Kelet-Magyarország, 1980. december (40. évfolyam, 282-305. szám)
1980-12-31 / 305. szám
MA ÁZ Új év küszöbén (3. oldal) Olvasóink leveleiből (7. oldal) A berceli Kádár János látogatása Angyalföldön példa D udatos cél vezette a Tiszabercel—Pás zab nagyközségi pártbizottságot, amikor december elején nagy sikerű értelmiségi ankétot tartottak. Amolyan kis szellemi lámpagyújtás volt arról, mit is lehetne és kellene tenni a két faluban dolgozó értelmiségieknek a XII. pártkongresszuson elfogadott feladatok hatékonyabb megvalósítása érdekében. Kitűnt: sikeresen találkozott a pártbizottság elképzelése Bércéi és Paszab értelmiségi dolgozóinak szándékával. Ezt bizonyította az ankét iránt tanúsított nagyfokú érdeklődés. Pedagógusok, agrár szakemberek, orvosok, egészségügyiek, óvónők, egyaránt megtiszteltetésnek tekintették a meghívást. Még a legmerészebb elképzelést is felülmúlta az érdeklődés. Száztíz, különböző beosztásban dolgozó diplomás él, dolgozik a két településen. És valamennyien fontosnak tartották részvételüket. Gondolatokat ébresztő és vitára serkentő előadást hallottak arról, mit vár a párt a falun dolgozó értelmiségiektől határozatainak következetes végrehajtása érdekében. Ezekről alakult ki beszélgetés az általános iskola és a szakmunkásképző intézet 56 pedagógusa, szakoktatója, az orvosok, óvó- és védőnők, egészségügyi dolgozók, agrár szakemberek, közvetlen termelésirányítók között. Részt vettek ezen az értelmiségi aktíván a marxista- leninista esti középiskola . hallgatói, jelen volt a nyolc pártalapszervezet titkára és a pártbizottság sok tagja is. Tiszabercel és Paszab lé- lekszáma 3700. Jelentős szellemi erőt képvisel e két település életében, fejlődésében a 110 értelmiségi dolgozó. Bár korai lenne az ankét mérlegét megvonni, egy azonban máris bizonyos: érdekli az értelmiséget pártunk politikája, részt kíván venni megvalósításában, s kész dolgozni, áldozni faluja jövőjéért. Nagy a visszhangja a két faluban a decemberi értelmiségi ankét - nak, beszédtéma az iskolákban, óvodákban, a közös gazdaságban, az orvosi rendelőkben, a művelődési intézményekben. ez a sikeres értelmiségi ankét újabb ötlettel szolgált. Most azt tervezi a pártbizottság, hogy megfelelő időben a termelésirányítók részére szervez hasonló fórumot. S ezt követik a többiek. Az értelmiségi ankéttal elkezdett rétegtalálkozók elősegíthetik, hogy a politikánkat értők és azért cselekvők tábora bővüljön. Ezt látszik igazolni a tiszaberceli kezdeményezés. Ezért lehet követendő példa másutt is. <fk) hogy jól éljenek a párt iránti bizalommal, őszinte, nyílt módszerekkel mindenkit meg- nyerjenek-mozgósítsanak a jó politika jó végrehajtására. A Szikra Lapnyomda Árboc utcai modern épületének megtekintésére az eddigi féléves próbaüzemelés utolsó- előtti napján érkeztek a vendégek. A bensőséges fogadtatás után meghallgatták Csöndes Zoltán vezérigazgató tájékoztatóját a kiemelt nagy- beruházásként megvalósult áj nyomdáról. A beszélgetésen részt vett Keserű Jánosné könnyűipari miniszter, Kara- kas László, az MSZMP KB osztályvezetője, Várkonyi Péter, a Népszabadság főszerkesztője, a Központi Bizottság tagjai, Acs János, a nyomda pártvezetőségének titkára, Váczi István szbtitkár, Bándi Béla, a KISZ- bizottság titkára, Takács Fe- rencné gépmunkás és Kiss Zoltán villanyszerelő. A házigazdák elmondták Kádár Jánosnak, hogy január elsejétől kezdi meg az új ofszetlapnyomda az üzemszerű működést. A kivitelezés eredetileg kitűzött határidejét sikerült fél évvel előbbre hozni, a beruházás — amely folytatódik — eddig 2,7 milliárd forint költsége is kevesebb a tervezettnél. Biztonság, percnyi pontosság, ezekkel jellemezhető leginkább az óriási területű, egymásba kapcsolódó üzemcsarnokok munkája. Ezt bizonyították az elmúlt hónapokban próbaüzemeléssel készített újságok — a Népsport, a Népszava vidé(Folytatás a 4. oldalon) Dinamikus növekedést varnak Merész tervek siyfrfeiUri ,:&•£«!“ gyárban Angyalföldre látogatott kedden Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára. Kíséretében volt Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a budapesti párt- bizottság első titkára. Előbb a XIII. kerületi pártbizottságon a párt-vb tagjaival találkoztak a vendégek, majd megtekintették a Szikra Lapnyomdának az Árpád-híd mellett felépített új ofszetüzemét. A pártbizottságon Deák Gábor, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a párt- bizottság első titkára köszöntötte a vendégeket, majd tájékoztatást adott a nagymúltú munkáskerület idei eredményeiről. Elmondta, hogy a kerületi nagyvállalatok helyzete rendezett, jövőjüket is megfelelően biztosították. Példaként említette a Magyar Hajó- és Darugyárat, ahol az idén is töretlenül folytatódott az 1975-től kibontakozott fejlődés. Az állami tervbizottság megnyugtatóan rendezte a további munka feltételeit: másfél milliárd forint áll rendelkezésre beruházásokhoz, mindenekelőtt a műszaki színvonal további emeléséhez. A többi nagyvállalattal együtt a minél gazdaságosabb termelésre helyezik a fő hangsúlyt. A XIII. kerületi vállalatok jól alkalmazkodnak a gazdasági szabályozók új rendszeréhez. Legnagyobb belső tartalékaikat az üzem- és munkaszervezés javításában, a teljesítmény szerinti bérezés következetesebb alkalmazásában látják. A hatodik ötéves terv jelzi a kerület további gyarapodását. Megépül 6500 új lakás, kiemelten foglalkoznak az általános iskolák, az egészségügyi létesítmények fejlesztésével, a lakosság élet- és munkakörülményeinek javításával. Angyalföldön 35 000 nyugdíjas él, fokozott gondot fordítanak életkörülményeikre, számítanak gazdag tapasztalataikra, egészséges lokálpatriotizmusuk kamatoztatására. A politikai munkában arra törekszenek — hangsúlyozta Deák Gábor —, Üj, technológiailag bonyolultabb, minőségében igényesebb alkatrészek gyártását kezdik meg a Csepel Vas- és Fémművek nyírbátori gyárában 1981-ben. Bővül a készre szerelt fúrógépek köre is, melyek műszaki bonyolultsága háromszorosa lesz a korábban gyártottnak. A termelés mintegy 30 százalékos növelésével számolnak Nyírbátorban, árbevételüket pedig 30 millió forintra tervezik. Ennek túlnyomó része acélszerkezeti gyártásból, valamint bérmunkából tevődik össze. Mint a gyár igazgatója, Koknya Árpád elmondta: az alapvető cél 1981- ben a termelés bővítése lesz, elsősorban a beruházások teremtette lehetőségek hatékonyabb felhasználásával. A gyárban év elején forgácsoló létszámhiánnyal számolnak, azonban úgy vélik, hogy szervezési intézkedésekkel, az irányítás egyszerűsítésével, a jobb műszaki előkészítéssel kiküszöbölhetik a gondokat. Kétségtelen előrelépést jelent majd az, hogy 1981. I. negyedévétől kezdve hozzálátnak a számítógépes termelésirányítás módozatainak kidolgozásához, gyakorlati alkalmazásához. Az 1980-as tapasztalatok alapján, okulva a gondokból, intézkednek a munkaidő jobb kihasználása iránt: a technológiai fegyelem szigorúbb betartásának és betartatásának a feltételeit is megteremtik. Különös figyelmet fordítanak a szakmunkásképzésre, nemcsak szakmai, de emberi formálásukból is nagyobb részt kívánnak vállalni. Exportkapcsolataik lényegében 1981-ben sem változnak a szerszámgépgyártásban, azonban az RF—50 típusú sugárfúrógépek generálj a- vítása a szocialista országok számára bővülni fog. (s. z.) Az év végét, a jövő év elejét román exportmegrendelés teljesítésével töltik a nagykállói Kallux Cipőipari Szövetkezetben. A divatos férfimodellből 30 ezer párat szállítanak a szomszédos országnak. (Elek Emil felvétele) Szántanak a földeken Megyeszerte végzik az elmaradt őszi munkákat Favédő PVC-hüvely Sényőről. Az új telepítésű almáskert fáit a termelőszövetkezet által gyártott favédővel látják eL mely a vadkár ellen védi a gyümölcsöst. (Jávor László fetej Az időjárás megkésve bár, de még mindig kínálja a munkaalkalmat a mezőgazdaságban dolgozóknak. Az utóbbi napokban számottevő csapadék nem hullott a megye területén, sőt a helyenként erős szél csak szárította a talajt. Fagy inkább a hajnali órákban volt, s így a legtöbb mezőgazdasági nagyüzemben még szántanak. őszi mélyszántásként Sza- bolcs-Szatmár megyében 134 ezer hektárt terveztek, azonban a kukorica kései betakarítása és a csapadékos ősz miatt jócskán elmaradtak a talajforgatással a gazdaságok. 1979-ben november 30-ra végeztek a hasonló terület felszántásával. Most még csak a felénél tartanak a munkának. Mind a kettő szélsőséges eset, mert eddig még a gyors befejezésre és az ilyen nagymérvű elmaradásra sem volt példa. Ez egyben azt is jelenti, hogy tavasszal, vetés előtt kell majd elvégezni a szántást, ami az ez évihez hasonló munkacsúcsot eredményez. így a jövő esztendőben többletköltségként jelentkezik. Zömében a kukoricaföldek maradtak szántatlanok, de ezeken a fagyos napokon legeltetni lehet a juhokat és a húshasznú marhákat. A kukoricaszár kitűnő takarmány. Egyébként a nagyüzemek takarmányhelyzetére felméfés készült. Megállapították, hogy főként a belvíz sújtotta termelőszövetkezetekben nem termett meg a megfejelő mennyiségű szálas és szemes takarmány. Ez szakszerű etetésre, gondos beosztásra inti az állattenyésztőket Persze mód nyílott arra, hogy más megyékből beszerezzék a hiányzó mennyiséget a gazdaságok. Sajnos ezzel nem éltek kellően. Ezenkívül melléktermékek etetésével is pótolhatják a hiányzó takarmányt. Szerencsről, de Kábáról, Sarkadról és Szolnokról is nagy mennyiségű cukorgyári répaszeletet vásárolnak a megyei nagyüzemek. Emellett hasznosítják az almalégyártáskor keletkező törkölyt is. A melléktermékeknek jó étrendi hatásuk van, s számottevő az abrak megtakarítása is. Több gazdaságban már december közepén megkezdték a téli gépjavítást és a gyümölcsfák metszését. Ezzel egy időben végzik a leltározást és már a jövő évi zárszámadásokra készülnek. (sb) Félidőnél tart a rekonstrukció... Újjászületik a nyíregyházi színház-'1S©|3«S' Kívülről tekintve csupán az állványerdő látszik, az épület belsejében azonban már a laikus számára is lemérhető: jó ütemben halad a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház rekonstrukciója. A munkálatokban részt vevő brigádok az óesztendő utolsó napjaiban érkeztek el teendőik félidejéhez. Nincs irigylésre méltó dolga a kommunális beruházó vállalat szakembereinek, akik nem kevesebb, mint 7 közreműködő vállalat munkásait irányítják. A legtöbb teendő az ÉPSZER kivitelezőire várt. ök az utóbbi napokban befejezték az épület már alaposan elavult fűtésrendszerének teljes cseréjét, más szóval: a régi kazánház kiiktatásával rákapcsolták a színház fűtőberendezéseit a városi fűtőmű-, hálózatra. Ezzel egyúttal megoldódott a munkahelyek téliesítése, természetesen meggyorsulhat majd a kivitelezői munka üteme is. Az építők már a nézőtéren szorgoskodnak. Az építőmesteri tennivalók sorában kicserélik a zsöllye üléseit úgy, hogy a bútoripari szövetkezet időközben gondoskodik az üléshuzatok teljes cseréjéről is. A festés előtt még elhelyezik a korszerű hangtechnikai vezetékeket a terem falába, majd kárpitborítást kap a nézőtér, végezetül a padló- szőnyeg-burkolás marad hátra és helyére kerülnek majd az egyedi tervezésű' lámpatestek is. Serény munka folyik a színpad környékén: szebbre, modernebbre cserélik föl a zsinórpadlás berendezéseit, újjászületnek a rivaldafényről gondoskodó lámpák s még a vasfüggöny is új lesz. Az Alpár Ignác tervezte épület külseje is nagy változásokon megy majd keresztül. Oj burkolatot kap a főbejárat, felújítják a tetőszerkezetet és új homlokzatot is kialakítanak majd az építők. A munkálatok befejezésének határideje 1981. június 30. Ám e dátummal korántsem ér véget a nagy munka. A rekonstrukció első üteme zárul csupán le. A következő, másodikban azonban már a színháztársulat működése mellett építenek: az új épületszárnyban helyezik el a próba- és kamaratermet, díszlet- és kellékraktárakat, műhelyeket, öltözőket, valamint az irodákat... (kalenda) |||Kelet- BB| Inagyarország XXXVII. évfolyam, 305. szám ÁRA: 1,20 FORINT 1980. december 31., szerda <.
