Kelet-Magyarország, 1981. január (41. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-15 / 12. szám

Létszám zámtálanszor olvashat­tuk, hallhattuk a ko­rábbi években, hogy Szabolcs-Szatmár amolyan munkaerő-termelő megye: az országnak ez a része valóságos paradicsomul szol­gál a munkaerő-toborzók- nak. Miért tagadnánk, hogy sok igazság volt ebben: az ipart nélkülöző szűkebb ha­za egyik legsúlyosabb tár­sadalmi gondja volt — részben, különösen a nőket tekintve még ma is az — a munkahelyek hiánya. Emiatt sok tíz ezren szálltak vonatra, ingáztak hetente, kéthetente, vagy vettek bú­csút végleg a szülőföldtől és próbáltak szerencsét a fővárosban, az ország már korábban kiépített ipari centrumaiban. Ezért érdemel megkülön­böztetett figyelmet a mun­kaügyi miniszter új rende­leté, amely 1981. január 1- től módosította a munkaerő közvetítésével és toborzásá­val kapcsolatos szabályokat. A módosítás oka is éleseb­ben tűnik élénkbe itt, Sza- bolcs-Szatmárban. Amíg ko­rábban a munkaerő-keres­let lényegesen meghaladta a kínálatot, ez egészségte­len és indokolatlan munka­hely-változtatásokat, nagy­mérvű fluktuációt idézett elő. Társadalmilag szüksé­ges volt az adminisztratív intézkedés, a korlátok állí­tása a munkaerő-pazarlás­sal szemben. A kapun be­lüli munkanélküliség, az in­dokolatlanul felduzzasztott létszám is szükségessé tette, hogy fontosságuknak meg­felelő kategóriákba sorol­ják a vállalatokat és esze­rint támogassák gondjaik megoldását kötelező munka­erő-közvetítéssel. A gazdál­kodás szigorítása, az ered­ményesség új követélmé­nyei lényeges változást idéztek elő e téren is. Ma már a munkaerő biztonsá­gos „tartalékolása” helyett sokkal kifizetődőbb, ha az üzem, a gyár kevesebb em­berrel többet termel. Így az utóbbi két-három évben beszűkültek a vándormada­rak lehetőségei, a két évvel korábbihoz képest például országosan 27 ezerrel csök­kent az iparban foglalkoz­tatottak létszáma. a már tehát nincs : szükség központi szi­gorításra, ezért szü­letett az idézett miniszteri rendelet, amely e téren is nagyobb önállóságot ad a vállalatoknak. A jövőben a munkaerő-közvetítés egy­fajta szolgáltatássá válik, és munkaerő-toborzás is vé­gezhető annyi megkötéssel, hogy ez utóbbihoz a terüle­tileg illetékes tanács enge- j délye szükséges. Sőt: a sze­zonális munkákhoz 30 kilo­méteres körzeten belül még erre sincs^ szükség. Várható, hogy e korlátok feloldása is hozzájárul a hatékony munkaerő-gazdál­kodáshoz. • XXXVIII. évfolyam, 12. szám ARA: 1,40 FORINT 1981. január 15., csütörtök AZ MSZMP SZABOLCS-SZATMÁR MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA Együttműködés a termelés, az ellátás javítására 1980 eredményérül, 1981 terveiről tárgyaltak Nyíregyházán Ezekben a napokban tartják megyénkben a vá­rosi, járási pártbizottsági üléseket, amelyeken az 1980. évi gazdaságpolitikai feladatok végrehajtásá­ról és az 1981. évi feladatokról tárgyalnak. A párt- bizottsági ülésekre mindenütt meghívják a nagyüze­mek párttitkárait, gazdasági vezetőit, a települések társadalmi vezetőit. Nyíregyházán szerdán tartották a kibővített városi pártbizottsági ülést, ahol megtár­gyalták a város V. ötéves tervi céljainak teljesítésé­ről, a VI. ötéves tanácsi térv főbb koncepcióiról szóló előterjesztést, amelyet társadalmi vitára bocsátanak. Ezután az éves tervekről volt szó. A megyeszékhelyen műkö­dő vállalatok, szövetkezetek termelése, árbevétele tavaly differenciáltan, összességében a tervezettet megközelítő mértékben nőtt. A vártnál kedvezőtlenebbül alakult az ipar és az építőipar termelé­se és értékesítése, elsősorban a rendelések módosulása és a piaci kereslet csökkenése mi­att. A város iparában 1980- b an kevesebben termeltek meg i4 milliárd forintos ér­téket, amely hasonló nagysá­gú, mint az egy esztendővel korábbi. Ez többek között a szerve­zést is dicséri, amelyről azon­ban az is elhangzott, hogy üzemeinkben, szövetkezete­inknél még korántsem hasz­nálták ki a szervezés adta le­hetőségeket. Nagyobb gondot kellene fordítani a párttag­sággal, a dolgozók széles kö­rével kialakított vélemény- cserére is. A termékszerkezet változ­tatásában az önálló vállala­toknál, például a Mezőgép­nél, a faipari vállalatnál jó kezdeményezések történtek, a gyáregységeknél viszont ne­hezebben változtatnak, a ter­mékstruktúrát döntően a vál­lalati központokban határoz­zák meg. A szövetkezetek je­lentős részénél a piaci natá- sok, nem pedig az átgondolt műszaki-gazdasági kritériu­moknak megfelelő szerkezet- változás a jellemző. Az export növelésével ösz- szefüggő célok csak részben teljesültek. A szocialista or­szágokba irányuló export a vártnál jobb (például a cipő­gyár, a ruhagyár, a papírgyár eredményei), a tőkés orszá­gokban történő értékesítés viszont jelentősen elmaradt a tervtől (amelyet többek kö­zött a cipőipari szövetkezet, a gumigyár gondjai jeleztek). Jó eredmény a városban, hogy a létszámgazdálkodás valamennyi ágazatban haté­konyabb volt, a gazdálkodó szervezetek általában kisebb létszámmal oldották meg a feladatokat. A jövedelmek a tervben meghatározottak sze­rint nőttek, de még tovább szükséges növelni a teljesít­ményhez kapcsolódó bérezés arányát. A megyeszékhelyen műkö­dő építőipari vállalatok jól alkalmazkodtak a megválto­zott körülményekhez. A ke­reslet mérséklődésével össz­hangban csőikként á termelés, de a tervezettet megközelíti. Szervezési intézkedésekkel, az együttműködés különböző módszereivel törekedtek a ka­pacitások jobb kihasználásá­ra, kezdeményezték a beru­házási idő rövidítését, szolgáló fővállalkozói rendszer beve­zetését. Kiemelt feladat volt az V. ötéves terv beruházá­sainak befejezése, különös te­kintettel a gyermekintézmé­nyekre, a lakásépítkezések­re. Ez utóbbiakban különösen jó eredmények születtek: mintegy 800 óvodai hely épült, új iskolát adtak át rekordidő (Folytatás a 4. oldalon) Hófúvásban A szerda reggeli hóesés, az erős szél megnehezítette a közúti forgalmat megyénk­ben. Képriportunk is ezt bi­zonyítja. A Tiszalök felé ve­zető utat a hófúvástól Fe- renczi János, a KPM hótoló­jával igyekezett megtisztíta­ni ... A nagycserkeszi elága­zásban a hótorlaszban egy Lada gépkocsi akadt el... A mentő, a hóakadály ellenére is bizonyára eljut rendeltetési helyére... Pörögnek a körkötő gépek a kender-juta nagyha­lászi gyárában. Nagy Erzsébet öt géppel zsákanya­got sző. (Elek Emil felvétele) KISVÁRDA, NYÍRBÁTOR Kórházfelújítás, könyvtárfejlesztés A költségvetési üzem idei feladattervét hagyta jóvá töb­bek között tegnapi ülésén a Kisvárdai Városi Tanács Vég­rehajtó Bizottsága. Az üzem idei termelési tervéből az épí­tőipari tevékenység emlekedik ki, több mint 28 millió értékű felújítást, korszerűsítést vé­geznek, de vállalkoznak új létésítmények építésére is. A legnagyobb értékű mun­kát a kórház felújítása jelen­ti ez 3 millió 300 ezer forint értékű lesz, de a Császy gim­názium villanyszerelési mun­kái, illetve a kollégium tető­fedése is meghaladja az egy­milliós értéket. Dolgoznak majd a költségvetési üzem munkásai a művelődési ház­ban, a Bessenyei leánykollé­giumban, a múzeumban, a vágóhídon, a kisegítő iskolá­ban, a Dögéi öregek Napközi Otthonában, de vállaltak fel­újítást Ajakon, Anarcson, Gyulaházán, Mezőladányban, Nyírtasson, Papon és Tor­nyospálcán is. Befejezik a Lenin út 20., a 26., a 17—19., a 21. számú há­zak felújítását, a Váralja út 23., a Rigó út 28—30., a Gyár út 1. és 3. szám alatti lakások karbantartását, építenek Nyír­kárászban ravatalozót, Kis­várdán virágházat, gépkocsi­szerelőműhelyt és felújítják a söripari vállalat kirendeltsé­gét is. Az ingatlankezelési részleg és a távhő-szolgáltatási részleg dolgozóira összesen mintegy 20 millió forint értékű munka vár, a kertészeti és a köztisz­tasági részlegnek hat és fél milliós feladatot szabtak ki 1981-re. Nyírbátorban a városi-já­rási könyvtár tevékenységé­ről hallgattak meg tájékozta­tót a városi tanács végrehaj­tó bizottságának tagjai. A korszerűtlen, kis — 200 négy­zetméter — alapterületen mű­ködő könyvtárban nemcsak a munkakörülmények kedve­zőtlenek, a könyvállomány mennyisége és összetétele te­kintetében is kedvezőtlen a kép. A mostoha tárgyi feltételek ellenére a könyvtár dolgozói nagy figyelmet fordítanak a kölcsönzés kulturált, gyors, szakszerű ellátására. A nyár óta magasabb színvonalon, gazdagabb választékkal biz­tosítják a zenei szolgáltatást, amely a zenehallgatáson túl felvételek készítésére, átját­szásokra is lehetőséget nyújt. Kedvező feltételeket alakí­tottak ki a napilapok és fo­lyóiratok helyben olvasására, az érkező új könyveket mik­rofonéval vonják be, ami a könyvek élettartamát hosz- szabbítja meg. Az általános iskolákban fiókkönyvtárakat, az üzemek­nél letéti könyvtárakat mű­ködtetnek, de író-olvasó ta­lálkozók szervezésével, sze­mélyes kapcsolatok kiépíté­sével az üzemi közművelődé­si munkához is szakmai, mód­szertani segítséget nyújtanak. r-é- - «sm» ■ ... ' MMKsIat^ 1 agyarország

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom