Kelet-Magyarország, 1980. december (40. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-11 / 290. szám

1980. december 11. KELET-MAGYARORSZÁG 7 Elkészült a Dunai Vasmű és a Nyugat-magyarországi Fagazdasági Kombinát kooperációjában épülő kétszintes kísélreti ház. A korábbi családiház-típusoknál nagyobb alapterület lehetővé teszi több célú felhasználását: iker családi ház, vagy vállalatok szociális létesítmé­nyeként egyaránt kialakítható. Tartóváza acélszerkezet, burkolata pedig betonit burkolóelem. (MTI fotó: Bárándy István felvétele — KS) Légi felvétel a levegőszennyezésről Új módszer a környezet védelmére Több ezer — a levegőszennye­zést, annak terjedését és hatását regisztráló — légi felvétel számí­tógépes feldolgozását kezdte meg a Nehézvegyipari Kutató Intézet, az Országos Tervhivatal és a Számítástechnikai Kutató Intézet közreműködésével. A színes felvételeket az MHSZ re­pülőgépeiről és helikoptereiről készítették a Nehézvegyipari Ku­tató Intézet munkatársai, azzal a céllal, hogy pontosabb képet kapjanak az ipari üzemek leve­gőszennyezéséről. Elsőként az Ajka—Pétfürdő—Inota térségé­ben készült felvételeket dolgoz­zák fel, ezt követően pedig a .Tatabánya és a borsodi iparvi­dék környékéről valókat. A ha­zai környezetvédelmi-' kutatások­ban újnak számító módszer eredményessége, hasznossága máris nyilvánvaló. A felvételek már a számítógépes elemzést megelőzően Is sokat mondanak a szakembereknek: elemzésük alapján konkrét javaslatokat tudnak adni az üzemeknek a technológiák módosítására, a szennyezést csökkentő berende­zések kiegészítésére és a kémé­nyek méretének megváltoztatá­sára. A helyes megítélést segíti, hogy az intézet szakemberei a légi felvételekkel egyidőben mé­rőkocsikkal is kivonulnak a helyszínre és ott a földközelben is mintákat vesznek. A Nehézvegyipari Kutató In­tézet egyébként az egész hazai vegyipar levegőtisztaság-védel­mi kutatásainak bázisa. Ott ala­kították ki a központi laborató­riumot és a levegőtisztaság-vé­delmi tanácsadó szolgálatot is. Az intézetben e munka során számos mérőműszert és mód­szert fejlesztettek ki, most ezek körét bővítették a légi felvéte­lekkel és annak számítógépes értékelésével. Ennek végeredmé- nyeként most már megvan a le­hetőség arra, hogy összefüggé­seiben lássák az ipari üzemek levegőszennyezését, annak hatá­sát a környezetre, főleg a nö­vényzetre, s a teljes kép isme­retében hatékonyabbá tehetik a környezetvédelem eddigi mód­szereit is. Orchideák a Szaljut—6-ról Kinyíltak a kozmoszból visz- szatért orchideák az Ukrán Tu­dományos Akadémia botanikus­kertjében. Az orchideák ott vol­tak a Szaljut—6 űrállomáson, Leonyid Popov és Valeri} Rju- min űrrepülése idején. Az orchideák fejlődési képessé­gének megújulása a Földön, az űrben töltött hosszú idő után arról tanúskodik, hogy a növé­nyek el tudják viselni a súlyta­lanság körülményeit — jelentette ki Andrej Grodzinszkij, az Uk­rán Tudományos Akadémia bo­tanikuskertjének igazgatója a TASZSZ tudósítójának. Az első két-három hónapban az orchideák növekedése leállt, de gyorsan alkalmazkodtak a súlytalansághoz és újra nőni kezdtek. Az űrrepülés végére száruk, leveleik és gyökereik színe megfelelt a normális kö­rülmények között élőkének. Ez a kísérlet megerősítette a szovjet botanikusok feltevését, hogy az epifikus kúszónövények képesek a kozmoszban is élni. A nehézségi erő ugyanis az ilyen­fajta növényeknél nem játszik nagy szerepet, mivel fákon nő­nek, a fa üregébe, kérgébe, ko­ronájának elágazásába kapasz­kodnak és táplálékukat a kör­nyezetből szívják. Komputer a taxiban Ottawában több . mint 400 ta­xiba 'minikomputert építettek be. A komputerek véget vetnek a zavaró rádióbeszélgetéseknek, kiküszöbölik a tévedéseket és a várakozási időt is. Emellett le­hetőséget teremtenek arra, hogy például 100 százalékos bizton­sággal lehessen taxit rendelni egy repülőtéri úthoz. Mindegyik taxi kis méretű képernyőt kapott, amely csatla­kozik a taxiközpontban lévő „elektronikus agyhoz”. Ezt a komputert Ottawában szekto­rokra osztották fel, mindegyik taxi kapott egy számot, és ezt az agy tárolja. Ha valaki taxit kér, a „központban lévő kisasz- szony” — a képernyőnek és a komputeres információnak kö­szönhetően — a legkedvezőbb helyzetben lévő járművet hív­hatja. Ha a taxisofőr nem ad választ 30 másodpercen belül, úgy az igényt másik taxinak játsszák át. A taxiközpontban lévő komputer azokat az utaso­kat is nyilvántartja, akik nem egyenlítik ki számlájukat, to­vábbá jelentést ad az utak álla­potáról és időjárási előrejelzést is közöl. Energia forró vízből Az Észak-Kaukázus sok lakott településén a föld mélyéből fel­törő forró vízzel látják el az ipari létesítményeket, a hőköz­pontokat és a lakóépületeket. Az egyik új lelőhely körzetében, Sztavropolban egy 10 ezer kilo­watt teljesítményű kísérleti be­rendezést építenek. Ez az első új típusú berendezés a szovjet geotermikus energetikában. Az újítás lényege a zárt, föld alatti cirkulációs rendszer. A tervek szerint az energiaszolgáltató blokkot 1984-ben helyezik üzem­be. A tudományos kutatóprog­ram befejezése után egy 100 ezer kilowatt teljesítményű komple­xum felépítését tervezik. Takarékos trolibuszok Csehszlovákia városaiban már közlekednek azok a trolibuszok, amelyek meghajtását tirisztorral szabályozzák. Ezt a rendszert a Skoda vállalat ostrovi üzeme gyártja. Az új trolibuszok üze­meltetése kimutatta, hogy azok az addigi típusokhoz képest -25 —30 százalékkal kevesebb villa­mos energiát használnak fel. autó—motor A takarékos Jugo—45 Nemrég mutatták be Jugoszláviában a kragujevaci „Crvena Zastava” gyár legújabb konstruk­cióját, a „JUGO—45”-öt, ezt a 45 lóerős kis családi autót. Déli szomszédunkban ez az év sikere. Az új típusú kocsi 3,5 méter hosszú, háromajtós. Maximális sebessége 135 km/óra, de 80 kilo­méteres sebességnél a fogyasztása csupán 5,8 liter. (Fotó: MTI — KS) Sörcsapda a tárolt zöldségfélék kártevői ellen Meztelen csigák a pincében Az utóbbi időben egyre több panaszt lehet hallani a pincékben elszaporodott meztelencsigák­ról. Különösen azok a kertész- kedők bosszankodnak, akik kü­lönféle zöldségféléket: sárgaré­pát, petrezselymet, zellert vagy burgonyát tároltak be pincéikbe. Ha valaki nem fordított kellő gondot a tárolásra szánt zöldség­félék válogatására és nem fordí­tott kellő figyelmet arra, hogy a növényanyag fertőzésmentesen kerüljön be a pincébe, úgy elő­fordulhatott, hogy veszedelmes „lakókat” is elszállásolt pincé­jébe. A párás, nedves időjárás az 1980-as évben rendkívül kedvező volt a meztelencsigák elszaporo­dásához. Ha a zöldségféléket ne­héz, kötöttebb és nyirkosabb ta­lajon termelték, úgy ott a mez­telencsigák is optimális életfelté­telekre lelhettek. A rosszul mű­trágyázott, elsavanyodott talajo­kon, de a semleges kémhatású talajokon is — 70—90 százalék relatív páratartalom mellett — az árnyékos, nyirkos búvóhelyeken tömegesen észlelhettük a mezte­lencsigákat. A meztelencsigák, elsősorban a „talpukon”, nyálkás váladékot: csiganyálat választanak ki, ami útjukat sikamlóssá teszi és így válik lehetővé tovahaladásuk. Ezután a csiganyál megszárad, majd ezüstfehér színű, fénylő csíkként válik láthatóvá, ami a károsítás helyén a különböző növényi részeken megkönnyíti a csigák kártételének a felismeré­sét. A meztelencsigák nem viselnek testükön meszes anyagból ké­szült „csigaházat”. Hátukon, a fej mögött kissé kiemelkedő, el­lipszis alakú, élesen elhatárolt rész, az úgynevezett pajzs lát­ható. Táplálkozásuk során, re- szelőszerűen fogazott felszínű nyelvükkel, a húsos állományú növényrészeken (répán, burgo­nyán) igen jellegzetes odvakat, mély üregeket, szabálytalan be- rágásokat idéznek elő. Ha gondosan megfigyeljük a csigád útját, úgy a pince föld­jébe süllyesztett — kétujjqyira sörrel feltöltött — konzervdobo­zokból, vagy befőttesüvegekből készített „csigacsapdákkal” sok kártevőt elpusztíthatunk. (Ugyan­is a csapdákba belemásző csi­gák a sörtől elbódulva elpusz­tulnak.) Még a fenti módszernél is egy­szerűbb, ha útjukba nedves rongydarabokat helyezünk, mert a csigák a nedves környezetet igen kedvelik, s a rongydarabok alá húzódnak; így könnyen ösz- szegyűjthetők és megsemmisít- hetők. Bevált módszer a porított szu­perfoszfát vagy mészpor, esetleg a durván őrölt konyhasó kiszó­rása is. Ezek a maróanyagok a meztelencsigákat fokozott nyálki­választásra kényszerítik, s ezt követően a csigák „kiszáradnak" Újabban, mint legjobban bevált védekezőszert, a metaldehidet használják a meztelencsigák el­leni védekezésben csalétek for­májában. Jó hatású kemikália: a DELI- CIA CSIGAÖLÖ SZER és a MET- ALDEHID 5 GRANULÁTUM. E készítmények „közepesen mérge- zőek”, de a meleg vértekre és így az emberre is igen veszé­lyesek! Ezért alkalmazásuk során igen körültekintőnek kell lenni! A granulátumot a csigák által fertőzött területen egyenletesen kell kiszórni; négyzetméteren­ként 10—15 szemcsét. A szórás során ügyelni kell arra, hogy a granulátumból a betárolt zöld­ségfélékre ne hulljon, mert csak így biztonságos — humántoxiko­lógiai szempontból — a metal- dehid tartalmú növényvédő sze­rek használata. Dr. Széles Csaba Energiatakarékos technológiával Lucernaliszt —- olcsóbban Év vége közeledtével a mező- gazdasági üzemekben készülőd­nek a zárszámadásra, ilyenkor teszik mérlegre a kiadásokat, be­vételeket. Most derül csak ki jó néhány technológiáról, hogy al­kalmazásuk gazdaságos, avagy sem. Az efféle közgazdasági elemzés nemcsak a nyereség Vagy a veszteség megállapítására alkalmas, hanem a jövőben kö­vetendő utat is megjelölheti. Az állami gazdaságoknak pél­dául most kell dönteniük a iu- cernalisztgyártás fejlesztéséről. A belföldi forgalmazásra szánt lisztkészítés ugyanis gazdaságta­lanná vált. A költségek megkét­szereződtek, ugyanakkor a fel- vásárlási árak csak mérsékelten emelkedtek. A Dalmadi AG-ban például öt évvel ezelőtt 223,6 fo­rint volt a forrólevegős techno­lógiával készített lucernaliszt szűkített önköltsége, idén vi­szont — változatlan technológiá­val — már 443.1 forint. A költ­ségek nagymérvű emelkedése következtében kilenc állami gaz­daság hagyott fel a lucernaliszt- készítéssel. A lecke tehát így szól: gaz­daságossá kell tenni a lisztké­szítést, hiszen e termék export­ja továbbra is nyereséges. A lisztkészítés fejlesztését indokol­ja a jelenlegi sertés-, nyúl- és baromfitakarmányozási techno­lógia is. Ha megszüntetnék a gyártást, akkor az állami gazda­ságoknál mintegy 500 millió fo­Az utóbbi száz esztendő mete­orológiai adatainak az elemzése azt mutatja, hogy földünk éghaj­lata 1880-tól 1940-ig melegedett, az északi félteke átlagos hőmér­séklete ezen időszakban csak- nam egy teljes Celsius-fokkal növekedett. A negyvenes évek után azonban lehüles kezdődött. Sok tudós véleménye szerint a lehűlés folyamata folytatódik, és ez az éghajlati viszonyok még erősebb ingadozásához vezethet. Ezen a véleményen van a Mete­orológiai Világszervezet végre­hajtó bizottságának neves tudó­sokból álló csoportja is. Igaz, hogy ők a véleményükhöz azt a magyarázó megjegyzést fűzték, hogy az utóbbi néhány évben a lehűlés kevésbé nyilvánvaló volt, ha ugyan nem beszélhetünk bi­zonyos fokú felmelegedésről. Mint ismeretes, az időjárásra lényeges hatást gyakorol a Nap­ból sugárzó hő eloszlása a Föld felszínén. A Föld felszínét elérő napenergia mennyisége az at­moszféra áttetsző tisztaságától függ. Ezenkívül a Föld felszíne az ember gazdasági tevékenysé­gének eredményeként is felme­legszik. Feltételezhetjük, hogy az átlagos hőmérséklet további vál­tozását az atmoszférába jutó széndioxid mennyiségének növe­kedése határozza majd meg, to­vábbá az atmoszféra áttetszősé­gének esetleges megváltozása, amelyet mesterséges és természe­tes tényezők idézhetnek elő, töb­bek között bolygónk ózonrétegé­nek a megbomlása. Helyi mére­tekben a klíma bizonyos válto­zásait idézhetik elő a természet- átalakítás különböző formái, pél­dául az erdőterületek jelentős megváltozása, a víztárolók átcso­portosítása. A hőmérséklet csökkenése a mérsékelt és a viszonylag hide­gebb földrajzi övezetekben a ve­getációs időszak lerövidüléséhez vezet, amely a mezőgazdasági kultúrák terméshozamának Csök­kenését vonja maga után. A me­leg éghajlati övezetekben a hő­mérséklet csökkenésének kedve­ző hatása lehetne. Ez azonban a gazdálkodás megszokott formái­nak a megváltoztatását tenné szükségessé, s az átszervezés sok esetben jelentős időt igényelne. rintos eszközérték válna kihasz­nálatlanná. Emellett az állami gazdaságok összes földterületé­ből 40 ezer hektár területet fog­lal el a lisztkészítés céljára ve­tett lucerna, aminek telepítési költségei viszont még néhány évig meghatározók lesznek, mi­vel a lucerna több éves kultúr­növény. Az e célból vetett lu­cernák hasznosítása tehát min­denképpen kívánatos. Különösen akkor, ha a lucerna termelési költségeit vesszük szemügyre. A lucernát drágán termeljük; ön­költsége megközelíti az abrakta­karmányokét. (A Dalmadi AG- ban például 170 Ft/q.) Követke­zésképpen: a drágán „előállított” nyersanyagot a beltartalmi érté­keket legjobban megőrző, gyors, művi feldolgozással kell tartósí­tani, fiásznosífani. Az érveket egymás mellé so­rakoztatva kereshetjük a közös megoldást. Néhány évvel ezelőtt elméletben kidolgozták az úgy­nevezett energiatakarékos lucer­naliszt készítésének technológiá­ját. Az új eljárás lényege, hogy szársértös kaszálógénekkel rend­re vágják a lucernát. és azt fonnyasztlák. azaz előszárítják. A számítások szerint a fony- nvasztott anyag későbbi szárítá­sakor 1 kg víz elvonásához csu­Egy villágos: a klíma tartós megváltozása a megszokott, ki­alakult feltételek átszervezését tenné szükségessé. A közeli években vagy évtizedekben ka­tasztrofális következményektől nem kell tartanunk. A tudással és technikai eszközökkel felvér­tezett ember megtanul védekez­ni a természet „cselszövései” el­len. Valószínűtlen, hogy a közeljö­vőben természetes, tartós lehűlés tendenciája érvényesülne — ez az egyöntetű véleménye a világ huszonégy Országa meteorológiai szolgálata képviselőinek. A természet, mint ismeretes, a saját tevékenységét nem hangol­ja össze az ember tevékenységé­vel. És az embernek készen kell állnia arra, hogy a szükséges nillanatban ésszerű kiigazításo­kat haitson végre a természeti erők folyamatában. pán 3200—35 kg hőmennyiség szükséges. . Dalmadon például minden mázsa lucernaliszt elő­állításához csupMs 3 kg tüzelő­olajat használna? fel. A szárít- mány elkészítésének szűkített önköltsége 290 forint, a másod­osztályú lucernalisztek ára pedig 350 forint. A technológia gazda­ságossága a két számadat össze­vetéséből azonnal kitűnik. Bevezetése különösebb műsza­ki változtatást nem igényel. A szakemberek véleménye szerint azonban olyan rendkezelő gépe­ket érdemes beszerezni, ame­lyek a lucernát a renden óvato­san, kíméletesen mozgatják. Hasznosan alkalmazhatók a Szekszárdi Növénytermelési Rendszer (KSzE) által honosított és elterjesztésre javasolt Mák— Key petrencézők. A lucernaszénábó! készített lisztek beltartalmi értéke megkö­zelíti, sőt némely paramétert illetően túlhaladja a hagyomá­nyos, forrólevegős technológiá­val készítettekét. Az ily módon készített lucernalisztek azonban mégsem forgalmazhatók. A na­pon történő száradás következté­ben ugyanis jelentős mértékben csökken a karotintartalmuk: a magyar szabványok által megkí­vánt 140 mg/kg helyett csupán 30—50 mg/kg. A termék viszont jó! hasznosítható, a dalmadi vizsgálatok szerint a sertések ta­karmányértékesítése nem csök­kent, sőt a korábbi, rostszegény takarmányozásnak tulajdonított gyomorvérzések, gyomorfeké- lyesedések teljesen megszűntek. Célszerű lenne tehát a gazda­ságosan előállítható, magas fe­hérjetartalmú új lucernalisztnek zöld utat engedélyezni. A ma­gyar szabványok szigorúságát (vagy sokhelyütt az engedé­kenységét) nem feladatunk ele­mezni. Végső soron megoldást jelentene az is, ha szabványmó­dosítás helyett — gazdaságok közötti szerződések alapján — az üzemek közötti értékesítést le­hetővé tennénk. Ezáltal csak azok kaphatnának az új lucer- nalisztból, akik előállításra és vételre szerződnek egymással. A megoldás keresése sürgős fel­adat. Hiszen az energiatakaré­kos technológiával a lucernalisz­tek előállítási költsége harma­dával csökkenthető. És ez a költségcsökkentés jelentősen ja­víthatná a mezőgazdasági üze­mek zárszámadási végeredmé­nyét. Mindez megszívlelendő Szabolcs-Szatmárban is. ahol több gazdaság (ÁG és téeszek) foglalkozik lucernaliszt készíté­sével. Z. Simon Tibor Trágya szennyvízből Különleges tenyészet — javított talaj A földigiliszták rendkívül hasz­nosak a városi szennyvizek fer­tőtlenítése és feldolgozása szem­pontjából — állapították meg egy nemzetközi értekezleten, amely a talajfauna problémáival foglalko­zott. Egy kísérleti terepen nagy szá­mú földigilisztát tettek ki, és az­tán városi szennyvizet vezettek a terepre. A szenyvíz elszivár- gott és szilárd alkotórészeit hát­rahagyta a talaj felületén. A szi­lárd anyagokban gyakran tele­pednek meg betegségkeltő bakté­riumok, valamint bélférgek (hel- mintek), és viszonylag hosszú ideig maradnak életben. A szi­lárd anyagok csak lassanként rakódnak le a mélyebb talajré­tegekbe. ahol a mikroorganizmu­sok a baktériumokat és a hel- minteket nagyrészt megsemmisí­tik. Nagy számú földigiliszta azonban a talajt állandóan „for­gatná” és gondoskodna arról, hogy a szilárd anyagok a szoká­sosnál gyorsabban tűnjenek el a talaj felszínéről és ezzel a mik­roorganizmusok is gyorsabban semmisítsék meg őket. Az Egye­sült Államokban ezért alapítot­tak egy „földigiliszta-tenyésze­tet.” Mint ahogyan az értekezleten megállapították, ezen túlmenően a városi szennyvizeket jó trá­gyává lehet alakítani és velük a talajt különösen ott lehet javí­tani, ahol az csak vékony réte­gű. így Finnországban városi szennyvizek maradványait össze­keverték felaprózott erdei fenyő­kéreggel és az iszapszerű keve­réket a magas észak erdei te­rületeire vitték ki. Az ily módon megtrágyázott talajt az állatok gyorsan benépesítették. A benne lévő városi szemétet és a fafel­dolgozó ipar hulladékait az álla­tok gyorsan felemésztették vagy eltávolították és a talaj minősé­gét javították. A természet „cselszövései" és az ember Változik-e az időjárás? ÍJDONStCOR, TUDOMÁNYOS KUTATÁSOK KISTERMELŐK- KISKERTEK Kísérleti ház

Next

/
Oldalképek
Tartalom