Kelet-Magyarország, 1980. október (40. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-10 / 238. szám

MA Kettőn áll a vásár.. (2. oldal) Á lepárolt fenyő (3. oldal) Találkozás munkáskollektívákka! a vagon- és gépgyárban, a Graboplastban Kádár János látogatása Győrben Győr-Sopron megye életé­vel ismerkedett, győri gyárak és üzemi kollektívák munká­járól szerzett személyes be­nyomásokat csütörtökön Ká­dár János, a Magyar Szocialis­ta Munkáspárt Központi Bi­zottságának első titkára. A vá­rosba szerda este érkezett; út­jára elkísérte Győri Imre, a Központi Bizottság osztályve­zetője. A vendéglátók gazdag, tar­talmas programmal várták a Központi Bizottság első titká­rát. Először a Győr-Sopron megyei pártbizottság székhá­zában a párt-végrehajtóbi­zottság tagjaival találkozott. Az épület bejáratánál virág­csokorral, hosszan tartó taps­sal, nagy szeretettel köszön­tötték Kádár Jánost. A megbeszélésen Háry Bé­la, a megyei pártbizottság első titkára elmondta, hogy a pártszervezetek aktivistái je­lentős politikai munkát vé­geznek a megyében, szív­ügyüknek érzik az ország előtt álló feladatok sikeres megvalósítását. A gazdasági vezetők is tudják: nagy a po­litikai felelősségük a munká­sok, a dolgozók előtt, hiszen az üzemek eredményeit csak akkor lehet növelni, ha gaz­daságos, versenyképes termé­keket gyártanak, s mindenkit ott foglalkoztatnak, ahol munkájára ténylegesen szük­ség van. » A vezetők számítanak a megyében élő több mint 29 ezer kommunista lendületére, kezdeményező készségére. A párttagok és pártonkívüliek, idősek és fiatalok minden igyekezetükkel azon vannak- lesznek, hogy maradéktalanul végrehajtsák a pártkongresz- szus határozataiból adódó he­lyi feladatokat. Mindezt kéz­zelfogható eredmények bizo­nyítják; például az, hogy az év eddig eltelt hónapjaiban minden Győr megyei dolgozó átlagosan csaknem nyolc szá­zalékkal nagyobb termelési értéket állított elő, mint a múlt esztendő azonos idősza­kában. A közvetlen hangulatú esz­mecserén Lakatos László, a győri városi pártbizottság el­ső titkára a város fejlődésé­ről, fejlesztéséről tájékoztat­ta a Központi Bizottság első titkárát. A megyeszékhelyen új 12 ezer lakásos városne­gyed formálódik, 6 000 kor­szerű otthonba már beköl­töztek a lakók. Örömmel számolt be arról is, hogy az utóbbi öt esztendőben az új lakásokkal egy időben adták át a kapcsolódó létesítmé­nyeket is: a többi között a hatalmas, 8 000 négyzetméter alapterületű ABC-áruházat, a négy — összesen 91 tanter­mes — iskolát, s új — 280 ágyas — pavilonnal bővítet­ték a kórházat. A városi pb első titkára is kiemelte a helyi kollektívák cselekvőkészségét Adottak a feltételek — mondotta — a gazdálkodás, a minőség javí­tására, mert van korszerű iparunk, a munkások becsü­letesen dolgoznak, és nincs hiány kezdeményező, az ész­szerűen újat akaró s a jó el­képzeléseket terveket meg­valósító vezetőkben. Kádár János a megbeszélés után a megyei házigazdák társaságában a Rába Magyar Vagon- és Gépgyárba látoga­tott Itt Horváth Ede vezér- igazgató és Bangha László, a pártbizottság titkára adott tá­jékoztatót a több mint 20 ezer dolgozót foglalkoztató, itthon és külföldön egyaránt ismert, elismert gyár eredményedről, fejlődéséről, a kommunisták helytállásáról, a pártaiapszer- vezetek munkájáról. A múlt században alapított gyár fennállása óta az utóbbi tíz évben fejlődött a leggyor­sabban, s ez a fejlődés jelen­leg is tart. Miután a világ autóipara egyre inkább sza­kosodik, a győri gyár is en­nek megfelelően igazította profilját, termelését. A vasúti járművek gyártását fokozato­san csökkentette, majd az idéri teljesen megszüntette. Az évek sarán eredményesen N kapcsolódott be a hazai közúti járműprogramba, a KGST integrációba és a tőkés piacon is évről évre több ter­mékkel jelenik meg. Kádár János 1969 elején járt utoljára a gyárban. A dízéknotorgyárat akkor még szerelték, azóta pedig már csaknem 200 ezer nagy telje­sítményű motort gyártottak falad között. A folyamatos fejlesztések eredményeként az idén itt 32 ezer Rába dízel­motor készüL A vezérigaz­gató nem kis büszkeséggel említette, hogy a motorgyár ­Kádár János cs kísérete Győrie n m»gbeszélést folytatott a Győr-Sopron megyei