Kelet-Magyarország, 1980. november (40. évfolyam, 257-281. szám)
1980-11-25 / 276. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1980. november 25. A Nyíregyházi Elekterfém Szövetkezet nyírbátori kirendeltségén havonta 120 tv-t és 200 darab rádiót javítanak. A képen: Sulyok Lajos tv-javít ás közben. (B. P. A.) Faiskola Nyírteleken Jonatáncsemete Koreába Korszerű tároló és hűtőkamrák Félmillió gyümölcsfaoltvány a termelési terve ebben az évben a Nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskolai Tangazdaság nyírteleki faiskolájának. Ebből 350—400 ezer darabot termelnek ki és értékesítenek. Korszerű körülmények között végezhetik a munkát a gyulatanyai központban, ahol tavasszal adták át a 700 ezer oltvány befogadására alkalmas csemetetárolót és hűtőkamrákat. A faiskolában szinte minden fajjal és fajtával foglal■----------;--------------------------------------------------------------—------------------------------------------------Kismamák klubja Nyírbátorban Bébimenü és makramé Ez év októberében ismét beindult a nyírbátori kismamaklub. Hetente találkozik itt tizenöt-húsz kismama, hogy problémáikat, gondjaikat őszintén megbeszéljék, kicseréljék tapasztalataikat a gyermeknevelés mindennapos gondjairól, vagy előadásokat hallgassanak sok őket érintő, érdeklő témáról. ' -e- JVtJllLst t „Soka ^voltam70 egyedül..Z1 A klub vezetője Sporeth Tiborné, a művelődési központ főelőadója, aki maga is fiatal anyuka. — Éppen a gyermekgondozási szabadságon töltött tapasztalataim sarkalltak a klub megalakítására — mondja Katika. — Sokat voltam egyedül, nem volt olyan társaságom, ahol aktuális tanácsokat kaptam volna, vagy egész egyszerűen ahol hasznosan tölthettem volna el a szabad időmet. Kaposvári vagyok, kevés magamkorabeli asszonyt, lányt ismertem, emiatt is volt sokszor bennem hiányérzet a jó kis tereferére. Elképzelhető, mennyire örültem, amikor lehetőséget kaptam a klub létrehozására. A helybeli üzemektől kértük meg a gyesesn lévő dolgozók címét, de eleinte kevesen érdeklődtek. Most ‘ októberre sikerült azonban a klub magját összehozni. A tagság nem állandó, de a munkába állók, vagy közeli szülésük miatt kimaradók helyét mindig van aki elfoglalja. Célunk az, hogy segítséget adjunk a gyesen lévő asszonyoknak a kisgyermekek helyes étkeztetéséhez, életmódjának kialakításában, és a szabad idejiik hasznos eltöltéséhez. Az anyukák természetesen erre a két-három órára magukkal hozzák a kicsiket is, akiknek^ a felügyeletét a csecsemőotthon KISZ-es védőnői vállalták, s végzik nagy szeretettel. Nem mennek üresen az órák Bacsó Sándorné az egyik anyuka: — A gyerekekről, a családról, mindannyian szívesen beszélünk. Itt mindenről szó eshet, nyíltan beszélhetünk. Bár gyakrabban találkoznánk, mert nemcsak én hallok sok érdekességet, de a kisfiam is megízleli a gyermekközösséget, ami biztosan hasznos lesz a későbbi óvodai légkör megszokásakor. — Mi is szívesen jövünk ide — kapcsolódik a beszélgetésbe Lanter Gyuláné. — Alig volt a kislányom hathónapos, amikor először elhoztam. Hiányzott a jó kiAlkalmi munkával „menekült"... Fogház az elmaradt lartásdíjárt kapcsolódás. Még makramézni is megtanított Katika, így otthon sem mennek üresen az órák. Ezen a szerdai délutánon dr. Székely Péter szülésznőgyógyász előadását hallgatták a szülésre felkészülésről, azután filmet láttak a napjainkban egyre több gondot okozó problémáról, a ne- ;mi betegségről, s az ellene való védekezés lehetőségeiről. Az előadó gyakori vendég a klubban, számos nőgyógyászattal kapcsolatos kérdésre adott választ, tanácsot — Szívesen meghallgattam volna ezeket az előadásokat terhességem idején is —, mondja Lukácsáé Szilágyi Ilona —, mert gyakran voltak gondjaim. Szövőszéket vásároltak — A klubvezető mondja: — Igyekszünk a meglévő társaságnak a legigényesebb programot összeállítani; az ismeretterjesztő előadásokat manuális tevékenységek bemutatásával, megtanításával felváltva rendezzük. Ez évi programunkhoz tartozik például a gyermekruhák szabá- sa-varrása, a játékkészítés. Szövőszéket is vásároltunk, remélem a későbbiekben a szövésre is sort kerítünk. De cember végére készülünk a második kézimunka-kiállításunk megrendezésére, ahol az anyukák legszebb mun káit helyezzük el. N. K. koznak. Az össztermelésük kétharmadát az almás termé- sűek teszik ki, aminek a zöme alma. Ismét nagy a kereslet 3 jonatán iránt a nagyüzemekben és házikertekben egyaránt. Emellett a porzás biztosítása érdekében szívesen vásárolják a termelők a goldent. Jonatánból öthat klón közül válogathatnak a vevők, s leginkább az M— 40 és M—41-est vásárolják, starkingból pedig az Nm—50- est. Nagy vásárlójuk közé tartozik ebben az évben a ro- zsályi Rákóczi Termelőszövetkezet, a Miskolci Állami Gazdaság, amelyek 10—10 ezer oltványt telepítenek, sa milotái Uj Élet Termelőszövetkezet, amely ötezer oltványt' ültet. A csonthéjasok közül az őszibarack fajtái a korai érésűtől a későiig megtalálható, minden fajta a vevők rendelkezésére áll. Őszibarackból összesen 14, szilvából hét, kajsziból pedig három fajta közül válogathatnak. Jó hír a meggyet telepítőknek, hogy az újfehértói fürtösből a tavalyi mennyiségnek a dupláját találhatják a faiskolai le- rakatokban. Egyelőre még ez sem elegendő a teljes igények kielégítésére, azonban jövőre — mivel a faiskola megfelelő mennyiségű sáj- meggyalannyal rendelkezik, — nagymértékben javul a mostanihoz képest az ellátás. A nyírteleki faiskola Szabolcs, Hajdú és Borsod megyéket látja el gyümölcsfaoltvánnyal. Az értékesítés hatvan százaléka a nagyüzemeknek történik, amit a központi telepen adnak át a termelőknek, míg a többit a kiskerttulajdonosok a faiskolai lerakatokban vásárolhatják meg. Ilyen lerakat Nyíregyházán kettő található, s a megyében Kisvárdán, Mátészalkán, Vaján, Ibrányban és Fehérgyarmaton is árusítanak. Ezekbe folyamatosan érkezik az áru. Már második éve a Koreai NDK is a faiskola vásárlói közé tartozik. A tavalyi al- mafaszállítmánnyal elégedettek voltak a Távol-Keleten, amit bizonyít, hogy az idén 47 ezer facsemetét szállítanak Koreába, elsősorban jonatán és golden fajtákat. (sb) Ebben az évben kötelezte a bíróság a 29 éves nyíregyházi Nyisztor Mihályt, hogy gyermeke után havi 530 forint tartásdíjat fizessen. Nyisztor azóta csak alkalmi munkát vállal, így letiltani sem tudják tőle a tartozást. Az eddig összegyűlt 3700 forint adóssága miatt a bíróság négyhónapi — végrehajtásában felfüggesztett — szabad- ságvesztésrg ítélte. Sztankó György 47 éves nyíregyházi lakost 1978-ban kötelezték két gyermeke után tartásdíj fizetésére, de Sztankó eddig mindössze ez év májusában fizetett 1000 forintot. A tartásdíjat az állam megelőlegezte, Sztankót pedig 5 hónapi szabadság- vesztésre büntették. A büntetés végrehajtását 1 év próbaidőre felfüggesztették. Patikás Péter 36 éves ti- szabezdédi lakost a demecse- ri tanács kötelezte 1975-ben, hogy állami gondozásba vett gyermeke után fizessen havonta 240 forint gondozási díjat. Patikás azóta sem fizet, már 17 ezer forinttal tartozik, s levonni sem tudják tőle, mert nem dolgozik. A 'bíróság Patikást 6 hónapi szabadságvesztésre büntette, a végrehajtást azonban kétévi próbaidőre felfüggesztette. Két éve múlt, hogy a most Sajóbábonyban lakó 19 éves Csóka Károlyt havi 440 forint tartásdíj fizetésére kötelezte a bíróság. Csóka kezdettől nem hajlandó fizetni, s a tartozás behajtására tett eddigi intézkedések sem jártak eredménnyel. Csókát most 6 hónapi szabadság- vesztésre ítélték. A büntetés végrehajtását két év próbaidőre felfüggesztették, viszont a bíróság elrendelte Csóka pártfogói felügyeletét. Másodszor állt tartás elmulasztása miatt a bíróság előtt a 49 éves nyíregyházi Szulics András. Neki két gyermeke után havonta 600 forintot kellett volna fizetni, de tavaly december óta Szulics nem fizet. A bíróság 5400 forintos tartozása fejében hathónapi fogházban letöltendő szabadságvesztésre ítélte, és elrendelte a korábban kiszabott hat hónap végrehajtását is. Valamennyi ítélet jogerős. Egy héten át tekinthető meg az a kiállítás, melyet a Fehérgyarmat és Vidéke ÁFÉSZ rendezett a városban. A korszerű táplálkozást ^gítendő bébiételek, konzervek, diétás készítmények kínálják magukat a KIOSZ székházában, naponta 9—17 óra között. Egyelőre a jő elképzelést és a tiszteletre méltó erőfeszítést értékelhetjük csupán a televízió múlt kedden indult új kulturális hetilapja, a Stúdió ’80 első adására visszagondolva. A kultúra tágabb értelmezésével bizton egyet érthetünk: az informatív magazinműsor színesebbé teheti, s nagyban kiszélesítheti nézői körét, nem is beszélve a bővebb „merítési” lehetőségekről. Viszont mindenképpen szükségesnek látszik az egyes adások legalább valamiféle laza tematikai egységben való összefogása, vagy megközelítően egyforma fajsúlyú blokkba szerkesztése, netán „rovatolása”. Persze,' tanácsot —így általánosságban — igen könnyű adni, ezért nem tagadhatjuk meg az elismerést az egyórás műsor néhány jó ötpercétől, de az egésze bizony így nagyon heterogén és szétesőre „tördelt” volt. Illyés Gyula nemzeti történeti drámája, A különc kétségkívül a felszabadulás utáni drámairodalmunk legjelentősebb alkotásai közül való. Fel nem vétele A magyar dráma 30 éve sorozatba megbocsáthatatlan lett volna. Mint pénteken láthattuk, szerencsére nem így történt. Azon talán lehetne vitatkozni nagy írónkkal, hogy 1861 tavasza mennyire volt 1848—49-hez, 1919-hez vagy akár 1867-hez fogható sorsfordító ideje történelmünknek, s azon is, hogy a Teleki Lászlő-féle végletesen és végzetesen következetes, elvhű (különc?) magatartás mennyiben jó történelmi példázat a hatalom és az erkölcs, a pragmatikus megalkuvás és az önpusztító meg nem al- kuvás nehéz kérdéseiről. De azon nem, hogy Teleki kristálytiszta jellemű drámai hős, aki — noha tisztában volt azzal, hogy az adott helyzetben egy újabb forradalom eleve kilátástalan- ságra ítélt nemzeti katasztrófához vezet — önmaga számára nem talált kiutat a radikális elveihez való ragaszkodás és az azokat bizonyos fokig feladásra késztető célszerű politikai cselekedetek dilemmájából, öngyilkosságával tehát félreállt 67 útjából. A mély (és gyönyörű nyelvi köntösű) dráma — mint színpadi mű — azonban érdeme szerint mégsem eléggé nagy hatású. A Vámos László által rendezett tévéváltozata sem volt az. A jellemfestés és a szituációmagyarázat végett túl sok a darabban (különösen a második részben) a kor politikai viszonyait taglaló, hosszadalmasnak tűnő párbeszéd, s a mai néző előtt rejtettebb történelmi utalás, mely indokolja ugyan, de a kelleténél jobban meglassítja a drámai kifejletei. (De miért nem lehet egy ilyen darabot néhány mondattal bevezetni a tévében, mikor pl. sokszor érdektelen külföldi filmek bemutatása előtt is igyekeznek „ráhangolni” a nézőt a produkcióra^)'” Merkovszky Pál jRADIOlMinTl Nemcsak a kisiparosokat, hanem mindannyiunkat érdekelt az a Sajtókonferencia — a kisiparosokról, amely a múlt' héten hangzott el. A beérkezett rengeteg kérdés mutatta, több szempontból is indokolt volt, hogy a témát az ország valamennyi érdeklődő, kérdést és javaslatot egyaránt tenni kész lakosának bevonásával tárgyalták meg. Az biztos, hogy — idő hiányában —> nem lehetett mindenről szólni, tehát azonnali választ nem is kaphatott minden kérdező, az mégis megállapítható: a legfontosabb kérdések sorra kerültek. A lakosság közérzetét borzolja, ha a szolgáltatásban fennakadások, zavarok vannak. A kormányzat ezért rendelkezett úgy a közelmúltban, hogy a szolgáltató tevékenység javítása érdekében újabb huszonötezer kisipari engedélyt lehet és kell kiadni, elsősorban azokban a szakmákban és azokban a helységekben, ahol erre a legnagyobb szükség van. A rádióbeli sajtókonferencia több félreértést vagy félremagyarázást tisztázott a kisiparosokkal, tevékenységükkel kapcsolatban. Ebben nagy része volt Rap- csányi Lászlónak, aki tőle megszokott tapintatos erély- lyel tartotta kezében a műsort, a szükséges kitérők után is mindig visszairányítva a válaszadót az éppen soron lévő kérdéshez. A könyvek után mi mindenről elmondottuk már, hogy megvan a maguk sorsa. Ez a tény talán engem is felment az utánzás, az ismétlés szigorú vádja alól, ugyanis most azt kell mondanom, hogy a dokumentumműsoroknak is megvan a sorsuk. S ez nem az, ha drámát írnak belőlük, vagy netán könyv alakban is megjelennek. Sokkal inkább az az ő jó sorsuk, ha a bennük foglalt segítő szándék eléri célját. Amikor Szabó Orsolya csaknem három évvel ezelőtt elkészítette a Se érted, se ellened című dokumentumjátékát, bizonyára tudta, hogy nagyon nehéz kérdéskörhöz nyúl, s nem lehet gyors nézetváltozást elérni a megyénket sújtó 1970-es árvíz és az utána megépített védőgáton belül maradt öt község lakosainak kitelepítése, illetve megmaradása dolgában. A múlt héten (a két és fél év alatt immár) harmadszor sugárzott eredeti dokumentumműsorhoz toldott riport végre arról adott számot, hogy talán sikerül összeegyeztetni a helyi lakosság (Komlódtót- falu és a többi érintett község) érdekeit az ország érdekeivel, illetve anyagi lehetőségeivel. Sumonyi Zoltán drámája, amelynek most hangzott el a rádióváltozata Pázmány címmel, az érsek életének utolsó tíz évéből azokat a momentumokat sűríti, amelyek azt volnának hivatva igazolni, hogy a magyarországi katolikus egyház akkori feje soha nem tartotta megbízhatónak a Habsburgokat az ország léte, jövője szempontjából, s reálpolitikusként, titkos híreivel, a református erdélyi fejedelem — Bethlen Gábor és Rákóczi György — tevékenységét segítette a magyarság megmaradása érdekében. Túlságosan erős a Habsburg- párti Pázmányról kialakult kép, semhogy a drámának ez a koncepciója kellő kidolgozás híján érvényesülhetett volna. Seregi István i
