Kelet-Magyarország, 1980. december (40. évfolyam, 282-305. szám)
1980-12-29 / 303. szám
4 KELET-MAGYARORSZÁG 1980. december 29. események címszavakban HÉTFŐ: Szovjet—norvég külügyminiszteri tárgyalások Moszkvában — Portugáliában Francisco Pinto Balsemao kap kormányalakítási megbízást — Az izraeli kormány eltekint a Golan-fennsik bekebelezésére vonatkozó tervének megvalósításától KEDD: Moszkvában eltemetik Aiekszej Koszigint — Andrej Gro- miko látogatást tesz Szófiában — Negyedik hónapjába lép az iraki—iráni háború SZERDA: Második karácsonyukat töltik fogságban a Teheránban Őrzött amerikai túszok — A pekingi perben véget ér a tíz vádlott kihallgatása — Valóságos utcai harc Zürichben fiatalok és rendörök között CSÜTÖRTÖK: Ronald Reagan először foglal állást az amerikai túszok ügyében, elítélve a iráni magatartást — Nyugati államférfiak karácsonyi üzeneteikben borúlátó hangon nyilatkoznak a gazdasági helyzetről PÉNTEK: Leonyid Brezsnyev fogadja a lengyel külügyminisztert SZOMBAT: Irak új frontot nyit az iraki—iráni—török határ közelében — Szír csapatok és jobboldali libanoni milicis- ták összecsapása Zahle városában VASÁRNAP: A túszügyben közvetítő algériai nagykövet tárgyalása Washingtonban — Bejrutban kiújulnak a harcok — Kissinger volt amerikai külügyminiszter közel-keleti körútra indul Á hét három kérdése O Mit hagy örökül 1981- nek az idei év? Az év utolsó napjai már a politikai mérlegkészítésre adnak alkalmat. Egymást érik az államférfiak nyilatkozatai, közvélemény-kutató intézetek közlései: ki hogyan látja a most véget érő esztendőt és ki mit vár az új évtől? Az alaphang nyugaton általában pesszimista. Főként gazdasági téren sok új nehézséget jósolnak — a már meglevők mellé... Az energiagondok állandósulni látszanak. Az olaj ára tovább emelkedik. Á'”!,”fekete áíany” ' üzemanyagként és ipari nyersanyagként mind többe kerül, így az infláció csak fokozódhat. Az atlanti világban ellentétek forrása az az amerikai követelés, hogy a NATO- szövetségesek minden évben legalább három százalékkal — méghozzá „tiszta” három százalékkal, az infláció hatásának leszámítása utáni három százalékkal — növeljék katonai kiadásaikat. Ez azonban óriási teher a NATO-ta- gok többségére, amelyek amúgy is kilátástalan küzdelmet folytatnak az infláció és a munkanélküliség, meg államháztartásuk deficitje ellen. Az amerikai igényt politikailag és propagandaszempontból azzal támasztják alá, hogy — „szovjet fenyegetésről” beszélnek. Aligha várható, hogy ilyen körülmények között a Reagan-kormányzat több hajlandóságot mutasson az enyhülési politika folytatására, mint elődje. Egyelőre azonban meg kell várni Reaganék első tetteit... Előjelnek, persze, nem a legbiztatóbb, hogy a NATO volt főparancsnokát, Haig tábornokot szemelte ki külügyminiszterének a megválasztott elnök, aki a hadügyi tárcát pedig egy — üzletemberre bízta, Casper Weinbergerre... 1981 „örökségként” veszi át 1980-tól nemcsak a több mint három évtizedes közel-keleti válságot, hanem a frissebb közép-keleti problémacsoportot is. Az időszerű kérdések itt úgy hangzanak, hogy végül merre orientálódik Irak és Irán, vagy hogy mikor csillapodik az imperialisták (no és Kína, meg egyes iszlám országok) hangoskodása Afganisztán miatt? Persze, tucatszám lehet címszavakban felsorolni a megoldatlan problémákat: az afrikai Csád polgárháborúját és a körülötte kialakult befolyási harcot, a Polisario küzdelmét a független nyu- gat-szaharai államért, az új zimbabwei állam megerősítésének szükségességét, a délafrikai fajüldöző rendszer elleni újabb rohamokat, a latin-amerikai antifasiszta mozgalmat a chilei Pinochet- rendszer megdöntésére, vagy a salvadori véres junta ellenében, Ázsiában a kínai nagyhatalmi terjeszkedés megfékezését az indokínai országok határain, Európában pedig megemlíthetjük a terrorizmus és az újfasizmus felbukkanását, az ellene való elszánt harcot... © Miért nem volt „treuga dei” a Közel- és a Közép-Keleten? Az iraki—iráni ellenségeskedés tovább tart, s persze, nem lehet csodálkozni azon, hogy a mohamedán államvallásé országok nem tartották tiszteletben a keresztény ünnepet, amely valaha úgynevezett „treuga dei”, „isten békéje” folytán fegyvernyugvást hozott néhány napra a háborúkban. De ismét ropogni kezdtek a fegyverek Libanonban is, amely pedig részben keresztény ország: éppen a jobboldali, keresztény mi- licisták támadták meg az arab rendfenntartó erők szír alakulatait. Az iraki—iráni háború már negyedik hónapjába lépett. Hol vannak már azok a szakértők, akik szerint a két állam hadserege csak tíz-húsz napig tartó háborúra volt felkészülve ... Az irakiak változatlanul benn állanak iráni területen és a frontvonalat majdani határvonalként szeretnék elismertetni. Új frontot is nyitottak a török határ közelében, nyilván az ott élő kurdok támogatására és a teheráni kormánnyal való szembefordításukra. Irán ellenállásának kulcskérdése az amerikai eredetű fegyverzet pótlása, kiegészítése. Ez azonban csak a túszügy rendezése után, illetve éppen annak révén képzelhető el. A teheráni kormány 23,4 milliárd dollárt követel. Az összegnek jó része minden bizonnyal fegyverek vásárlására kellene. A majdani megoldást amerikai körökben így képzelik el: a „váltságdíj” visszakerülne a fegyverek árának formájában az amerikai hadiipar páncél- szekrényeibe. O Mit javasol Nyugat- Európa a közel-keleti probléma megoldására? A karácsonyi ünnepek idején lebbent fel a titok fátyla arról a tervről, amelyet — egyes sajtó jelentések szerint — a nyugat-európai államok, a Közös Piac országainak vezetői a december elején Luxemburgban tartott csúcs- találkozójukon fogadtak el a közel-keleti probléma megoldására. Eszerint a Palesztinái Felszabadítási Szervezetet be kell majd vonni a végleges rendezést célzó tárgyalásokba. Ezt megelőzően az izraelieknek két éven belül ki kell vonulniok a Jordán folyó nyugati partján, s a Gázai övezetben elfoglalt területek nagy részéről. Az ENSZ égisze alatt átmeneti közigazgatásra kell bízni a kiürített területeket. A Közös Piac országai szerint a palesztin népnek lehetőséget kell adni arra, hogy később dönthessen: önálló államot akar-e alapítani, vagy föderációba kíván tömörülni Jordániával és Izraellel? A nyugat-európai állam- és kormányfők — úgy hírlik — törvénytelennek minősítették az Izrael által megszállt területeken az úgynevezett stratégiai települések létesítését. Ez a nyugat-európai terv kétségkívül „arab-barátnak” tűnik, amit a Közös Piac országainak „olajéhsége” magyaráz. Párizsban vagy Bonnban abban reménykednek, hogy több olajat kapnak és kedvezőbb feltételekkel, ha az arab olajtermelő országok szája íze szerint nyilatkoznak a közel-keleti válságról. Persze, nagyon sok múlik azon, hogy a Reagan-kormányzat miként foglal állást. Egyelőre a Reagan-csapat tagjai sokkal inkább fogják Izrael pártját, mint Carter tette. Kissinger volt külügyminiszter „magánemberként” a Közel-Kelet országaiba látogat és puhatolózni kíván a megoldási lehetőségek dolgában. Egyelőre az izraeli kormány is várakozó álláspontra helyezkedik: jellemző, hogy a kabinet egyelőre letett tervéről, amely a Golán-fennsík bekebelezését eredményezte volna. Pálfy József Karácsony napján Moszkvában tárgyalt Jozef Czyrek lengyel külügyminiszter. Képünkön: Leonyid Brezsnyev, az SZKP főtitkára, államfő és Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter a Kremlben Czyrekkel és Olsewskivel. (Kelet-Magyarország telefotó) NSZK: vélemény Magyarországról A Magyar Kereskedelmi Kamara és az NSZK-ban megjelenő Manager Magazin 1980 júniusában felmérést végeztetett az NSZK-ban annak megállapítására, hogy mennyire ismeri a lakosság Magyarországot és a magyar termékeket. A felmérés szerint országunk megítélése igen kedvező a nyugatnémet lakosság körében. A beérkezett válaszok szerint a megkérdezettek közel 90 százaléka hazánk tájait szépnek, éghajlatát kellemesnek, lakóit barátságosnak tartja, akik még jó konyhát is visznek. Valamivel kedvezőtlenebb válaszokat adtak viszont a közlekedésünkről, a kulturális kínálatunkról, valamint a nálunk tapasztalható kiszolgálásról. Az össze- senben nagyon hízelgő vélemény ellenére az elmúlt húsz év során mindössze 1 millió nyugatnémet állampolgár töltötte szabadságát Magyarországon (alig több, mint az összlakosság 2 százaléka), a csupán átutazók ismeretei hazánkról viszont igen felületesek. A magyar árukat és márkaneveket (IBUSZ, MALÉV, Herz, Glóbus, Egri, Tokaji stb.) azonban alig-alig ismerik az NSZK-ban. Az egyébként jó hírnévnek örvendő, s a fogyasztásban is jelentős szerepet játszó borokról, étel- konzervekről, szalámiról és paprikáról sem tudták sokan, hogy magyar származásúak. A 27 milliárd forint értékű magyar kivitel 24 százalékát kitevő fogyasztási iparcikkeket pedig jóformán senki sem tudta Magyarországgal összekapcsolni. Pedig a magyar áruk fogadtatása igen jó azok körében, akik ismerik e cikkek származási helyét. Ugyanis a választ adók 78 százaléka a magyar termékeket a többi NSZK-ban vásárolható importcikkel azonos jó minőségűnek értékelte, sőt 8 százalék egyenesen jobbnak tartotta az egyéb országokból származó termékeknél. A felmérés eredményei jó tanulságul szolgálnak külkereskedelmi szerveink számára a további feladatokat illetően. Műszaki fejlesztés a gazdasági feladatok jobb megoldásához (Folytatás az 1. oldalról) alkatrészgyártás és fehérjegazdálkodás egy-egy területe is. Az ilyen jellegű pénzügyi támogatásra azért van szükség, hogy egy-egy népgazda- ságilag, vagy tudományos, műszaki, stratégiai szempontból fontos fejlesztésre akkor is sor kerülhessen, ha az érdekelt vállalatoknak, vagy kutatóintézeteknek nincs elég pénzük a távlatilag fontos feladatok végrehajtásához. — Az OMFB az országos licencpolitika koordinálója. Az a véleményem, hogy a külföldről ésszerű feltételek mellett megvásárolható ismereteket ne magunk fedezzük fel újra, hanem vegyük át. Ennek az elvnek a következetes végrehajtása mindenképpen segíti a hazai kutatófejlesztő kapacitás hatékonyabb hasznosítását. Az OMFB rendelkezésére álló pénzügyi alapok a vállalati licencvásárlások megvalósításához is segítségül szolgáltak a múltban, és szolgálnak a jövőben is. Néhány példát említek a jelentősebb vásárlások közül: a Dunai Vasmű részére üstmetallurgiai licen- cet vásároltunk, melynek segítségével ma már a legszigorúbb követelményeket is kielégítő mechanikai tulajdonságú lemezacélokat gyárthatnak. A Tiszai Vegyi Kombinátnál az általunk támogatott licenc- és know-how- vétel nyomán megvalósulóban van — elsősorban az élelmiszeriparban használt — celofánt helyettesítő műanyag fólia gyártása. Segítettük az Egyesült Izzót, hogy az úgynevezett Ribbon-szalag rendszerű izzólámpabura-gyártást meghonosítsa. Ezzel a buragyártó teljesítményét több mint hússzorosára növelhette. — Jelentősen hozzájárultunk a számítástechnikai ipar ha?ai megalapozását szolgáló licencek vásárlásához. Ez tette lehetővé, hogy bekapcsolódhassunk a szocialista országok együttműködésébe, melynek eredményeként ma már tőkés importból csak egyedi esetekben hozunk be számítógépet. Végül is az idén több mint 300 millió forint értékben támogattuk a vállalatok licenc-, know-how- és prototípusgép-vásárlásait. Több mint egy tucat korszerű technológiát hoztunk be az országba. A nitrokémia ipartelepek például egy japán eljárást vett meg fontos növényvédő szer alapanyag előállításához, a Taurus a radiál- abroncsok hazai konstrukciójának kidolgozásához vásárolt technológiát, és ugyancsak licencvásárlás nyomán valósul majd meg a motorbenzinek keverését irányító, számítógéppel vezérelt rendszer. —• A bizottság csaknem 20 éves működése alatt mintegy kétezer tanulmány készült egy-egy szak- és tudományág helyzetéről, az elemzések nagy része az ipari gyakorlatban hasznosult. Az idén több mint 100 tanulmány térképezte fel a hazai ipar és mezőgazdaság egy-egy fontos, több ágazatot érintő területét. Ennek ellenére az a véleményem, hogy túl sok a tanulmány, s noha ezek nélkülözhetetlenek lesznek továbbra is, a jövőben inkább a mű(Folytatás az 1. oldalról) sítása mellett, azzal összehangoltan a többi alapbérrendszer változtatására is sor kerül. A bértételek emelése nem jelent általános bérpolitikai intézkedést, illetve béremelést. Az alapbérrendszer módosítása az ösztönző bérezés feltételeit biztosítja; a bérek növekedését továbbra is a vállalati és az egyéni teljesítmények alapján lehet elérni. Az új bértarifák lehetővé teszik, hogy a legjobban dolgozók az átlagosnál lényegesen magasabb béremelést kaphassanak. A bértételek felemelt alsó határát a vállalatoknak önszaki-tudományos prognózisok és a fejlesztési koncepciók kidolgozáséra; - a több ágazatot egyaránt érintő, átfogó problémák feltárására — mint a kemizálás, automatizálás, anyagmozgatás és -csomagolás — fordítjuk erőinket. Olyan nagy horderejű kérdések megválaszolására akarunk elképzeléseket, nemegyszer alternatívákat kidolgozni, mint például az elektronikai, a vegy-, a gép- és az élelmiszeripar, a közlekedés, valamint a vízgazdálkodás jövőbeni fejlesztési útjai. — Tevékenységünk egy részét a közelmúltban elfogadott országos középtávú kutatási-fejlesztési tervben foglaltuk össze. Ennek kidolgozásában az OMFB is aktívan részt vett. A középtávú terv 12 közvetlen gazdasági célzatú és egy környezetvédelemmel kapcsolatos, valamint egy társadalomtudományi programot tartalmaz. Bízunk abban, hogy a programok sikeres végrehajtása jelentős segítséget nyújt majd a VI. ötéves tervben megfogalmazott gazdasági célok megvalósításához — fejezte be nyilatkozatát Szekér Gyula, az OMFB elnöke. erőből 1983. március 31-ig kell biztosítaniuk. E kötelező béremelés azonban nem jelenthet követelmények nélküli bérkiáramlást. Az új alsó határnál alacsonyabb bérű dolgozók esetében az eddiginél magasabb teljesítménykövetelményt kell támasztani és alapbérüket ennek teljesítésétől függően lehet emelni. Azokat pedig, akik az adott munkakörben támasztott követelményeknek még minimális szinten sem felelnek meg, más munkakörbe kell helyezni. Ezzel elkerülhető, hogy a nem kielégítő teljesítményt nyújtó dolgozók kötelező béremelése korlátozza a jól dolgozók ösztönzési lehetőségeit. Emelik a bértételek alsó és felső határát rí r^fAvn 1I I mJA >!• a m I táv ___I « i i qt 11 j».
