Kelet-Magyarország, 1980. december (40. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-03 / 283. szám

4 KELET-MAGYARORSZÁG 1980. december 3. Kommentár Rések az embargó­falon |^1ég nem tudni, mit hoz a I jövő, de annak, hogy a LjjJ Carter-korszak a végé­hez közeledik, az amerikai választás közismert eredmé­nye után sokasodnak a jelei. A világsajtó pártállásra való tekintet nélkül így értékeli a szovjet—japán megállapodást, amelynek értelmében a Ja­pán Export-Import Bank — a kormány felhatalmazása alapján — hárommilliárd dolláros hitelt nyújt a Szov­jetuniónak. A hitelt az Ob- öböl partján lévő Jamburg- tól nyugati irányban húzódó földgázvezeték építéséhez használják. Az üzlet nagyságrendje, az épülő vezeték előzetes ada­tainak impozáns összképe önmagáért beszél. Olyan gi­gászi csőkígyóról van szó, amely a szovjet Távol-Kelet­ről egészen Nyugat-Európáig kanyarog. Az ügy tehát érinti kontinensünk nyugati felé­nek energiahelyzetét. Ez az igazság a szovjet— japán üzlet alapjáúl szolgáló nemzetközi politikai közegre szintén feltétlenül érvényes. A Carter—Brzezinski által tervezett gazdasági-politikai „nagy fal”, amelyet a most távozó washingtoni vezetők a Szovjetunió köré próbáltak építeni, anélkül omlott ösz- sze, hogy valaha is igazán felépült volna. „A gazdasági megrendszabályozás carteri politikájának teljes csődje­ként” értékeli az új üzletet a japán gazdasági körök vezető lápja, a Nihon Kezai Sim- bunn amely két alapvető tényre emlékeztet: 1. Nyugat-Európa vezető gazdasági hatalmai soha sem követték a carteri parancsot a Szovjetunióval való gazda­sági kapcsolatok leépítésére, 2. I ' agában az Egyesült Államokban óriási ellenállás nyilvánult meg e tervvel szemben. Ennek nyomán most maga a búcsúzó Carter- kabinet engedélyezni kény­szerült egy komoly szállítást a Szovjetuniónak, az ameri­kai Caterpillar Tractor Com­pany óriáscég számára. □ z amerikai farmerek haragja az embargó miatt közismert. Ar­gentína gyorsan megtagadta az agrárembargó követését, Házén Argue, Kanada illeté­kes minisztere pedig most je­lentette be, hogy Ottawa ja­nuártól kezdve újra megkezdi a szovjet gabonamegrende­lések teljesítését, hasonló je­lentés érkezett a spanyol fő­városból : a kormány úgy döntött, hogy 300 ezer tonna gabonát szállít a Szovjetunió­nak. Ha egy falon ennyi rés nyílik, lehet-e azt még falnak nevezni? Harmat Endre Az iráni ellentámadás során iraki városokat is bombáztak. Walda Mohamad iraki kislány, a megégett áldozatok egyike, a kórházi ágyon. Kölcsönös, nagyméretű csapatösszevonást jelentenek Jor­dánia és Szíria határáról. (Kelet-Magyarország telefotó) Újabb földrengés Olaszországban Hétfőn este újabb földren­gés rázta meg Olaszország déli, katasztrófa sújtotta öve­zetét. A november 23-i pusz­tító földlökések óta nagyság­rendben ez volt a harmadik legnagyobb erejű. A 12 foko­zatú Mercalli-skálán hetes erősségűnek mért rengések nyomán a térségben ledől­tek korábban már megingott falak, ablakok törtek be. Nápolyban és Avellinóban az emberek az utcára mene­kültek, de a nagy hidegben (mínusz 5 fok) nem sokáig bírták, s végül ismét ottho­naikban kerestek menedéket. A nápolyi tereken vasúti szál­lítótartályokat állítottak fel és ideiglenesen több száz családot szállásoltak el ben­nük. Nápoly polgármestere nagyon nehéznek nevezte a város helyzetét, mert sok ré- .gi ház megrongálódott és a vidékről betelepülőket is el kellene helyezniük. A hatóságoknak az okozza a legnagyobb gondot, hogy a sátrakban elhelyezett 178 ezer ember közül csak kevesen hajlandók otthagyni romba dőlt otthonukat. Zamberletti kormánybiztos szerint az em­berek többsége ragaszkodik falujához, földjéhez és egye­lőre inkább vállalja a zord időjárás veszélyét, mintsem nagyobb távolságra utazzon el. Zamberletti "kérte a társa­dalmi szerveket, segítsenek annak tudatosításában, hogy az embereknek — életük és egészségük védelmében — ki kell költözniük a sátrakból. Hétfőn este az OKP ve­zetőségi ülésén ismét közpon­ti helyen szerepelt a földren­gés sújtotta lakosságnak nyújtandó segítség. Gerardo Chiaromonte szenátor, a kb titkára újságíróknak el­mondta, hogy az OKP a dél­vidéki fejlesztést végző kor­mányzati intézet, a dél-olasz­országi kassza helyett olyan ügynökség létrehozá­sát javasolja, amely közvetle­nül együttműködik a közsé­gekkel, tehát oda juttatja a pénzt, ahová kell. Chiaro­monte kijelentette: 20 ezer milliárd lírát — ennyit szán az állam a délvidék fejlesz­tésére az elkövetkező években — „nem lehet a keresztény­demokráciára bízni”. Hozzá­fűzte: a helyi társadalmi ösz- szefogás bizonyult az egyet­len olyan szervezeti formá­nak, amellyel kezdettől fog­va ténylegesen segíthettek a bajbajutottakon. Végül a vezetőség múlt heti határozatára utalva ki­jelentette: az OKP olyan kor­mányt szeretne, amelynek központi magja az egységes baloldal volna, de nyitva áll­na a kereszténydemokraták „pozitív hozzájárulása” előtt is. Stanislav Kania, a központi bizottság első titkára beveze­tőjében hangsúlyozta, hogy a központi bizottság 6. plénuma meghatározta a jelenlegi mély válság leküzdésének útját és kijelölte a cselekvés iránya­it. E plénum határozatát a párt és a nép jóváhagyta. Elemezve az azóta eltelt időszakot, Stanislaw Kania rámutatott: nem adható egy­értelmű válasz, hogy az ese­mények igazolták-e a remé­nyeket. Aláhúzta, hogy a fő erőfeszítések azoknak a köte­lezettségeknek a teljesítésé­re összpontosultak, amelyek­re vonatkozóan a központi bizottság felhatalmazása alapján jött létre megállapo­dás a munkáskollektívák kép­viselőivel. Részletesen ismertette a gazdasági élet és a piaci hely­zet javítása érdekében tett intézkedéseket. Közölte, hogy kidolgozták a LEMP és az egyesült parasztpárt mező- gazdasági politikájának irányelveit. Különös jelentő­sége van — mondotta — a Szovjetunió gazdasági segít­ségének, amelynek keretében a pótlólagos szállítások mel­lett Lengyelország 1,3 milli­árd dollár értékű hitelt kap. Nagyra értékelte a többi szo­cialista ország segítségét is. Megállapította, hogy Len­gyelországban a társadalmi és politikai életben igen je­lentős változások mennek végbé. Változtak a szejm módszerei, lényeges változá­sok történtek a helyi képvi­seleti szervek munkájában. Folytatódik a lenini normák helyreállításának folyamata a párt életében. A párt veze­tősége biztosította a belső problémák megoldását előse­gítő nemzetközi feltételeket is. Megértjük az internacio­nalista aggódást és nyugta­lanságot, amit a lengyelorszá­gi helyzet a testvérpártokban kelt — mondotta. — Hálá­sak vagyunk azért, mert meg­értik nehézségeink jellegét és bíznak pártunkban, hogy megtaláljuk a válságból kive­zető utat. Ugyanakkor nyíltan meg kell mondanom — jelentette ki Stanislaw Kania —, hogy a megújulási folyamat nem kevés akadályba is ütközik. Ezek között említette a kon­zervatív álláspontot, a lezaj­lott változások lényegének meg nem értését, a „Szolida­ritás” egyes szervezeteinek magatartását, amellyel fenn­tartják a sztrájkok légkörét, a sztrájkkal való fenyegető­zést. — Semmi sem igazolja a presztizs jellegű, még kevés­bé a politikai sztrájkokat — szögezte le. Hozzátette, meg­ítélése szerint reális lehetőség van -a „Szolidaritás” szak- szervezettel való, az ország javát szolgáló kölcsönös kap­csolatok kiépítésére, de ezt nem segítik elő az ultimá­tumszerű követelések, a meg­engedhetetlen nyomás, ame­lyek arról tanúskodnak, hogy a „Szolidaritáshoz” tartozó bizonyos személyek és szer­vezetek túlléptek azokon a kereteken, amelyeket a szer­vezet alapszabálya megszab. Tudjuk és meggyőződésünk, hogy a „Szolidaritás” vezetői, tagjai és a vele rokonszenve- zők túlnyomó többségének semmi közük ehhez a veszé­lyes irányzathoz — mondot­ta. A probléma gyökere — fejtette ki —, hogy a mun­kásmozgalom egyes láncsze­meibe behatoltak és negatív törekvéseket fejtenek ki olyan csoportok és személyek, akik külföldi felforgató központok­kal állnak kapcsolatban. Szándékuk lényegüket te­kintve munkásellenes, ellen- forradalmi. Jelen pillanatban a válság­ból való kiúthoz, a stabilizá­lódás kérdéséhez való viszony jelenti a Lengyelország nyu­galma és biztonsága iránti felelősségérzet fő kritériu­mát — mondotta. Ezután részletezte az eddigi, messze- ható változásokat: „Elérke­zett a kijózanodás ideje, meg kell érteni, hogy a nép to­vábbi boldogulásának alapve­tő feltétele és lehetősége az, ha haladéktalanul megszűnik a népi állam működését alá­ásó és gyengítő, sőt, ezzel az európai békés rend megszi­lárdulását is fenyegető tevé­kenység.” A megoldás kulcsa, hogy a párt helyreállítsa kez­deményező készségét, ideoló­giai összeforrottságát. E te­kintetben még nem mondhat­juk el, hogy a párt magára talált az új'helyzetben. A párt csak úgy töltheti be ve­zető szerepét, ha tevékenysé­gét a marxizmus—leniniz­muson alapuló ideológiai egyértelműségre építi és meg­teremti a szocialista demok­rácia mintaképét. A párton belüli demokratizmus a tár­sadalom és a társadalmi-poli­tikai élet minden láncszemé­ben megvalósuló demokratiz­mus kulcsa. Stanislaw Kania ezután szólt a felelősség kérdéséről, hangsúlyozva, hogy a hibák helyes bírálatának nem sza­bad átcsapnia a párt és a nép eredményeinek tagadásába. Különbséget kell tenni azon­ban a párton belüli élet alap­elveinek megsértésével kap­csolatos politikai felelősség, valamint a jogi felelősség kö­zött, amely a korrupciós ese­tekre vonatkozik. Stanislaw Kania végezetül leszögezte: ki kell építeni a józan és felelős erők széles szövetségét, mert a társadal­mi élet szocialista megújulá­sa csak a gazdasági, politikai és társadalmi stabilizáció kö­rülményei között valósulhat meg. Hangsúlyozta, hogy foko­zott mértékben be kell vonni a pártonkívülieket az állami életbe. — Nagy reményeket fűzünk a szakszervezeti moz­galom, mind az ágazati, mind az új szakszervezetek megnö­vekedett szerepéhez — mon­dotta. Stanislaw Kania ezután a politikai bizottság javasla­tait terjesztette elő. Egyebek között .indítványozta, hogy viszonylag rövid időn belül, 1981. első és második negyed­évének fordulójára hívják össze a LEMP IX. kongresszu­sát és a mostani plénum hoz­zon létre kongresszusi előké­szítő bizottságot, amely kép­viselné a dolgozók alapvető társadalmi-szakmai csoport­jait. Stanislaw Kania felszólí­totta a LEMP tagjait, a poli­tikai pártok, tömegszerveze­tek tagjait és minden len­gyelt, hogy javaslatait küld­je el az előkészítő bizottság­nak. — Az országot egyenes útra csak a megegyezés, és a nép összes felelősségteljes erői­nek egyesítése révén vezet­hetjük. Tegyünk meg min­dent annak érdekében, hogy reményünk valóra váljon, és ezt a lehetőséget ne szalasz- szuk el — hangoztatta Stanis­law Kania. Józef Pinkowski, a pb tag­ja, a minisztertanács elnöke ismertette a kormány beszá­molóját az ország gazdasági helyzetéről és az azzal kap­csolatos tennivalókról. Mint mondotta, a gazdasági helyzet igen súlyos, az ország nagyon nehéz hónapok előtt áll. A mezőgazdasági termelés katasztrofális mértékben: 12 százalékkal alacsonyabb a ta­valyinál, az elmúlt időszak­ban jelentősen visszaesett az ipar termelékenysége, s ugyanez áll a kitermelő ipar­ágakra is. Szénből például az idén 12 millió tonnával keve­sebb lesz a tervezettnél. Ezek és más tényezők együttesen azt jelentik, hogy a nemzeti jövedelem az idén 3 százalék­kal csökken a tavalyihoz ké­pest. A lakásépítésben 40—60 ezer új otthonnal kevesebb készül el, mint tervezték. Kulcskérdés a piac helyze­tének javítása, amire a kor­mány már eddig is számos in­tézkedést tett. így például ki­dolgozták és széles körű vitá­ra bocsátották a húsjegy- rendszer tervezetét, a mező- gazdaságban módosították a felvásárlási árakat, és az ipa­ri termelésben is a piac jobb ellátását szolgáló szerkezet kialakítására törekednek. Mindezt az is indokolja, hogy a lakosság pénzjövedelmei már az idén 10 százalékkal emelkedtek, jövőre pedig 17 százalékkal növekednek. A kormány az igazságosabb jö­vedelemelosztásra törekedve csökkenteni kívánja az indo­kolatlanul magas egyéni be­vételeket. A jövő év közepéig — a szakszervezetekkel közö­sen — kidolgozzák a követke­ző öt évre érvényes bérpoli­tikai alapelveket. Ugyancsak a nagyobb igazságosság érde­kében módosítják a lakások elosztásának rendszerét, kü­lönös tekintettel a kedvezőt­len anyagi helyzetben levő családokra. A nehéz gazdasági . körül­mények ellenére — pótlólagos gyógyszerimport árán is — nagy gondot fordítanak az egészségügyi ellátás javításá­ra. A következő ötéves terv­időszakban a mezőgazdaság és az élemiszer-gazdaság fej­lesztésére összpontosítják a fő figyelmet. Ezzel összefüg­gésben a korábbinál előnyö­sebb feltételeket kívánnak biztosítani a kisipar tevé­kenységéhez. Az országban jelenleg mintegy .50 milliárd zloty értékű, jórészt külföl­dön vásárolt gép és berende­zés áll kihasználatlanul. Pinkowski szólt az ország nagymértékű adóságairól, amelyek „még súlyosabbak volnának, ha a Szovjetunió és más szocialista országok nem nyújtottak volna segítséget Lengyelországnak”. A tervezett gazdasági re­form keretében a vállalatok már a jövő ősztől nagyobb ön­állóságot kapnak. A követke­ző ötéves terv előkészítésé­vel párhuzamosan három­éves programot dolgoznak ki az ország gazdasági egyensú­lyának helyreállítására és stabilizálására. A kormány a nagy felada­tok megoldásában partner­ként tekint az összes szak- szervezetre, továbbá minden helyi önkormányzati szervre. Az erőfeszítések összponto­sítására, minden társadalmi réteg együttműködésére van szükség a válság leküzdésé­re — hangsúlyozta végezetül a lengyel kormányfő. Képtávírón érkezett A LEMP KB PLÉHUMA ELŐTT A társadalmi élet megújulásának feladatai Súlyos a lengyel gazdasági helyzet Varsóban kedden a reggeli órákban folytatta munká­ját a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának hetedik plénuma. Mint keddi lapunkban közöltük, a plenáris ülés első na­pirendi pontjának előadója Stanislaw Kania, a központi bi­zottság első titkára volt, aki előterjesztette a politikai bi­zottság referátumát „A párt feladatai a társadalmi élet meg­újulásának szocialista jellegéért vívott harcban’’ címmel. A referátumot követően Józef Pinkowski, a PB tagja, a mi­nisztertanács elnöke ismertette a gazdasági helyzetről és az azzal kapcsolatos feladatokról szóló tájékoztatót. Ezután megkezdődött a vita, amelynek hétfői, első sza­kaszában a késő esti órákig tizenegyen szólaltak fel. Köztük volt Antoni Wrobel elektrotechnikus, Mieczyslaw Rakowski, a Polityka című hetilap főszerkesztője és Stanislaw Miskie- wicz, a LEMP Szczecini vajdasági Bizottságának első titkára.

Next

/
Oldalképek
Tartalom