Kelet-Magyarország, 1980. november (40. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-20 / 272. szám

4 KELET-MAGYARORSZÁG 1980. november 20. Gyenes Andrást fogadta Bruno Kreisky Az évszázad bűnpere Kommentár Aligha hiszi el bárki, hogy a nyugatnémet kormányfő és külügyminisztere valóban „magánlátogatásra” utazott az Egyesült Államokba, s a Fe­hér Házat is csupán búcsú­kézfogás ürügyén keresi fel. Igaz, a jó modor követelménye mindenképpen ezt diktálná, még akkor is, ha a viszony az elmúlt négy évben koránt­sem volt felhőtlen. Schmidt nem egy alkalommal kifejez­te elégedetlenségét a követ- kezetlen amerikai külpolitika miatt, s többször szemére ve­tette Carternek, hogy meg­gondolatlan döntéseivel kelle­metlen helyzetbe hozza nyu­gat-európai szövetségeseit, pe­dig azzal az ígérettel foglalta el elnöki hivatalát, hogy szo­rosabbá teszi az Egyesült Ál­lamok, Nyugat-Európa és Ja­pán viszonyát. A Carter—Brzezinski-éra alatt megromlott kelet—nyu­gati kapcsolatok korlátozták az NSZK és más fejlett tőkés országok politizálási lehetősé­geit is. Schmidt kancellár, aki a korábbi republikánus adminisztrációval jó kapcso­latokat épített ki, most nyil­ván arra számít, hogy a Rea- gan-kabinet folytatja majd a Nixon—Ford-vonalat, s így a nyugatnémet koalíciónak is nagyobb lehetősége nyílik a külpolitikai tervezésre. Ez az egyik, s talán a fő oka annak, hogy a bonni politikusok nem riadtak meg attól a ténytől, hogy a kaliforniai „ókonzer­vatív” lett az amerikai állam­lő. Egyébként Schmidt ame­rikai útja előtt találkozott Giscard d’Estaing francia el­nökkel és Thatcher brit mi­niszterelnökkel is, így a kancellári utazást szinte úgy lehet tekinteni, hogy Helmut Schmidt Nyugat-Európa ve­zetői nevében keresi fel Wa­shingtont. A sajtóelemzők, a washing­toni protokoll ismerői persze elsősorban annak alapján vizsgálták a látogatás prog­ramját: adódik-e alkalma a kancellárnak, hogy a megvá­lasztott elnökkel is találkoz­zék. Reagan mind ez ideig úgy nyilatkozott, hogy nem kíván hivatalba lépése előtt külföl­di államférfiakkal tárgyalá­sokat folytatni. A két poli­tikus között azonban — ha közvetve is — már most bi­zonyos feszültségek alakultak ki. A nyugatnémet kormány- koalíció ugyanis gazdasági, takarékossági okokból csak a katonai kiadások korlátozott emelésére hajlandó, s ezzel „megtagadná” a két évvel ez­előtti NATO-vállalást a ha­diköltségvetések évi (reálér­tékben) háromszázalékos nö­velésére. A nyugatnémet dön­tésre igen erőteljes washing­toni nyomással válaszoltak. A Carter-adminisztráció min­dent megtesz, hogy visszako­zásra késztesse Bonnt, s Rea­gan emberei is hasonlóképpen lépnek fel. Hiszen a megvá­lasztott elnök programjának egyik sarokköve a katonai kiadások jelentős mértékű emelése, a Fehér Ház ezt vár­ja el szövetségeseitől is. M. G. I tüzérség napja a Szovjetuniéban Dmitrij Usztyinov marsall, a Szovjetunió honvédelmi mi­nisztere a rakétacsapatok és a tüzérség napja alkalmából napiparancsot adott ki. Eb­ben hangsúlyozta, hogy a ki­éleződött nemzetközi helyzet­ben az SZKP és a szovjet ál­lam kitart következetes és szilárd békepolitikája mel­lett, és mindent megtesz a szovjet emberek békés alko­tó munkájának biztosítása ér­dekében. Gyenes Andrást, aki Heinz Fischernek, az Osztrák Szo­cialista Párt parlamenti cso­portja vezetőjének, az OSZP alelnökének meghívására tar­tózkodik Ausztriában, szer­dán fogadta Bruno Kreisky osztrák szövetségi kancellár. Az MSZMP KB titkára ta­lálkozott a parlamenti pártok csoportvezetőivel, Rudolf Thalhammerral, a nemzeti ta­nács alelnökével és Willibald Pa hr külügyminiszterrel. Az OSZP székházában felkereste Fritz Marscht, a párt közpon­ti titkárát. A második világháború után a hajóépítészet önálló szakággá alakult át. Lengyel- országban a Gdanski Mű­egyetemen hozták létre a ha- jóépítész-mérnöki kart. Az első hajóépítő mérnökök 1958-ban hagyták el a gdans­ki egyetemet. Gdanskon kí­vül a közeli Sopotban is fo­lyik hasonló képzés: az otta­ni képzőművészeti főiskolán belső hajóépítészeket képez­nek ki. Az utóbbi időben nagy el­ismerésre tettek szert a szczecini haj óépítész-mérnö­kök, különösen azóta, hogy az ottani hajógyár megkezdte a személy- és gépjárműszállí­Az osztrák vezetőkkel foly­tatott megbeszélésein Gyenes András véleménycserét foly­tatott a nemzetközi helyzet­ről, különös tekintettel az európai enyhülés, a biztonság és a leszerelés időszerű kér­déseire, valamint a magyar— osztrák kapcsolatok fejlődésé­re. A megbeszéléseken részt vett Horn Gyula, a Központi Bizottság külügyi osztályának helyettes vezetője és Randé Jenő bécsi magyar nagykö­vet. tó kompok építését. Ezek a kompok egyszerre kb. ezer személyt képesek felvenni fe­délzetükre; sajátos úszó szál­lodák, sokrétű pihenő és szó­rakozási lehetőséggel. Éppen ezért igen fontos a belső tér esztétikus kialakítása, a bú­torok tervezése, a díszítések elhelyezése, hogy csak né­hány feladatot emeljünk ki a közreműködő építészek fel­adatai közül. A szczecini hajógyár sólyá­járól eddig három személy- és gépjárműszállító kompot bocsátottak vízre. Már az el­ső kettő: a „Pomerania” és a Budapestre érkezett Hans Jürgen Wischnewski Az MSZMP KB meghívá­sára szerdán Budapestre ér­kezett Hans Jürgen Wisch­newski, a Német Szociálde­mokrata Párt (SPD) elnök- helyettese. Kíséretében van Hans Eberhard Dingels, az SPD külügyi osztályának ve­zetője. A vendégeket a Feri­hegyi repülőtéren Berecz Já­nos, az MSZMP Központi Bi­zottságának tagja, a KB Külügyi Osztályának vezető­je fogadta. TELEX ANNA SEGHERS KITÜNTETÉSE A Német Demokratikus Köztársaság államtanácsa „A Munka Hőse” címmel tüntet­te ki 80. születésnapján Anna Segherst. Kurt Hager, az NSZEP Politikai Bizottságá­nak tagja, a KB titkára szer­dán adta át a kitüntetést az NDK írószövetsége nemzet­közi Lenin-békedíjas és több­szörös nemzeti díjas díszel­nökének. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának elnöksége az Ok­tóberi Forradalom Érdem­renddel tüntette ki a 80 éves Anna Segherst. SZEMÉLYES BOSSZÜ Személyes bosszú áldozata lett Dominika kolumbiai nagykövete. Hírügynökségi jelentések szerint Eduardo Garcia Vasquezt Dominika kolumbiai konzulja sebesítet- te halálra több revolverlö­véssel, amikor a nagykövet erőszakoskodni próbált a kon­zul feleségével. VÉGET ÉRT A DALAI LÄMA UTAZÁSA Negyvenöt napos, Kanadá­ban, Olaszországban, a Ha­waii-szigeteken és Japánban tett látogatása befejeztével visszatért Indiába a dalai lá­ma. Az Indiában önkéntes száműzetésben élő lámát Ró­mában fogadta II. János Pál pápa is. (Fotó: Interpress—KS) „Silesia” gyorsan kivívta mind az utasok, mind a szak­emberek elismerését. A szov­jet megrendelésre készült „Georg Ots”-ot Tallinn és Helsinki között állították for­galomba. Ez az eddigi legna­gyobb komp: 1200 személy számára biztosít helyet, akik éttermeket, borozókat, esz­presszókat, sörözőket, előadó­termeket, fürdőmedencéket és szaunákat is igénybe ve­hetnek. A szczecini hajógyár azóta még legalább egy tucat ilyen kompra kapott megren­delést. A nürnbergi Fürth- strassén, az igazság­ügyi palota alig sé­rült épületében, az egyéb­ként szinte romhalmazzá vált város közepén, har­mincöt éve kezdődött meg az évszázad bűnpere. 1945 augusztusában szü­letett meg Londonban az a megállapodás, amelyben a szövetségesek; a Szov­jetunió, az Egyesült Álla­mok, Anglia és Francia- ország kimondták: a há­ború győzelmes befejezé­se után a háborús főbű­nösöket nemzetközi kato­nai törvényszék előtt von­ják felelősségre. Már jó­val előbb világosan értés­re adták a fasiszták ellen küzdő hatalmak vezető po­litikusai: a tömeggyilkos­ságokért, népirtásért, a bé­ke és az emberiesség elle­ni bűntettekért a nácik és kiszolgálóik felelni fognak. Üj dolog volt ez a törté­nelemben. Hiszen a ver- sailles-i szerződésben a hí­res 229. cikkely ugyan hi­vatalosan vád alá helye- : zettnek nyilvánította II. Vilmos német császárt; és az első világháború után 901 esetben indítottak há­borús bűn miatt a császá­ri német hadsereg tisztjei ellen eljárást — de egyet­len bűnöst sem büntettek meg... Most, 35 éve, Nürnberg- ben 24 vezető náci ellen emelt vádat az angol, az . amerikai, a szovjet és a francia ügyész. Huszon­egyen ültek a vádlottak padján. Egy eltűnt, egy öngyilkos lett, egyet (a milliomos Kruppot) mint i szellemi fogyatékost, az orvosszakértők mentettek meg a tárgyalástól. Két­száztizennyolc ülést tar­tott a nemzetközi törvény­szék. Huszonkét kötetben, 16 ezer oldalon adták ki a jegyzőkönyvet, 240 ta­nút hallgattak ki és 300 ezer esküvel hitelesített vallomás mellé közel öt­ezer dokumentumot tet­tek az ügyészek. Több tíz millió ember haláláért, egy egész kontinens, Euró­pa kirablásáért és fel­gyújtásáért ítélték halálra Göringet, Ribbentropot, Kaltenbrunnert, Streichert és nyolc társukat, össze­sen 12 személyt, életfogy­tiglani, vagy hosszú fegy­házbüntetésre a többieket. Ma már csak egy, Hitler egykori helyettese, Rudolf Hess ül börtönben közü­lük. Az angol fővádló, Sir Hartley Shawcross kije­lentette a tárgyaláson: „Ezek az emberek nem csupán engedelmes esz­közök voltak, bár már ak­kor is éppen eléggé bűnö­sek lennének, ha szerepük csak erre korlátozódott volna...” N ürnbergben a fasiz­mus különösen ve­szedelmes figuráit ítélték el. Ám a nürnber­gi per, ezen túl — bár­mennyire igyekeztek ezt egyes körök megakadá­lyozni — azért is történel­mi jelentőségű volt, mert bizonyította: a támadó há­ború forrása az imperia­lizmus, bujtogatója és ha­szonélvezője a nagytőke. Áz angol nyelv mestere Lesz-e kormányfő Michael Footból Két egykori oxfordi és két volt cambridge-i diák kelt versenyre most pártvezéri posztért. És nem előkelő egye­temek növendékeihez illően, a konzervatívok vagy a libe­rálisok között, hanem a mun­káspártban. Miután a két cambridge-i, az 56 éves Peter Shore és az 57 éves John Silkin az első fordulóban ki­esett, támogatásukkal a hé­ten tartott második szavazá­son a 67 éves Michael Foot — tíz szavazatnyi többséggel — legyőzte a 63 éves Denis Healeyt, akit azután alvezér- ré választottak. Mind a négy jelölt tagja volt az előző munkáspárti kormánynak. Az oxfordi di­ákéveiben kommunistának számító, de parlamenti pálya­futása alatt jobbra tolódott Healey kivételével valameny- nyien a párt balszárnyához tartoznak. Igaz, a vezérré vá­lasztott Foot, akitől a párt egységének helyreállítását kí­vánják, a centrumtól joggal várt szavazatokat, de ellen­felére sem csak a szociálde­mokrata jobbszárny szava­zott, hanem több, magát szo­cialistának valló képviselő is. Utóbbiak úgy gondolták, hogy a törvény szerint négy év múlva esedékes választá­sok idején Foot koránál fog­va nem lesz alkalmas a vá­lasztási kampány sikeres ve­zetésére és az ország kor­mányzására. Healey fiata­labb, jobb erőben van és na­gyobb miniszteri taDasztala- tokkal rendelkezik. Ügy vélik róla, hogy több polgári sza­vazatot vonz majd. Attól is tartottak a Foot ellen szava­zók, hogy személyében csak ideiglenes „ügyvivő” kerül az élre és rövidesen egy harma­dik volt oxfordi diák (szin­tén volt miniszter és eredeti foglalkozása szerint újságíró, mint Foot és Healey) veszi kezébe a párt gyeplőit: az 55 éves Tony Benn, a pártszer­vezetek baloldali aktivistái­nak kedvence. Foot kijelentette: nem ügy­vivő pártvezérnek készül. Számít rá, hogy a januári rendkívüli pártkonferencián kialakítandó új szabályok alapján megerősítik tisztsé­gében. Akkor döntenek ugyan­is arról, hogy eltérve a ha­gyománytól, ne csak a parla­menti képviselők, hanem a párttagdíjak 90 százalékát fi­zető, s a pártkonferenciákon ennek megfelelő arányú sza­vazattal rendelkező szakszer­vezetek és a területi alap­szervezetek is részt vegyenek a vezér s egyúttal miniszter­elnök-jelölt megválasztásá­ban. De lesz-e miniszterelnök Footból? Ha most választa­nának, győzne a munkáspárt. Az infláció, a drágulás, a majdnem ötven év óta legna­gyobb munkanélküliség a konzervatív kormány ellen fordította a hangulatot. Ha a következő években nem javul a gazdasági helyzet, s a mun­káspárt egysége megerősö­dik, a konzervatív párté pe­dig tovább gyengül, Foot (vagy mégis az utóda?) ala­kíthatja meg Nagy-Britannia és Észak-írország Egyesült Királyság következő kormá­nyát. A tapasztalatok alapján ez a brit kétpártrendszer egyen­súlyjátékában azt jelentheti, hogy valamivel jobban növe­lik az oktatási és szociális költségvetést és kevésbé a hadikiadásokat. De koránt­sem várható a NATO-elköte- lezettség vagy az Egyesült Államokhoz fűződő kapcso­latok lazítása, még akkor sem, ha Foot állást foglalt a nukleáris rakéták telepítése ellen. A legközelebbi jövőben mindenesetre a brit belpoli­tikai, elsősorban parlamenti viták megélénkülésére szá­míthatunk, hiszen az új párt­vezér kétségkívül korunk leghatásosabb szónoka az an­gol nyelvterületen. V. G. Slést tartott a KISZ Központi Bizottsága keressék és alakítsák együtt továbbhaladásunk teendőit. A KJSZ lakóhelyi tevé­kenységének tapasztalatairól, a továbbfejlesztés feladatai­ról Juhász Andrásnak, a KISZ KB titkárának előter­jesztése alapján tanácskozott a Központi Bizottság. Ez a tevékenység magában foglalja a fiatalok mozgósí­tását a közéleti feladatokra, befolyásolja életmódjuk, szo­kásainak alakítását, egyúttal célja a fiatalok lakóhelyi ér­dekeinek képviselete és vé­delme. A Központi Bizottság megállapította, hogy ez nem lehet csupán a KISZ felada­ta. Szükséges, hogy hatéko­nyabb együttműködés ala­kuljon ki a politikai, társa­dalmi szervekkel, mozgalmak­kal. A Központi Bizottság en­nek megfelelően határozta meg a KISZ különböző szer­veinek, szervezeteinek fel­adatait. Szerdán ülést tartott a KISZ Központi Bizottsága. A tanácskozáson részt vett Ba­ranyai Tibor, az MSZMP Központi Bizottságának osz­tályvezetője. A résztvevők meghallgat­ták Maróthy Lászlónak, a KISZ KB első titkárának tá­jékoztatóját az MSZMP Köz­ponti Bizottsága november 13-i ülésérőL Nagy Sándornak, a KISZ KB titkárának előterjesztése alapján a testület megvitatta és elfogadta a Központi Bi­zottság kongresszusi levelét, amelyet 1981 januárjában hoznak nyilvánosságra. A le­vélben a Központi Bizottság őszinte, nyílt vitára, felelős együttgondolkodásra szólítja a szövetség tagjait, valameny- nyi magyar fiatalt, felkéri a társadalmi szerveket és in­tézményeket, a fiatalság ne­velőit és idősebb barátait: (Folytatás az 1. oldalról) pártbizottságon kezdődött. Itt Zarnóczi József első titkár, Barta Györgyné tanácselnök és Buncsák Lászlóné, a ke­rületi népfrontbizottság tit­kára fogadta. A látogatás — miután Lo- sonczi Pál a pártbizottság székházában megtekintette a politikai könyvnapok alkafc mából a Kossuth Kiadó kö­teteiből rendezett kiállítást — a Pataky István Művelődési Központban folytatódott. A folyamatosan épülő-szépülő Magyar—Szovjet Barátság A „Silesia” komphajó. parkját is felkereste Lo- sonczi Pál. Meglátogatta az Elnöki Ta­nács elnöke a kerületben nemrég felépített, hatezer la­kásos újhegyi lakótelepet, s találkozott az Újhegy sétányi általános iskola úttörőivel. Délután látogatást tett a Söripari Vállalatok Trösztjé­nél és a Kőbányai Sörgyár­ban. A látogatás befejező prog­ramjaként Losonczi Pál szo­cialista brigádvezetőkkel, párt-, szakszervezeti és KISZ- aktivistákkal beszélgetett. Építészmérnök a hajógyárban

Next

/
Oldalképek
Tartalom