Kelet-Magyarország, 1981. január (41. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-16 / 13. szám

XXXVIII. évfolyam, 13. szám ÄRA: 1,40 FORINT 1981. január 16., péntek • Nyíregyháza: toronyházak téli napfényben. (Elek Emil felvétele) MA Környezetünk károsító i (2. oldal) Hit ér a diploma Gacsályban? (3. oldal) A rádió — tévé jovo neti műsora (7. oldal) Itthon az NYVSSC (8. oldal) Télen is válogatják az almát a napkori Kossuth Ts;: hűtőházában. Óvári Miklós Somogybán Felavatták a Szikra Lapnyomda új üzemét Csütörtökön felavatták a nyomdaipar eddigi legna­gyobb egyedi állami beruhá­zását, a Szikra Lapnyomda új ofszet rotációs üzemét. Az avatási ünnepségen részt vett Németh Károly, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára, Méhes Lajos ipari mi­niszter, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Győri Imre, az MSZMP KB osz­tályvezetője, Jakab Sándor, a SZOT főtitkárhelyettese, Vár- konyi Péter, a Népszabadság főszerkesztője és Deák Gábor. a XIII. kerületi, pártbizottság első titkára, a Központi Bi­zottság tagjai. Az ünnepség vendégei voltak: Karl Raab, a Német Szocialista Egység­párt Központi Bizottságának osztályvezetője, Rudi Georgi, az NDK szerszám- és feldol­gozó ipari minisztere és Ru­dolf Rossmeisl, az NDK bu­dapesti nagykövete. Karakas László, az MSZMP KB pártgazdasági és ügyke­zelési osztályának vezetője avató beszédében hangsúlyoz­ta, hogy szocialista társadal­munkban a nyomdaipar sajá­tos napi politikai feladatot teljesít: termékein keresztül a párt politikáját hirdeti, ösztönzi annak megvalósítá­sát, formálja a közvéleményt, alakítja a közgondolkodást. Ez megköveteli a nyomdaipar technikai, technológiai szín­vonalának emelését, a nyom­dai termékek előállításának korszerűsítését. A Szikra Közös harcászati gyakorlat Az éves kiképzési tervnek megfelelően a közeli napok­ban hazánk területén a Ma­gyar Néphadsereg és az ide­iglenesen Magyarországon ál­lomásozó szovjet déli hadse­regcsoport kijelölt törzsei és csapatai közös harcászati gyakorlatot tartanak. A gya­korlatra korlátozott létszámú tartalékos hadkötelest hívtak be. (MTI) Lapnyomda új ofszet nyomó- üzemének létesítésére, a ki­emelt nagyberuházás meg-, valósítására öt esztendővel ezelőtt született párt- és kor­mányhatározat. A kivitelezés munkálatai 1977-ben kezdőd­tek el, s a beruházás a terve­zett 2,7 milliárd forintos költ­séggel, határidőre elkészült. Az új üzem megépítése szem­léletes bizonyítéka internaci­onalista kapcsolatainknak is, hiszen közös munka eredmé­nye. Felépítésében, szerelésében a magyar dolgozókon kívül NDK-beli, lengyel és bolgár szakemberek is részt vettek. A Német Demokratikus Köz­társaság szállította az új Szikra nyomóbázisának 24 nagy teljesítményű gépét, s a szakmunkások egy részé­nek kiképzése is az NDK-ban történt. Csehszlovák nyomda­ipari szakemberek tapaszta­lataik átadásával járultak hozzá a korszerű nyomda- technika meghonosításához, nagy segítséget nyújtanak a szovjet partnerek azzal, hogy a napilapok és folyóiratok előállításához szükséges új­ságnyomó papírt megfelelő mennyiségben, és jó minő­ségben szállítják. Elismerés­re méltó — mondotta — a tervezésben, a kivitelezésben részt vevő hazai vállalatok példamutató együttműködése. Ennek köszönhetően a Szikra (Folytatás a 4. oldalon) Övári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság titkára csütörtökön Somogy megyébe látogatott. Kapos­várott Varga Péter, a megyei pártbizottság első titkára fo­gadta, s kalauzolta tovább somogyi látogatásának máso­dik állomására, Nagyatádra. A várossá nyilvánításának tizedik évfordulója előtt álló, rohamosan fejlődő települé­sen a párt- és.tanácsi veze­tők köszöntötték Övári Mik­lóst, aki ezt követően a vá­rosi párt-vb tagjaival talál­kozott, s folytatott eszmecse­rét, majd pedig meghallgatta Dorcsi Sándornak, a városi pártbizottság titkárának Nagyatád gazdasági, politikai és kulturális életének helyze­téről, fejlődéséről szóló be­számolóját. Mint elmondta, az egykor mezőgazdasági telepü­lés ipari üzemeiben ma már 5000 ember dolgozik. Laká­sok százai épültek az elmúlt tíz esztendő alatt, 500 ágyas kórház szolgálja a város és a környék egészségügyi ellátá­sát. ' ' A Központi Bizottság titká­rának nagyatádi látogatása a nemzetközi faszobrásztelep szabadtéri parkjában levő al­kotások megtekintésével ért véget. Övári Miklós ezután viszatért Kaposvárra, s a me­gyei párthizottság székházá­ban rendezett értelmiségi ak­tívaülésen az időszerű politi­kai kérdésekről tartott tájé­koztatót. Az MTESZ vezetői megyénkben Dr. Tóth János, az MTESZ főtitkára és Kádár István, az MTESZ titkára január 14—15- én megbeszéléseket folytatott megyénkben. Nyíregyházán dr. Tar Imrével, a megyei pártbizottság első titkárával és dr. Pénzes Jánossal, a me­gyei tanács elnökével a mű­szaki értelmiség helyzetéről, aktivitásáról, a megye előtt álló célok társadalmi segíté­séről folytattak eszmecserét, továbbá áttekintették az MTESZ közelgő megyei tiszt­újító küldöttértekezletének előkészületeit, valamint a nyíregyházi technika háza építésével összefüggő főbb tennivalókat. Kisvárdán az MTESZ városi intéző bizott­ság alakításáról tárgyaltak. A megbeszéléseken részt vettek az MTESZ megyei vezetői: László András, a megyei ta­nács általános elnökhelyette­se, az MTESZ elnöke, Scholtz Béla, a Nyírterv főmérnöke, az MTESZ titkára. Feltárni, kihasználni tartalékainkat Az idei feladatokról tárgyalt a szakszervezetek megyei tanácsa Az 1980. évi gazdaságpoli­tikai célok teljesítéséről és az idei szakszervezeti felada­tokról tárgyalt csütörtökön — dr. Fekszi István elnökle­tével — a szakszervezetek megyei tanácsa. Pétervári József, az SZMT titkára terjesztette elő az el­nökség értékelését. Többek között elmondta: a szakszer­vezeti mozgalom számára alapkérdés a termelés, a gaz­dálkodás segítése. Ez sokféle feladatot foglal magába a munka- és üzemszervezés­ben történő részvételtől, a munkaverseny- és brigád­mozgalom szervezésén át a dolgozók erkölcsi és anyagi érdekeltségének, ösztönzésé­nek kialakításában történő részvételig. Ezek a feladatok nem választhatók el a szak- szervezeti mozgalom más funkcióitól, elsősorban az ér­dekképviselettől, érdekvéde­lemtől, hiszen a termelés­gazdálkodás színvonalának emelése minden dolgozó ér­deke. A közelmúltban lezajlott választások minőségi válto­zásokat is eredményeztek az alapszervezeti szakszervezeti munkában, s részben ez is biztosíték arra, hogy a mai követelményeknek megfele­lően érdemibbé váljék a ter­melést és a gazdálkodást se­gítő tevékenység. A megye szakszervezeti mozgalmának 1981. évi konk­rét feladataihoz a megyei pártbizottság decemberi ha­tározata ad iránymutatást, ennek figyelembevételével készültek a szakszervezetek megyei tervei is. Ezzel kap­csolatban az SZMT titkára elmondta: az idei tennivalók között kiemelten szerepel a tervezésben történő részvétel, mivel nemcsak éves, hanem középtávú terv készítése, jó­váhagyása is ez év feladata. A tervezésben történő rész­vételnek nemcsak a szociális és bérezési kérdésekre, ha­nem a vállalati terv egészére kell kiterjednie, mert csak úgy lehet érdemben beleszól­ni a bér, a jövedelem, a ré­szesedés kérdéseibe, ha is­mert a terv többi része is. Az 1981. évi gazdasági ter­vek feltételezik a munkaver­senyben, a szocialista brigád­mozgalomban rejlő lehetősé­gek, tartalékok felhasználá­sát, hasznosítását. A körül­mények módosulása változást követel a munkaverseny szer­vezésében és tartalmában is, mindinkább a minőségi kö­vetelményeknek kell előtérbe kerülni. A bérezéssel kapcsolatban többek között elhangzott: a szakszervezetek támogatnak minden olyan vállalati kez­deményezést, amely a bérek tökéletesebb és főként diffe­renciáltabb elosztását, a jobb munkára való ösztönzést eredményezik. Az elnökség írásos és szó­beli előterjesztései feletti vi­tában felszólalók a gazdaság- politikai és szakszervezeti munka számos résztémájával foglalkoztak, így például a AZ MSZMP SZAB0LCS-SZATMÄR MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TAKACS LAPJA munkáslakás-építéssel, a zá­honyi átrakókörzetben tett szakszervezeti kezdeménye­zésekkel, az egyes termelési csúcsidőszakokban a hivatali dolgozók által végzett fizikai munkáról, az értelmiség szak- szervezeti munkában történő részvételével, a munkásszál­lítással és a tervkészítés ed­digi tapasztalataival. Az SZMT ülésén felszólaló Hosszú László, a megyei párt- bizottság titkára felhívta a fi­gyelmet az V. ötéves tervidő­szak néhány fontosabb me­gyei eredményére, s ezek folytatásaként a jövő tervei­re, közte a foglalkoztatás, az életszínvonal-politikai célok, a termelés minőségi tartalé­kainak kihasználására. Egye­bek között hangsúlyozta: ipa­runk tovább növekszik, de a differenciáltság nagyobb lesz, előnyt élveznek a versenyké­pes termékeket gazdaságo­sabban gyártó ágazatok, il­letve üzemek. A megyei cé­lok közül kiemelte: minden területen tovább javítják az alapellátást. Az SZMT ezt követően szervezeti, személyi kérdések­kel foglalkozott. Tanácskozás a színházról A következő évadban nyi­tó nyíregyházi Móricz Zsig- mond Színház indítását elő­készítő megbeszélést tartot­tak Nyíregyházán január 15-én. Részt vett a tanács­kozás munkájában Tóth De­zső művelődési miniszterhe­lyettes, Ekler György, a me­gyei pártbizottság titkára, Gyúró Imre, a megyei ta­nács elnökhelyettese és Svéd Pál, az MSZMP KB munka­társa, valamint a Művelődé­si Minisztérium, a Magyar Televízió, a Magyar Film­gyártó Vállalat, a Színház- és Filmművészeti Főis­kola, a Vígszínház, a Magyar Színházművészeti Szövetség, illetve Szakszer­vezet, továbbá a nyíregyhá­zi színház számos képvise­lője. Megvitatták a színház szervezésének feltételeit, kö­rülményeit, a működés gaz­dasági és személyi feltétele­it, illetve az új színház ter­vezett műsorpolitikáját. A tanácskozás résztvevői meg­tekintették a színházi épít­kezés munkálatait, majd Nyírbátorban ismerkedtek megyénk történelmi neveze­tességeivel. || Kelet­Magyarország

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom