej Lukanov, a Bolgár Népköztársaság kép­viselője elnökölt. Tanácskoztak a tudomá­nyos és műszaki együttmű­ködés tökéletesítésének kér­déseiről. Hangsúlyozták, hogy az érdekelt országoknak ösz- szehangolt tudományos-mű­szaki politikát kell folytatni­uk, erősíteniük kell a KGST- tagországok tudományos-mű­szaki és termelési-gazdasági együttműködési kapcsolatait. Fokozniuk kell a tervezésnél a komplex megközelítést, amely magában foglalja az új termékekkel kapcsolatos ku­tatásokat, műszaki megoldá­sokat. E termékek gyártásá­nak megindítását és a kölcsö­nös szállítások - megszervezé­sét. Az erőket a hosszú távú együttműködési célprogra­mokkal kapcsolatos legfonto­sabb tudományos-műszaki együttműködési kérdések megoldására kell összpontosí­tani, mindenekelőtt szerződé­ses alapon. Megállapították, hogy a figyelmet elsősorban olyan gép- és berendezés- komplexumok létrehozására, olyan élenjáró technológiák kifejlesztésére kell összponto­sítani, amelyek biztosítják a termelés hatékonyságának nagyarányú növekedését. Ugyancsak fontosnak tartják a nyersanyagok és az ener­giahordozók ésszerűbb fel- használásával, a kölcsönös szállításra kerülő termékek műszaki színvonalának és mi­nőségének további, jelentős emelésével kapcsolatos intéz­kedéseket. A végrehajtó bizottság meg­bízta a KGST tanácsának szerveit, hogy dolgozzanak ki javaslatokat a tagországok együttműködésének bővítésé­re a fűtőanyag- és energeti­kai szükségletek teljesebb ki­elégítése érdekében az 1990- ig terjedő időszakra és ennél hosszabb távra. A végrehajtó bizottság meg­vizsgálta azt a jelentés, amely beszámol az orenburgi gáz- kondenzátum-lelőhely kiak­názásában és az Orenburg és a Szovjetunió nyugati hatá­ra közötti gázvezeték építésé­ben folyó együttműködésre vonatkozó általános megálla­podás végrehajtásáról. A 2677 kilométeres Szövetség gázvezeték határidő előtt, 1979 végére elérte az előirányzott tervezett kapacitást, a 15,5 milliárd köbmétert. Az ülés résztvevői célszerűnek tarta­nák, ha a gázvezeték építésé­nél összegyűlt tapasztalatokat a jövőben más integrációs ob­jektumok építésénél is fel­használnák az érdekelt or­szágok. * A végrehajtó bizottság 1981 —1985-re szóló tervet hagyott jóvá, amely előirányozza a modern, programvezérlésű fémforgácsoló szerszámgépek kifejlesztését célzó munkák folytatását, s e berendezések magas műszaki színvonalú gyártásának növelését. A végrehajtó bizottság jó­váhagyta a KGST egészség- ügyi állandó bizottságának tevékenységét, valamint a bi­zottság munkájának alapve­tő irányait a jelenlegi ötéves tervidőszakra és az 1990-ig terjedő időszakra. A terv elő­irányozza többek között a szív- és érrendszeri és a víru­sos betegségekkel, a rosszin­dulatú daganatokkal, a szerv­és szövetátültetéssel kapcso­latos problémák megoldásá­ban, az új gyógyszerek és or­vosi berendezések létrehozá­sában folytatott együttműkö­dés fokozását. Megbízták a belkereskedel­mi miniszterek értekezletét, hogy fokozza a KGST-tagor- szágok belső piacára kerülő áruk választékának bővítésé­vel kapcsolatos együttműkö­dést. Megvizsgálták a szocialista világrendszer közgazdasági problémáinak nemzetközi in­tézete által az elmúlt ötéves tervidőszakban végzett mun­káról szóló beszámolót és az intézet 1981—1985. közötti te­vékenységének alapvető irá­nyait. A következő időszak feladatai az eddigieknél na­gyobb mértékben orientálják az intézetet azokra a kutatá­sokra, amelyek közvetlen kapcsolatban állnak a KGST különböző szervei előtt álló feladatok megoldásával. A végrehajtó bizottság meg­vizsgálta az egyesített ener­giarendszerek központi te­herelosztója tanácsának je­lentését az egyesített energia- rendszerek működéséről és ja­vaslatokat tett az érintett tagországoknak. Az ülés folyamán általános megállapodást írtak alá ar­ról, hogy a KGST-tagorszá- gok sokoldalú alapon elősegí­tik a Vietnami Szocialista Köztársaság gyorsított tudo­mányos és műszaki fejlődését az 1990-ig terjedő időszakban. A résztvevők áttekintették a gazdasági és tudományos­műszaki együttműködés né­hány más kérdését is. A végrehajtó bizottság ülé­se a barátság és az elvtársi kölcsönös egyetértés légköré­ben zajlott le. Képtávírói érkezett A Vörös brigádok terrorszer- vezet csütörtök reggel szaba­don engedte a több mint egy hónappal ezelőtt elrabolt olasz főbírót. Képünkön: Giovanni d’Urso, akit a rendőrök egy gépkocsiban találtak meg. (Kelet-Magyarország telefotó) STATES AIR FORCE Rhtin-Mein Air Bei* UROPE Az NSZK-beli Frankfurtban lévő amerikai katonai repülő­téren ismét készenlétbe he­lyezték a vöröskercsztes gé­peket, arra az esetre, ha az Iránban fogva tartott túszok hamarosan kiszabadulnának. A túszügyben pénteken este lapzártáig nem történt meg­állapodás. (Kelet-Magyaror­szág telefotó) A dolgozók jogai A munkaügyi viták intézése------------------Vili ____________ A dolgozóknak jogukban áll minden olyan esetben, amikor munkaviszonnyal kapcsolatos jogaikat munkáltatójuk megsértette, munkaügyi vitát kezdeményezni. A vállalati munkaügyi döntőbizottság olyankor is köteles foglalkozni a dolgozó kérelmével, ha az nem valós, hanem csupán vélt sérelmet tartalmaz. Az alaptalan követeléseket azonban nyilvánvalóan el kell utasítani. A gyakorlatban előfordultak például olyan esetek, amikor a dolgozó a jogszabályban előírt­nál hosszabb felmondási időt, vagy olyan összegű mun­kabért követelt, amit a munkakörére előírt bértételi határok nem tettek lehetővé. Nem jelenthet jogos sérelmet a dolgozó számára az olyan vezetői figyelmaztetés sem, amely a munkavégzés módjára vonatkozóan indokolt, megalapozott bírálatot tartalmaz. A jutalom- és pótszabadság kiadásának kérdésé­ben sem indítható munkaügyi vita, mert ennek meg­ítélése az adott vállalat, intézmény vezetőjének hatás­körébe tartozik. Ezzel szemben jogos a dolgozó sérelme minden olyan esetben, amikor a vállalati intézkedés vagy éppen, mulasztás hatására személyes jogait nem érvényesítheti. A dolgozónak alanyi joga van például a heti pihenőnap­ra, arra, hogy ez havonta legalább egyszer vasárnapra essen, aztán természetesen joga van a törvényes sza­badságra, a munkakörének megfelelő bértétel szerinti besorolásra — és még hosszan sorolhatnánk a példákat. Hogyan lehet megindítani a munkaügyi vitát? A dolgozónak szóbeli vagy írásbeli kérelmével első fokon a vállalati munkaügyi döntőbizottsághoz kell fordulnia. Ha- a dolgozó vagy képviselője maga fogalmazza meg a kérelmet, jó tudni, hogy azt két példányban kell készí­teni és beadni. Emellett azonban lehetőség van arra is, hogy a panaszt a dolgozó jegyzőkönyvbe mondja. Rendkívül fontos tudni, hogy a dolgozók jogos sé­relmeik orvoslását csak meghatározott határidőn belül kérhetik. A Munka Törvénykönyve szerint ugyan a munkaviszonyból származó igény általában három év alatt évül el, egyes esetekben a jogszabály ennél jóval rövidebb határidőt ír elő. így például a kézbesítést kö­vető 15 napon belül lehet előterjeszteni a kérelmet a munkáltató egyoldalú intézkedésével végrehajtott tény­leges munkaszerződés-módosítás, a munkaviszony meg­szüntetése, a fegyelmi határozat, a munkáltatói figyel­meztetés, a kártérítésre, a leltárhiány megfizetésére és a tévesen kifizetett munkabér visszafizetésére kötelező határozat, valamint a fizetési felszólítás ellen. Ezt a rövidebb határidőt az említett ügyeknél első­sorban az indokolja, hogy a vita természeténél fogva egyik fél sem tartható hosszabb ideig bizonytalanság­ban. A munkaviszony megszüntetésénél, a fegyelminél a munkáltatónak is érdeke mielőbb tisztázni, hogy al­kalmazhat-e új dolgozót és a munkavállalónak is-tudnia kell, hogy új munkahelyet kell-e keresnie, vagy vissza­kerülhet az addigi munkahelyére. A fegyelmi, kártérí­tési határozatoknál is csuk úgy érvényesülhet igazán a