Kelet-Magyarország, 1980. december (40. évfolyam, 282-305. szám)
1980-12-17 / 295. szám
1980. december 17. KELET-MAGYARORSZÁG 3 Eredményeink 1980-ban és 1981 gazdasáplitikai feladatai A megyei pártbizottság december 16-i ülésén értékelte a megyénk gazdaságában 1980-ban végzett munkát és meghatározta 1981-es gazdaságpolitikai feladatait. Az alábbiakban közöljük az írásos és szóbeli előterjesztés, valamint a vita főbb megállapításait. A Központi Bizottság múlt év december 6-i határozata idei gazdasági munkánk fő céljaként a külgazdasági egyensúly javítását és az életszínvonal megőrzését jelölte meg. Hangsúlyozta, hogy ennek forrása a felhalmozás visszafogása, a nemzetközi versenyképesség, a gazdálkodás hatékonyságának javulása, az ésszerű takarékosság. A pártbizottság megállapította: az e határozatra épült cselekvési programjában is a gazdasági építőmunka foglalt el központi helyet. Megyénk főbb célkitűzései: az erőforráSzabolcs-Szatmár ipari termelése a tervezettől gyorsabb ütemben, 10—12 százalékkal emelkedik. A nehézipari ágazat 39 százalékkal termelt többet, mint 1979-ben, a kohó- és gépipari, valamint a könnyűipari ágazat az elmúlt évi szinten termelt. Az élelmiszer- ipar termelési értéknövekedése a tervezettnek megfelelő. Az összes foglalkoztatott száma 1,1, a fizikai dolgozóké 0,1 százalékkal növekedett, a termelésnövekedés döntően a termelékenység emelkedéséből valósult meg. A termelékenységi színvonal egy foglalkoztatottra 10, egy fizikai foglalkoztatottra számítva 12 százalékkal magasabb. Vállalataink, szövetkezeteink várhatóan teljesítik export tervüket. A nem rubel elszámolású export 38 százalékkal haladja meg az 1979-es szintet annak ellenére, hogy az export-orientált vállalatok helyzetét idén nehezítette a tőkés piaci helyzet romlása. Megyénk iparában az átlagos műszakszám 1,7. Ez a minisztériumi iparban 1,8, a tanácsi iparban 1,3, a szövetkezeti iparban 1,4. A vállalatok idei gazdasági tevékenysége szervezettebb, a munkafegyelem, a munka- időalap kihasználása jobb, mint korábban. Mérséklődött a készletek növekedése, felgyorsult a forgási sebesség. Szocialista építőiparunk az előirányzott beruházásokat teljesíti. Saját termelése várhatóan a tervezett szinten — 3,4—3,5 milliárd forint körül — realizálódik. A termelés az elmúlt évit 2,5—3 százalékkal haladja meg 2,7 százalékkal kevesebb foglalkoztatott mellett. Az egy építőipari munkásra jutó saját építés-szerelés értéke az elmúlt évihez képest 6,8 százalékkal nőtt. * m m ^ Javulja monkítíszervexettaége) bár az épít,; tőipar anyaghiánnyal és s2’állítási zavarokkal is küzdött. Fejlődött a vállalatok közötti együttműködés. Ezek is hozzájárultak, hogy a beruházások időben és a tervezett költségen belül valósultak meg. Idén megépült a Fémmunkás Vállalat balkányi, a Minőségi Cipőgyár csengeri üzeme, a VOR vásárosnaményi új gyára, az Irodagéptechnika Vállalat vásárosnaményi üzemcsarnoka, átadásra került Nyíregyházán a ZÖLDÉRT’ 2 ezer vago- nos almalésűrítő üzeme. Tanácsi beruházásban 1,1 milliárd forint értékű létesítményt adtak át, többek között 4100 lakást, melyből 680 állami célcsoportos. Az óvodai helyek száma 1850-nel, a bölcsődei helyeké 300-al, az iskolai tantermek száma 96-tal bővült. Az ivóvízhálózat hossza 180, a csatornahálózaté 19 kilométerrel, a víztermelő kapacitás napi 12 ezer, a szennyvíz- tisztító kapacitás napi 8 ezer köbméterrel növekedett. Mezőgazdasági üzemeink az évet jól előkészítették, a tavaszi mezőgazdasági munkálatokat szervezetten elvégezték. A termékek tervezett 5—6 százalékos növelését hátrányosan befolyásolta a rendkívüli időjárás. A tavaszi és nyár eleji ár- és belvíz-, valamint a fagy-, a jég- és viharkárok több mint 2 milliárd forint terméskiesést okoztak meA népgazdaság 1981-es tervének fő célja a külgazdasági egyensúlyi helyzet további javítása, életszínvonalunk megőrzése, az élet- körülmények javítása. Megyei pártbizottságunk rámutatott: ennek eléréséhez Szabolcs- Szatmár vállalatainál, szövetkezeteinél az eddiginél nagyobb mértékben szükséges növelni a termelés hatékonyságát, fejleszteni a termelési- és a gyártmányszerkezetet, fokozni a nemzetközi versenyképességet, elsőbbséget biztosítva a gazdaságos exportot szolgáló fejlesztésnek, rekonstrukciónak. A gazdálkodás szigorúbb feltételei megalapozott terveket, ésszerű munkaerő-gazdálkodást, a határozatok következetes végrehajtást igényelnek. A gazdasági fejlődés eszközei megyénkben adottak. Céljainkat elősorban a vállalatok és a szövetkezetek saját erejére támaszkodva kell megvalósítani. Az 1981. évi gazdasági tervező munka alapja a Központi Bizottság határozata. A megyei pártbizottság a külső és a belső feltételeket figyelembe véve határozta meg az alábbi tennivalókat. Ipar Ipari termelésünk 5—6 százalékkal, a nehéziparé és az élelmiszeriparé ennél magasabb mértékben növekedjen. Kohó- és gépipari vállalataink erőteljesen fokozzák a termelési szerkezet átalakítását. Vegyipari üzemeink a termelés növekedése mellett töresok jobb hasznosítása, a tartalékok feltárása, az ésszerű takarékosság, a hatékonyabb gazdálkodás, a gazdaságos export fokozása, a termékszerkezet korszerűsítése voltak. Megyénk pártszervezetei és alapszervezetei, valamint az illetékes szervek 1980-as feladataikat idejében megismerték, megvitatták, s azokat érvényesítették a vállalati tervekben. Pártszervezeteink a politikai munka eszközeivel, s a párttagok személyes példamutatásával jól segítették idei gazdasági feladataink végrehajtását. gyénkben. Ennek következtében a termelési érték várhatóan az 1979-es szinten alakul. A terméseredmények a tavaszi árpa kivételével valamennyi kalászos növénynél meghaladják az 1979. évit. A más területen nagyarányú terméskiesés azonban jelentős pénzügyi feszültségeket okozott. A mezőgazdasági termékek felvásárlása az elmúlt év szintjén, vagy fölött alakul. Hízott sertésből 98,3, vágómarhából 99, baromfiból 141,4, tojásból 101, tejből 100, kenyérgabonából 130,4 százalékos teljesítés várható. Az állattenyésztési ágazatban céljaink megvalósulnak. A nagyüzemekben nőtt, a kisüzemekben csökkent a szarvasmarhaállomány. A megye sertéslétszáma megközelíti a 448 ezret, a termelőszövetkezetekben a növekedés 4 százalékos. A juhok száma 296 ezer. Megyénk meghaladja a 3 ezer literes tehenenkénti tejhozamot. Ez évben átadták a varsánygyürei, a papi tsz és a Balkányi Állami Gazdaság baromfinevelő telepeit. Az állatállomány takarmányszükséglete biztosított. Kedvező jel gazdaságaink takarékossági intézkedése, amelynek következtében 1 kiló hízómarhánál 60 deka, a hagyományos telepi broyler csirkénél 14 deka takarmányt sikerült megtakarítani, s az egy liter tejhez felhasznált abrak is csökkent. A belvíz miatt kiesett takarmányt üzemeink más megyéből is pótolták. Almatermésünk a múlt évivel közel azonos szinten alakult. A szedési, válogatási és szállítási munkák jó megszervezésével, a rossz időjárás mellett Is sikerült teljesíteni a szovjet megrendeléseket. A pártbizottság örömmel nyugtázta, hogy augusztus 15-i felhívása következtében az elemi károkat sikerült enyhíteni. Ez élsősor- ' ban a mezőgazdaság dolgozóinak lelkesedésé és szorgalma, de az ipari, építőipari és a közlekedési kollektívák pótvállalásai teljesítésének, a szervezettebb, fegyelmezettebb munkának az eredménye. A pártbizottság köszönetét fejezi ki ezért a megye egész lakosságának. Külön elismerését tolmácsolja a tsz- ekben és az állami gazdaságokban dolgozóknak áldozatos munkájukért, amelyet napjainkban is tanúsítanak, hogy megmentsék a termést, jól készítsék elő az új gazdasági évet. A megye kiskereskedelmi áruforgalma 1980-ban folyóáron 9—10 százalékkal emelkedett. Az áruellátás a legtöbb területen kiegyensúlyozott. Az élelmiszerek és vegyes iparcikkek területén növekedett, a ruházati cikkeknél és a vendéglátásban csökkent a forgalom. A kereskedelmi vállalatok és szövetkezetek gazdálkodása a vártnál kedvezőbb. A lakosság készpénzbevétélei 1979-hez képest 9,8 százalékkal, ezen belül a bér- és bérjellegű bevételek 6,5, a mezőgazdasági bevételek 3,8 a társadalombiztosítási bevételek 56,7 százalékkal növekedtek. Szállító szervezeteink eleget tudtak tenni az igényeknek. Feladataikat — a záhonyi átrakókörzet kivételével — a tervezett szinten teljesítik. kedjenek a gazdaságosabb exportra, a devizakitermelési kutatók, a termelési és gyártmányszerkezet javítására, a ráfordítások csökkentésére. A könnyűipar termelését — a cipő-, fa- és bútoripar kivételével — az 1980-hoz hasonlóan célszerű tervezni. 1981-ben számottevő ipari beruházásra, illetve új kapacitás belépésére nem kerül sor, ezért a termelés növekedését belső tartalékainkra, a termelékenység további javítására, a többműszakos foglalkoztatásra kell alapozni. 1981-ben az összes exportot 7—8, a tőkés exportot legalább 8—10 százalékkal célszerű növelni. Ezt csak a termékek minősége, az információs és árpolitikai munka javítása, a vállalatok kooperációs és szállítási kötelezettségei betartása árán érhetjük el. A párt- bizottság felhívta a gazdálkodó egységeket a műszaki fejlesztésre, az új termelési módszerek bevezetésére, a gazdaságtalan termékek gyártásának megszüntetésére. A termelési költségek csökkentése szigorúan megköveteli az anyag- és technológiai normák betartását. A pártbizottság kimondta: az ármechanizmus, a pénzügyi szabályozók célszerűbb működtetésével a reális szükségletekhez igazodó hitelezési gyakorlattal fokozni szükséges a vállalatoknak a minőségi fejlődésben való érdekeltségét. A tervezésnek fel kell tárni a kedvező és kedvezőtlen tendenciák okait. Gazdaságos vállalatfejlesztési akciókra kell törekedni, amelyek összhangban vannak a népgazdaság strukturális érdekeivel, mint az energia-racionalizálás, a háttéripar fejlesztése stb. Az illetékes szervek körültekintően elemezzék és az alacsony hatékonyságú vállalatok számára dolgozzák ki a hatékonyság, gazdaságosság kibontakozását eredményező lehetőségeket. A vállalatok vizsgálják felül és korszerűsítsék belső anyagi érdekeltségi rendszerüket, növeljék a teljesítménybérben dolgozók arányát. Az egyéni jövedelmek emelésének alapját a tényleges munka mennyisége és minősége -határozza meg. Gazdálkodó egységeink a munkafeltételek javításával, fokozott szociális és kulturális gondoskodással, a jó üzemi légkör megteremtésével segítsék a stabil törzsgárda kialakítását. Törekedjenek a munkaerő szükséges átcsoportosítására, a munkaidőalap teljesebb kihasználására. Beruházás, építőipar, közlekedés A szükségleteknek és a lehetőségeknek megfelelően a pártbizottság meghatározta: megyénk építőipara 1981-ben 3—4 százalékkal növelje termelését. Árnövekedés alapja a termelékenység legyen. Építőipari szervezeteink a beruházások jó előkészítésével, műszaki színvonalának fejlesztésével, az építési határidő csökkentésével járulhatnak hozzá megyénk fejlődéséhez. Munkájuk‘legfontosabb területei: a lakásépítés, az infrastrukturális fejlesztés, az export árualapot növelő és az importkiváltó beruházások, a záhonyi átrakókörzet fejlesztése, valamint a szociális, egészségügyi és kulturális létesítmények, A határozat az illetékes szervek feladatául tűzte, hogy valamennyi beruházás költségszinten belül, jó minőségben, a járulékos és kapcsolódó létesítményekkel együtt valósuljon meg. Ehhez szélesíteni szükséges az építőipari szervezetek munkamegosztását, termelési együttműködését. A lakás-, a kommunális, a szociális és a kulturális beruházások esetében ki kell használni a fővállalkozói szerződésekben rejlő lehetőségeket. 1981 kiemelt feladata a rekonstrukciós fejlesztés és. a fenntartás — elsősorban a lakáskarbantartás és tatarozás. Megyénkben 4000—4200 — ebből 1460 a telepszerű többszintes — lakást kell felépíteni és elő kell készíteni 550 állami célcsoportos lakás 1982-es indítását. 1981-ben befejeződik a megyei művelődési és ifjúsági ház építése, a Móricz Zsigmond Színház rekonstrukciójának első iiteme. plkészül 48 általános iskolai és lí najjlrözis tanterem. Befejeződik a Vasvári Pál GimAázIUfri 12 tantermes bővítésé és 50 óvodai hely építése. Átadásra körül a nyíregyházi piaccsarnok, äz újfehértói regionális vízmű, Tiborszállás és Penészlek községek vízművesítése együttesen napi 1100 köbméter vízkapacitással. A záhonyi szennyvízcsatorna napi 2000 köbméteres kapacitással bővül. Hat kilométeren új út, 6 ezer négyzetméteren parkolóhely, 8 kilométeren járda épül. 76 millió forint áll rendelkezésre az utak, hidak korszerűsítésére és fenntartására. Intézmények működtetésére, állagmegóvására 3 milliárd 213 millió forintot fordíthatunk. Az áruszállítás 1981-ben 5 százalékkal növekedjen. A vállalatok, intézmények együttműködésével elsősorban a városi személyéé a munkásszállítás színvonalán, szervezettségén szükséges javítani. r Mezőgazdaság Megyénk mezőgazdasági termelését 3,5—4, az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek hozamait 4—5 százalékkal célszerű növelni. Növényből és zöldségből 6—7, az állattenyésztésben 2 százalékkal szükséges meghaladni az 1980-as szintet. A termelés növekedése a termelékenységből származzon. Mezőgazdaságunk a hatékonyság, a gazdaságos export, az élelmiszer- és a feldolgozóipar, továbbá a lakosság igényeihez igazodjon. Exportja legalább 5—6 százalékkal növekedjen. Ehhez fokozottabban szükséges érvényesíteni a minőségi követelményeket. Üzemeink alapvető feladata a jövő évben az ár- és szabályozórendszer körültekintő elemzése és az annak megfelelő tervezőmunka. Állami gazdaságaink és tsz-eink tekintsék elsődlegesnek a termelési szerkezet javítását, a jövedelemképzés és -felhasználás összhangját. A párt-, állami, az érdekvédelmi szervek megkülönböztetett módon segítsék a kedvezőtlen adottságú, a tartósan veszteséges és alaphiányos gazdaságokat, vezetésük megszilárdítását, a melléküzemágak körültekintő fejlesztését, hozamaik gazdaságos növelését. Csökkenteni, illetve meg kell szüntetni az üzemek és a tájegységek közötti indokolatlan színvonalkülönbségeket. Nagy figyelmet kell fordítani a termőföld fokozottabb védelmére, racionális használatára. Az országos, a megyei és a helyi szerveknek ösz- szehangoltan meg kell kezdeni a komplex meliorációt, elsőbbséget adva a felső-szabolcsi, a szatmári és a beregi tájegységeknek. Az állattenyésztés elsőrendű feladata a minőség fokozása, az abrakfelhasználás ésszerű csökkentése, a háztáji termelés segítése, a hozamok növelése. Növelni kell a tömegtakarmányra alapozott hústermelés arányát, hasznosítani a rét- és legelőterületeket. Mezőgazdaságunk korszerű szervezéssel, a tudományos módszerek elterjesztésével, a melléktermékek nagyarányú hasznosításával is törekedjen a jobb és gazdaságosan értékesíthető termékek előállítására. Az érdekelt vállalatok és a mezőgazdasági üzemek kooperációval fejlesszék az erdőgazdálkodást, a fafeldolgozást. A gyümölcstermesztés alapvető feladata a téli alma minőségi termesztése, válogatása, csomagolása, tárolása, az 1981. évi exportkötelezettségek időbeni teljesítése. A terveknek megfelelően tovább kell folytatni a rekonstrukciót. A mezőgazdasági fejlesztés elsőrendű területe az exportbővítő, illetve technológiai és gépi beruházás. Kiemelt terület a baromfi- tenyésztés, az állattenyésztő telepek rekonstrukciója, a feldolgozókapacitás bővítése. Tsz- eink és állami gazdaságaink érdekeltségi rendszere ösztönözzön a szervezettségre, a. munkafegyelem javítására, csúcsmunkák idején a munkaerő ésszerű átcsoportosítására. Kereskedelem, életszínvonal A lakosság jövedelmének és fogyasztásának tervezésénél az életszínvonal megőrzése, az életkörülmények javítása a fő célkitűzés. Ennek feltétele a termelés hatékonyságának és jövedelemteremtő képességének növelése. A kiskereskedelmi áruforgalom növekedését 1981-ben folyó áron 6—7 százalékban célszerű előirányozni. A kereskedelem elsődleges feladata a választék bővítése, az alapellátást szolgáló üzlethálózat korszerűsítése, a szervezett áruforgalmi munka megteremtése, a szolgáltatások bővítése. Mind több vendéglátóegységet alkalmassá kell tenni a közétkeztetésre. A központi árualapok, a helyi források és a kishatármenti árucsere bővítése jelentős tartaléka a lakossági ellátás javításának. Fontos feladat az új formákra — egységek bérbeadása, szerződéses üzemeltetés — való felkészülés, az árellenőrzés, a fogyasztók fokozott érdekvédelmének megszervezése. Rekonstrukciókkal, társadalmi összefogással, kisipari műhelyközpontok létesítésével is megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a lakossági javításra, szolgáltatásra. E tevékenységet legalább 7 százalékkal szükséges növelni, elsősorban a kistelepüléseken, a külterületeken és a tanyákon. A pártszervek- és szervezetek feladatai A megyei pártbizottság felhívja a városi és járási pártbizottságokat, az üzemi pártszerveket:,, segítsék* az ulapszervezeteket, ia központi és megyei-derítések színvonalas végrehajtásában és ellenőrzésében. Az alapszervezeti munka stílusának és módszerének a vállalati, üzemi ötéves és az 1981-es célok eredményes megvalósításához kell igazodnia. A tervek elkészítésénél kérjék és hasznosítsák a dolgozó kollektívák javaslatait, kezdeményezéseit. Pártszerveink és pártszervezeteink időben és megfelelően tájékoztassák megyénk dolgozóit a népgazdasági, megyei, üzemi és vállalati feladatokról. Mozgósítsák a kommunistákat: járjanak élen a termelésben, a feladatok megszervezésében és végrehajtásában. Gazdasági egységeinkben ismertessék, magyarázzák a magasabb szintű gazdálkodás össztársadalmi jelentőségét, a munkaidő és a termelőberendezések kihasználásának, a munkafegyelem, a szocialista brigád- és versenymozgalom erősítésének fontosságát. Figyelmük középpontjában a takarékosság, a műszaki színvonal növelése, a gazdálkodás hatékonyságának erőteljes fokozása álljon. A pártszervezetek gazdaságpolitikai tömegmunkája jobban vegye figyelembe a vállalatok sajátosságait. Ösztönözzék a gazdasági vezetőket az új, a korszerű és a minden piacon jól értékesíthető termékek gyártására, a gazdaságtalan termelés megszüntetésére. A vezetés és a szervezés javításához nyújtott politikai segítséggel, a vezetők és a dolgozók felelősségének hangsúlyozásával is járuljanak hozzá a minőségi követelmények betartásához. Üzemi, vállalati pártszervezeteink fontos feladatául szabta meg a megyei pártbizottság, hogy év közben is folyamatosan ellenőrizzék, értékeljék a célok megvalósulását. Agitációs és propagandamunkánk a dolgozók széles körének magyarázza: munkánk javításával a nehezebbé vált körülmények között is mód van az életszínvonal megőrzésére, életkörülményeink javítására. A pártszervek és -szervezetek járuljanak hozzá a tömegszervezetek, a társadalmi mozgalmak önállóságának, felelősségének teljes kibontakoztatásához. Az állami szervekben, a szakszervezetekben, a tömegszervezetekben és -mozgalmakban dolgozó kommunisták példamutató munkával segítsék 1981. évi feladataink megvalósítását, mozgósítsanak annak következetes végrehajtására. KISZ-szervezeteink szervezzék az ifjúságot konkrét vállalásokra, termelési akciókra.. A megyei pártbizottság végezetül megállapította : a határozatából adódó tennivalók végrehajtása nagy munkát igényel 1981-ben, megköveteli Szabolcs-Szatmár társadalmának összefogását, egységes cselekvését. Párt- bizottságunk mind a hatodik ötéves, mind az éves tervek kidolgozásánál, a feladatok megvalósításánál bizton számít a kommunistákra, megyénk egész lakosságának cselekvő munkájára. Munkánk 1980-ban Az 1981. évi feladatok
