Kelet-Magyarország, 1980. november (40. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-06 / 261. szám

4 KELET-MAGYARORSZÄG 1980. november 8. Ünnepi nagygyűlés nyíregyházán Áz Egyesült Államok 40. elnöke: (Folytatás az 1. oldalról) beszélt a megyei pártbizott­ság titkára. Többek között el­mondta: sikerrel munkálko­dunk megyénkben az V. öt­éves terv végrehajtásán. Folytatódott a megye gyors ütemű fejlődése és mindin­kább kibontakoznak az in­tenzív gazdálkodás feltételei. A párt politikája, a lakosság szorgalmas munkája eredmé­nyeként fejlődött az ipar és a mezőgazdaság. A tervsze­rű terület- és településfej­lesztés nyomán folytatódott megyénkben az urbanizáció, 60 százalék fölé nőtt a városi és a nagyközségi lakosság részaránya. Javult a szociá­lis, kulturális és egészségügyi ellátás. Mindezek 'jó alapul szolgálnak a következő idő­szak magasabb követelmé­nyének teljesítéséhez. A következő évek terveiről a megyei pártbizottság titká­ra elmondta, hogy a megyei pártértekezlet határozatának megfelelően a VI. ötéves terv­ben megyénkben az országos átlagnál nagyobb lesz a ter­melés növekedési üteme. Cé­lunk az intenzív gazdálkodás folyamatának még jobb ki­bontakoztatása. Döntő feladat az elért életszínvonal megőr­zése. A VI. ötéves terv — a nehezebb körülmények kö­zött is — maradéktalanul biz­tosítja a megye gazdasági életének gyarapodását, a tár­sadalmi szükségletek kielégí­tését. Beszédének befejező részé­ben a magyar—szovjet kap­csolatokról, a két nép barát­ságáról szólt a megyei párt- bizottság titkára. Kiemelte: — A magyar nép, megyénk lakossága építő munkájának eredményei, sikerei elválaszt­hatatlanok a Szovjetunióval, a többi szocialista országgal való együttműködéstől. A kö­zös határaink mellett elterü­lő országrészek testvéri és hétköznapi munkakapcsola­tai híven tükrözik népeink mély, őszinte barátságát, pártjaink és kormányaink in­ternacionalista politikáját. Mindezt jól fejezik ki a Kár­pátontúli‘terület és Szabolcs- Szatmár megye kapcsolatai. — Az igazi hozzájárulás a Nagy Október ügyének szol­gálatához az, hogy itt, Sza- bolcs-Szatmár megyében is megvalósítjuk a párt töretlen politikai irányvonalát, vég­rehajtjuk a XII. kongresszus határozatait és alkotóan szol­gáljuk a dolgozó nép igaz ügyét. A Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom ünnepén tisztelettel emlékezünk azok­ra a szovjet forradalmárokra, akik 1917-ben vezették és győzelemre vitték a forra­dalom ügyét. Főhajtással adózunk azoknak a hősöknek, akik a Nagy Honvédő Hábo­rúban a legdrágábbat, életü­ket adták hazánk felszabadí­tásáért. Köszöntjük a Nagy Október 63. évfordulóját, kö­zös ünnepünkön a Szovjetuni­ót, a szovjet népet, a XXVI. kongresszusra készülő Szov­jetunió Kommunista Párt­ját — fejezte be ünnepi be­szédét Hosszú László. A megyei ünnepi nagygyű­lés az Internacionálé hang­jaival ért véget. Ezt követő­en a debreceni Csokonai Színház művészei adtak mű­sort a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 63. évfor­dulója tiszteletére. Üdvözlő távirat Szabolcsból Kárpátontálra A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 63. évforduló­ja alkalmából a Szabolcs-Szatmár megyei pártbizottság és a Szabolcs-Szatmár megyei Tanács táviratban köszöntötte Ukrajna Kommunista Pártja Kárpátontúli területi Bizott­ságát és a területi tanácsot. A két testület az ünnep al­kalmából kifejezte elismerését a testvérterület dolgozóinak a kommunizmus építésében elért sikerekért, s további ered­ményes munkát kívánt az SZKP XXVI. kongresszusára ké­szülő Kárpátontúli terület * kommunistáinak, dolgozóinak. Képtávírón érkezett A nyugatnémet parlament (Bundestag) szerdán a két kor­mánypárt többségi szavazatával az NSZK kancellárjává vá­lasztotta Helmut Scbmidtet. (Kelet-Magyarország telefotó) Hazánk szolgálatában címmel képzőművészeti kiállítás nyílt a Hadtörténeti Múzeumban november 5-én, az MN Politikai Főcsoportfőnöksége és a Magyar Képző- és Iparművészek Szövetsége által rendezett közös pályázat alkotásaiból. (Ke­let-Magyarország telefotó) TELEX MOSZKVA A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségének szer­dán közzétett rendelkezése szerint kettéválasztják a vegyipari minisztériumot: a vegyipari minisztérium mel­lett külön műtrágyaipari mi­nisztériumot hoznak létre, te­kintettel a műtrágyagyártás nagy népgazdasági fontossá­gára. A vegyipari minisztéri­um élére Vlagyimir Lisztovot, a műtrágyaipári minisztéri­um élére Alekszej Petroscse- vet nevezték ki. A korábbi vegyipari minisztert, Leonyid Kosztandovot kedden a mi­nisztertanács elnökhelyette­sévé választották meg. Mint ismeretes, a legfelsőbb ta­nács legutóbbi ülésszakát kö­vetően összevonták a cellu­lóz- és papíripari, illetve az erdőgazdálkodási és fafeldol­gozó-ipari minisztériumot. MADRID A madridi találkozó előké­szítő tanácskozásainak szer­dai ülésén is az álláspontok változatlansága jellemezte a felszólalásokat. Kampelman amerikai küldött — akinek felszólalását az elnökválasz­tás másnapján nagy érdeklő­déssel várták — hangsúlyoz­ta: az amerikai küldöttség magatartásában a madridi találkozón nem következik be változás annak nyomán, hogy Ronald Reagant választották meg az Egyesült Államok el­nökévé. Az ülésteremben hangoztatott változatlan ál­lásfoglalások mellett azon­ban élénk, nem hivatalos eszmecserék folynak külön­böző küldöttségek között a függőben levő kérdések meg­oldása érdekében. NEW YORK Az ENSZ-közgyűlés első számú főbizottságában (poli­tikai bizottságában) kedden este befejeződött a leszerelés témakörével foglalkozó há­romhetes vita. A vitában 111 tagállam küldötte vett részt, s 94 tagállam képviselője fejtette ki véleményét a le­szereléssel és a nemzetközi biztonsággal kapcsolatos na­pirendi pontokról. E hét pén­tekén megkezdődik a részle­tes vita, majd a bizottság megkezdi a határozati javas­latok megszövegezését. A vita során több mint nyolcvan de­legátus szállt síkra a SALT— II. szerződés mielőbbi ratifi­kálása mellett. A küldöttek ugyancsak támogatásukról biztosították a Szovjetunió ál­tal beterjesztett, háborús ve­szély csökkenését célzó ha­laszthatatlan feladatokról szóló határozattervezetét. Ronald Reagan az elnökválasztás győztese Az Egyesült Államok választási körzeteinek 99 százalé­kában összeszámlált szavazatok alapján a republikánus el­nökjelölt a szavazatok 51 százalékával 483 elektor támoga­tását szerezte meg. Carter a szavazatok 41 százalékával 49 elektori szavazatot mondhat a magáénak. A független elnök­jelöltként induló Anderson 7 százalékos eredményt ért el, ezzel azonban egyetlen elektort sem szerzett. A csaknem teljes eredmények szerint Reagan 42 930 203, Carter 34 649 492 és Anderson 5 552 016 szavazatot kapott. Reagan 43 államban győzött és egy államban — ahol még nincs végeredmény — valószínűleg szintén diadalmas­kodik, további 6-tal növelve elektorainak számát. A repub­likánus jelölt valamennyi jelentős, nagy lélekszámú állam­ban megelőzte vetélytársát, így egyebek között Kaliforniá­ban, New Yorkban, Pennsylvaniában, Texasban, Ohioban, Iliinoisban és Michiganban. Carter elnök csak hat államban és az önálló közigazgatási körzetben, District of Columbiá­ban győzött. Sikerült megőriznie elsőbbségét szűkebb hazá­jában, Georgia államban, valamint Marylandban és Min- nesotában. Az eddigi eredmények alapján készített becsülések sze­rint a keddi választásokon a részvételi arány mindössze 52,9 százalék volt, a legalacsonyabb az elmúlt 32 évben. Ez 84,9 millió szavazónak felel meg. rossz közül inkább az isme­retlent választották, mert az ismertben, Carterben már el­vesztették reményüket. Rea­gan ennek köszönheti győzel­mét, amelyet az USA-ban so­kan politikai földcsuszamlás­nak mondanak. Mint elnökjelölt, jobbról előzte Cartert. Konzervatív, harcias megnyilatkozásai el­sősorban arra irányultak, hogy meggyőzze a választó­kat: személyében az USA ka­tonai potenciálja nagyarányú növelésének, a Szovjetunióval szembeni nukleáris fölény megteremtésének embere ke­rülne a Fehér Házba. Szónoklatai után a gyakor­latban mi várható tőle? Ed­dig nem viselt országos hiva­Illinois állam Tampico vá­rosában született, apja ügy­nök volt. A politikával hu­szonéves korában kezdett megismerkedni a demokrata pártban, mint Roosevelt el­nök híve. Kenyérkereső mun­káját sportriporterként kezd­te egy rádióállomás szolgála­tában, majd egy tehetségku­tató versenyről kezdő színész­ként Hollywoodba került. Több mint ötven filmben ját­szott főszerepet, de azt nem lehet mondani, hogy bárme­lyikkel mély nyomot hagyott volna a filmtörténetben. Mos­tani politikai győzelme miatt talán említsük meg „Aki mer, az nyer” és a „Sötét győze­lem” című filmjeit. Annyi azonban biztos, hogy alakját sökan ismerték a westernfilmekből. Széles mo­solyát egykor cowboyszere- pekben gyümölcsöztette. Ké­sőbb a General Electric tele­víziós showműsorainak veze­tőjeként szerzett népszerűsé­get. Hangadónak számított a színészek szakszervezetében. Ott figyeltek fel politikai ké­pességeire. Akkoriban szélső­séges kommunistaellenessé- gével sok haladó színészt fosztott meg kenyerétől. Hatásos színészi reklám­alakításai nyomán a General Electric támogatta fellépését a politikai színpadon. Reagan eközben pártot váltott, de­mokratából a szélsőségesebb köztársaságpártiakhoz, vagy­is kenyéradói által támogatott párthoz csatlakozott. 1962- ben egy jobboldali nézeteiről ismert milliomos segítségével bekerült a kaliforniai politi­kai életbe. Gazdag jobboldali támogatói segítségével 1966­A győztes: Ronald Reagan (középen), George Bush (jobb­ra) és Gerald Ford (balra). (Kelet-Magyarország telefotó) szemben elnyerje a köztársa­ságpárt jelölését az elnöki tisztségre. 1976-ban Gerald Forddal szemben újabb kí­sérletet tett erre, a 68-asnál lényegesen jobb eredménnyel. Harmadik kísérlete az idén végül sikerrel járt: a köztár­sasági párt detroiti konvenció­ja őt állította elnökjelöltnek. A demokrata párt elnök je­löltjével, a hivatalban levő elnökkel Jimmy Carterral folytatott versengésben Rea­gan kerekedett felül. A rá­adott szavazatok — úgy tűnik — az országos tiltakozás ki­fejezése Carter politikája el­len. Carter elnökségének négy esztendejében, 1976-os választási ígéreteinek túlnyo­mó többségét megszegte. A gazdasági és a szociális hely­zet erőteljes romlása, a közel 15 százalékos infláció, a több mint 8 millió munkanélküli és a nyomorszinten élők har­mincmilliónyi serege juttatta kifejezésre az elégedetlensé­get országszerte, amikor a két hajlékony, rugalmas tudott lenni. Még az irányvonal vál­toztatására is képes volt. Bel­politikájában, ellentmondá­sos ígéretei miatt, valószí­nűleg lesz mit izgulniuk az amerikaiaknak. Eddig köny- nyű dolga volt: Carter hibái­ból élt. A hadikiadás növelé­se, a katonai-ipari komple­xum hatalmának erősítése és a SALT—II. újratárgyalásá­nak hirdetése, valamint a Szovjetunióval szembeni ke­mény vonal perspektívája vi­szont meglehet, növelni fogja a világ gondjait. Emlékeztessünk végül arra, hogy az amerikai elnökök, megválasztásuk után, más szemmel nézik a világot, mint a kampány idején. És — mint Nixon — képesek for­dulatra a világ realitása felé. Reagan végül csak azt tehe­ti, amit a nemzetközi realitá­sok lehetővé tesznek számá­ra. Meg kell értenie, hogy a világpolitika, a világgazdaság nem színpad, ahol játszani le­het. Bizonyára sokáig emléke­zetes marad Los Angeles Century Plaza nevű luxus­szállójában a kedd éjszakába torkolló ünnepség. Akit ün­nepeltek és aki ünnepelt: Ronald Reagan, az amerikai elnökválasztás győztese, a re­publikánusok jelöltje. Ronald Reagan az 1981. ja­nuár 20-án a kongresszus épületében sorra kerülő be­iktatási ceremónia után vá­lik hivatalosan az Egyesült Államok 40. elnökévé. Rea­gan a beiktatáskor közel jár majd életének hetvenedik évéhez, ö az első amerikai elnök, aki ilyen idős korában lép hivatalba, s aki ilyen hosszú utat tett meg a Fe­hér Házig. ban Kalifornia állam kor­mányzójává választották, majd 1970-ben újraválasztot­ták e tisztségében. A hatvanas években támo- mogatta Nixon, majd Gold- water elnökjelöltségét. A hat­vanas évek végére politikai ambíciója megnőtt. 1968-ban kísérletet tett, hogy Nixonnal talt. Beszédeiből ma csak annyit látni, hogy az ameri­kai lakosság és a világ bi­zonytalanságra van ítélve kormányprogramjának kidol­gozásáig. De kétségtelen, hogy a kampány során a Carterral folytatott politikai csatákban Megjelent a Nemzetközi Szemle Hetek óta tart a fegyveres harc Irak éS' Irán között. A Nemzetközi Szemle most megjelent legújabb számá­ban cikkösszeállítás világítja meg a konfliktus okait, s a világ olaj ellátására gyakorolt hatását. Értékes elemzés fog­lalkozik a kínai politika új szakaszával, az Országos Népi Gyűlés legutóbbi ülésszakán bejelentett személyi változá­sokkal, a gazdaság és az al­kotmány módosítására hozott tervekkel. Teng Hsziao-ping alelnök terjedelmes interjújá­ban értékeli a maoista kor­szak éveit, illetve a mostani pragmatista vezetés elképze­léseit. Szófiában zajlott le a „Né­pek világparlamentje a bé­kéért”. A világ békemozgal­mának e jelentős eseményé­ről, a bolgár fővárosban el­fogadott határozatokról több szemelvényt is találunk a fo­lyóiratban. Egy másik össze­állítás Indokína három or­szágának, Vietnamnak, Kam­bodzsának és Laosznak hely­zetét ismerteti. Dokumentu­mokat olvashatunk a Len­gyel Egyesült Munkáspárt nemrég tartott plénumának munkájáról, az ország előtt álló időszerű feladatokról folytatott széles körű vitáról is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom