Kelet-Magyarország, 1980. december (40. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-12 / 291. szám

KELET-MAGYARORSZÁG 1980. december 12. A nyíregyházi Tempó Ipari Szövetkezet Bethlen Gábor ut­cai gumijavító üzemében a kijavított személygépkocsik gu­miját Zatureczki Pál centírozza. (Elek Emil íelv.) Olajlelőhelyek M ost senki ne gondol­jon a valódiakra. Nem a működő ku­takról, vagy az éppen most feltárás alatti lelő­helyekről lesz szó. Ezek lelkesítők, örvendetesek. A szóban forgó olajlelőhe­lyek mindenfelé megtalál­hatók, amerre csak ember és járműve megfordul. Nyíregyháza régebbi és új lakótelepein tucatjával fordulnak elő, járdán, út­test szélén, parkolókban. Ilyenkor télen ugyancsak szembeszökőek, a fehér havon rikít az olaj. De lépjünk ki a városból, s induljunk bármerre, a színes és fehér olajosfla­konok, s körülöttük a le- bocsátott olaj foltjai árul­kodó nyomok. Fehérgyar­maton a város kellős kö­zepén virítottak a piros műanyag edények, s az ol­vadó lével a csatorna felé tartott a maradék tarta­lom. Sorolhatnék a helye­ket a baktai erdő szélén, a négyes út mentén is, min­denfelé olaj, olaj, igaz, fáradt. Egy traktoros mesélte el: tangazdaságában egy nagy munkagépből évente 200 liter fáradt olajat en­gednek ki, hol a határban, hol a telepen. A földre. És nem egy gép van, tucat­nyi. Nagyüzemi gazdasá­gok és ipari üzemek ürít- tetik gátlástalanul a fá­radt üzemanyagot a ter­mőföldre, a védett terüle­tekre, az utcákra, a lege­lőkre. Pedig jó ára lenne a fáradt olajnak, de úgy látszik ez sem kell senki­nek. Lehet, hogy az átvé­tel gyenge szervezettsége is rendetlenségre ingerel. Van környezetvédelmi törvényünk, nem is rossz. De sajnos nincsenek hozzá olyanok, akik végre is tudnák hajtatni ezeket. Márpedig csak a jó érzés­re apellálni kevés. Akinek nincsen annyi jó érzése, hogy ne lakása elé, ne a kenyerét adó termőföldre, vagy éppen munkahelyé­re engedje le a fáradt üzemanyagot, azt a jó szó aligha győzi meg. Több következetesség szükséges ahhoz, hogy mindenki számára világossá váljék: nem a föld felszínén, ha­nem a föld mélyében kell keresni az olajat. (bürget) Negyven tonna a hazai boltokba POBtT liszavasváribil Csendesen, talán egy kicsit túl szerényen is, húzódik meg a nyíregyházi Ságvári-telepen, a Petrikovics utca 2. szám alatt a város első kisipari szolgáltatóháza. Egyszerűsé­gével mégis megkapó, lapostetős, földszintes épület nyolc műhelyének „égrenyíló” ajtajai — a cipész kivételével, aki­nek még intézés alatt van az iparengedélye — már várják a környék lakóit. Ahány ajtó, annyi szakma; női fodrász, kozmetika, női- férfi szabóság, rádió-tévé mű­szerész, háztartásigép-szerelő, órás és fényképész. Állami, KlOSZ-segítséggel, összefo­gással mindez már helybe ment, teljesítve ezzel a kör­nyék lakóinak régi, jogos igé­nyét. Nem kell már mindeze­kért időt rabló sétára útra­kelni a belvárosba, mert meg­találják a Ságvári-telepen is. Hívásra házhoz \ A fotós — Oláh Gáborné — még fiatal. Iparengedélye is egyidős az alig két hónapja működő szolgáltatóházzal. Férje az építőiparban dolgo­zik, központifűtés-szerelő, de most katona. Fiatal házasok, szükség van minden forint­ra ... — Négy évig vállalati fo­tós voltam. Gondoltam, neki­vágok. Beadtam a pályázatot és sikerült... Igaz, még gyengén megy a bolt, de igyekszem mindent vállalni. Hívásra házhoz is megyek, egy órán belül ott is vagyok... Szeretek dolgozni, meg kell is a pénz. Nem ingyen lakjuk a szolgáltatóházat sem ... Az órás — Varecha And­rásáé — is friss iparengedé­lyes, de ő már nagy gyakor­lattal rendelkezik. Volt mun­kahelyén is megbecsülték, el­ismerték, kétszeres kiváló dolgozó. Egészségügyi okok miatt változtatott. — Nem tudtam volna fel­adni, otthon maradni, hiszen tizennégy éves koromtól dol­gozom. Ugyanúgy garanciá­val javítom az órákat, mint-a vállalatnál. Most még nem nagy a forgalom, gondolom; nem ismernek még. Azért reggel nyolcra, mindig ponto­san itt vagyok. Szeretnék itt is bizonyítani. Hibakeresőkén! országos első A háztartásigép-szerelő — Takács Csaba — korábban, már két éven át vállalt la­kossági szolgáltatást is — mellékfoglalkozással. Most döntött; végleg kisiparos lett. — Az igazság az, hogy nem találtam egy nekem való munkahelyet. Olyat, ahol mint tízéves gyakorlattal ren­delkező, érettségizett szak­munkásnak, megfelelő mun­kakört tudtak volna biztosí­tani. Mert én ezt a szakmát — csakúgy, mint a lakossági szolgáltatást — komolyan ve­szem. Amíg élek, csinálni fo­gom becsülettel... A rádió- és tévéműszerész Verekedők a vádlottak padján Négyezer forintjába került néhány pofon a 20 éves bal- kány-perkedpusztai Tímár Sándornak, aki július 19-én este megverte S. Jánost. A sértett könnyű sérülésekkel megúszta, de magánvádlóként pert indított Tímár ellen, akit a bíróság 40 napi tétel pénzbüntetésre ítélt, s egy napját 100 forintban állapí­totta meg. Ugyancsak könnyű testi sértés miatt került bíróság elé Sitku Pál 52 éves pócspetri lakos. Ö augusztus 23-án tá­madta meg H. Györgyöt, amiért a bíróság 2400 forint pénzbüntetést szabott ki rá. A sérülés is súlyosabb volt, a büntetést is vastagabban szabta ki a bíróság Harcsa István 32 éves szakolyi lakos­ra. Harcsa május 13-án dél­után részegen összeveszett feleségével. Mérgében össze­törte a lakás berendezését, majd az asztal tetejét felesé­ge lábához vágta, s súlyos sérülést okozott vele. A bíró­ság súlyos testi sértés miatt Harcsát 10 százalékos bér­csökkentés mellett 8 hónapi javító-nevelő munkára ítél­te. Két alkalommal büntették már meg eddig a 19 éves pe- nészleki Nótin Jánost, aki most súlyos testi sértés miatt állt újból a vádlottak padján. Nótin egy ismerősével ivott saját lakásán, majd össze­vesztek, s akkora pofont adott cimborájának, hogy az elesést követően a lakás be­tonpadlója súlyos sérüléseket okozott a vendég fején. A bí­róság öthónapi szabadság- vesztésre büntette Nótint és 2000 forint mellékbüntetést szabott ki rá. A szabadság- vesztés végrehajtását a bíró­ság két év próbaidőre felfüg­gesztette. Szüleivel veszett össze jú­nius 23-án este részegen a 49 éves nyíregyházi Farkas Zol­tán, s közben édesapját úgy megütötte, hogy az idős em­bert mentővel kellett kórház­ba szállítani. A bíróság Far­kasra 10 hónapi szabadság- vesztést szabott ki, de a bün­tetés végrehajtását 3 év pró­baidőre felfüggesztette. Tóth Miklós 33 éves ramo- csaházi lakos faluja italbolt­jában veszett össze G. Mi­hállyal, akit rövid szóváltás után úgy megütött, hogy a sértettnek eltört az orrcsont­ja. A bíróság súlyos testi sér­tés miatt 10 hónapi szabad­ságvesztésre és 3000 forint pénz mellékbüntetésre ítélte. A szabadságvesztés végrehaj­tását a bíróság 3 évi próba­időre felfüggesztette. Valamennyi ítélet jogerős. — Soós Miklós — kerek ne­gyedszázadot dolgozott le egy helyen. Tíz éve mestervizsgá­zott, afz országos hibakereső versenyén első díjat is nyert. — Nagyon szeretem a szak­mámat, s talán ez is az oka, hogy kisiparos lettem. Tudja, így többet foglalkozhatok a konkrét munkával. A lakáso­mon van telefon, amelyre üzenetfelvevő és rögzítő mag­nó csatlakozik. Ez nagyon megkönnyíti a munkánkat — a hibabejelentőét és az enyémet is. A készülékeket igyekszem még aznap megjavítani, lehe­tőleg az ügyfél lakásán. Ez elemi dolog a szolgáltatásnál. Ide, a műhelybe csak azokat a készülékeket hozom be, amelyeknél nagyobb problé­mák adódnak. A női-férfi szabó — Kul­csár Sándorné — iparengedé­lyén is éppen csak megszáradt a pecsét — Tegnap kezdtem, de már voltak megrendelők. Mérték utáni varrás és javítás is. Üzemben dolgoztam, de így nekem előnyösebb. Ugyanis a férjem a vasútnál dolgozik és van két kicsi gyerekünk. Ne­héz lenne így gyárban, több műszakban dolgozni, otthon maradni meg nem életcélom. Remélem, megkedvelik a munkámat itt, a telepen is... A kozmetikus — Vatta- mány Jánosné — azzal dicse­kedik, hogy nála már kiala­kult a törzsgárda; sokan ke­resték már fel újra. — Korszerű, modern eljá­rásokat akarok bevezetni, s úgy érzem, itt ezt meg is tu­dom valósítani. Nehogy azt gondolja valaki, hogy a Ság­vári-telepen nem igényesek a nők. Bevezetem például a bőr mélyrétegű kezelését megoldó iontoporézist és az elektromos árammal történő helyi fogyasztást. Nem mon­dom, elég sok a rezsi is eb­ben a modern szolgáltatóház­ban, de megéri. Különösen, ha jó munkát végzünk és megkedvelnek bennünket. „Csak győzzem..." A „figaró” a női fodrász — Molnár Andrásné — már két éve kisiparos. Éppencsak át­költözött a Munkácsi utcából a Petrikovics utca kettőbe... — Ahhoz képest ez egy pa­radicsom. Abban a faházban még a vizet is fazékban kel­lett melegíteni. Itt meg a csap­ból folyik. Szépen alakul a forgalom, néha bizony még a férfiak is ide fanyalodnak. Mit tegyek? Megnyírom őket is. Csak a borotválást nem vállalom. Egyszóval, csak győzzem a munkát... Két hónapja, hogy megnyílt a telepen a kisiparos szol­gáltatóház. Akik jártak ott, azok már megtakarítottak vele jó pár órát és kilométert, s feltehetően szereztek maguknak néhány kellemes percet is; jól érezték magukat ezekben a jól felszerelt korszerű műhelyekben, és a hivatásukat szere­tő emberek között. Tóth Árpád A tiszavasvári Munka, Termelőszövetkezet a me- 1 zőgazdasági termelés mel­lett halászattal is foglalko­zik. Az utóbbi években bizony nem a legjövedel­mezőbb ágazatok közé tar­tozott a halászat. Ezért már-már azon gondolkod­tak a gazdaságban, hogy csökkentik a haltenyész­tést, de ebben az évben kiváló eredményt ért el az ágazat. A kétnyarás, vagy másodéves pontyokból — amelyek 30—35 dekagram­mosak — negyvenöt ton­nát neveltek, s ebből tíz tonnát értékesítettek más halgazdaságoknak. A har­madik éves piaci halak | már elérik a másfél kilós súlyt is. Ezekből 1980-ban 75 tonnát halásztak, szem­ben a tavalyi hatvan ton­nával. Az értékesítés is jól sikerült, mert a Halérten keresztül 35 tonna Tisza- vasváriban nevelkedett ponty kerül majd a külföl­di vásárlók asztalára, s | jut negyven tonna a házai fogyasztóknak is. Az utolsó exportszállítmányt — 181 tonnát — még karácsony előtt hűtővagonokba rak­ják, s útnak indítják. A nagyobb termelés 1 mellett is gondot okoz, hogy a szövetkezet egye-i dűl nem képes megoldani I a két, összesen 105 hektár területű halastavának na-i gyón is szükségszerű fel- \ újítását, Ilyen körülmé­nyek között pedig egy pár j éven belül veszélybe ke-í rülhet a haltenyésztés Ti- 1 -izavasváriban. (sb) A szemrehányás — így ér­zem — jogos. Meglepve fo­gad Vassné Zámbó Mária: — Itt Űjfehértón hat éve nem kereste a fiatalokat új­ságíró. Aki közel van, az tá­volra kerül... Űjfehértón és Érpatakon 17 000 ember él. A városnyi nagyközség Nyíregyházához 15, Debrecenhez 30 percnyire él. Jellemző a sokféleség — Mit mondhatok a KISZ- ről? A két város közelsége sok mindent meghatároz. Rengeteg az olyan fiatal, aki ingázik, aki máshol, tehát a munkahelyén KISZ-tag. Ti­zenkilenc KlSZ-alapszerve- zetünk van így is. Ami a le­hetőségeinket meghatározza: vannak iskolai, üzemi, intéz­ményi és termelőszövetkezeti alapszervezeteink. — Mindenhez értenek egy kicsit? — Sok a nagyközségben a fiatal szakember. Sokan tele­pedtek le Űjfehértón, fiatal műszakiak, agrárszakembe­rek, sőt, kutatók is. Nincs gondunk tehát, ha valamilyen előadást akarunk szervezni, ha egy vetélkedőt rendezünk. Az élet alapvetően az alap­szervezetekben zajlik. Más a gond egy termelőszövetkezet­ben, és más a gyapjúszövő­ben. Más egy iskolában, megint más egy kutatóinté­zetben. — Mi jellemzi az alapszer­vezeti munkát? — Az, hogy fiatalok va­gyunk, vagyis a sokféleség. Mindenütt azt szeretnénk el­érni. hogy aki itt él az iól érezze masát, hogy. aki ide­jön az találjon feladatot, ba­rátokat magának. Fontosnak tartjuk, hogy a máshol KISZ- tagok se szakadjanak el a 2 jjf ■, SZÓlGÁt^A^ Figaró és társai a város peremén . ‘ . T > - tßy .'-jtmrr-„ jfc*.. „AKI ITT ÉL, ÉREZZE JÓL MAGÁT..." Két város között 1 ÚJFEHÉRTÓI JEGYZETEK községtől. Van egy ifjúsági klubunk. Szenespincéből ala­kítottuk magunknak. A klub nyitott, bejárnak az eljárók is. A három másik üzemi if­júsági klubunkban természe-. tesen más a program. — Mi az, amit nagyon sze­retnének? — Még több alapszervezeti klubot, de ez csak óhajtás, nem követelés. Szorítón nagy gondunk nincs. A közös na­gyobb rendezvényeinkre is van helyünk. Az Újpesti Gyapjúszövő helyi gyára me­gyei „Textiles Kupa” néven sportvetélkedőt rendezett. Se­gített több alapszervezet. Sokan letelepednek — És ha KISZ-től kérnek? — Hatszázötven szervezett fiatal nagy erő. Szoktak kér­ni. Most nemcsak arra gon­dolok, hogy betakarításkor, például az almaszedésben se­gítünk, ez természetes, ha­nem olyanra, hogy elkészül egy új létesítmény, megyünk terepet rendezni, takarítani, szombat—vasárnaponként harminc-negyven KISZ-tag épít a sportpályán, és tudnék még példákat sorolni. Az, hogy nem nehéz szervezni azt mutatja, hogy jól érezzük magunkat itt. Mitru István, a nagyközsé­gi közös tanács KlSZ-alap- szervezetének titkára érde­kes példát mond erre: — A lakosság száma, hosz- szú stagnálás után emelkedik. Szinte megugrott a születé­sek száma. A korábbi átla­gokhoz mérten száz gyerek­kel született több. Ha meg­nézzük, hogy milyen házak, lakások épülnek, akkor nyil­vánvaló. hogy még az ingázás mellett is sokan telepednek le itt. Nemcsak a Gyümölcs- termesztő és Dísznövény Ku­tató Állomás vonz fiatal szakembereket, hanem az is­kolák is. Pedagógusokat, a termelőszövetkezetek és a gyárak is szakembereket. Ezért kell a kor színvonalán élni... Most, és ezt nagyon fontosnak tartom, végeznek nálunk a földrendezéssel. Zártkerteket alakítunk ki, a fiatalok között is egyre több az érdeklődő ... Főzőlcanáitól a gyárba Vassné Zámbó Mária: — A legizgalmasabb felada­taink is ezekből a változá­sokból adódnak. Szeretnénk, ha többen volnának KISZ- tagok, de nem szeretnénk ezt mindenáron. Társadalmi fo­lyamat: száz és száz ember válik most, éppen napjaink­ban munkássá. Főzőkanáltól megy a gyárba, iskolapadból a munkahelyre. Ebben a KISZ segíthet, és ez az egyik dolgunk. — Mond rá páldát? — A Gyapjúszövőben a munkaügyi osztályon két KISZ-bizottsági tagunk is van. ök segítenek szervezni, hogy a gyárba kerülő fiatalt KISZ-tagjaink patronálják, segítsék. Kilián-köröket szer­vezünk, ugyanúgy, ahogyan a szakközépiskolában is. A KISZ egyik legszebb feladata, hogy párttagokat neveljen, de nagyon szép dolga az is, hogy fiatal embereket KISZ-taggá neveljen ... Nincs könnyű dolguk a két nagyváros között, ebben a város nagyságú nagyközség­ben, de szerencsések a nagy­község sokarcúságával. Dicsekedtek: — Itt minden jóhoz van ember... Hiszem, hogy ez az igazán jóhoz is elég. Bartha Gábor

Next

/
Oldalképek
Tartalom