Kelet-Magyarország, 1980. november (40. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-26 / 277. szám

1980. november 26. KELET-MAGYARORSZÁG 7 Postabontás Egy társasági szokásról K. S.-né mátészalkai levélírónk egy korábbi, alkoholizmusról szóló cik­künkre reagált. írja: ne is csodálkozzunk, ha sok em­ber rabja az italnak, hi­szen az üzletek — a szá­mos korlátozó rendelke­zés, intézkedés ellenére — tele vannak itallal. Példa­ként említi, hogy Máté­szalkán a vasútállomástól a Márka presszóig meg­számolta, pontosan 14 he­lyen árusítanak italt. Szinte tálcán kínálják a szeszt, sajnos a fiatalok­nak is — hangzik a levél. A munkából hazatartókat szinte csalogatja a kocs­ma. Ezekből kellene jóval kevesebb, helyettük több tejbolt. Olyan bisztrókat, vendéglátóhelyeket kelle­ne létesíteni — a meglé­vőket ilyenné alakítani —, ahol üdítő ital mellett fo­gyaszthatná el ki-ki reg­gelijét, ebédjét. így keve­sebb részeg ember volna, kevesebb trágár beszédet kellene hallgatnia azok­nak is, akik nem italért térnek be ezekbe az üzle­tekbe. A cukrászdákban is in­kább a sütemények, az üdítő italok választékát és mennyiségét szaporítsák. Igen sok család sínyli meg a mértéktelen italfogyasz­tást, mert sokba kerül, másrészt pedig szörnyű károkat szenvednek a csa­ládok az ital által kivál­tott viselkedés miatt — fejtegette a továbbiakban levelében K. S.-né, aki talán éppen szenvedő ala­nya ezeknek a körülmé­nyeknek. Soraiban sok igazság van. Nálunk valóban tár­sasági szokások velejárója az ital. Sokan emiatt sod­ródnak az alkoholizmus hálójába. Esetenként a jópofaság, az erő bizonyí­tékának tekintik azt, ha valaki bírja az italt. Má­soknak búfelejtő, és vir­tusnövelő eszköz. Van aki állítja: ettől jobban megy a munka. Pedig valójában mindenki tudja, ez nem így van. A mértéktelen italfogyasztás káros, az emberi szervezetre is, de társadalmilag is. Beszé­lünk róla, de mégis keve­set teszünk ellene. Erre levélírónk is utal: még mindig sok az italbolt, és egyik-másik üzletben fon­tos szerepet kap az ital­árusítás. A közgondolkodás meg­változtatásán is sok mú­lik. Ez persze nem köny- nyű dolog. Ma még keve­sen tudják, vagy nem akarják tudomásul venni, hogy vannak egyéni-al­kati jegyek, amelyek fel­ismerése időben történő tudatosítása, korrekciója megelőzhetné, hogy vala­kiből alkoholista legyen. Hányán vannak, akik a társaság kedvéért isznak először, aztán egyre gyak­rabban, és végül az ivás szokássá válik náluk. Az ilyen személyek, ha még nem is alkoholisták, de eiőbb-utóbb azzá válhat­nak. Levélírónk sorait meg­szívlelendőnek tartjuk, ke­vesebb alkalmat kell ad­ni az ilyenekre. Soltész Agnes MÉRHETETLEN SÁR Nyíregyházán talán min­denki tudja, hogy jelenleg az ócskapiac a Csillag utcában és környékén van. Hetipiaci napokon igen forgalmas ez a környék. Ám az „üzletet” rendkívül zavarja a mérhe­tetlen sár, ami az utcában van, ahol nincs szilárd bur­kolatú út. Esős időben és utána alig lehet itt közleked­ni, a gyalogosoknak is sok bosszúságot okoz a helyen­ként már-már térdig érő sár. Tudom az útépítés pénz kér­dése. De talán valamilyen öt­letes megoldással, kevés költ­séggel is lehetne javítani a Csillag utcai útviszonyokon. T. A. nyíregyházi lakos ALKU TÁRGYA? Újsághirdetésből tudtam meg, hogy bizonyos televízió- készülékek vásárlásánál no­vember 22-ig engedményt adnak. Kis összegű nyugdíj­ból élünk, eddig nem jutott pénzünk televízióra, de most gondoltuk, megragadjuk az alkalmat. A leveleki szövet­kezeti boltban egy Super Stár televíziót vettünk, mely­nél a hirdetés szerint 1000 fo­rint engedményt kellett vol­na kapnunk és mi csak 700 forintot kaptunk. Érdeklődé­sünkre a boltvezető közölte: ő csak ennyi engedményt tud adni. Tudomásunk szerint a hirdetésben közöltek minden­kire egyformán vonatkoznak, az általunk vásárolt készülék esetében sem alku tárgya az engedmény. Zsigó István, Levelek, Dózsa György utca 4. szám OLVASÓNK KÉRDÉSE: A CORVITÁLRÓL Csabai Mihály, Nyíregyhá­za, Kórház utca 5. szám alatti lakos leveléhez két Corvital- zacskót mellékelt. A feliratra hívta fel a figyelmünket. Mindkettő nagyjából azonos adatokat tartalmaz, viszont döntően eltérnek abban, hogy az utóbb vásárolt Cor- vital tasakján ez áll: „Cukor­betegek nem fogyaszthatják!” Mint ismeretes, a köztudat­ban eddig az volt, hogy ezt a készítményt a cukorbetegek­nek árusítják. Mi az igazság? — érdeklődött levélírónk. Kérdésére Gyöngyösi Imré­től, a Kisvárdai Szeszipari Vállalat demecseri keményí­tőgyárának főmérnökétől kaptunk választ. Elmondta, hogy 1979-ben egy központi laboratóriumi vizsgálat al­kalmával a Corvital, étkezési szőlőcukor eddig ismert ked­vező tulajdonságait elismer­ték és megerősítették. Viszont megállapítást nyert, hogy a cukorbetegek nem fogyaszt­hatják, mivelhogy szőlőcu­kor van benna A demecseri gyár ezt követően a szüksé­ges csomagolóanyag feliratát módosította, viszont felhasz­nálták a még raktárukon lé­vő tasakokat is. így valóban egy ideig még előfordulhatott, hogy különböző feliratú Cor- vitallal találkozhattak a vá­sárlók. VERSENYAUTÓ A JÁRDÁN — Ismét itt a járda „rallyes” ... ! Napok óta riogatja a játszó gyerekeket és a járókelőket Nyíregyházán az etelközi bölcsődénél egy sárga Zsiguli. Vezetője vagy utasa nem átall végig a járdán hajtani, s lehetőleg nagy sebességgel kihátrálni, vagy száz méter hosszon — amikor éppen ott van dolga. A PO 97—46 rend­számú kocsiban az autóver­senyzők „bukócsöve” is fel van szerelve. Remélhetőleg nem edzőpályának tartja a járdát. Ha mégis, akkor ja­vasoljuk, hogy a díjat a sza­bálysértési előadótól vegye át. Fintor István az ott lakók nevében A VÁRÓTEREM ZÄRVA Sokadmagammal járok na­ponta munkába a 2-es autó­busszal. Többször este tíz után pedig haza, s ilyenkor bizony sokszor esőben, szél­ben a szabadban ácsorgunk olykor Háromnegyed órát is, mert a Jókai téri autóbusz­állomás váróterméből már féltizenegykor mindenkit ki­tessékelnek és bezárják. Ké­résünk: tartsák tovább nyit­va a helyiséget, vagy a már úgyis a pályaudvaron tartóz­kodó autóbusz álljon be in­dulási helyére korábban, és engedjék, hogy beszálljunk. K. M.-né, Nyíregyháza, Tarpai Márton utcai lakos SZEMÉT MINDENÜTT Férjemmel harmincegyné- hány éve a háztartási szeme­tet a kertben ástuk el. De mint minden, ez is véges, már nincs egy talpalatnyi föld, ami ne lenne szennyez­ve. Most hogyan tovább? Hogy mások miként oldják meg ezt, már a szennyvíztisz­tító telep utáni útszéli „ideiglenes” szemétdombok­ból következik. Nyírszőlős nagyon sok eldugott helye szemétdomb. Az est leple alatt a 'kocsikból kirepülnek a nylonzsákok. Kérésem: ha a város magához fogadott bennünket, akkor nem lehet kijelölni egy ideiglenes sze­métgyűjtő telepet? Vagy leg­alább hónaponként egy al­kalommal kocsival összegyűj­teni a szemetet? Annyit hal­lunk a környezetvédelemről, itt nem lehetne — akár térí­tési díj fejében is — rendsze­resen megszabadulni a hulla­déktól? Angyal Mihályné, Nyírszőlős, Ady köz 28. Szerkesztői üzenetek Reszegi Bálintné tisza- vasvári, Horváth Sándor- né vásárosnaményi, Sza­kács Antal balkányi, Sel- meczi Sándor tiszavasvári lakosoknak levélben vála­szoltunk. Mezei Bálint nyíregyhá­zi, Bódi István nyíregyhá­zi, ifj. Sárkány István ko­morói, Haga Jánosné csen- gerújfalui, Balogh Elemér csengersimai, Sipos And- rásné demecseri, Hornyák József tiszadadai, Hor­nyák Józsefné mátészal­kai, Földi János nyíregy­házi, özv. Hankóczi Jó­zsefné nyíregyházi, Nagy Géza besztereci, Hangácsi János rakamazi, Majoros Bertalanná nyírmeggyesi, Jakab Antalné kéki, Ka- szonyi Zsigmond máté­szalkai, Hell Lászlóné ti- szaeszlári, Gyetvai Miklós gyulaházi, Dagonya Pál nyíregyházi, Darvasi Já­nos olcsvai, Kozma Sán- dorné magyi, Szűcs Jó­zsefné sonkádi, Kovács Endre beregdaróci, Kádár Miklós nyírmadai, Len­gyel György nyírparasz- nyai, Márton András ké­ki, Ináncsi Pálné tisza- eszlári, Nagy Lajos ke- mecsei, Varga Sándorné vásárosnaményi, Nagy Zoltánná újfehértói, Dr. Dóránt Pál záhonyi olva­sóink ügyében az illetéke­sek segítségét kértük. Varga Ferenc tiszavidi, Turóczi Andrásné nyíregy­házi, dr. Sallai Miklósné záhonyi és Szucsik László- né csengeri lakosok ked­ves köszönő soraikat meg­kaptuk. örülünk, hogy se­gíthettünk. Üjfalusi Árpádné tibor- szállási lakos centrifugá­ját megjavította az illeté­kes szerviz. Fekete Ibolya nagyhalá­szi olvasónk esetében a víz­mű-érdekeltségi hozzájá­rulás összegét az illetéke­sek helyesen állapították meg. özv. Szepesvölgyi Zol­tánná nyíregyházi levél­írónkat a városi tanács műszaki osztálya értesítet­te, hogy észrevételével kapcsolatosan a közterü­let-fenntartó iroda intéz­kedni fog. i&NMekés; válaszol MENETREND „Néhány percen múlik” címmel a közelmúltban szóvá tették, hogy a Nyíregyházá­ról 17,52-kor induló személy- vonat menetrend szerint 18,41-kor érkezik Nyírbátor­ba. Ugyanakkor munkaszüne­ti napokon — így október 12- én is — 18,50-kor indult a vasútállomásról az autóbusz Mérkvállaj községbe. Az em­lített napon a vonat 9 percet késett, így a levélíró való­ban nem: érhette el a kérdé­ses autóbuszjáratot Intézked­tünk, hogy a nyírbátori vas­útállomásról munkaszüneti napokon a jelenleg 18,50-kor induló autóbuszjárat 19 óra előtt nem indulhat el. Volán 5. sz. Vállalat Nyíregyháza fl fegyelmi vétség elévülése Orvosi vizsgálat miatti munkaidő-kiesés el­számolása — A gyes újrafolyósítása — A szabad szombatok figyelembevétele a sza­badság megállapításánál Balogh Mihályné orosi olvasónk hosszabb ideje napi négyórás munkavégzésre kötött szerződést. Egészségi álla­pota miatt orvosi vizsgálaton kellett megjelenni. A vizs­gálaton való megjelenés egybeesett a munkaidejével. Az így kiesett munkaidő ledolgozására a munkáltató kötelez­te. Kérdése, hogy köteles-e ezt az időt ledolgozni, illetve mennyi időt köteles munkával eltölteni, figyelembe véve a negyvennyolc órás munkahétről negyvennégy órásra va­ló áttérést? Az egészségi állapottal összefüggő orvosi vizsgálaton való megjelenés igazolt távoliét, de arra átlagkereset a dol­gozót nem illeti meg. Átlagkereset akkor illetné meg, ha egészségi állapotától függetlenül köteles részt venni orvosi vizsgálaton (pl. időszakos orvosi vizsgálat). A részmunka- időben való foglalkoztatásra a hatályos jogszabályok lehe­tőséget adnak, és arra szükség is van. Az ilyen munkaidő­ben foglalkoztatott dolgozók munkaideje annak megfele­lően alakul, amennyiben megállapodtak. A munkaidő­csökkentés az ilyen dolgozókra nem vonatkozik. Olvasón­kat tehát jogszerűen utasította a munkáltató a kiesett munkaidő ledolgozására. A szerződésben megállapított munkaidőt napi négy, illetve heti huszonnégy órát mun­kával kell eltölteni. Munkaközi szünet is csak azokat a dol­gozókat illeti meg, akik napi négy órát meghaladóan vé­geznek munkát. Vas Miklósné nyíregyházi olvasónk gyermekgondozási szabadságát egy új munkahely elfoglalása miatt megszakí­totta, ahol hatvan nap próbaidőben állapodtak meg. Har­minc nap letelte után a munkáltató közölte, hogy a próba­idő letelte után létszámproblémák miatt tovább foglalkoz­tatni nem tudja. Ezt az intézkedést olvasónk sérelmesnek tartja, mert mint írja, férje tényleges katonai szolgálatot teljesít. További kérdése az, hogy kérheti-e a gyesmekgon- dozási segély ismételt folyósítását? A próbaidőre létesített munkaviszonyt mind a mun­káltató, mind a dolgozó azonnali hatállyal bármikor meg­szüntetheti. A próbaidő meghosszabbítása tilos, az azontúli továbbfoglalkoztatást a munkáltatóra rákényszeríteni nem lehet. Olvasónk a gyermekgondozási segély ismételt folyó­sítását kérheti. Ez azonban munkaviszonyban töltött idő­nek nem minősül. Bodnár Sándor baktalórántházi olvasónk arra kér vá­laszt, hogy milyen összefüggés van a 44 órás munkahét, a kéthetenkénti szabad szombat és a dolgozó részére járó sza­badság szabad szombatok miatti levonása között? A hét minden napja munkanap, tehát a szabad szom­bat is, attól függetlenül, hogy a dolgozónak ezen a napon kell-e munkát végeznie vagy sem. A dolgozó részére járó szabadság munkanapokban van meghatározva. Mindezek­ből következik, hogy a munkakörre, illetve a dolgozóra ér­vényes heti munkaidőt hat napra egyenlően kell elosztani. Ennek megfelelően ha olvasónk a részére járó szabadsá­got összefüggően veszi igénybe, akkor huszonnégy napig van távol a munkahelyétől, figyelembe véve a két szabad szombatot is. Szélsőséges példaként említjük meg, hogyha olvasónk a heti 44 órát három nap alatt dolgozná le, és csak ezt a három napot tekintenék szabadságnak, akkor huszonnégy nap helyett negyvennyolc, napig volna távol a munkahelyéről. Ennyi szabadság viszont nem illeti meg. Ha azonban a szabadságát részletekbe veszi igénybe, az a helyes eljárás, ha minden igénybe vett tizenegy nap szabadság helyett tizenkét napot vesznek figyelembe. Mert olvasónk esetében így is összesen huszonnégy napig van távol a munkahelyéről. Nem helyes az a gyakorlat, hogy már év elején a szabadság kiszámításánál figyelembe ve­szik és levonják a szabad szombatokat. Drinka Mihály mátészalkai olvasónk fegyelmi bünte­tésben részesült, melynek alapján másfél évig nem kapott nyereségrészesedést, illetve jutalmat. Az iránt érdeklődik, hogy a fegyelmi vétség mennyi idő alatt évül el,'mert mint írja, a fegyelmi büntetést az elkövetéstől számított hat hó­nap után szabta ki a munkáltató. A fegyelmi eljárás meg­indításának két elévülési ideje van, az egyiket az elköve­téstől, a másikat a felfedéstől kezdődően kell számítani. Ennek megfelelően nem lehet fegyelmi eljárást indítani, ha a vétség elkövetése óta egy év eltelt, illetve ha a fegyel­mi jogkör gyakorlója az elkövetéstől több mint három hónapja tudomással bír. A két elévülési időnek egybe kell esni, vagyis ha az elkövetés óta például tíz hónap eltelt, akkor a fegyelmi jog­kör gyakorlójának a tudomásulvételtől számítva két hó­napon belül a fegyelmi eljárást meg kell indítani. Ha azonban a fegyelmi jogkör gyakorlója a fegyelmi eljárást megindította, azt időkorlát nélkül bármikor befe­jezheti, illetve a fegyelmi büntetést kiszabhatja. Termé­szetesen a fegyelmi büntetés kiszabása a nevelés egyik eszköze, amely akkor eredményes, ha a vétség elkövetését követően rövid időn belül alkalmazzák. Fegyelmi büntetésként van lehetőség az év végi ré­szesedés csökkentésére, illetve teljes megvonására, ezt azonban csak egyéves időtartamra lehet alkalmazni. Nap Mihály, SZMT politikai főmunkatárs olvasóink leveleiből

Next

/
Oldalképek
Tartalom