Kelet-Magyarország, 1980. november (40. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-23 / 275. szám

1980. november 23. KELET-MAGYARORSZÁG 3 Példát mutatni a mezőgazdaságban H legújabb módszerekkel Beszélgetés dr. Klenczner András vezérigazgatóval Az állami gazdaságok a mezőgazdasági termelés él­vonalába tartoznak. Mindez megköveteli az állandó meg­újulást, a változtatást. Ho­gyan tesznek eleget a köve­telményeknek a szabolcsi gaz­daságok — kérdeztük dr. Klenczner Andrástól, az Álla­mi Gazdaságok Országos Központja vezérigazgatójától. — A gazdálkodás szem­pontjából kritikus év volt az 1980-as esztendő a szabolcsi gazdaságoknál. Ezt jól mu­tatják a számok, mert amíg Ennek ellenére az állami gaz­daságok a mezőgazdaságra előirányzott 12—13 százalékos termelésnöveléstől nagyobb mértékben, mintegy 15—16 százalékkal kívánják emelni termelésüket az új ötéves tervben. Ez sokkal nagyobb aktivitást kíván a gazdasá­goktól. Arra kérjük őket, hogy a kistermelési kapcsola­tokat használják ki. A nyúl- és baromfitartásban már or­Szabolcsi cipők Lengyel­országnak A gávavencsellői Vik­tória Cipőipari Szövet­kezetben lengyel meg­rendelésre női félcipő­ket készítenek. Harsá- nyi István minősíti a cipőt, Szalka Józsefné csomagolja. az országban a termelési ér­téket 15 százalékkal sikerült növelni, addig Szabolcsban csak 5 százalék ugyanez az érték. Amíg másutt a nyere­ség a korábbiakhoz képest is nőtt, addig a szabolcsi gazda­ságoknál visszaesett. Mindez persze nem az ott dolgozók rossz munkájából fakad, ha- nem sokkal inkább az időjá­rás számlájára írandó. Gazda­ságaink eléggé szakosodtak, s így a túl csapadékos időjárás mindenképpen kisebb nyere­séget adott a nagyobb ráfor­dítás ellenére. A tervtől főleg a kertészetben maradtak el. A dohány tönkrement, az al­ma minősége csökkent. — Hogyan lehet kivédeni az időjárás okozta hatásokat? — A termelés fejlesztésében azt hiszem, továbbra is pél- damutatóak az állami gazda­ságok. A továbblépés is ebben rejlik, mégpedig egyrészt a túlzott szakosodás hátrányai­nak elkerülésében, másrészt a sokkal nagyobb élelmiszer- ipari feldolgozó tevékenység­ben. A balkányiak eredmé­nyei azért jók évek óta, mert gondot fordítanak a feldolgo­zásra is. Ugyancsak jó pél­dát mutat a Szamos menti Állami Tangazdaság. Szeret­nénk, ha a többi gazdaság is bővítené ilyen irányú tevé­kenységét. — És az állattenyésztésnél? — A megyében több gaz­daságnak igen jók az adott­ságai az állattenyésztés na­gyobb arányú fejlesztésére. Ez összefügg a meglevő legelő­területek jobb hasznosításá­val is. Nyírmadán jól kezd­ték a húsmarhatartással, Má­tészalkán szépen folytatják ezt. , A tej termelés eredményei ugyancsak kiemelkedoek. Amíg 1975-ben 3300 liter tejet adott egy tehén, ma már a telepeken túl vannak a 4600 literen, miközben nőtt a te­henek száma is. Ugyancsak jó lehetőségei vannak a sertéste-. nyésztésnek, de a baromfitar­tás is fellendülőben van. Bal- kányban ólakat építettek, Nyírlugoson pedig tervezik ugyanezt. — Mennyiben kapcsolód­nak az állami gazdaságok a megyében folyó mezőgazda- sági termeléshez? — A megyei vezetőkkel időnként egyeztetni szoktuk a termelésfejlesztési céljain­kat. A következő évek ter­veinek a kidolgozásánál fi­gyelembe vesszük a megye sa­játosságait. így a nagy dol­gokban, mint a komplex víz­rendezés, a melioráció, part­nerek szeretnénk lenni, de ugyanígy szívünkön viseljük a fű jobb hasznosítását, a le­gelőgazdálkodást, valamint az erdősítést. — Mi az, ami újszerű lesz az állami gazdaságok tevé­kenységében? — Olyan időszak