Kelet-Magyarország, 1981. január (41. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-16 / 13. szám

4 KELET-MAGYARORSZÁG 1981. január 16. Napi külpolitikai kommentár MOSZKVA Kudarc Genfben E gyhetes huzavona után a várt eredmény nél­kül ért véget Genfben az ENSZ égisze alatt tartott Namíbia-értekezlet. A dél­afrikai kormány makacs el­lenállása meghiúsította a po­litikai rendezést: Pretoria visszautasította a fegyverszü­net aláírását, s ezzel együtt a szabad és ellenőrzött vá­lasztások megtartását. A konferencia öt nyugati hatalom — Egyesült Államok, Anglia, Franciaország, NSZK és Kanada — rendezési ter­vének megvitatására ült ösz- sze. Az elképzelések szerint márciusban tűzszünetet ren­deltek volna el, átmeneti kor­mányzatot hoztak volna létre és az ENSZ békefenntartó erőinek és megbízottainak je­lenlétében választásokat tart­hattak volna. • A namíbiai felszabadítási mozgalom kép­viselői szerint Pretoria azért torpedózta meg az értekezle­tet, mert tartott tőle: a vá­lasztásokon a Délnyugat-afri­kai Népi Szervezet (SWAPO) győzne. Az apartheid rend­szer ezt a veszélyt nem merte vállalni, hiszen a SWAPO győzelme előre vetítette volna a fajüldöző uralom összeomlá­sát Dél-Afrikában. Pretoria az elmúlt egy-két évben nagy erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy a világgal elismertesse az álta­la támogatott Demokratikus Tornacsarnok Szövetség (DTA) politikusait a namí­biai nép képviselőiként. A politikai szemfényvesztés azonban senkit sem tévesztett meg, s Dél-Afrika nem érte el, hogy a DTA önálló dele­gációként szerepelhessen Genfben. Tudomásul kellett vennie, hogy a világszervezet, korábbi határozatainak szel­lemében, a SWAPO-t tartja, a namíbiai nép egyetlen tör­vényes képviselőjének. A ku­Képünkön: Brian Urquhart, az ENSZ-főtitkár helyettese, a konferencia elnöke, aki ki­jelentette: a világszervezet továbbra is a SWAPO-t te­kinti a namíbiai nép egyet­len törvényes képviselőjének. darcsorozat . végül is a tár­gyalások beszüntetésére kész­tette Pretoriát. □ SWAPO ezek után a harc folytatását helyez­te kilátásba. Sam Nu- joma, a szervezet elnöke ki­jelentette: a politikai és a fegyveres küzdelem együttes eszközével veszik fel a har­cot a megszállókkal, hogv kivívják valódi és teljes függetlenségüket. A genfi tanácskozás után a diplomá­ciai küzdelem New Yorkba tevődik át. Az afrikai orszá­gok követelni fogják, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa al­kalmazzon végre hatásos szankciókat Dél-Afrika ellen, mondja ki az olajembargót az apartheid rendszerrel szemben. A szankciók hatá­sossága azonban — mint ed­dig is — a nyugati hatalmak állásfoglalásán múlik. Miklós Gábor Véget ért a KGST V. B. ülése Moszkvában csütörtökön befejeződött a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa Végrehajtó Bizottságának 98. ülése. Áz állandó képviselők, a tagállamok miniszterelnök­helyettesei részvételével meg­tartott ülésen a Magyar Nép- köztársaságot Marjai József, a Minisztertanács elnökhe­lyettese képviselte. Az elnöki tisztet Bulgária képviselője, A. Lukanov töltötte be. Az ülésen, amelyről részle­tes közleményt adnak ki, a többi között áttekintették a hosszú távú együttműködési célprogramok előkészítését és végrehajtását, a tudományos­műszaki együttműködés to­vábbfejlesztését. Meghallgat­ta a végrehajtó bizottság azt a jelentést, amely a KGST- tagállamok együttes munká­jával létrehozott Szövetség gáztávvezeték működéséről szólt. Ugyancsak megvitatták a szocialista világrendszer gazdasági kérdéseivel foglal­kozó nemzetközi intézet tevé­kenységéről előtérj esztett be­számolót és több más kér­dést is. Több oldalú együtt­működési megállapodás szüle­tett az érdekelt tagállamok között a Vietnami Szocialista Köztársaság tudományos­műszaki fejlődésének meg­gyorsításához nyújtandó se­gítségről. Marjai József miniszterel­nök-helyettes csütörtökön ha­zautazott Moszkvából. Felavatták a Szikra Lapnyomda áj üzemét (Folytatás az 1. oldalról) Lapnyomda új üzemében 1980 nyarán a terv szerint megindult a próbaüzem és 1981. január 1-én megkezdő­dött a Népszabadság és a Népszava, valamint más ter­mékek üzemszerű előállítása. — Mindannyian bizonyosak lehetünk abban — mondotta végezetül —, hogy az új nyomdaüzemmel járó anyagi ráfordításnak hasznát látja a politikai munka, a gazdagabb tartalmú és szebb kivitelű újságok tovább mélyítik pár­tunk kapcsolatát a tömegek­kel, hozzájárulnak a jó poli­tikai légkör ápolásához, a szocialista építőmunka újabb sikereihez. Ezt követően Karakas László átacjta az új létesít­ményt, a Szikra Lapnyomda munkáskollektívájának. A beruházás megvalósítá­sában való eredményes mun­kájuk elismeréseként Németh Károly a Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetést nyújtotta át Csöndes Zoltán­nak, a Szikra Lapnyomda ve­zérigazgatójának és Sándor József főmérnöknek. A Mun­ka Érdemrend ezüst fokoza­tát ketten, bronz fokozatát 14-en kapták meg. A Kiváló Munkáért kitüntetést Méhes Lajos 46 dolgozónak adta át, ketten miniszteri dicséretben részesültek. A rotációs gép szerelését végző NDK Pla- mag-cég vezérigazgatójának oklevelet nyújtott át. Az avatási ünnepség részt­vevői ezután megtekintették az új üzemet. Az ofszet gép­teremben Németh Károly az egyik rotációs gép indító­gombjának megnyomásával jelképesen üzembe helyezte a korszerű nyomdát. A dolgozók jogai II munka díjazása és a jubileumi jutalom--------------------------------------------VII__________________________________ A munkaviszonyban álló dolgozók egyik legfonto­sabb joga, hogy munkájukért vállalatuktól meg­felelő díjazásban részesüljenek. A díjazás nem­csak munkabér, hanem például prémium és jutalék is lehet, ami a dolgozóval előzetesen közölt feltételek sze­rint jár. A munkabér megállapításának alapjául szolgáló bértételeket, bérpótlékokat, az alkalmazható bérrend­szereket a munkaviszonyra vonatkozó szabályok hatá­rozzák meg. Alapvetően kétféle bérrendszer Jétezik: az egyik az időbér, a másik a teljesítménybér. Mivel az ösztönzés szempontjából egyértelműen az utóbbi a ked­vezőbb, jogszabály írja elő: ahol ennek feltételei meg­teremthetők, ott a bérezésnek a teljesítménnyel kap­csolatos követelményeken kell alapulniuk. A dolgozó személyi alapbérét a munkaszerződésben meg kell határozni: ez olyan lényeges kellége a szerző­désnek, hogy nélküle az jogilag érvényesen létre sem jöhet. Alapvető jelentőségű szabály, hogy a munkaszer­ződésben megállapított személyi alapbér vagy egyéb dí­jazás csak közös megegyezéssel módosítható. Kivétele­sen lehetőség van az egyoldalú módosításra is két eset­ben. Egyrészt akkor, ha fegyelmi határozatokkal csök­kentik a dolgozó személyi alapbérét, másrészt pedig akkor, ha a vállalatnál alkalmazott bérrendszer vagy bérforma megváltozott. Sokszor előfordul, hogy a dolgozónak átmenetileg kollegáikat, munkatársaikat helyettesíteniük kell. Ilyen­kor gyakran vita adódik abból, hogy ezért őket megil­leti-«, s ha igen, milyen mértékben díjazás. A módosí­tott munkajogi szabályok szerint ha a dolgozó ellátja a munkakörét, de egyúttal átmenetileg munkatársát is helyettesíti, s így az eredeti munkáján kívül számotte­vő többletmunkát végez, ezért őt általában helyettesíté­si díj is megilleti. Ennek összege a távol levő dolgozó időarányos alapbérének legfeljebb a fele lehet, ha azon­ban teljesítménybérben dolgozik, akkor az annak meg­felelő összeg. Időbéres dolgozónak továbbra is csak ak­kor jár helyettesítési díj, ha egyfolytában harminc nap­nál hosszabb ideig helyettesít. Lehetőség van arra is, hogy a helyettesített dolgozónak egyébként járó pré­mium, év végi részesedés arányos részét is megkapja az a munkavállaló, aki őt helyettesítette. Egyre ritkábban, de sajnos még mindig előfordul, hogy a dolgozók a nem megfelelő munkaszervezés, a nem folyamatos anyagellátás miatt, illetve rajtuk kívül eső más okból állásidőre kényszerülnek. Ha erre a ki­esett időre munkabért nem kapnak, a vállalat a kollek­tív szerződésben meghatározott mértékű térítést köte­les nekik fizetni. Ez nem lehet kevesebb az érintett dol­gozók bércsoportjára előírt alsó határnál. A tapasztalatok szerint igen sok vita, nézeteltérés forrása a vállalatok és a dolgozók között a jubileumi jutalom kifizetése. Annál is inkább érthetetlen ez, mert az előírások rendkívül egyszerűek. Jubileumi jutalom­ként egyhavi személyi alapbér jár annak a dolgozónak, aki 25, 40, illetve 50 évet munkaviszonyban töltött. A jubileumi jutalom fizetését a jogszabályok szerint a dolgozónak külön kérnie nem kell, arról a vállalat köteles gondoskodni. A munkáltatónak tehát pontosan nyilván kell tartania, hogy dolgozói közül kinek, mikor esedékes a jubileumi juttatás és kérés nélkül haladék­talanul intézkednie kell a megfelelő kifizetésről. Saj­nos, sok helyen figyelmetlenségből, hanyagságból ezt elmulasztják. Fontos szabály, hogy ha a jutalmat idő­ben nem fizetik ki, később már az akkori személyi alap­bért kell folyósítani a dolgozónak. Vagyis ha időközben felemelték a fizetését, magasabb lesz az őt megillető ju­bileumi jutalom is az eredetileg járó összegnél. A dolgozó az előírt időtartamok — tehát a 25, a 40, illetve az 50 év eltelte után bármikor kérheti a jubileu­mi jutalom kifizetését, ha azt a vállalat elmulasztotta. Ha tehát például időközben munkahelyet változtat, ké­résével új vállalatához is fordulhat. Gyakori vitakérdés, hogy jár-e jubileumi jutalom a részfoglalkozású és a nyugdíjas korú dolgozónak? Itt abból kell kiindulni, hogy a munkaviszonyban álló nyugdíjas jogosult mindazokra a járandóságokra, ame­lyek a többi, vele együtt, azonos körülmények között munkát végző nem nyugdíjas dolgozót megilletik. Eb­ből következik, hogy jár neki a jubileumi jutalom is. A . részmunkaidős alkalmazás esetén a tényleges napi munkaidő hosszától függően egy nap a jogok és köte­lességek tekintetében egy teljes napnak felel meg. Említettük már, hogy a jogszabály a jubileumi ju­talomra jogosultsághoz azt követeli meg, hogy a dolgo- zó 25, 40, illetve 50 évet töltsön munkaviszonyban. Vi- * szonylag enyhébb előírások vonatkoznak a nyugdíjba menő dolgozókra. Nekik ä jutalom kifizetéséhez elegen­dő, ha a 25 évet a nyugdíjazás évében töltik be, illetőleg ha a 40, vagy 50 év helyett 35 vagy 45 évi munkaviszo­nyuk van. F ontos szabály, hogy a dolgozót — ha az előírt időt munkaviszonyban töltötte — a jubileumi ju­talom minden körülmények között feltétel nélkül megilleti. A vállalatnak tehát nincs joga mérlegelni, hogy arra egyébként érdemes vagy nem — fizetnie kell. A gyakorlatban többször felmerült már az a kérdés, hogy mi a helyzet akkor, ha a dolgozó a jubileumi jutalom­ra való jogosultság megszerzése után meghal, s ezzel természetesen a munkaviszonya is megszűnik anélkül, hogy az őt megillető járandóságot felvette volna. A jog­szabályok úgy rendelkeznek, hogy ilyen esetben is ki kell fizetni a jubileumi jutalmat — mégpedig a dolgo­zó örököseinek. Dr. Deák András Magyar—svéd pártközi tárgyalások A Svéd Baloldali Párt- Kommunisták Központi Bi­zottságának meghívására ja­nuár 11—15. között látogatást tett Svédországban az MSZMP KB küldöttsége Gyenes Andrásnak, a Köz­ponti Bizottság titkárának vezetésével. A küldöttség megbeszélést folytatott hars Wernerrel, a Svéd Baloldali Párt-Kommu­nisták Központi Bizottságá­nak elnökével, valamint Bo Hammarral, az SBPK Végre­hajtó Bizottsága tagjával, a központi bizottság nemzet­közi titkárával, s a svéd párt több más vezetőjével. Az MSZMP küldöttsége stockholmi tartózkodása so­rán találkozott, és megbeszé­lést folytatott Gertrud Si- gurdsennel, a Svéd Szociál­demokrata Munkáspárt el­nökhelyettesével, valamint a párt több más vezetőjével. A magyar pártdelegáció csütörtökön hazaérkezett Bu­dapestre. Hogyan kerülhető el az Árpád-híd? Forgalomkorlátozás Budapesten Ajánlott útvonalak a fővárosba utazóknak fa rvnu itpWwnl A jövő héttől megkezdődik a több éves Árpád-hídi prog­ram. A tervek szerint a már meglévő pillérekre a jelenle­gi híd mellé mindkét olda­lon háromsávos új hídszer­kezetet építenek, így az új Árpád-híd 35 méter széles lesz. Az öt évig tartó mun­kák alatt átépítik a Flórián teret és a pesti hídfő környé­két is. A nagyszabású prog­ram idején előreláthatólag mindvégig biztosítják az Ar- pád-hídon való áthaladást, legalább 2X1 sávon. Bizo­nyos irányokban azonban korlátozzák a személygépko- csi-forgalmat és terelőútvo­nalakat ajánlanak. Miként érintik ezek az ország külön­böző részéből Budapestre ér­kezőket ? Az M 1, M 7-es, valamint a 6-os számú út felől Észak- Buda, Duna-kanyar irányába tartó autósok a budai alsó rakparton, majd az Árpád fejedelem útján a Kórház ut­cán át tudnak legkönnyebben eljutni a 11-es, a Szentend­rei út felé. Február végére várhatóan elkészül az új Du- naparti út — az alsó rakpart folytatása —, így a Petőfi- híd hídfőjétől a fővárosi for­galom elkerülésével közvet­lenül juthatnak el a 11-es útig. Ugyanebből az irányból Észak-Pest és Nógrád megye felé a Petőfi- és az Erzsébet- hidat, valamint a pesti alsó rakpartot ajánlják. Az Esztergom, Dorog irá­nyából a 10-es úton érkezők Észak-Pest és az M 3-as autópálya irányába igénybe vehetik az Árpád-hidat is, de előnyösebb a Bécsi út, a La­jos utca felé a Margit-hídon át továbbhaladniuk. Az Észak-Pest megye, Du­na-kanyar felől 11-es úton ér­kezők déli irányban tartva elkerülhetik a forgalmas Fló­rián teret a Raktár utca, Vá- radi út és a Bécsi út felé. Ellenkező irányban az Árpád fejedelem útja, Korvin Ottó tér, Kórház utca és február végétől az új Duna-parti utat vehetik igénybe a fővároson áthaladók. A Szentendre— Esztergom irányából észak felől érkező autósok tovább­ra is átmehetnek az Árpád- hídon a 2-es út (Vác) és az M 3-as (Hatvan) irányában. Az Észak-Pest és Nógrád megye felől érkezők szintén átmehetnek az Árpád-hídon, de csak Esztergom és Szent­endre irányában. A Flórián téri körforgalom ugyanis a jövő héttől megszűnik, így Dél-Buda felé nem haladhat­nak. Ebben az irányban ajánlatos a pesti rakparton, majd az Erzsébet-, illetve a Petőfi-hídon áthaladni. Az 5-ös, 4-es út felől érke­zők a Petőfi-hídon, budai al­só rakparton, a 3-as út felől jövők pedig az Erzsébet-hi- don és ennek budai hídfőjé­ből kialakított új lekanyaro- dási lehetőséggel a rakparton juthatnak Észak-Buda és a Duna-kanyar felé. A gyalogosokat két válto­zás érinti: megszűnik a 33-as villamos, helyette „V” jelzésű autóbusz közlekedik, s ugyan­csak megszűnik a 11-es, me­lyet az azonos irányba hala­dó autóbuszjáratok bővítésé­vel pótolják. Még az idén várhatóan megkezdődik a Hungária körút átépítése is, amely to­vább bonyolítja a helyzetet. Az ajánlott útvonalak között ezért is nem szerepelt az M 3-as irányában a Róbert Károly körút, Hungária körút. Az új Árpád-híd 921 mé­ter hosszú déli része jövő ok­tóberben, északi része pedig 1984-ben kerül átadásra. Vár­hatóan ekkor szűnik meg a forgalomkorlátozás. Tőke Péter

Next

/
Oldalképek
Tartalom