párt-végrehajtóbizottság tagjaival. Ké­pünkön: Háry Béla, a pártbizottság első titkára tájékoztatja a vendégeket a megye életéről. (Kelet-Magyarország teiefotó) ban egy dolgozó évente több mint 4 millió forint értékű terméket állít élő. Megismertették a Központi Bizottság első titkárát a kö­vetkező évek motorfejlesztési elképzeléseivel is. Űj nagy tel­jesítményű motorcsaládot ala­kítanak ki és 1982-ben már 300 lóerőn felüli motorokat is gyártanak. Kádár János a gyár ered­ményes munkájáról a gya­korlatban is meggyőződött: félkereste a legújabb üzeme­ket, ahol megtekintette a ter­melési folyamatokat és elbe­(Folytatás a 4. oldalon) Napirenden: a VI. ötéves népgazdasági tsrv irányelvei A Minisztertanács és a SZOT vezetőinek megbeszélése A Minisztertanács és a SZOT vezetői csütörtökön Lázár Györgynek, a Minisz­tertanács elnökének és Gás­pár Sándornak, a SZOT fő­titkárának vezetésével meg­beszélést tartottak. Gáspár Sándor ismertette, hogy a SZOT elnöksége a Mi­nisztertanács elnökének fel­kérésére szeptember 29-i ülé­sén megvitatta a VI. ötéves népgazdasági terv irányelvei­nek tervezetét. Az elnökség állásfoglalását eljuttatta a kormányhoz. A Minisztertanács és a SZOT vezetői megvitatták a SZOT-elnökség ' állásfoglalá­sában szereplő legfontosabb kérdéseket: megállapították, hogy a legfontosabb feladat megoldásában, a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javí­tásában az elmúlt két év so­rán számottevő előrehaladás történt. A népgazdaság V. öt­éves tervidőszak alatti fejlő­désének eredményeit és ta­nulságait, valamint az 1981— 1985. évek közötti időszak várható hazai és külgazdasá­gi feltételeit számításba véve következetesen folytatni kell az 1979—80-as években al­kalmazott gyakorlatot. A szakszervezetek egyetér­tenek a VI. ötéves terv irány­elvtervezetében megfogal­mazott fő célokkal, fejlesztési irányokkal, azokat reálisnak tartják. A társadalmi szük­ségletek kielégítésének rövid és hosszú távú fő céljaival összhangban, a következő öt­éves tervidőszakban, a SZOT elnöksége is alapvető feladat­nak tartja az ország gazda­sági erejének növelését, a népgazdaság egyensúlyi hely­zetének fokozatos javítását, a tartalékok feltárását, a gaz­dálkodás színvonalának javí­tását, az elért életszínvonal megőrzését, megszilárdítását és a társadalmi termelés ha­tékonyságának növelésével a további fejlődés alapjainak megteremtését. A gazdasági növekedést a jelenleginél ha­tékonyabb termelési szerke­zetben kell megvalósítani. A szakszer vezetek is fon­tosnak tekintik a gazdaság- irányítási rendszernek a tervcélokkal összehangolt mű­ködtetését, a tervezési, a szabályozási és az intézmé­nyi rendszer folyamatos kor­szerűsítését. A követelmé­nyekhez igazodó, a változá­sokhoz rugalmasan és gyor­san alkalmazkodó felelős, kezdeményező vezetőket tá­mogatni kell A hatékonyság fokozása össztársadalmi ér­dek, az ágazati és területi ér­dekek ezzel összhangban ér­vényesülhetnek. A SZOT vezetői egyetérte­nek a VI. ötéves terv irány­elvtervezetében megfogalmaz zott foglalkoztatáspolitikai és munkaerő-gazdálkodási fel­adatokkal, a teljes és haté­kony foglalkoztatás egyidejű megvalósításával. A szakszer­vezetek a jó társadalmi köz­érzet fontos feltételének tart­ják, hogy a reálbérek 1980. évi átlagos szintjét mind a munkás -alkalmazotti, mind a termelőszövetkezeti kereső rétegeknél megőrizzük, a la­kossági áruellátás és szolgál­tatás jelenlegi szintjét fenn­tartsuk, illetve — ahol le­het — javítsuk. Azt igényűik, hogy a kormányzati szervek a jövőben is megkülönbözte­tett figyelmet fordítsanak ar­ra, hogy a munkásosztály, kü­lönösen a nagyüzemi munká­sok életkörülményei a társa­dalmi termelésben elfoglalt helyüknek, teljesítményük­nek megfelelően alakuljanak. A szakszervezetek támogat­ják a béreknek és a kerese­teknek teljesítményék szerin­ti — jobb munkára ösztön­ző — differenciálását. Ugyan­(Folytatás » 4. oldalon) Szántás nyújtott műszakban Jó ütemben halad a vetés — Napi­renden a kukorica betakarítása A tiszalöki Szabadság Termelőszövetkezetben Danes József rendsodrózza a lekaszált lóherét. (Jávor L. felvétele) őszi munkacsúcs van a föl­deken, javában folyik a szán­tás, vetés, betakarítás. A me­zőgazdasági nagyüzemeknek ezekben a hónapokban több mint kétmillió tonna termé­ket és anyagot kell elszállíta­ni és megmozgatni. Ennek a negyedrésze gyümölcs, 1,2— 1,3 millió tonna a szántóföldi növénytermesztés terméke és 92 ezer tonna a műtrágya, va­lamint vetőmag súlya. Ezek egy részét többször is moz­gatni kell. Nagy feladatot jelent a gaz­daságoknak a 105 ezer hektár elvetése, s nem kisebb mun­ka a 125 ezer hektár őszi mélyszántása sem a tavaszi vetésűek alá. A megyei nagy­üzemek búzából 68 ezer 400, rozsból 24 ezer 800, őszi árpá­ból 6500, őszi takarmányke­verékből 3400 és repcéből 2000 hektár vetését tervezik. Eb­ből a rozs és az őszi árpa ve­tőmagja október 20-ig földbe kerül. Jó ütemben haladnak a gazdaságok a takarmányke­verék és a repce vetésével is. Mindkettő területének több mint a 90 százalékán végez­tek a munkával. Búzával ed­dig a tervezett terület ne­gyedrészét vetették be. Le­maradás itt sincsen, hiszen a vetés optimális időpontja ok­tóber 10-e és 20-a között van. Így minden mezőgazdasági nagyüzem ebben az időben végzi a legnagyobb kapacitás­sal a kenyérnekvaló földbe juttatását. Lényeges, hogy ok­tóber végére be is fejezzék a gazdaságok, s ha szükséges, segítsenek egymásnak. A nyári kedvezőtlen időjá­rás szerencsére napos, szá­raz szeptemberrel és október elejével folytatódott. Ez rész­ben csökkentette a két-három hetes késést, s gyorsította a betakarítást. A 12 ezer 500 hektár burgonyának eddig a négyötödét szedték fel a gaz­daságok, s hasonlóan a négy­ötödét takarították be a 22 ezer hektár silókukoricának is. Jól halad a napraforgó kombájnolása is: a 14 ezer hektárból alig négyezer hek­tár vár betakarításra. A cu­korrépa szedése szeptember 22-én kezdődött, s ezt a cu­korgyári ütemezésnek meg­felelően takarítják be és szál­lítják. A 3500 hektárnak a ne­gyedrészéről került eddig gyárba a répa. Az ősz eleji meleg leginkább a kukoricá­nak kedvezett. A szemek be­értek, s néhány helyen már vágják is. összesen 75 ezer 400 hektár a betakarítandó terület, amiből már 3—4 ezer hektárt levágtak a kombáj­nok. A jövő héten általánosan megkezdik a megyében a ku­korica betakarítását. A tavalyitól lassabban ha­lad az őszi mélyszántás. En­nek legfőbb oka, hogy az egyes növények betakarítása is ké­sőbb kezdődött a megszokot­tól, azonban a jövő évi jó ter­més érdekében decemberig be kell fejezni a 125 ezer hek­tár szántását. A mezőgazda- sági nagyüzemek megfelelő gépparkkal rendelkeznek eh­hez. Az idén is — az elmúlt évekhez hasonlóan — nyúj­tott, sőt két műszakban érde­mes üzemeltetni a nagy telje­sítményű erőgépeket, (sipos) Megyei felnőttnevelési konferencia Felnőttnevelési konferen­ciát rendeztek Nyíregyházán október 9-én. A tanácskozást, melyen a megye felnőttokta­tási tagozatvezetői, a kiemel­kedő üzemek oktatási előadói, a felnőttnevelési szakbizott­ság tagjai vettek részt, dr. Kuknyó János, a megyei ta­nács művelődési osztályának vezetője nyitotta meg. A bevezető előadást Gyúró Imre, a Szabolcs-Szatmár me­gyei Tanács elnökhelyettese tartotta a XII. pártkongresz- szus és a megyei pártértekez­let felnőttnevelést érintő ha­tározatairól és a végrehajtá­sukból eredő feladatokról. A hagyományos és újszerű fel­nőttoktatási formák, módsze­rek alkalmazásáról dr. Mol­nár Béla, a Budapesti Dolgo­zók Általános Iskolájának igazgatója beszélt. A délutáni kiegészítő előadásokból a résztvevők megismerhették a 6. számú általános iskola, a SZÁÉV és a vajai Rákóczi Termelőszövetkezet felnőtt­nevelési eredményeit, tapasz­talatait. Maróthy László Belgrádban A Jugoszláv Szocialista If­júsági Szövetség központi vá­lasztmányának meghívására csütörtökön rövid munkaláto­gatáson megbeszéléseket foly­tatott Belgrádban Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KISZ KB első titkára. A Vaszil Tuprkovszkival, a Jugoszláv Szocialista Ifjúsági Szövetség központi választmánya elnö­kével folytatott eszmecsere középpontjában az európai ifjúsági mozgalom aktuális kérdései, mindenekelőtt az európai ifjúsági együttműkö­dés szervezetei kereteinek megalakításával összefüggő kérdések szerepeltek. || Kalet­HfagyarorszáB fi XXXVII. évfolyam, 238. szám ARA: 1,20 FORINT 1980. október 10., péntek

Next

/
Oldalképek
Tartalom