követke­zik, amikor sokkal kisebb há­nyad jut a beruházásokra. szágosan jó példák vannak, de akár a kertészeti termelés­re is ki lehet bővíteni az együttműködést. Például a nyírlugosi gazdaság a szom­szédos egyéni községek, Pe­nészlek, Nyírbéltek termelőit segítheti úgy, hogy mindkét fél jól jár. S itt nemcsak a gazdaság dolgozóira gondo­lok, hanem a gazdaságok kör­nyezetében élő más kisterme­lőkre is. — Eltérő nagyságúak a me­gyében levő gazdaságok. Akad köztük alig kétezer hektáros, s ettől ötszörié nagyobb. Mi a recept? — A mérce a jó gazdálko­dás, a vállalati önállóság ki­használása. Példaként éppen a kisebbek közül a nyírtassi és a nyírlugosi gazdaságokat hoztam, ahol a hatékonysági mutatók, mint az egységnyi eszközre jutó nyereség, ter­melés, igen jók. Nem a terület nagyságából kell kiindulni, hanem azt nézzük, hogy mennyire tudják az adottsá­gokat kihasználni. Ezért tart­juk lényegesnek, hogy jó ve­zetők legyenek a gazdaságok­ban, olyan szakemberek, akik a községük közéletében is részt vesznek. Csakis kezde­ményező, vállalkozó vezetők­kel, s a célokat magukévá te­vő dolgozókkal tudunk még jobb eredményeket elérni — fejezte be dr. Klenczner András. Lányi Botond FALUGYŰLÉS TISZATELEKEN v ____________~_____________________. A két szélső ház között hét kilométer a távolság Tiszateleken. Megyénk egyik leghosszabb falujá­ban sokan hétszer is meg­gondolják, hogy gyalog in­duljanak el a boltba, a tanács kirendeltségére, vagy a moziba. Kettőt vá­laszthatnak: vagy busszal, vagy kisvonattal közelít­hetik meg úticéljukat. A sötétedés után kezdődő falugyűlésre is különböző járműveken érkeznek az ér­deklődők. A művelődési ház körül számos kerékpárt is támasztottak egymásnak. Egy asszony gyalog jön kisgyer­mekével kézenfogva. Nyilván nincs kire hagyni a kicsit, így még családiasabbnak tű­nik a falugyűlés. Nagy az érdeklődés, kis híján telt ház van a megnyitó előtt. Bmeddig a takaró ér... Ügyintézés helyben Idős ember, Póka Imre, a népfrontbizottság elnöke nyitja meg a falugyűlést. Utána nyomban a lezseren öltözött fiatalember, Vincze Béla, a HNF helyi bizottsá­gának titkára emelkedik szó­lásra. Beszámolójában jó hírt közöl, hogy a település lakói jóval túlteljesítették társa­dalmi munkatervüket. A he­lyi célok megvalósítását a párttagok eredményesen se­gítették. A székhelyközség Nagyhalász, de ez bizonyos szempontból nem hátrányt, hanem előnyt jelent. Mert a hatáskörök leadása után a közös tanács több olyan ügyet intéz, amelyet régeb­ben a járási hivatalban in­téztek. Nagyhalász pedig jó­val közelebb, mint Nyíregy­háza ... Vass Sándor, a nagyközsé­gi közös tanács elnöke öt év tanácsi munkájáról számol be az érdeklődéssel figyelő hallgatóságnak. Nyilván sok olyan van, amit az itt ülők nem most hallanak először, de a jó dolgokat minden számvetésnél szívesen hall­gatják. Hogy például Tisza- teleket is bekapcsolták a Pa­tyolat hozom-viszem szolgál­tatásába. Az utak javítására, a belvíz elvezetésére figye­lemre méltó összeget költöt­tek. Folytatták és tulajdon­képpen be is fejezték a jár- dásítást, ami ilyen hosszú és kanyargós településen nem is kis dolog. A székhelyközség­ben mutatós és otthonos há­zasságkötő termet hoztak lét­ötven éve érkezett Á tanya tanítója N agy igazság, hogy a re­gényhősök köztünk él­nek. Még akkor is, ha maguk nem tudnak róla és élénken tiltakoznának regény­hősi címük ellen. Magam előtt látom a bashalmi nyug­díjas tanítót, Tóth Lászlót is, amint e sorokat olvasva, fejét csóválja és szelíden megfed. Dehogy lehet őt regényhős­nek titulálni. — Nincs abban semmi kü­lönös, hogy fiatal kántor­tanítóként itt kaptam állást Bashalmon. Az igaz, hogy városi embernek először szo­katlan volt a tanyai élet, Szegedről jöttem ide, több mint ötven éve. Azóta itt élek. Ha azt kérdezi miért maradtam, hogy tudtam még­gyökeresedni, azt mondom, a körülmények tették. A fiatal kántortanító a két Pongrácz és a Dessewfy gró­fok uradalmi cselédeit taní­totta a bashalmi római kato­likus iskolában. Ha akadoz­va, olykor perlekedve is, négy helyről — a két uradalomtól, az egyháztól és az államtól — kapott fizetést, segélyt — A cselédek a Szent Mi­hály napi szegődéskor foly­ton változtak. Volt úgy, ami­kor a tanítókisasszony távol volt, száznegyven gyereket is tanítanom kellett. Közülük mégis többen szépen haladtak. Kobzos Feri matematika—fizika sza­kos tanár, Jármi Feri agrár­mérnök lett. Mások is tisztes­séges szakmát tanultak. Ér­demes volt a petróleumlám­pa mellett bajlódni velük ... Az uradalmi, egyházi isko­la tanítójának kenyere sok­szor keserű volt. Ha kérni merte az elmaradó járandó­ságot, az uraság haragudott, merthogy ő csak fizeti a taní­tót, de haszna nincs belőle. Kegyelemből egy szál égőt engedélyeztek a tanítói lakás szobájában, de már a tante­rembe nem jutott villany­fény. — Ha vitánk támadt, min­dig azzal fenyegettek meg, hogy kikapcsolják a villanyt. A legnehezebb a feleségem­nek akkor volt, amikor két kis gyermekkel itt maradt, engem pedig behívtak kato­nának. Folyton berángattak, utána pedig két évig hadi­fogságban voltam. Felesége, aki az északi me­gyéből, Gömörből származott Szabolcsba, — itteni rokonai­nál töltötte a nyarat, így is­merkedtek meg — azt idézi fel, amikor a cselédasszonyok mindennap bekopogtak egy csupor tejjel, élelemmel. Jó­szívű, segítőkész emberek a bashalmiak. Talán ez is titka, hogy rneg tudott gyökeresed­ni a Szegedről jött tanító, akinek két felnőtt fia szintén pedagógus. — Elvágyódtam-e innen valamikor? Nem is tudom. Talán volt olyan is. De a kö­rülmények itt tartottak. Itt éltem le az életem javát, itt születtek és nőttek fel gyer­mekeim. így maradtunk a nyugdíjazás után is a szolgá­lati lakásban. Megengedték. Igaz, ha elmentünk volna, ta­lán úgy jár ez a ház is, mint a másik régi, nevelői épület, összedől... C sendesen telnek a nyug­díjas évek, de nem do­logtalanul. Harminc éve könyvtárosa az itt élő embereknek, s erről a pihe­nés éveiben sem mondott le. Szeretne minél több köny­vet adni a felnőttek kezébe, mert nagy dolog a tévé, kü­lönösen a tanyavilágban, de nem pótolhatja semmi a jó könyvet. Feleségével együtt a legszorgalmasabb olvasói a kis letéti könyvtárnak. Köny­vek, tévé, rádió, újságok, fo­lyóiratok nélkül nehéz lenne elviselni az életet... — Mi már ittmaradunk, itt fogunk élni. Nem gyűjtöttünk vagyont. Csak dolgoztunk. Most már fáradok is, a dere­kammal bajlódom. Hetvenöt éves vagyok. Nehéz lenne ne­kem másutt élni. Meg is szok­tuk Bashalmot... — mondja búcsúzóul az ötven éve ér­kezett tanító, aki végül is a tanyai emberek között ta­lálta meg nyugalmát. Életé­nek értelmét... Páll Géza re, így a tiszateleki fiatalok is meghittebb környezetben mondhatják ki a boldogító igent. Az ivóvíz-ellátásra több közérdekű bejelentés érkezett, ennek folytán egy közkutat fel is újítottak. Az állattenyésztők örömére ja­vult a tápellátás. „Szakállas" témák Vannak persze „szakállas” témák is olyanok, amelyeket eddig nem sikerült elintézni. Fedett buszvárót például hiá­ba kértek többen is, nem épült. Mint a tanácselnök mondja, a következő ötéves tervben is csak úgy épülhet, hogy a tanács megveszi az anyagot, a kivitelezés a tár­sadalmi munkásokra vár. A VI. ötéves tervre vonatkozó elképzelések közül hármat jegyzünk fel. Nagy alapterü­letű ABC-áruház épül a szék­helyközségben, javítja majd az itteniek ellátását is. A zsákgyárat bővítik, felújít­ják. A közös tsz nagyarányú talajjavító munkát végeztet, így várhatóan kevesebb lesz a vízkár, több a jövedelem. Magyar István jelentkezik először hozzászólásra. De­rültséget vált ki, amikor eze­ket mondja: „Hat éve lakom itt, de ez idő alatt sok min­den megváltozott. A közel­múltban egy városi értekez­leten találkoztam régi kollé­gámmal, aki megkérdezte: hogy-hogy nem sáros a ci­pőm?” Az elégedettség mel­lett igényeket is közöl a fel­szólaló. Hogy több szemlélte­tő eszköz kellene az iskolá­ba, jó volna kikövezni a te­metőhöz vezető utat. Megbecsülni az eredményeket Taráz József azt mondja: sok tanyarészből tevődött össze ez a hosszú falu, de társadalmi munkára eddig is mindig könnyű volt mozgósí­tani. Kéri, hogy a jövőben is aktívak legyenek a település lakói. A jó gazdához illően arra is felhívja a figyelmet, hogy az elért eredményeket meg kell becsülni, szükség van az épületek, létesítmé­nyek megóvására is. Hegyes Károly örömmel állapítja meg, hogy a gyűlésen nincse­nek „kirohanások”, jó a lég­kör, s ezt annak tulajdonítja, hogy a falugyűlések között is kértek és kaptak a helyi állampolgárok. Felhívja azon­ban a figyelmet arra, hogy nemcsak az üzemekben, ha­nem a tanácsnál, s az intéz­ményekben is szükséges az ésszerűbb pénzfelhasználás, a takarékosság. Javasolja, hogy a közös pénzt továbbra is szaporítsák társadalmi munkával, de lehetőleg úgy, hogy egyéni felajánlásokat is tegyenek. 1 űinx Buszváró, törpe vízmű Oláh József a takarmány­ellátás további javítását kéri. Barati Gábor többek kérését tolmácsolja, mi szerint törpe vízmű kellene Tisza telekre. Bagdi Sándor kritikus hang­nemben szól arról, hogy a fe­dett buszváró jobb szervezés­sel már ebben az ötéves tervben megépülhetett volna. Az esőköpenyes idős ember, Szekeres Dénes egyéni pana­szára kér Orvoslást a tanács­elnöktől: „Nem jól rendez­ték az adóügyemet, jó lenne, ha valaki- felvilágosítana az adóüggyef kapcsolatban.” Nemcsak egyéni baját mond­ja el, türelemre is int: „Csak addig nyújtózkodjunk, amed­dig a takarónk ér. A törpe vízmű bevezetését még nem látom elérkezettnek.” A tanácselnök válaszol a hozzászólásokra. Örömét fe­jezi ki, hogy nem hangzottak el jogtalan igények, „senki sem kért kacsalábon forgó várat”. Végül arra kéri a je­lenlévőket: továbbra is így szeressék településüket. Nábrádi Lajos Építőipari szakmai napok Sóstón Kétnapos programot szervez az építőiparban dolgozó kis­iparosoknak a KIOSZ megyei szervezete. A hétfőn, Sóstón kezdődő építőipari szakmai napokon a kőművesek, ácsok, szobafestők, villanyszerelők, víz- és központifűtés-szerelők vesznek részt. Az első nap az ÉVM osztályvezetője a kis­iparosok helyéről tart elő­adást, valamint a javító-, karbantartótevékenység integ­rációjáról szólnak. Délután a biztonságtechnikáról és a ki­vitelezés szabályairól lesz elő­adás. Kedden szakmai szekcióülé­sekre kerül sor. A kőműve­sek és az ácsok a korszerű fal- és födémszerkezetekkel és a padlástér beépítésével foglalkoznak, a villanyszere­lők az érintésvédelmi előírá­sokat és a technológiai szere­lést veszik át, a szobafestők a színdinamikáról, minőség­ről és gépesítésről hallhat­nak, a víz- és központifűtés- szerelők többek között a műanyag csövek alkalmazásá­val ismerkednek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom