Kelet-Magyarország, 1980. november (40. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-15 / 268. szám

4 KELET-MAGYARORSZÁG 1980. november 15. Közlemény az MSZMP KB üléséről (Folytatás az 1. oldalról) A szociálpolitikában a fő figyelmet a több gyermekes családok, az alacsony jövedelmű nyugdíjasok, a hátrányos helyzetűek életkörülményeinek javítására kell fordítani. A három- és több gyermekes családok családi pótlékának, az alacsony nyugdíjaknak, valamint az egészségügyi, szociális, oktatási intézmények élelmezési normáinak reálértékét meg kell őrizni. A legalacsonyabb nyugdíjak reálértékét emelni kell. Indokolt növelni a kétgyermekes családok és az egye­dülálló gyermekes szülők családi pótlékát, a gyermekgon­dozási segélyt, az ösztöndíjakat és a szociális segélyeket. « Az életkörülmények fejlesztésében elsődleges feladat az alapellátás javítása, bővítése. Az egészségügyi ellátás és az általános iskolai oktatás feltételeit az átlagosnál gyorsabban kell fejleszteni. Javítani kell a bölcsődei és óvodai ellátást. A nagy létszámú általános iskolás korosztályok elhelyezését új létesítmények építésével és átmeneti megoldásokkal is biztosítani kelL Ugyanakkor jobban ki kell használni a meg­levő egészségügyi, oktatási, kulturális létesítményeket, na­gyobb gondot fordítva több célú hasznosításukra. A tervidőszakban 370—390 ezer lakás épüljön. Állami beruházásból 115—120 ezer új lakás épüljön, és mintegy 100 ezer lakás felújítására, illetve korszerűsítésére kerüljön sor. A magánerőből történő egyéni és csoportos lakásépítkezé­sek állami támogatását folytatni és bővíteni kelL Javítani kell a lakásgazdálkodást. Igazságosabbá és arányosabbá kell tenni a lakosság hozzájárulását a lakásépítés és -fenntartás költségeihez. Anyagi ösztönzéssel és szervezési intézkedések­kel is elő kell segíteni a lakáscseréket Mindezek eredmé­nyeként a következő öt évben mintegy másfél millió állam­polgár lakáskörülményei javulnak. Továbbra is fontos követelmény a vásárlóerő és az áru­alapok összehangolása. A kielégítő áruellátás folyamatos biztosítása, választékának lehetőség szerinti bővítése első­rangú feladat. A lakossági szolgáltatásokat az állami vál­lalatok, a szövetkezetek, valamint a magánkisipar és -keres­kedelem ösztönzésével és támogatásával érezhetően javí­tani kell. O Az irányító szervek rendszeresen kísérjék figyelem­mel a népgazdasági terv teljesítését, idejében gondos­kodjanak a szükséges intézkedésekről. A gazdasági szabá­lyozás ösztönözzön a lehetőségek, a tartalékok jobb kihasz­nálására, a jövedelmezőbb gazdálkodásra. A vállalatok terveikben a termelési szerkezet javításá­ra, az ésszerű takarékosságra, az anyagi és a szellemi erő­források jó hasznosítására, gazdálkodásuk színvonalának emelésére helyezzék a hangsúlyt. Fejlődjék a gazdasági ve­zetők vállalkozási készsége, váljék jellemzővé a kezdemé­nyező, a változásokra idejében reagáló vezetési munka- módszer és stílus. Ez a magatartás kapjon politikai támo­gatást, társadalmi elismerést. A dolgozókat megfelelően tájékoztatni kell a vállalat idú i£k£}áeúi jg j óbban be kell vonni őket a ten ni- fialok meghatár«sásábá: "Ezzel is elő kell segíteni a kollektí­vák mozgósítását és összefogását a társadalmi és a vállalati célok megvalósítására. Erősíteni kell a társadalmi ellenőr­zést. A tanácsok tervei, gazdálkodása, bevételi forrásai a népgazdasági terv és a területfejlesztés céljaival összhang­ban alakuljanak, erősödjék gazdasági önállóságuk. Ösztö­nözzék és karolják fel a lakosságnak a város- és községpo­litikai célok valóra váltását szolgáló kezdeményezéseit. O A pártszerveknek és -szervezeteknek a gazdasági mun­kát segítő és ellenőrző tevékenysége a tervben foglalt gazdaságpolitikai célok megvalósítására irányuljon. Segítse elő a magasabb követelményekhez és a változó körülmé­nyekhez való alkalmazkodást, a konkrét feladatok helyes meghatározását és teljesítését, a társadalmi aktivitás, a kez- deményézolS&MlifcifeWiéakozásáifc « - ­A tömegpolitikai munka, a sajtó,! a rádió és a televízió reálisan foglalkozzék gazdasági helyzetünkkel, ismertesse a gazdaságpolitikai célokat. Támogassa a helyes törekvéseket, lépjen fel a negatív jelenségekkel szemben, mozgósítson a népgazdasági terv megvalósítására. A tervkészítés szempontjából hasznos volt, hogy a párt és a kormány felkérésére az