Kelet-Magyarország, 1980. december (40. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-24 / 301. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1980. december 24. Az a tíz Fehérgyarmat ipari eredményeit böngészve az . ember egy figyelemre | méltó számra bukkan. Ez azt elemzi, hogy 1980-ban a város üzemei 10 Száza­lékkal többet exportáltak, mint a múlt esztendőben. A METRIPOND 22, a ME­ZŐGÉP 25, a RÍSZ 15 szá­zalékkal teljesített többet. Mindez szép eredmény. Bennefoglaltatik az is, hogy a város iparában ma a szakmunkások aránya hatvan százalék' fölött van, hogy jobb volt a szervezés, a gyártmányfej- j lesztés. De a számok nem árulkodnak valamiről, ami mellett pedig nem szabad elmenni. Arról, hogy mindezt olyan műszaki szinten lévő gépekkel, be­rendezésekkel érték el, amelyek évek óta válto­zatlan szintet jelentenek, korántsem modernek, sok évvel ezelőtti (vagy évti­zed; előtti ?) technológiát képviselnek. Mindez más szóval azt jelenti: csak az itt dolgozó ember ügyessége, erőfeszí­tése, találékonysága, te-f remtőképessége volt a leg­nagyobb tartalék. Mint már olyan sokszor Szat- márban megint kétszer kellett nekirugaszkodni ahhoz, hogy egyszer fel­emeljenek valamit. De megtették, mert tudták: meg kell tenniök. A konkrét eseten kívül van ennek jelképes érté­ke is. Ez a fiatal város az elmúlt években nemegy­szer mutatott hasonló pél­dát. A társadalmi munka 18 milliós pluszértéke, a közélet izzó hangulata va­jon nem ebbe a kategó­riába tartozik? A művelő­dési eseményeken való részvétel, az egész évet át­ívelő kiállítási sorozat va­jon nem a többre törek­vés jele? De talán ide so­rolhatjuk, hogy a koráb­ban évi kilencmilliós vesz­teséggel záró tsz eredmé­nyes 1980-as éve nem erő­szak a természet és a múlt fölött? Az újat akaró és az újért tenni tudó település, mely érzi a környékért vállalt felelősség súlyát példát mutatott 1980-ban. Egy szóval sem hallottam a panaszt arra, hogy a kö­rülmények így vagy úgy. Nem passzolták át a lab­dát másnak, ha arról volt szó, valami nem volt töké­letes. Kemény föld szülte kemény emberek városa Fehérgyarmat, ahol az évi zárszámadás nem hur- ka-kolbászos vacsora, de nem is panasznap. Évszá­zadok tanították meg őket: nem sírni és nem di­csekedni kell. Csak dol­gozni. AllgSaFFHfRGYAR MAT0N JÓ ALAPOZÁS — GYORS FEJLŐDÉS Városleltár —1980 AZ ÖTÉVES TERVEK FORDULÓJA, A KÉTÉVES VÁROSI MÜLT TEREMTETT APROPÓT ARRA, HOGY VÉGIGNÉZZÜK: MIT HOZOTT AZ 1980. ESZTENDŐ A VAROSBAN. AZ IDEÉRKEZŐ SOK LÄTVÄNYOS VÁL­TOZÁST LAT, BÉRHAZAKAT, ÜZLETEKET, BUSZÁL­LOMÁST, PARKOT, UTAT, ÓVODÁT. HOGYAN ÉS MI­BŐL FUTOTTA ERRE Á DINAMIZMUSRA? A számvetésben társam: Károly László, a városi-járá­si pártbizottság titkára és Szabó Endre tanácselnök. Irigylésre méltó városi veze­tők. Most csak az a kérdés, vajon mennyi volt ebben az előrelépésben a szerencse? Nem szerencse dolgai — Szerencséről itt és ez esetben nem beszélhetünk — mondja Károly László. Ami történt, egy hosszabb, meg­tervezett folyamat eredmé­nye. Amikor a várossá válás feltételeit a megfelelő segít­séggel elkezdtük megalapozni, akkor raktuk le a mostani eredmények alapját. Ezt én két tényezőben határoznám meg: az első volt a reális cé­lok, s a hozzájuk tartozó eszközök felmérése, a másik pedig az itt élő emberek pat­riotizmusának felkeltése. — Az, hogy a sok tetszetős eredmény viszonlyag egy időben jelentkezik, annak is megvan az óka — fejtegeti Szabó Endre. A külső felté­telek és részben a mi tapasz­talatlanságunk is hozzájárult ahhoz, hogy főleg az utóbbi két esztendőben váltak való­ra az