kellő nevelő hatás, ha az ügyet viszonylag rövid idő alatt lezárják. Természetesen előfordulhat olyan eset is, hogy a dolgozó önhibáján kívül mulasztja el a 15 napos határ­időt: ilyenkor, ha ezt valószínűsíti, utólag lehetősége van mulasztásának pótlására. Rendkivül fontos tudnivaló, hogy mit kell tartal­maznia a munkaügyi döntőbizottsághoz benyújtott ké­relemnek. Erre nincsenek szigorú formai előírások, ál­talános elv ugyanis, hogy a beadványt mindig a tartal­ma szerint kell elbírálni. A kérelem lényeges tartalmi kelléke a dolgozó számára sérelmes intézkedés megvál­toztatására vagy az elmulasztott intézkedés teljesí­tésére vonatkozó határozott indítvány, továbbá a kérelem alapjául szolgáló tények és bizonyítékok felsorolása. Hangsúlyozzuk, hogy a döntőbizottsághoz előterjesztett kérelemnek megalapozottnak kell lennie. Érdemi vizs­gálatra alkalmatlan az olyan kérelem, amely csupán a kérés lényegét tartalmazza és utal arra, hogy a bizonyí­tékokat a dolgozó majd a tárgyaláson előterjeszti. Ilyen esetben a döntőbizottság nem tűz ki tárgyalást, hanem elrendeli a kérelem kiegészítését, s csupán ennek meg­történte, a bizonyítékok pontos megjelölése után kezdi meg az ügy érdemi vizsgálatát. A kérelemnek az említetteken kívül még tartalmaz­nia kell a dolgozó fontosabb személyi adatait, így a ne­vét, munkakörét (beosztását), lakcímét. Célszerű feltün­tetni a beadványban azt is, hogy az illető mióta áll a vállalat alkalmazásában. Az ügyben bizonyítékként használható iratokat cél­szerű rögtön a kérelemhez csatolni, s fel kell tüntetni a beadványon azoknak a tanúknak a nevét és lakcímét, akik meghallgatására a dolgozó szerint az ügy tisztázá­sához feltétlenül szükség van. A dolgozó kérelméről a munkaügyi döntőbizottság határozattal dönt. Ennek rendelkező részében fel kell hívni a felek figyelmét a jogorvoslat lehe­tőségére. A határozat ellen a dolgozó és a vállalat egy­aránt 30 napon belül keresettel fordulhat a munkaügyi bírósághoz. A keresetet a határozatot hozó döntőbizott­ságnál kell előterjeszteni, amelynek elnöke azt az ügy összes irataival együtt három napon belül köteles to­vábbítani a munkaügyi bírósághoz. A munkaügyi dön­tőbizottság jogerős határozata rendkívüli jogorvoslat­ként ügyészi óvással is megtámadható. Dr. Deák András Moszkvai levelünk A díszszázad P eregnek a filmkockák. Archív felvételek 1945- ből, képek Churchill, az akkori brit minisz­terelnök szovjetunióbeli látogatásakor. A kor­mányfő a tiszteletére kivezényelt díszszázad katonái között sétál, szemei kutatóan lesik, méregetik a merev vigyázzban álló harcosokat. Aztán kiszemel egyet ma­gának, körbejárja, mélyen szemeibe néz, megérinti. Idegesítő jelenet, különösen a katonának. De az csak áll, egyenesen, puskáját megfeszítve. Hihetetlenül moz­dulatlan a katona, szemei mereven néznek egy irányba. Churchill lenyűgözve áll ott, fejét rázva. Ö, aki állító­lag meg akarta fejteni a titkát annak, hogyan tudott ez a nép felülkerekedni a hitleri hordákon és ezek az egy­szerű emberek hogyan tudtak olyan nagy győzelmeket véghezvinni, most talán egy életre megjegyezte ennek a katonának a mozdulatlan arcát. Talán először életé­ben vereséget szenvedett, s legyőzője, akit Churchill pszichológiája hidegen hagyott, nem csinált mást, cSak a feladatát teljesítette... A mindennapi diplomáciai élet állandó szereplői, történelmi pillanatok tanúi — a „fogadásra és búcsúz­tatásra kivezényelt” díszszázadok. Moszkvában az első önálló díszszázadot a Legfelsőbb Tanács rendeletére 1956-ban hozták létre. Addig ennyire önálló, hivatásos egység nem volt. A díszszázad feladatai nem merülnek ki a fogadásokkal, tiszteletadásokkal. Aktív résztvevői a felvonulásoknak, katonai parádéknak, s ugyancsak ők állnak őrt a Lenin-mauzóleumnál, csakúgy, mint az ismeretlen katona sírjánál. Felejthetetlen látvány, amikor a század menetel, az egyszerre lendülő^karok, lábak, a "szabályos hullám­ként meghajló szuronyok. Minden mozdulat gépiesen egyforma, s még a szemek is egyformán csillognak. A század emlékkönyvében államfők, politikusok, művészek sorai olvashatók. „Makarov őrnagy, önnek kiváló katonái vannak, egytől egyig jól felkészültek. Kérem, adja át nekik köszönetem." Aláírás: R. Nixon. ■«, De nemcsak az amerikai elnök fejezte ki csodálatát. A berlini városparancsnok látogatásakor ezt írta 1977- ben: „Láttam balettet a Nagyszínházban, láttam ba­lettet a jégen, de balettet a betonon most először.” A nagy csodálatnak, elismerésnek azonban ára van. Naponta reggeltől estig folyik a kiképzés. Csattognak a csizmák a laktanya udvarán, zörögnek a puskák, s folyik a verejték az arcokról. Hónapokat vesz igény­be egy-egy mozdulat kidolgozása, tökéletesítése. Ha kell, órákon át néznek farkasszemet a tükörben képmá­sukkal, ha kell órákon át menetelnek körbe-körbe. Hi­ába, a dicsőséget nem adják ingyen. S mindegy, hogy hideg van, mínusz 40 fokban ugyanúgy kell vigyázzban állni, mint plusz 30 Celsiusnál. De minden fáradtságot feledtetnek a bedobált virágok, a közönség hódoló tap­sa, s a bejegyzések az emlékkönyvbe ... Hallgatom egy leszerelt katona emlékeit „díszszá­zados” éveiről: — 78 nyarán a svéd királyi pár fogadására men­tünk a repülőtérre. A ceremónia annak rendje módja szerint zajlott. A király és felesége ellépdelt előttünk, de nem értek a végére, amikor a hátsó sorból suttog­nak: ABBA! Az történt ugyanis, hogy a gépen a kirá­lyékkai együtt egy „másik” királyi család is utazott: az ABBA. Moszkvába jöttek koncertezni. Mivel a hátsó ajtón szálltak ki, igencsak meg kellett feszíteni a fe­jünket, hogy egyszerre lássuk őket is és a királyi párt. Természetes, hogy mindenki szerette volna megnézni az akkor nálunk is népszerű együttest. És hát minden­ki 20—22 éves volt.., N evetés, aztán újabb történet. A század a Vnu- kovói repülőtéren várta Asszad Szíriái elnö­köt. Egyszer csak jött a parancs, hogy gye­rünk Seremetyevóra, oda érkezik a gép. Percek marad­tak, így légvonalban vágtak neki a 20 kilométeres út­nak. Árkon-bokron, mocsarakon, kerteken keresztül. A buszok majd szétestek, s néhol riadt marhacsordák rebbentek szét. Végül is befutottak időben, s felsora­kozott a század ... . Ki nem fogyna a történetekből. Aztán mégis. Bú­csúzáskor megmutatta a vigyázzmenetet. Beváltom, nem tudtam elismételni. — Semmi baj — mondta ne­vetve — én is 2 évig tanultam. Majd két év múlva! Moszkva, 1981. január Szaniszló Ferenc Heves harcok Salvadorban (Folytatás az 1. oldalról) te, a salvadori junta elnöke szerdán azt állította, hogy a gerillák támogatására száz fő érkezett Nicaragua felől Sal­vadorba. Azóta azt is hozzá­fűzte, hogy a salvadori kato­nák a 100 fő közül több mint ötvenet megöltek. Miguel d’Escoto nicaraguai külügyminiszter cáfolta, hogy nicaraguaiak átlépték volna Salvador határát, és országá­nak washingtoni nagykövete "útján tiltakozott az ellen, hogy a San Salvadorban, il­letve Managuában állomáso­zó amerikai nagykövetek rá­galmazzák Nicaraguát, azt a látszatot keltve, mintha az beavatkozna Salvadorban. Salvadorban határozatlan időre meghosszabbították a kijárási tilalmat — jelenti a TASZSZ hírügynökség mana- guai tudósítója. Az intézkedés célja az, hogy megtorló ak­ciókat foganatosíthassanak azok ellen, akiket „felforga­tó tevékenységgel” vádolnak. • A jelentés beszámol arról, hogy a junta légiereje na­palmot szór a békés, fegyver­telen lakosságra, továbbra is bombázza az ország lakott te­lepüléseit, és aknavetőkkel támadja a lakótelepeket. Guillermo Garcia ezredes, a junta hadügyminisztere arra szólította fel a katonákat, hogy ne takarékoskodjanak a lőszerrel, miután az Egye­sült Államok bejelentette: felújítja a Salvadornak nyúj­tott katonai segély folyósítá­sát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom