Kelet-Magyarország, 1980. december (40. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-13 / 292. szám

1980. december 13. KELET-MAGYARORSZÄG 7 GYERMEKVILÁG Karácsonyi ajándék a Kincskereső decemberi különkiadása Negyvennyolc oldal helyett nyolcvanoldalas terjedelem­ben, változatlan áron jelenik meg a decemberi Kincskere­ső. A szerkesztőség karácso­nyi ajándékul adja ezt a többletet tizenéves olvasói­nak. A decemberi lapszámot felnőtt írók és írogató gye­rekek : grafikusművészek és ifjú rajztehetségek műveiből szerkesztették. Még a rovat­anyagok zömét is gyerekek írták. Miről? Elsősorban a mai gyerekéletröl. Mándy Iván: A levél, Nagy Katalin: A gimnazista, Bence János: Párduc a kapuban, no és Horst Bastian: Az első csók című novellái kedves, érde­kes olvasmányok. Egy nép­rajzi gyűjtőmunka egyúttal bepillantást enged a hajdani emberpalánták küszködő, ne­héz, dolgos életébe is: úgy, ahogy a régi öregek elmond­ták, akik közül nem egyet már kiskorában kitűnő orv­vadásszá, orvhalásszá képez­te ki a szükség, a szegény­ség. Ezek mellé a művek mellé sorakoznak a költő-és írópalánták versei, történetei,- meséi, humoreszkjei. Érde­kes gondolatok a természet­ről, az állatokról, a mai di­ákéletről, a gyerek—felnőtt konfliktusokról és sok egyéb­ről. Talán néhány cím érzé­keltet valamit ebből: Egy csendes, nyugodt reggelen, Világgá mentem, Szederszü­ret a szupermarket tetején, Kaland a faliképben, Két be­írás egy csapásra, Részlet ,Örökké készülő’ c. regé­nyemből. Felnőttek számára sem lesz érdektelen ez a gyerekíráscsokor: jól tükrözi, hogyan élnek, éreznek, gon­dolkodnak, mit szeretnének a mai gyerekek, — a holnap felnőttjei. Természetesen a folytatá­sos indiánregény, A Sánta Bölény negyedik, befejező részét is közli decemberben a Kincskereső. A fehérgyarmati HÓDIKÖT nyugdíjasait köszöntötték decem­ber 6-án az I. számú általános iskola kisdobosai. Képünkön: a műsor egyik jelenete és a nyug díjasok. (Molnár Károly felvétele) Belsejében a harcos nevével A PAJZS „Ezzel vagy ezen!” — mondták velős tömörséggel a spártai anyák hadba induló fiaiknak, miközben átnyújtották., a paj­zsot. A gyávát, aki fégyvereit eldobálva menekült a csatából, megvetették, kiközösítették. A hazát, a szülőföldet védők csak győztesként, teljes harci dísz­ben, vagy pajzson hozva, elesett­ként térhettek meg a küzdelem­ből. A pajzs döfés és vágás ellen régen használt védőfegyver, amelynek alakja és nagysága az idők folyamán sokat változott. A pajzsok leginkább mandula ala­kúak és homorúak, a harcost minden oldalról betakarták. A XIII. században Franciaország­ban a kis, háromszögletű, cí­meralakokkal festett pajzsok ter­jedtek el a lovagoknál. Hazánkban is századokon át különböző típusait vitték balju­kon harcba a vitézek. Mátyás ki­rály gyalogsága teknő alakú, fél embermagasságú pajzsokat hasz­nált. A magyar huszárok a XV— XVII. században úgynevezett tár­csapajzsot viseltek. Felső részen, Névadónk, Szentpéteri Zsigmond Rajunk, a Rohodi Általános Iskola „Szentpéteri Zsig­mond” úttörőraja, minden év december 13-án megemlékezik névadójáról. E napon hunyt el a neves színész. Az idei évfordulóra különös gonddal készültünk, mert 8. osztályosok vagyunk, s ez az utolsó esztendő, amit a ra­junk így együtt tölt. Erre az alkalomra felkutattunk egy anekdotát, a Magyar Színházi Múzeumból pedig megszerez­tük Sikó Miklós körtárs festőművész 1850-ben készült, Szentpétery Zsigmondot ábrázoló alkotásának reprodukció­ját. Mindkettőt közreadjuk most a pajtásoknak. * Íme a történet: „Szigeti József beszéli a követ­kezőket: A Kerepesi út sarkán álltunk az öreg Szentpéterivel, 1Ő49. ja­nuárijában. Ott vonult el előt­tünk Windischgrätz hadserege, amint nagy diadallal bemasíro­zott az elfoglalt fővárosba. Szent­péteri egyre dohogott mellettem: — Micsoda gyászos ármádia! Miféle rongyos katonák! Ezek akarnak a mi honvédeinkkel szembeszállni? Ez a ringy-rongy nép! — De bátyám — szóltam —, olyan az mind, mintha most vet­ték volna ki a skatulyából. — Elhallgass — rivallt rám az öreg —, mert mindjárt hátba te­remtelek ! Egy szép tavaszi napon me­gint állunk a Kerepesi úton. Ak­kor már a honvédsereg vihar­vert csapatai vonultak el előt­tünk. Az én nemeslelkű, jó Szentpéteri bátyám villogó szem­mel nézte az elvonuló honvéde­ket és lelkesedve mondogatta: — Jaj, de szép fiúk! Ej, be fi­nom legények! Csupa dalia! Mi­lyen pompásan feszül rajtuk az a gyönyörű uniformis! Jaj, be szép egy hadsereg! Megint beleszóltam rajongó be­szédébe: Fekete Ágnes rajkrónikás • Sikó Miklós (1818—1900) 1850­ben készült kőrajza az 58 éves Szentpéteri Zsigmondról. Erede­tije a Magyar Színháztörténeti Múzeumban van. — Hiszen dicső sereg ez bá­tyám — mondottam —, de ami a ruhájukat illeti, rongyosabbak ám ezek az osztrákoknál. Az öreg erre nem felelt sem­mit, hanem szótlanul hátba vá­gott. Alaposan hátba vágott. Az­tán lelkesedett tovább.” Rajzolta BALOGH ERIKA, a 2. számú gyakorlóiskola 6. c. osztá­lyos tanulója. Úttörők rovata Hiénk a szó Pajtások, figyelem! A 436. sz. Zrínyi Ilona Úttörő­csapat Barátság raja megismerkedne és levelezne a me- j gye területén Zrínyi Ilona nevét viselő úttörőcsapat tagjaival. Szeretnénk megismerkedni a csapat múltjá­val, életével. Várjuk leveleiteket a következő címre: 2. sz. Gyakorló Iskola, 4400 Nyíregyháza, Erdő sor 7. Barátság raj December a meglepetések hónapja. Már hetek óta titokzatos arccal jártak nálunk a pajtások. Készültek a mikulásnapi meglepetések, a bőr-, a textil- és alma­mikulások, a köszöntőműsorok. Minden úttörőrajnak van testvér kisdobosraja. A pajtások együtt köszöntőt- ték a Mikulást verssel, dallal, játékos vetélkedővel. Át­adták egymásnak a kis meglepetéseket. A napközisek az öregek Napközi Otthonában szereztek örömet a ma­gányos, idős embereknek. A Kossuth-raj is bekopogott patronált öregjeihez. Csengőszóval érkezett a Mikulás 3161. sz. Rakovszki ezredes Úttörőcsapat, Gávavencsellő Kedden délután rongyosbált rendeztünk. Ennek ér­dekessége az volt, hogy legalább 3 kiló rongyot kellett hozni, amivel a belépőjegy árát váltottuk meg A bál­ban árusított szendvicset és kólát a rongy árából fe­deztük. Persze a rongyot már korábban értékesítettük a MÉH-nél. Az alsósoknak 2-től 4-ig, a felsősöknek 4- től 10 óráig tartott a bál. Hattól a kultúrház zenekara, a Femina játszott társadalmi munkában. Az együttes gitárosa egy fiatal tanárunk. A bevételt — háromezer forintot —^äz iskolarádióra fordítjuk. Szokolai Lajos, 4480. sz. Petőfi Sándor Úttörőcsapat, ;i Nyírbogdány Közismert, hogy a november fogászati hónap. Isko­lánk e hónap jegyében Makk Marci-vetélkedőt rende­zett. Kisdobosok, úttörők versenyeztek, 5—5 fős csapa- 1 tokban. A csapatok egészséggel kapcsolatos fantázia­neveket viseltek, mjnt például Vitamin, Sport. Először minden versenyzőnek meg kellett mutatnia a körmét és zsebkendőjét. Majd egy reggeli tomagyakorlatot kel­lett összeállítani és bemutatni. A zsűri szigorúan pon­tozott. A harmadik feladatban szólásokat, közmondá- sokta írtunk az egészséggel kapcsolatban, majd plaká­tot készítettünk. Útolsó feladatként rövid versikéket írtunk a csapatok nevére, amelyeket természetesen el is énekeltünk. A verseny végén a csapatok ajándékként tisztálkodási szereket kaptak. Nálunk nagyon jól sike­rült a verseny, ti is kipróbálhatjátok. Pecséri Szilvia úttörőtanács-titkár, Géberjén­Iskolánkban évek óta működik az irodalombarát ? szakkör. Sokoldalú szakköri foglalkozásainkon arra is í jut idő, hogy szerepeljünk, verseket mondjunk, évfor­dulókra készüljünk Az öregek hónapja alkalmából is műsort állítottunk össze. Tavaly a SZÁÉV volt dolgo­zóinak kedveskedtünk. Ebben az évben három válla­latnál jártunk. Patronáló vállalatunknál, a SZÁÉV-nél, a Konzervgyárban és a Nyírségi Vízgazdálkodási Tár­sulatnál. Mindenütt szeretettel és kedvesen fogadtak Gyülvészi Angéla, Kertész Ágota, Tilki Ágnes, 6, o. — 2. sz. Jókai Mór Ált. Isk. Nyíregyháza Arról szeretnék tudósítani, hogyan zajlott le isko­lánkban az éneklő rajok versenye. Minden raj egy út­törődalt, egy népdalt, egy gyermekdalt és egy szabadon választott dalt ad elő. A vetélkedőn a kisdobösok is részt vettek. A műsorokat a hattagú zsűri értékelte. Míg a zsűri tanácskozott, addig az úttörők és kisdobo- j sok énekeltek. Végül megszületett a döntés. A kisdo­bosok között a lövőpetriek, az úttörők közül a nyírlövői Kilián György-raj került az első helyre. Vedres Mária 7. o., Nyírlövő Csapatunk a Magyar Úttörők Szövetsége megalaku­lásának 35. évfordulója alkalmából versenyt hirdetett. A következőképpen: bár 35 év nagy idő, de mi az út- törővasúttal bejárjuk nagy elődeink 35 évét. Ha ked­vet kaptál hozzá, utazz velünk! Az utazás hét forduló­ból áll. Minden fordulóban kapsz öt kérdést, egy jó válaszért pedig egy évet előre léphetsz. Az úticél a je­len, s ha sikerül elérni, részt vehetsz a vetélkedőn. Vereczkei Tünde és Hopka Marianna, 1167. sz. Ady Endre Úttörőcsapat, Tiszavasvári görögöknél kezdetben kerek volt, majd tojásdad és olyan nagy, hogy a harcost egészen fedte. Ezek a pajzsok öt—hét, egymás­ra ragasztott marhabőrből ké­szültek, amit vékony érclemezzel borítottak. Középen nagy fejű, díszes szeg volt, köré jelvénye­ket erősítettek. A rómaiak legismertebb pajzs­formája a fél vagy háromne­gyed hengeralak volt. A fa vá­zát vászonnal, bőrrel vonták be, széleit vasalták. Leggyakoribb díszítése a szaínyas és koszorús villámsugár, a sas, a félhold. Belsejébe a harcos nevét, csapa­tának jelzését is beütötték. A XI. és XII. században az európai Német típusú pajzs, Mátyás ki­rály gyalogosainak pajzsa és a tárcsapajzs. jobb szélen bevágás volt, amire az ellenségre szegzett kopját le­hetett támasztani. A XVI száza­di, várháborúkbeli huszártárcsa bal felső csúcsa magasra ugrott fel, ezáltal kissé jobbra fordítva nemcsak a felsőtestet, hanem a fejet is védte. Ez szintén fából készült, piros-fehér harántcsíkok­kal díszítették. A páncélütő lő­fegyverek elterjedése a pajzs al­kalmazásának Is véget vetett. R. G. SZERVÄC JÓZSEF: PALI-DAL — Apu, mi a lócsiszár? — Lócsi kukoricaszár. — Mit jelent, hogy tarisznya? Kopasz ember borissza. — És ki az a salabakter? — Salamon Tornyánál bakter. — Mit csinál, ki hozsannázik? — Hófúvásban uzsonnázik. — És mire való a szaru? — Selypítők lábára saru. — A barikád mi célt szolgál? — Birkáknak jobb a lavórnál. — És mi az, hogy álomszuszék? — Alvó szú számára szék. — És ki az a palimadár? — Még kérdezed? Előttem áll! ZALÁN TIBOR: Céllövölde Lövésedre rózsa pereg rózsaszínű gyereksereg piros rózsa papírszirma hullik rá a karmazsinra Lőhetsz egyet, kettőt, hármat tiéd lesz a gumiállat Visszaszól a huncut gyerek: állatait kend egye meg iUattalan a virága papírvilágát hiába kínálja Virágot a mezőn szedek állatot az erdőn lelek mókust, őzet, vadnyulat mely ha meglát: elszalad TÖRD A FEJED! VÍZSZINTES: 1. Megfejtendő (harmadik négyzetben: S). 6. Vissza: közeire mutató névmás. 7. Lárma. 8. Tetőasztalos (má­sodik négyzetben kétjegyű mássalhang­zó). 9. Vonat közlekedik rajta. 11. Vér­csatornája. 12. Rágós (pld. hús). 14. Vlsz- sza: igen rövid szoknya jelzője. 16. Éne­kes madár. 18. Római 1001. 20. Pocsék. 21. Észak-európai nép. 22. Araszt. 24. Három, oroszul. 25. Mezei rágcsáló. 27. Gyakori fafajtánk. 28. Borúra következik. 29. Talajfajta. FÜGGŐLEGES: 1. A tea alkaloidája. 2. Kétjegyű mássalhangzó. 3. Lóabrak. 4. Ajtó fele! 5. Sarolta beceneve. 6. Meg­fejtendő (a függ. 15. folytatása). 10. Égi­test. 11. Kiejtett mássalhangzó. 13. Bőg, rí. 14. Eme helyen. 15. Megfejtendő. 17. Horony. 19. Foghúsa. 21. A szó elszáll, az .. . megmarad 23. A Felső-Tisza mellék­folyója. 24. Összevissza köt! 26. LÜ. 27. Alumínium vegyjele. Megfejtendő: jelentős XX. századi ma­gyar Írónk ... függ. 15, 6 ... megyénk­ben, ... vízsz. 1 ... községben született. Múlt heti megfejtés: GYULA — MAKÓ — PÉCS — DEBRECEN — SZEGED. Könyvjutalmat nyertek: Bácsi Gabriel­la Laskod, Bessenyei Andrea Rakamaz, Bunkóczi Csaba Kék, if j. Cser József Pe- nyige, ifj. Csemák Sándor Tiszaszalka, Csongor István Vállaj, Daru Ilona Nap­kor, Dienes Henriett és László Szabolcs- veresmart, Kelemen Anikó Tunyogma- tolcs, Magyar! Éva Fényeslitke, PoUák Edit Berkesz, Szmolka Dávid Kétérköz, Tamás Erika -Tiszadada, Várkondi Tünde Tiszalök, Végső Levente Nyíregyháza.

Next

/
Oldalképek
Tartalom