elképzelések, valósul­tak meg terveink. Persze amennyire ez bírálható, any- nyira jó is. Meggyőzi azt is, aki erőfeszítéseket teít, hogy íme, megérte, de rácáfol a kétkedők szkepticizmusára is. Áz élet minősége — Ha- az elmúlt esztendőt nézzük, az is látható — így a városi pártbizottság titká­ra —, hogy az élet minden területén tapasztalható elő­nyös változás. Miután tele­pülésünk mezőgazdasági jel­legű, ezt mérhetjük azon, hogy a bevételek, jövedel­mek emelkedtek. A fehér- gyarmati tsz is javult minő­ségileg, eredményesen gaz­dálkodott. Komoly jövedelmi forrás volt a háztáji és kise­gítő gazdaság is. Az iparban is jó változások történtek, itt a bérek átlag hat százalék­Hírek — egy mondatban Tizenegymilliós beruházást kezdett el a ZÖLDÉRT Fe­hérgyarmaton, ami azt jelen­ti, hogy 1981-ben elkészül a vállalat új aszalóüzeme... A város termelőszövetke­zete az idén hatmilliós támo­gatást kapott gépek beszerzé­sére, amiből traktorokat, eké­ket, tárcsákat, altalaj lázi tót és egy nagy értékű szecská­zógépet vásároltak... Sikeres termékszerkezet­változás volt a MEZŐGÉP gyárában, ahol az idén tar­tálykocsik alvázait, szellőző- rendszereket, Ciklon elszívó­kat gyártottak, többek között tőkés exportra. A dolgozók élet- és munka- körülményeik javítására a ruhaipari szövetkezet három- milliós építkezése szolgál, aminek elkészülte után mo­dern szociális helyiségek, ét­kezési lehetőségek várják a munkásokat. kai emelkedtek. Mindkét te­rületen döntő volt, hogy szinte robbanásszerű volt a minőségi arányok változása, s az a tény, hogy a termelés többlete a termelékenységből adódott. — Ez a megnövekedett anyagi erő aztán lecsapódott a kereskedelmi forgalomban, és főleg az élet minőségét jelentő beruházásokban, vá­sárlásokban. Évente 25—30 új családi ház készül el, megnőtt az érdeklődés a la­káskultúrát, a művelődést szolgáló termékek iránt — fejtegeti Szabó Endre. — Azért is hangsúlyozzuk az életszínvonal és az életkö­rülmények változásait — mondja Károly László, mert az egész ötéves terv, s benne ez az év is az itt élők minő­ségi felemelését célozta. Á megtartó erő — És hadd folytassam itt valamivel, ami gondunk. Látható, a város alakulása olyan erő, ami képes megtar­tani az itt élőt. A munkale­hetőség hiánya ugyanakkor taszító tényező. Ezt mérhet­jük azon, hogy igen sok, fő­leg jól képzett szakember költözött el, vagy vállalt messzi városokban munkát. Megállt a városba áramlás is. A korábbi évi 200—210 fővel szemben 30—40-re csökkent az ideköltözők szá­ma. így aztán érthető, hogy az idei feladatok között kü­lön súlyt kapott, s kap a jö­vőben is az: teremtődjék munkaalkalom Fehérgyar­maton. — És ez bár a jövő évre előrejelzés — mondja a ta­nácselnök — de elmondha­tom, a MEKOFÉM-mel már megegyeztünk, ide települ egy evőeszközgyár, s szeret­nénk a mezőgazdasági ter­mékek feldolgozását is nö­velni. A hatodik ötéves terv időszakában az új munkahe­lyek néhány százat lekötnek majd abból az évi 400—500 jelentkező munkaerőből, melyet a járás kínál. — Utalnék itt arra, amit Tar elvtárs mondott az or­szággyűlésen arról, hogyan függ össze a megyében a népesség gyarapodása és a munkaalkalom teremtésének igénye — folytatja Károly László. Úgy érezzük, hogy ez úgy fogalmazódott meg, aho­gyan mi is szeretnénk, aho­gyan ez nálunk Szatmárban is jelentkezik. Az itt élő em­ber patrióta. Nem szívesen megy el. De valóban nem lehet c^ak a tájszeretetre hi­vatkozni. A megtartáshoz munkahely is kell. Változó városkép A tanács elnöke veszi át a szót: — Sok mindenről ad­hatunk számot még, ami a város fejlődését reprezentál­ja. Az idén 56 lakást adtunk át. A következő évben 57 készül el, ma már rendelke­zünk olyan területtel, ahol házastelket jelöltünk ki, el­készült egy 50 gyermeket be­fogadó óvoda, korszerűsödött az üzlethálózat, gyarapodtak az egészségügyi és művelő­dési intézmények is. Néhány utcánkon megjavítottuk a burkolatot, rendeztük a vá­rosi forgalmat. Jó néhány területen az volt a cél, hogy megalapozzuk a következő öt évet, hogy ez időben az elképzelések időarányosan teljesüljenek. — Meggyőződésem — mondja a városi párttitkár —, hogy minden eredmény mögött meg kell látnunk az itt élők erőfeszítéseit. Ér­tem ezt a sok milliós társa­dalmi munkára, s még ennél is döntőbben a közéleti fele­lősség megnövekedésére. Akár tervekről, akár közér­dekű kérdésekről, akár a végrehajtás segítéséről volt szó, mindig ezekre számít­hattunk. Külön öröm, hogy ma már nem egyszerűen vá­rosi ügy, ami Fehérgyarma­ton történik, hanem mind­jobban a vonzáskörzetben élők ügye is. Ez a körül­mény: a legmegfelelőbb po­litikai hangulat, teremtő kedv zálogát jelentette. — És ez igaz akkor is, amikor az itt tevékenykedő 18 vállalatról, üzemről, gaz­daságról esik szó — teszi hozzá Szabó Endre. Szeren­csére nem tapasztaltunk so­ha csak szűk üzemi érdeket. Az itt dolgozók mindig tud­tak és tudnak városi, járá­si fejjel gondolkodni és cse­lekedni is Fehérgyarmatért. Marad még tennivaló Beszélgetésünk végén szer- be-számba vesszük azt, ami volt, s amit még meg kell oldani. Utak építése, köz­művesítés, parkosítás, a gyermekintézmények fejlesz­tése, lakásépítés, új üzletek nyitása, az ellátás színvona­lának emelése, a speciális já­rási funkciók ellátása, a vá­rosi gondolkodás és életmód gyakorlatának alakítása — csupa olyan dolog, ami nem egy esztendő programját ha­tározza meg. — Ez az esztendő politikai eseményekben igen gazdag volt — összegez Károly László. A kongresszus, a ta­nácsválasztások előkészítése­kor, a népfrontrendezvénye­ken mérhettük, milyen tett- rekész a .város és járás la­kossága, mennyi felelősség- teljes ember segíti a mun­kát. A párt- és tanácsi veze­tés számára ez megsokszo­rozza az erőt, a lehetőséget. Erre alapozva merjük mon­dani: a felzárkózást és előre­haladást szolgáló terveink nemcsak reálisak, de többet is érnek, mint amit számok ki tudnak fejezni. Bürget Lajos Gazdagodtunk Korszerű gépekkel felszerelt tanműhelyt adtak át decem­berben a METRIPOND-nál. A több mint hatmilliós létesít­mény fél esztendő alatt készült el. A kórházban sok minden egyéb mellett jelentősen mo­dernebb lett a betegek étkez­tetése, ellátása. Ezt szolgálja az új hűtőkamra, ahol Se­bestyén József főszakács lát­ható. A város új vízmüvéhez szük­séges transzformátorok, köz­ponti vezérlések építése je­lentette a TITÁSZ idei fő feladatait Fehérgyarmaton. Ezenkívül 500 lakást kapcsol­tak a hálózatra. A városi könyvtárban 1980-ban 120 ezer forintot fordítot­tak könyvvásárlásra. A város dolgozószobájának számító intézmény a zene barátainak is sok örömet tartogat, 1220 hanglemezzel várja őket. Alacsonyabb létszám — magasabb termelési érték. Ez a leg­nagyobb dicséret, ami érheti az építőipari szövetkezetei. Az idén lakásokat, mezőgazdasági létesítményeket építettek. A képen látható munka, az új városháza falainak felhúzása áthúzódik a jövő évre. A ZÖLDÉRT tárolójában 500 vagon alma vár vevőre. Kor­szerű gépekkel oldották meg a rakodást. Jövőre az alma tárolásán kívül a gyümölcs aszalásával is foglalkoznak majd, a megépülő új üzemben. (Molnár Károly felv.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom