Kelet-Magyarország, 1980. november (40. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-26 / 277. szám

Föld­védelem A mikor a földvéde' lemről esik szó, legtöbben csak a termőföld csökkenése el­leni küzdelemre gondol­nak, arra, hogy a búzát, kukoricát jól termő tala­jokra ne települjenek üze­mek, tanyaközpontok. Az általános földvédelem en­nél szélesebb, magába fog­lalja a környezetvédelmet is. Megyénk talajadottsága e területen is gondos, elő­relátó tevékenységet kí­ván. A szabolcsi tájegységben mintegy 100 ezer hektár a szélhordásnak kitett futó­homok. A szatmár-beregi részen és Feíső-Szabolcs- ban pedig a belvízelöntés károsít. A védelem első lé­pése a helyes talajműve­lés, az okszerű növényter­mesztés, a melioráció, vagyis az ésszerű földhasz­nálat. A gazdaságos nagy­üzemi termelés megköve­teli, hogy a gyenge termő­helyi adottságú területe­ken művelésiág-változást hajtsanak végre és a szél­hordásnak kitett területe­ken erdősítsenek, gyepe­sítsenek. Az erdők kedve­zően befolyásolják a talaj vízgazdálkodását és a mikroklímát is, emellett jelentős gazdasági hasz­nuk van. Megyénkben je­lenleg mintegy 61 ezer hektár a fásított terület. Ha azt nézzük, hogy har­minc évvel ezelőtt csak 35 ezer hektár volt, jelentős az előrelépés, de ha a szá­zadforduló előtti évekhez viszonyítjuk a tájat kevés, mert akkor a jelenleginek több mint kétszerese volt az erdő. Az elmúlt három évti­zedben lezajlott változások a mezőgazdaságban a ter­melés koncentrációját és specializációját eredmé­nyezték. Ezzel egyidejűleg nagy területeken alakult ki a monokulturális ter­mesztés, s ez a tápanyag­visszapótlásban nagy ada- gú műtrágyázást, illetve az intenzív kártevők és gyomfertőzés kivédésére széles körű és nagyarányú növényvédő szer alkalma­zását tette szükségessé. A vízfolyások közelében e nagy adagú kemikáliák a talajból kimosódva kör­nyezetszennyeződést je­lenthetnek. Ezért a nö­vényvédő szerek és a mű­trágyák használatánál er­re is figyelemmel kell len­ni. A növényvédőszer-ma- radékok megsemmisítésé­nek gyakorlata sem meg­nyugtató. A nagyüzemekben most készülnek a középtávú tervek. Az erdősítés, gyepesítés, a komplex melioráció mind olyan tevékenység, amely- lyel védeni lehet a talajt, a környezetet, de ezek egyben költséges, nagy munkák is, nem lehet meggondolatlanul egyik napról a másikra belevág­ni. A készülő ötéves terv­nek legyen egyik fontos része a földvédelem is. Cs. B. Belgrádira utazott az útlörö- szövetség küldöttsége A jugoszláv úttörők szövet­ségének meghívására hivata­los látogatásra Belgrádba utazott a Magyar Úttörők Szövetségének küldöttsége, Szűcs Istvánnénak, a szövet­ség főtitkárának vezetésével. A küldöttség a kétoldalú kap­csolatok továbbfejlesztéséről tárgyal, meglátogat gyermek- és ifjúsági létesítményeket, Újvidéken várhatóan találko­zik a Jugoszláv Szocialista Ifjúsági Szövetség képviselői­vel. HENG SAMUIM VEZETÉSÉVEL Kambodzsai küldöttség érkezett hazánkba Díszvacsora a Parlamentben — Losonczi Pál és a kambodzsai elnök pobárköszöntője Lázár Györgynek, a Mi­nisztertanács elnökének meg­hívására kedden délelőtt hi­vatalos, baráti látogatásra hazánkba érkezett Heng Sam- rin elnök vezetésével a Kam­bodzsa Megmentésének Nem­zeti Egységfrontja és a Kam­bodzsai Népi Forradalmi Ta­nács küldöttsége. Heng Samrin elnök kísé­retében van Hun Sen kül­ügyminiszter, Chan Ven köz­oktatási miniszter, Chea Soth tervezési és külgazdasági mi­niszter, Men Chhan mező- gazdasági miniszter, Thong Chan kül- és belkereskedel­Kedden a Parlamentben megkezdődtek a magyar— kambodzsai hivatalos tárgya­lások. Képünkön: a magyar tárgyalócsoport (balra) veze­tője Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke, a kambod­zsai tárgyalócsoport vezetője, Heng Samrin. (Kelet-Magyar- ország-telefotó) mi miniszterhelyettes, Chheng Phon tájékoztatási, kulturális és sajtóügyi mi­niszterhelyettes, Nuth Savoe- un egészségügyi miniszterhe­lyettes és Khuon Rany a Kambodzsai Népköztársaság magyarországi nagykövete, aki Budapesten csatlakozott a küldöttséghez. A vendégek fogadására megjelent Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Tra­utmann Rezső, az Elnöki Ta­nács helyettes elnöke, Bor- bándi János, a Miniszterta­nács elnökhelyettese, Púja Frigyes külügyminiszter, Pozsgay Imre művelődésügyi miniszter, Schultheisz Emil egészségügyi miniszter, Ván- csa Jenő, mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, Be- recz János, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának osztály- vezetője, Szépvölgyi Zoltán, a Fővárosi Tanács elnöke, Almási Alfréd, hazánk Phnom Penh-i nagykövete, s a poli­tikai élet több más vezető személyisége. A repülőgépből kilépő ven­dégeket Lázár György szívé­lyes, baráti kézfogással üd­vözölte. Hfeng Samrin, Lázár György társaságában ellépett a díszzászlóalj előtt, köszön­tötte a katonákat. A Kambodzsa Megmenté­sének Nemzeti Egységfrontja és a Kambodzsai Népi For­radalmi Tanács küldöttsége Heng Samrin elnök vezetésé­vel délután a Hősök terén megkoszorúzta a magyar hő­sök emlékművét. (Folytatás a 4. oldalon) Az Egyesült Izzó kisvárdai lámpagyárában Kapin Tünde és Misák Irén izzólámpák forrasztása közben. (J. L. felv.) Az erők koncentrálásával Színvonalasabb egészségügyi ellátás a megyeszékhelyen Az egészségügyi integráció tapasztalatairól és a további feladatokról tárgyalt többek között keddi ülésén a Nyír­egyházi Városi Tanács Végre­hajtó Bizottsága. A gyógyító­megelőző ellátás korszerűsí­téséről szóló egészségügyi mi­nisztériumi rendelet négy év­vel ezelőtt született, amely egészségügyi integráció né­ven vált ismertté. Bevezetését tulajdonkép­pen az indokolta, hogy az or­vostudomány fejlődésével, a gyógyítást szolgáló legfejlet­tebb technika alkalmazásával annyira megnőttek a beteg- ellátás költségei, hogy min­den intézmény számára nem biztosíthatták a legkorsze­rűbb műszereket, így olyan Ha a megye teljes iparát átfogó legutóbbi összesítést nézzük, amelyet a megyei ta­nács ipari osztálya készített, annyit mindenképpen megál­lapíthatunk, hogy az év eleji viharfelhőkből nem szárma­zott égszakadás, földindulás, miként ezt sokan hitték, ha­nem a nehezebb gazdasági körülmények között is sike­rült teljesíteni az országos és a megyei célokat. Az összegezésben viszont a nagyobb arányú túlteljesíté­sek, és az esetenként jelentős elmaradások is helyet kap­nak, de nem kétséges, a EREDMÉNYES A SZABOLCSI IPAR Magasabb exportbevétel mérleg nyelve végül is pozi­tív irányba billen ki. Az ipar teljes termelése például je­lentősen meghaladta az elő­irányzottat; legnagyobbat a minisztériumi lépett előre, a tanácsi szektor fejlődése mér­sékelt volt, a szövetkezetek viszont elmaradtak a megje­lölt céloktól. Növekedett az egy főre jutó termelési érték az 1979-es szinthez képest, de magasabb lett az exportbevé­tel is, mint volt. A nehézipar forintban szá­molva, mintegy 40 százalék­kal növelte termelési értékét, elsősorban a Taurus gumi­gyár és a nyírbogdányi kő- olajfinomító rendkívül magas Országos hírnévnek örvend a Minőségi Cipőgyár nyírbátori gyáregységében készülő lábbeli. Képünk a gyár csengeri üzemegységében készült, ahol a nyírbátori cipők felsőrészeit gyárt­ják. (Both P. Ambrus felv.) többletermelése révén, amiből viszont az is következik, hogy az ágazatban dolgozók telje­sítménye is átlagot meghala­dóan növekedett. Kedvező ké­pet mutat az export alakulá­sa is: az ágazat tőkés kivitele 81 százalékkal részesedik a teljes kivitelből. A legna­gyobbat a Taurus lépett ezen a téren, míg a korábban je­lentős részt vállaló Alkaloida visszaesett. A kohó- és gépiparon be­lül az egy főre jutó terme­lési érték csökkenése a szem­betűnő, ugyanakkor az ex­port és ezen belül a nem ru­bel elszámolású szállítások aránya növekedett. A köny- nyűipar is többet gyártott, mint 1979-ben, habár a szö­vetkezeti ipar részben a ter­melői árrendszerben bekövet­kező változások, részben az ebből fakadó megrendelés­hiányból eredően, kevesebbet hozott, mint várták. Ebből következik az is, hogy — pél­dául a cipőexport kedvezőt­len alakulása miatt —, a nö­vekvő kivitelen belül, a tő­kés partnerek érdeklődése a tervezettnél kisebb volt. Nincs már messze az év vé­ge, így bízva abban, hogy a tendencia nem csökken, ki­mondható: a megye ipara — mindent egybevetve — vár­hatóan sikeres évet zárt. szoros szakmai együttműkö­dést kellett kialakítani a kü­lönböző intézmények között, amely minden állampolgár számára biztosítja a betegsé­gének, állapotának megfelelő, magas színvonalú egészség- ügyi ellátást. Nyíregyháza egészségügyi ellátásában meghatározó sze­repet tölt be a Jósa András Kórház, amely egyesült a Sós­tói úti tüdőkórházzal és kö­zös szervezeti egységben mű­ködik a megyei és városi ren­delőintézettel, a tiszalöki ren­delőintézettel, valamint a ke- mecsei, az újfehértói és a tiszalöki szülőotthonokkal. A kórház kettős feladatot lát el: szakmailag irányítja a megye területén működő városi kór­házak tevékenységét, felsze­reltségénél fogva pedig né­hány betegséget a megyében egyedül gyógyít, mindezen túl járóbeteg- és fekvőbeteg­ellátást biztosít a megyeszék­hely és a nyíregyházi járás lakóinak. , Az integráció egyik ered­ménye, hogy a fekvő- és já­róbeteg-ellátás egyesítésé­vel, a központi diagnosztikai osztályok megszervezésével lehetővé vált a párhuzamos vizsgálatok kiküszöbölése^ egységes gyógyító mód alkal­mazása és a szakrendelések szakmai színvonalának eme­lése. Mindezek hatására ja­vult a nagy értékű műszerek kihasználtsága, s az egészség­ügy fejlesztésére fordítható pénzt is hatékonyabban hasz­nálták fel. A végrehajtó bizottság ülé­sén megállapíthatták, hogy az integráció összességében meg­felelő keretet teremtett a ma­gasabb szintű egészségügyi ellátás biztosításához. Az ed­dig eltelt időben igazolódott, hogy az anyagi és szellemi erők koncentrálása biztosabb alapot teremt az egyre szín­vonalasabb gyógyító és meg­előző munkához, A tovább­fejlődés érdekében minden területen ki kell dolgozni az alapellátás és a kórházi osz­tályok kapcsolattartásának kereteit, a járási hivatallal kötött együttműködési megál­lapodásban pedig elemezni kell a város körüli települé­sek körzeti és fogászati ügye­letének közös szervezési le­hetőségeit. lifKe I et^EB rogyarország [ XXXVII. évfolyam, 277. szám ÄRA: 1,20 FORINT 1980. november 26., szerdal Izzógyárban

Next

/
Oldalképek
Tartalom