Kelet-Magyarország, 1980. november (40. évfolyam, 257-281. szám)
1980-11-20 / 272. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1980. november 20. Orvoslándó fogorvoslás M egyénk egészség- ügyi ellátásának talán a leggyengébb területe a fogászat. Jóllehet tetszetős számnak is tekinthetjük azt, hogy egy fogorvosra jelenleg csupán 7200 lakos jut, a korábbi 10 ezerrel szemben, a fejlődés nagyon is viszonylagos. Az erőfeszítések ellenére lassú itt frontot törni. Ha a novemberi fogászati hónapot, ezt a már hagyományos eseménysorozatot ennek a relatív fejlődésnek p. méltatására fordítanék, hibát követnénk el. Indokoltabb ennél, hogy újra és újra riadót fújjunk. Beszélni kell arról, mit tehetne az egészség- ügyi kormányzat, de arról is, mi vár a megye egészségügyi irányítására. De ami talán a legfontosabb : időben kell beszélni arról, miként rangsorolandó a jövőben a fogorvosi ellátás szervezése. Tény ugyanis, hogy a felnőttek körében is van gond, mi több: baj. De mór-mór aggasztó, hogy a gyermekek, fiatalok fogainak állapota a mélyponton van. A fogszuvasodás a gyermekek és fiatalok körében a nagyon rossz országos átlagot is meghaladja Sza- bolcs-Szatmárban. Minden fejlődés ellenére is azt kell mondani: az iskolafogászati ellátás többnyire megoldatlan. A 28 ezer óvodás, a 80 ezer általános iskolás, a 20 ezer középiskolás rendszeres vizsgálata, kezelése lenne indokolt. Ehhez a legszűkebb számítások szerint 43 főfoglalkozású iskolafogászra lenne szükség. Ma ezzel szemben napi 67 iskolafogászati óra (!) áll rendelkezésre a megyében. Fogorvos is alig több mint 70 van, így talán még érzékletesebb az összehasonlítás. A középiskolák szűrésére még a távlatokban sincs remény. Ma már a legtöbb szülő előtt is köztudott: a fogak betegsége más kórok forrása is lehet. A gyomorbetegségtől a szív károsodásáig alig van olyan része a testnek, amely következményként meg ne sínylené a fogszuvasodást. Ugyanakkor az is köztu dott: a szülők sokasága nem veszi komolyan a már-már kiáltó figyelmeztetéseket. Rendkívül alacsony színvonalú a gyermekek fogápolása. Oktalan az étkezés, veszélyes a túlzott édességfogyasztás, túl sok a pépes étel, keveset rágnak a felnövők. Pedig egy kis odafigyelés otthon — megelőzhetné a későbbi bajt. Egy biztos: az egészségügy mai lehetőségei korlátozottak. Személyi feltételek gátolják elsősorban a gyors kibontakozást. Nem akadályozza viszont semmi a családokat abban, hogy odafigyeljenek gyermekük okos életmódjára, higiéniájára, s időben je lentkezzenek az orvosnál ■addig, amíg a baj köny nyen megelőzhető. A fel adatok megoldása ugyanis kettős: a család és az egészségügy együttes munkája, (bürget) KARIL, AHTIHEURALGICA... Hiánygyógyszerek nyomában Szörnyű fejfájás gyötör, beszaladok hát a közeli gyógyszertárba, hiszen fájdalom- csillapítót recept nélkül is kaphatok. Végre sorra kerülök és... — Kérek egy doboz Ka- rilt. — Karil nincs — hangzik a válasz. — Akkor talán Antineural- gicát... — Az sincs. Hiánycikk. — Akkor... Mit ajánl? — Ajánlhatnám az Algopi- rint, vagy a Kefalgint, de sajnos jelenleg ezek is hiánygyógyszerek. ★ — Persze, kétségbeesni azért nem kell, mert lehet kapni fájdalomcsillapítót. Mégis sokaknak „fáj attól a fejük”, hogy jól bevált gyógyszerek egyik napról a másikra eltűnnek a gyógyszertárakból. És a furcsa az, hogy ezek jobbára egyszerű és olcsó készítmények. Vajon mi ennek az oka? Nem tudják felbecsülni a szükségletet? Esetleg a gyógyszerészek elfelejtik egyiket-másikat megrendelni? Netán a gyógyszer- gyárak gyártani? Kérdéseinkkel dr. Váradi Józsefhez, a Budapesti Gyógyszertári Központ igazgatójához fordultunk. — A „hiánycikkek” nem hanyagságból, feledékenységből származnak, mint ahogy azt sokan feltételezik. A fővárosi gyógyszertárakból például rendszeresen, pontosan beérkeznek a rendelések, s tudomásom szerint így van ez a megyei gyógysztertári központoknál is. A rendeléseket továbbítjuk a Gyógyáru-értékesítő Vállalatnak, amely közvetlen kapcsolatban áll az öt gyógyszergyárral. De sajnos, nem egyszer megtörténik, hogy a kért gyógyszer helyett be kell érnünk a válasszal: a gyár nem tett eleget szállítási kötelezettségének. — Milyen gyógyszerek vannak még a jelenlegi hiánycikklistán? — Az említett fájdalom- csillapítók közül az Algopiri-n csak átmenetileg hiánycikk, tudomásunk szerint a szűk „Sajnos, elfogyott...” (Fotó: Hauer Lajos felvétele) csomagolási kapacitás miatt akadozott a szállítás. A Bolus adstringens eltűnése azonban számunkra is rejtély. Pedig az Egyesült Gyógyszer- és Tápszergyár, amikor technológiai nehézségekre hivatkozva beszüntette a Tanno- earbon gyártását, ezt kínálta föl helyette. Hiánygyógyszer továbbá az emésztést elősegítő Lukullin, a fertőtlenítő hatású Uregyt, valamint a Vitacolan is. — ön szerint a hiánygyógyszerek pótolhatók más készítményekkel? — Ha egy gyógyszer tökéletesen pótolható, akkor semmi szükség nincs gyártására. Minden készítménynek más a hatóanyaga és az orvos hivatott eldönteni, hogy a hasonló, de nem azonos gyógyszerek közül melyik a legalkalmasabb bizonyos betegségek és betegek gyógyítására. Bizonyos gyógyszerek hiánya meghosszabbíthatja a gyógyulási időt. — ön szerint mi szüli a gyógyászatban a hiánycikke— Tekintettel arra, hogy nincs közvetlen kapcsolatunk az iparral, a kérdésre sem tudok válaszolni. Tapasztalataink szerint azonban a gyárak gyakran hivatkoznak gazdaságossági szempontokra. Csakhogy a gyógyszergyártás nem csak gazdasági kérdés. Az állam óriási összegeket fordít a lakosság ingyenes orvosi és jutányos gyógyszer- ellátására. Ilyen körülmények között nem szabadna előfor- ni, hogy esetleg a termelés rossz ütemezése miatt hiányok keletkezzenek. — Vajon nem befolyásolja ezt a helyzetet, hogy sokan tartalékolnak otthon a szükségesnél lényegesen több gyógyszert? — Természetesen, ez a kettő összefügg. A hiánygyógyszerek arra ösztönzik az embereket, hogy amikor történetesen beszerezhető a készítmény, akkor nagyobb mennyiséget vásároljanak belőle. Ilyenkor nem igen gondolnak arra, hogy a gyógyszerek ideig-óráig tárolhatók, szavatossági idejük is lejár. íly módon a házipatikák felújításánál nagy érték megy veszendőbe. — Az utóbbi időben előfordul, hogy a gyógyszerész a szabadon vásárolható készítményekből sem adja meg a kért mennyiséget. Vajon ez azt jelenti, hogy ezekből is kevesebbet szállítanak a gyárak? — A korlátozás nem függ össze a hiánycikkekkel. Rendeletek szabályozzák a gyógyszervásárlást. Ezek szerint egy alkalommal csak annyit szabad kiadni, amennyi átlagos fogyasztás mellett 8—10 napra elegendő. (A.) Olcsó síléc — gyerekeknek Szánkó, kulcsos korcsolya Bármennyire is féljük a telet, a hideg sportot kedvelők, s elsősorban a gyerekek, alig várják már, hogy megragadjon a hó. A készülődés legbiztosabb jele, hogy a sport- és játékboltokban, az ilyen cikkeket árusító üzletekben már megjelentek az első vevők. Nemsokára állandósul a forgalom, s vajon milyen ellátásra számíthatnak a vásárlók? Az elmúlt évihez képest az idén általában jobb az ellátás a télisport eszközeiből és felszereléseiből. Szánkóból például már a nyáron leszállították a kereskedelemnek a teljes megrendelt mennyiséget. Tavaly ilyenkor már mind elfogyott, most még szinte az egész mennyiség eladásra vár, faszánkó négy méretben kapható. Kielégítő mennyiség van a szovjet gyártmányú hószánkókból, és a tavaly is nagyon keresett hokikorcsolyákból és -ütőkből. Hiába keresték tavaly például a gyerekeknek való olcsó síléceket. Az idén elegendő mennyiségben kaptak az NDK-gyártmányú, műanyag áruból. Nem lesz hiány az idén a női és lányka korcsolyacipőkből, javult a kombinált — vagy köznyelven kulcsos — korcsolyaellátás. Sajnos egészen kicsi — 23- as, 25-ös — cipőkre való még mindig nincs. — tá — Kirámolták a lakást... Vesszőkosár eladó Történt március 3-án délelőtt Tiszavasváriban, hogy egy bundakabátos és egy ló- denkabátos cigányasszony beállított az Árpád utca egyik udvarára, s mivel nyitva találták az ajtót, bementek a lakásba. Nem találtak senkit sem a konyhában, sem a szobában, így hát kutatni kezdtek: milyen értékes dolgot vihetnének magukkal. Alaposan körbenéztek, de semmi nem nyerte el tetszésüket, s elindultak kifelé. A nyári konyhában tartózkodó házaspár ekkor vette őket észre, Alkotó katonák A Magyar Néphadsereg és a Belügyminisztérium Határőrség amatőr alkotóinak 1980- as országos képzőművészeti szemléjén két nyíregyházi siker született. Jeney Lajos honvéd a színes kategóriában első, Kótics Ferenc grafikáival második díjat nyert. A hadseregben újoncnak, a nyíregyházi fotóséletben „öregnek” számít Jeney Lajos honvéd. A fővárosban rangos helyen, a Hadtörténeti Múzeumban több ezren láthatták első díjat nyert „Külvárosi est” című sorozatát. — öt évvel ezelőtt kezdtem el fotózgatni a nyíregyházi fotóklubban. Eleinte csak szűk környezetemről, barátaimról készítettem képeket. Aztán egyre jobban kiszélesedett a „témalátásom”. Szinte minden területet végigpróbáltam a tájképtől az aktig, a portrétól az épületfotóig. Sokat foglalkozom színes diával. Képeimet klubtársaiméval együtt gyakran láthatta a közönség. Színes diáimat a váci IN- TERDIA show keretén belül több alkalommal vetítették. Az elmúlt esztendőben közös kiállításon mutatkoztunk be László Gyula barátommal Nyíregyházán, a VMK kiállítótermében. Alakulatomnál fotós és mozigépész vagyok. Szabad időmben katonatársaOj vázlat születik Készül a portré imról készítek életképeket. Sokat kísérletezem különböző fotótechnikai eljárásokkal. Példaképemnek Moholy Nagy Lászlót és Ralph Gibsont tartom. Jeney Lajos „civilben” a nyíregyházi tanárképző főiskola oktatástechnikai központjának munkatársa. Amikor terveiről kérdeztem, szerényen így válaszolt: „szeretnék olyan fényképeket készíteni, amelyek saját és barátaim kritikus szemei előtt is megállják helyüket”. — Autodidakta grafikus vagyok, de szeretnék grafikus- művész lenni. Bevonulásom előtt a Nyíregyházi ÁFÉSZ dekorációs részlegében dolgoztam. A megyeszékhely szövetkezeti boltjainak, éttermeinek készítettem grafikákat. Gyakran kaptam plakátokra, éttermi étlap tervezésére és rajzolására megbízást. Szerettem volna az ipar- művészeti főiskolára felvételizni, de közbejött a behívóm, Szerencsére parancsnokaim támogatnak munkámban. Így a hadseregben sem kell megszakítanom tanulmányaimat. Szakmámat ünnepségek, kiállítások, rendezvények alkalmával kamatoztatom. Kótics Ferenc honvéd művészi igénnyel megszerkesztett grafikái a katonáról, a dolgozó hétköznapi ember életéről szólnak, de gyakran fellelhetők képein a mitológiából kölcsönzött alakok, illetve témák. Mesterének Kádas István grafikusművészt vallja. Tavaly országos első, az idén országos második díjat nyert. Kép és szöveg: Császár Csaba de amikor megkérdezték: mit kerestek ott, a hívatlan vendégek nyomban rávágták, hogy kosarat árulnak. A család nem vett kosarat, ki is küldték a két cigányasszonyt az udvarról, később azonban észrevették, hogy a szobában sok minden nincs a helyén, szerencsére nem hiányzott semmi. A kosármesével házalók a Tolbuchin utcán is bementek egy udvarra, onnan azonban hamar kitessékelték őket. Ütjük K. András udvarába vezetett. Nem találtak otthon senkit, nyitva találták viszont a ház hátsó ki járati ajtaját és bementek. Itt már nagyobb szerencsével jártak. Először a speiz- ban tankoltak fel: hurkát, kolbászt raktak a táskába, aztán megtalálták az ékszeresdobozt, abból karika- és pecsétgyűrűt vettek el. A szekrényt sem hagyták érintetlenül, ágynemű és két karóra, a másik szobából egy új bőrcsizma, a fürdőszobából osztrák fürdőhab, az udvaron kiterített holmik közül kosztüm került a táskába, s ösz- szesen majdnem 10 ezer forint értékkel távoztak. Alig értek ki az utcára, találkoztak egy asszonnyal, aki látta, honnan jöttek ki, s amikor a kifosztott család hazaért, s felfedezte a lopást, jó személyleírást tudott adni a tolvajokról. Pontosabban csak az egyikről, az eddig 13-szor büntetett előéletű 42 éves tiszalöki Vadász Józsefné Lakatos Ilonáról, akit hamar el is fogott a rendőrség. Társa azóta sem került elő, így a bíróság — bár társtettesként — de — csak Vadász- nét tudta elítélni. Büntetése másfél évi börtönben letöltendő szabadságvesztés. Mellékbüntetésül két évre eltiltotta a bíróság a közügyektől. A megrögzött bűnöző semmit nem ismert el, azt mondta: aznap Tiszalökön volt, amit lefoglaltak nála, azt a nyíregyházi piacon vette. Hiába kísérelt meg kibújni a felelősségre vonás alól, mert a tanúkon kívül ujjlenyomata is árulkodott. Vadászná ezt sem fogadta el, s nem vette tudomásul az ítéletet sem. Másodfokon a megyei bíróság hoz majd ítéletet. Rakamazról szállítják Benzinkút és borfokoln Hatvanmillió forintos termelési értéket állít elő ebben az évben a Rakamazi Fa- és Fémipari Szövetkezet. Ennek az értéknek a felét — pontosabban 32 millió forintot — a vasipari részlegük adja, ahol többek között 2 tonnás kéziemelőkhöz és kábelsodró berendezésekhez alkatrészeket, valamint hűtőtornyokat és benzinkútvázakat készítenek. Fontos hiánycikket pótol a szövetkezet gumiüzeme, legnagyobb megrendelői e termékeknek a MEZŐGÉP és az AFIT. Nagy a keletje az itt előállított gumicsíkoknak, tömítéseknek, amiket elsősorban a nagy értékű bányaipari fúrógépeknél használnak. Szólni kell a borfokoló készülékekről is, amiket az országban egyedül itt, Rakama- zon gyártanak, az idén csaknem 1 millió forint értékben.