előzetes elképzeléseket megtár­gyalták, véleményezték a budapesti és a megyei pártbizott­ságok, valamint a Hazafias Népfront elnöksége, a Szakszer­vezetek Országos Tanácsának elnöksége, a Magyar Kom­munista Ifjúsági Szövetség Intéző Bizottsága, a Magyar Tu­dományos Akadémia elnöksége, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöksége, a Termelőszövetkezetek Országos Ta­nácsának elnöksége, az Ipari Szövetkezetek Országos Taná­csának elnöksége, a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Ta­nácsának elnöksége, a Magyar Kereskedelmi Kamara el­nöksége, a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szö­vetségének elnöksége, a Magyar Közgazdasági Társaság el­nöksége. A Központi Bizottság felkéri a tömegszervezetéket és -mozgalmakat, hogy aktív munkával járuljanak hozzá a terv megvalósításához, mozgósítsanak az országos és a helyi gaz­dasági, társadalompolitikai feladatok megoldására. A szo­cialista munkaverseny, a dolgozók munkamozgalmai segít­sék elő a terv céljainak az elérését. A Központi Bizottság mély meggyőződése, hogy a VI. ötéves terv céljai reálisak, elérhetők, teljesítésük jól szolgál­ja népünk érdekéit, szocialista hazánk fejlődését. Felhívja a munkásosztályt, a parasztságot, az értelmiséget, egész né­pünket, hogy ereje, tudása legjavát nyújtva vegyen részt a terv végrehajtásában. II. A Központi Bizottság pártunk munkastílusának meg­felelően időnként áttekinti és ellenőrzi saját tevékenységét, összhangba hozza a párt előtt álló időszerű feladatok köve­telményeivel. Ez pártunk több mint hat évtizedes harcának arra a fontos tanulságára épül, hogy történelmi küldetésének betöltéséhez, vezető szerepének hatékony érvényesítéséhez nélkülözhetetlen választott testületéinek, mindenekelőtt a Központi Bizottságnak a rendeltetésszerű működése. A XII. kongresszuson megválasztott Központi Bizottság első ülésén, 1980 márciusában úgy döntött, hogy a kongresszus határo­zatából kiindulva megvizsgálja a párt vezető testületéinek munkarendjét és munkamódszerét. A Központi Bizottság legutóbb 1968-ban hozott átfogó határozatot munkamódszerének fejlesztéséről. A mostani vizsgálat megállapította, hogy az erről szóló határozat nyo­mán a munkamódszer jó irányban fejlődött. A Magyar Szocialista Munkáspárt a marxizmus—leni- nizmus elvei alapján alakítja politikáját, a párt életében és tevékenységében következetesen érvényesülnek a lenini nor­mák. Minden szinten a választott testületek hozzák a dön­téseket; a Központi Bizottság a munka irányát hosszabb távra szóló, elvi jellegű határozatokkal jelöli ki; a kö­zép)- és alsó szintű pártszervek, a párt alapszervezetei nagy önállósággal és széles hatáskörrel végzik munkájukat. A párt eszmei-politikai irányítással gondoskodik arról, hogy társadalmunkban érvényesüljenek ä szocializmus el­vei és építésének céljai. Tiszteletben tartva az állami és a társadalmi szervek önállóságát, politikájának, határozatai­nak az ott dolgozó kommunisták útján szerez érvényt. A Központi Bizottság a pártkongresszusok útmutatásait követve folyamatosan napirendre tűzi a társadalmi fejlődés által megérlelt feladatokat, biztosítja a keletkező ellent­mondások feloldását, a dolgozó osztályok, rétegek érdekei­nek egyeztetését; a társadalom alkotó erőit a szocializmus építésének legfontosabb feladataira szervezi, mozgósítja. A Központi Bizottság megerősítette a párt felső vezető testületéinek eddigi gyakorlatát, amely hasznosítja a párt; sok évtizedes munkájának elvi és politikai tapasztalatait. Rámutatott, hogy a párt vezető szerepének további erősíté­se, a párt-, az állami és a társadalmi szervek összehangol- tább együttműködése, a magasabb követelményeket támasz­tó feladatok megoldása mindenekelőtt azt igényli, hogy a Központi Bizottság folytassa bevált gyakorlatát, fejlessze to­vább irányító, ellenőrző munkáját. A Központi Bizottság a munkarendjéről és munkamód­szeréről elfogadott határozatát a párt folyóirataiban közzé­teszi. (MTI) Képtávírón érkezett Leonyid Iljicsov, a szovjet külügyminiszter-helyettes be- Az iraki fővárosban újságíróknak bemutatták az iráni egységektől zsákmányolt hadifel­szédét mondja a madridi Eu- szereléseket, harckocsikat. (Kelet-Magyarország telefotó) rópa-találkozón. Napi külpolitikai kommentár Sorskérdések Madridban A Szocialista Internacionálé madridi, 15. kongresszusán Willy Brandt és Olof Palme, a Svéd Szociáldemokraták el­nöke, volt kormányfő, beszélget egymással. M adridban az európai biztonsági és együtt­működési találkozóval párhuzamosan tartja 15. kongresszusát a Szocialista Internacionálé. A tanácsko­záson mintegy négyszáz kül­dött képviseli a szocialista pártokat. A nemzetközi szervezet — a hidegháborús években foly­tatott politikáját felülbírálva — napjainkban realista mó­don igyekszik megközelíteni korunk égető kérdéseit. A fegyverkezési hajsza megál­lítására, az enyhülés légköré­nek megőrzésére, a közel-ke­leti helyzet rendezésére irá­nyuló kezdeményezései világ­szerte kedvező visszhangra találtak. Olyan tekintélyes politikusok vesznek részt az Internacionálé politikájának formálásában, mint Willy Brandt, az SPD elnöke — aki egyben a Szocialista In- ternacionálé elnöke —, Bru­no Kreisky osztrák kancel­lár, Olof Palme korábbi svéd miniszterelnök, Mario Soares portugál, Francois Mitterrand francia és Kalevi Sorsa finn pártvezető. Brandt, beszámolójában — híven eddigi politikai irány­vonalához — a világméretű fegyverkezési verseny hala­déktalan beszüntetésére szó­lított fel. Az európai bizton­ság és együttműködés kérdé­seiről Helsinkiben tartott ér­tekezletet, a kontinens hábo­rú utáni történelmében mér­földkőnek nevezte. Csak he­lyeselhetjük megállapítását, hogy a belgrádi találkozó ta­pasztalatain okulva, Madrid­ban meg kell kísérelni „az emberi kapcsolatok konkrét megjavítását”. Állást foglalt amellett, hogy — miként azt a Varsói Szerződés tagálla­mai is egyöntetűen szorgal­mazzák — tartsanak európai leszerelési konferenciát. Párizsban az európai kom­munista és munkáspártok, még a nyáron, több témában közös cselekvésre szólították fel a Szocialista Internacio- náléban tömörült pártokat. Igaz, a nemzetközi helyzet bizonyos vonatkozásában, pél­dául a Szovjetunió által Af­ganisztánnak nyújtott segít­ség megítélésében, a kommu­nista és a szocialista pártok nézete nem egyezik, de sok más, fontos kérdésben köny- nyen közös álláspontra lehet jutni. ( örvendetes, hogy a Szo- W cialista Internacionálé madridi kongresszu­sán éppen az egész emberisé­get foglalkoztató sorskérdé­sekre a béke, az enyhülés és a leszerelés kérdésére Willy Brandt elnöki beszámolója pozitív választ adott. Bi­zonyságául annak, hogy az eszmei-ideológiai különbség ellenére a kommunisták és a szocialisták közös nevezőre juthatnak az emberiség hábo­rítatlan jövőjéért és a hala­dásért vívott harcban. Gyapay Dénes Óvári Miklós befejezte olaszországi látogatását Az Olasz Kommunista Párt Központi Bizottságának meghívására november 10— 14. között látogatást tett Olaszországban az MSZMP KB küldöttsége Óvári Mik­lósnak, a Politikai Bizottság tagjának, a Központi Bizott­ság titkárának vezetésével. A delegáció tagjai voltak: Lu­kács János, a Baranya me­gyei pártbizottság első titká­ra, Horn Gyula, a KB kül­ügyi osztályának helyettes vezetője és Verők Istvánná, a KB munkatársa. A küldöttséget fogadta En­rico Berlinguer, az OKP fő­titkára. Az MSZMP képvise­lői találkoztak és megbeszé­lést folytattak Giorgio Napo- litanóval, Giancarlo Pajettá- val, Luciano Barcával, Tul- lio Vecchiettivel, a vezetőség tagjaival, s az Olasz Kom­munista Párt több más tiszt­ségviselőjével. A delegáció látogatást tett a képviselőhá­zi és a szenátusi kommunis­ta csoportnál, valamint Peru- giában. A magyar vendége­ket fogadta Amintore Fan- fani, a szenátus elnöke is. A megbeszélések során köl­csönösen tájékoztatták egy­mást a magyarországi és az olaszországi helyzetről, a két párt tevékenységéről. Az MSZMP és az OKP képvise­lői széles körű véleménycse­rét folytattak a nemzetközi élet főbb időszerű kérdései­ről. Kifejezték aggodalmukat a nemzetközi helyzet súlyos­bodása, a feszültség növeke­dése, a világbékét fenyegető veszélyek miatt. Hangsúlyoz­ták az erőfeszítések fokozá­sának szükségességét az atomfegyverkezési verseny megfékezése, az államok kö­zötti tárgyalások, a nemzet­közi együttműködés, az eny­hülési folyamat előbbre vite­le, a világbéke biztosítása ér­dekében. Az MSZMP és az OKP képviselői egyetértettek ab­ban, hogy tovább erősítik a két párt közötti elvtársi vi­szonyt, a baráti együttműkö­dést, s elősegítik a magyar— olasz politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatok továb­bi fejlődését.

Next

/
Oldalképek
Tartalom