Kelet-Magyarország, 1980. december (40. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-24 / 301. szám

1980. december 24. KELET-MAGYARORSZÁG 7 olvasóink leveleiből Postabontás Hajrá Levélíróink jelezték, magunk is láttuk, hogy az ünnep előtt milyen tömeg volt az üzletekben. Sorok kígyóztak az utcán, na­rancsért, banánért. Bent az üzletekben hasonlókép­pen a kenyérért, a kiváló teáért, és mindenért, ami kapható volt, mert min­denből volt és van bőven. Mégis szaporodtak a so­rok, voltak veszekedések, hogy ki kit előzött meg,.ki jött előbb, kinek kell job­ban sietnie, mert a mun­kahelyéről kéreszkedett el, vagy éppen indul a vo­nata, autóbusza. Egyszóval most a több napos ünnep előtt min­dennapos szertartás volt, hogy mindenki vásárolt, sorban állt ki ezért, ki azért. Mindenből vettünk jó bőven. Mosóport leg­alább kétfélét, szappant, lekvárt, húskonzervet, lisztet, olajat, májkrémet. Száraztésztát, sűrített pa­radicsomot és miegyebet, alig fért az éléskamránk­ba. De ha megláttuk a másik ember kosarában az italt, gyorsan vettünk mi is, hogy el ne felejtsük szaladtunk egy üveg szil­vapálinkáért, de közben megláttuk egy zsúfolt ko­sár tetején a teasüteményt. Leemeltünk egy. dobozzal mi is a polcról. Jó ha van otthon, még akkor is, ha a múltkor nem ízlett any- nyira, de mert más veszi, legyen hát nekünk is. Kicsi volt mindig a szatyorunk, mert most több kenyeret vettünk, no­ha tudtuk: naponta nem sok fogy el, s annak most a háromszorosa kell, de öt­ször annyit vettünk. Mintha ünnep után nem nyitnának ki az üzletek. A hentesüzletben sem tagadtuk meg magunkat. Itt jutott az eszünkbe, hogy még sonka, sajt, fel­vágott is kell a reggelihez. No végre bevásároltunk és roskadozva hazacipel­tünk mindent, mert hiszen élelem kell a családnak. Elvégre kinek három-, ki­nek négynapos ünnep kö­vetkezett. Ünnep? Már nem is tudja az ember, olyan fáradt. És miért? Mert magunknak csinál­tunk gondot, lehet, hogy a harmadára sem lesz szük­ségünk, mint amennyit összehordtunk az éléskam­ránkba. Aztán hetekig, hónapokig járhatunk majd rá, megunjuk a sok szik­kadt, már íztelen enniva­lót, és mi következik: ki­dobjuk — s általa a pénzünket — az ablakon. Így van ez minden ün­nep előtt, jó magyar szo­kás szerint. Az ünnepek előtti ké­szülődés fáradságos. Az volt a kereskedelemben dolgozóknak is. Nem győzték kívánságainkat teljesíteni, de tették türe­lemmel, udvariasan, szor­galmasan. Köszönjük ne­kik. Mi pedig megpróbálunk idei hibánkból is okulni, jövőre talán beosztjuk jobban időnket, erőnket. Azért az idén is jól ünne­pelünk. Soltész Ágnes ÜREGEK TALÁLKOZÓJA al­a a A fehérgyarmati Győzhe­tetlen Brigád Mezőgazdasági Termelőszövetkezet öregei gyülekeztek december 19-én este a Szamos étteremben. A termelőszövetkezet . nyugdí­jasait Túri Zoltán elnök tá­jékoztatta a szövetkezet ered­ményeiről, gondjairól, jö­vőbeni terveiről. Az idős embereket a helybeli 1. szá­mú általános iskola kisdobo­sai műsorral köszöntötték. M. K. fehérgyarmati lakos „DfSZ”-LÁMPÁK Városi dísznek remekül megfelelnek azok az utcai, — legmodernebb — gomba­lámpák, amelyek a Herman Ottó utca déli részét ékesí­tik, és rendeltetésük a köz- világítás szolgálata volna. De csak volna, mert már jó ideje csupán ott állnak, leg­feljebb nappal gyönyörköd­hetnek bennük a járókelők, este ugyanis sohasem égnek. Reméljük, hogy az illetéke­sek nem dísznek szánták ezeket a lámpákat? A TITÁSZ szomszédságából, a nyíregyházi Herman Ottó utca lakói VÖRÖS BOR Állítólag — a Szabolcs- szálló pincérei szerint — hi­ánycikk a vörös bor. Ezért az ebédelni, vagy vacsorázni szándékozó vendég rendelhet mást, kedve, és- pénztárcája szerint. Én is így jártam. Az­tán kíváncsiságból betértem a szomszédos csemegébe. Csodák csodája, választék is volt a vörös borok között. Va­jon a szálloda vezetőinek le­esne a gyűrű az ujjúkról, ha a nagykereskedelem helyett egy pincér átballagna a szomszédos boltba, s számla ellenében venne néhány üveggel? Az I. osztályú ét­terem árai mellett így sem fizetnének rá. Kemény Zsolt Nyíregyháza, Szamuely tér MATEMATIKA A SZÜLŐKNEK „Matematika — szülők­nek” címmel megjelent felhí­vást a Kelet-Magyarország- ban örömmel olvastam. Ugyanis olykor-olykor ta­nácstalanok vagyunk egy-egy gyermekünk által adott mate­matikai feladványban. Ezért úgy döntöttünk — nagyon sok szülővel együtt —, hogy rendszeresen eljárunk a 19. számú általános iskolában tartott előadásokra. Mondha­tom, kitűnő magyarázatokat hallottunk. A hat előadás mindegyikén egyszerűen, köz­érthetően avatott be bennün­ket is az előadó gyermekeink matematikai világába. A részt vevő szülők nevében köszönjük a nagyszerű taní­tómesterünk fáradozását, és azóta is dicsérjük a megyei művelődési központ remek ötletét: a tanfolyam elindítá­sát. J. Z.-né, a szülők akadémiá­jának egyik résztvevője MIÉRT HIÁNYCIKK! Szeretek kötni és a koráb­ban kapható volt gyönyörű fonalak erre ösztökéltek is, szinte nem tudtam ellenállni a színben, minőségben nagy­szerű fonalaknak. Ha volt egy kis pénzem, mindig vet­tem, s mivelhogy nyugdíjas vagyok, időm is volt kötni belőlük egy-egy kis remek­művet, ahogy ezt a csalá­domban mondták. Sajnos, most hiába járom az üzlete­ket, nincs szinte semmilyen kötéshez alkalmas fonal. Va­jon miért? Szemere Istvánná kótaji lakos A KÁROSULT BOSSZANTÁSA A közelmúlt sáros, latyakos napjaiban nagy bosszúság ért. Amint a Centrum Áruház előtti jelzőlámpánál vára­koztam, az éppen arra haladó orosi autóbusz kabátomat és a férjemet is úgy becsapta sárral, hogy azonnal tisztító­ba kellett vinnünk. Ezt meg­előzően felkerestük a Volán vállalat irodáját, ahol kész­ségesen intézték volna ügyünket, azaz kártérítésün­ket, ha azt a bizonyos elis- mervénytömböt megtalálták volna, melybe a kifizetett kártérítést szokás szerint be­vezetik. No de, sebaj — nyugtatott meg a Volán kalmazottja — vigyük el kabátokat a tisztítóba és számla ellenében utólag meg­térítik az összeget. így is tettük, csak akkor ért megle­petés bennünket, mikor a Volán-irodában kijelentették, hogy nem fizetnek. Kárun­kat a gépkocsivezetőtől köve­teljük, akár bírósági úton. Valóban ez volna a helyes út, hogy százegynéhány forin­tért a bíróságot foglalkoztas­suk? Aligha, egymás közt is elintézhetnénk a dolgot, a Volán vállalat korrekt hozzá­állásával. * Mészáros Lászlóné Nyíregyháza, Korányi Frigyes utca 64. szám alatti lakos Szerkesztői üzenetek Bodnár Zoltán nyíregy­házi, Tarr János jánkmaj- tisi, Zsigó István leveleki, Sebők Lászlóné baktaló- rántházi, Nagy Norbert tokaji, özv. Tudlik Ferenc- né nyíregyházi, Kovács István vásárosnaményi, Zsoldos János nyíregyhá­zi, ifj. Havasi János raka- mazi, és Kovács Miklós nagydobosi olvasóinknak levélben válaszoltunk. Goes Lászlóné csegöldi, Csombák Anna dombrádi, Vigh György nyíregyházi, Kovács Károly kótaji, özv. Beke Béláné deme- cseri, Labbancz Béla ra- kamazi, Dohanics István nyíregyházi, Pintér Béla olcsvai, özv. Szegő József- né nyíregyházi, Bálint Mi­hály nyíregyházi, Volkó Józsefné rétközberencsi, Kiss Sándorné balkányi, Árpási Lászlóné mátészal­kai, Czapár Mihály nyír­egyházi, Tóth Ferencné rakamazi, Magyar András kemecsei, Magéra András nyírteleki, Jakab Miklósné kocsordi, Krasnyánszki József nyírmihálydi, Cson­ka Istvánná tiszaberceli, Tóth Jánosné kisvárdai Marosi Sándor vásárosna­ményi, Nagy Erzsébet szabolcsveresmarti, Roma Antal nyíregyházi és Ko­vács Antal nyíregyházi ol­vasóink ügyében az illeté­kesek segítségét kértük. Farkas Piroska vásáros­naményi, id. Kupecz Sán­dorné ófehértói, Nagy La­jos kemecsei lakosok ked­ves köszönő soraikat meg­kaptuk. örülünk, hogy se­gíthettünk. Kozma Sándorné magyi levélírónk panasza jogos volt. A Baktalórántházi ÁFÉSZ elnöke utasította — és írásbeli figyelmezte­tésben részesítette — a mulasztást elkövető üzlet­vezetőt, hogy a jövőben nagyobb gondot fordítson a betétdíjas üvegek visz- szaváltására. Kádár Miklós nyírma- dai olvasónknak a táp­pénzkülönbözetet . kifize­tik, melyre korábban té­vedésből nem került sor. Aí illetékes válaszol RÉSZBEN JOGOS Ez év november 29-i szá­mukban panaszt tettek közzé, amiért a nyíregyházi Északi temető hátsó területén bete­metés alatt álló első osztályú parcella még üresen álló ré- . szén különböző eredetű sze­mét volt található. Cikkük nyomán kivizsgál­tam a panaszt és azt részben jogosnak találtam. Ezért a te­mető gondnokát és közvetlen felettesét felelősségre von­tam és a temető tisztaságát szervező tevékenység fokozá­sára utasítottam. Szükségesnek tartom ezen­kívül tájékoztatni a szerkesz­tőséget arról, hogy a temető területe meghaladja a 42 hektárt, s a keletkező teme­tői hulladék eltakarítása és elszállítása rendszeresen megtörténik. Ennek ellenére előfordulhat, hogy a látoga­tók által széthagyott hulladé­kok összegyűjtése nem feje­ződik be valamely munkana­pon, s ez azt a látszatot kelti, mintha nem volna rendsze­res a temető takarítása. A be­temetés alatt álló parcellákat a tél beállta előtt falombbal takarjuk be, hogy a nagy mélységű fagyástól mentesít­sük a földterületet, s minél kisebb .mélységig kelljen csak csákánnyal kivájni a sírgödröt, ezzel is kífnélve a sírásók amúgy is nagymér­tékben igénybe vett fizikai erőnlétét. Ez az állapot két­ségkívül rontja a környezet esztétikai képét, mégis úgy gondoljuk, hogy a körülmé­nyek ismeretében kérhetjük a hozzátartozók megértését. A téli fagyok elmúltával ha­ladéktalanul gondoskodni kí­vánok a lombtakaró össze­gyűjtéséről és elszállításáról. Óvári Zoltán, ' a temetkezési vállalat igazgatója- X ­Megjegyzés: a gyors intéz­kedést csak helyeselni tud­juk. Hozzá kell tenni, a gyá­szoló ember érzékeny, ezért sok olyan dolgot, ami objek­tíve érthető, éppen a gyász perceiben nem hajlandó mél­tányolni. Remélhető, hogy a megtett intézkedések a jövő­ben kizárják a temetőbe me­nők bosszúságát. A nyíregyházi társadalombiztosítási igazgatóság válaszol: II szolgálati idő igazolásáról Szoboszlai Józsefné kisvárdai levélírónk nyugdíjazás előtt áll. Érdeklődik, hogy mi számít szolgálati időnek? Szolgálati idő a nyügdíjszabályok rendelkezései szerint, a nyugdíjra való jogosultság szempontjából figyelembe ve­hető idő. Szolgálati idő 1929. január 1-től vehető számítás­ba. Naptári napokban számítva 365 naptári nap jelent egy évet. A munkaviszonyban töltött idő teljes egészében szol­gálati időnek számít kivéve azt a részét, amely alatt a munkavállaló 30 napot meghaladó időn át sem munkabér­ben, sem táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási segélyben vagy kórházi ápolásban nem részesült. Ipari szövetkezeti tagként, mezőgazdasági szö­vetkezeti tagként, a szakmunkástanuló-viszonyban, a be­dolgozóként, megbízás alapján rendszeresen és személye­sen végzett munkában töltött idő, valamint a katonai szol­gálatban töltött idő is szolgálati időnek számít. Kiss Péterné nyírbátori olvasónk arról érdeklődik leve­lében, hogy a szolgálati időt milyen módon lehet igazolni? A szolgálati idő bizonyításának módját az általános rendelkezések szabályozzák. Egyes szolgálati, idők bizonyí­tásának sájátos módozatai vannak, ezt a rendelkezés kü­lön írja elő. Ahol ilyen, az általánostól eltérő rendelkezés nincs, ott a szolgálati idő bizonyítására a következőkben ismertetett szabályokat kell alkalmazni: a szolgálati időt a társadalombiztosítási szerv nyilvántartása alapján kell számításba venni. Ha a társadalombiztosítási szerv nyil­vántartása az állított szolgálati időket nem bizonyítja, ezt az időt akkor lehet figyelembe venni, ha azokat az igénylő munkakönyvének a kiállítása napját követő időre vonat­kozó bejegyzésével, egykorú okirattal, vagy a munkáltató illetőleg annak jogutódja által az eredeti nyilvántartás alapján kiállított okirattal, vagy hitelt érdemlő- egyéb mó­don igazolni tudja, illetőleg bizonyítja. Hitelt érdemlő egyéb módon bizonyított szolgálati időnek számít a vizs­gálat során feltárt adatok és bizonyítékok alapján megál­lapított idő is. Cseke Mihály balkányi levélírónk mezőgazdasági nap­számos volt, érdeklődik, hogy a volt gazdasági cselédek, és a mezőgazdasági napszámosok stb. munkában töltött idejét mikor lehet figyelembe venni? Mezőgazdaságban (erdőgazdaságban) és a rokon ter­melési ágakban foglalkoztatott dolgozóknak (gazdasági cse­léd, gazdasági munkás, napszámos stb.) munkaviszonyban töltött idejét egykorú okirati bizonyíték (munkakönyv, ' cselédkönyv, szolgálati bizonyítvány stb.) alapján a mező- gazdasági munkaviszonyokat 1929. január 1-től az igazolt időtartamokra figyelembe lehet venni. Ha egykorú okirati bizonyíték nincs, bizonyító okirat­nak számít a községi, nagyközségi, városi és fővárosi ta­nács kerületi hivatala elnökének a munkáltató megneve­zését a munkaviszony időtartamát és az alkalmazása meg­jelölését feltüntető hatósági bizonyítvány is. Az ilyen tény­állást bizonyító hatósági bizonyítvány természetesen akkor is elfogadható, ha azt az illetékes tanács, tanácsi hivatal szakigazgatási szervének vezetője írja alá. A hatósági bizonyítvány alapján ha az igénylő gazda­sági cseléd vagy szegődményes iparos volt, és munkavi­szonya megszakítás nélkül legalább 365 naptári napon át fennállott, azt teljes egészében figyelembe lehet venni. Egyéb mezőgazdasági munkaviszonyban a hatósági bizo­nyítvánnyal igazolt időből naptári évenként legfeljebb 150 napot lehet úgy figyelembe venni, hogy naptári évenként az egyéb figyelembe vehető szolgálati idővel együtt a 300 napot ne haladja meg. Kovács János nyírturai lakos a tanulóidő beszámításá­ról érdeklődik. Szolgálati idő a szakmunkás tanulóviszonyban töltött, valamint a Munkaerőtartalékok Hivatal Mesterképző Tech­nikumán eltöltött tanulmányi idő. A rokkantsági nyugdíj­ra jogosultság szempontjából szolgálati időnek számít a felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytatott tanulmányok ideje is, legfeljebb azonban a képesítés meg­szerzéséhez szükséges idő. .vv.v.v.v.vlv vív li I! I *1 JsJ Hf Ifegf >: f| lllpi sMI I ■ 11 iüü

Next

/
Oldalképek
Tartalom