Kelet-Magyarország, 1980. október (40. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-09 / 237. szám

1980. október 9. KELET-MAGYARORSZÁG 7 Számítógépek programozása Ántiaikohol­automata Egy Ausztráliában létrehozott készülék automatikusan megaka­dályozza az autó elindítását, ha annak vezetője túl sokat ivott és az alkoholmennyiség vérében meghaladja a törvényesen meg­engedett maximális határt. A sydneyi illetékességű Peter Lu- cock taxisofőr és James Black- well kiadó által kifejlesztett ké­szülék a mikrofonhoz hasonlít. Amikor a kapcsolófalon felvillan egy vörös fény, a kocsi vezetőjé­nek a készülékbe kell fújnia, mi­előtt az indítókapcsolót elfordíta­ná. Ha egy másik vörös fény is felgyullad, ez azt jelzi, hogy túl sok alkohol van a vérében és nem indíthatja el a kocsit. Az ausztrá­liai teherautóbiztosító társaságok az ilyen készülékekkel ellátott autók biztosítási díjait egyhar- maddal akarják csökkenteni. A készülék BORIS néven kerül a piacra (a Breathe On Recirculati­on Ignition System rövidítése). Sorozatgyártás esetén a készülék költsége mintegy 200 márka. A készüléket úgy lehet programoz­ni, hogy csak bizonyos napsza­kokban lép akcióba, például es­te, amikor a legnagyobb a való­színűsége annak, hogy a gépko­csivezető alkoholt fogyaszt. Réz a vízben Az NDK-beli színesfémkutató intézet olyan eljárást dolgozott ki, amellyel a rezet tartalmazó szennyvízből kivonható a réz. A legígéretesebb módszer a vashul­ladékkal való úgynevezett ce- mentálás, amiben a réznek azt a tulajdonságát hasznosítják, hogy oldott állapotban helyettesíteni tudja a nem nemesfémeket. A végtermék több mint 90 százalék rezet tartalmaz. A zöldségfélék — paprika, ka­ralábé, .káposzta — levelein a ba­golylepkék hernyói jellegzetes: lekerekített szélű lyukakat és karéjokat rágnak. A talajban levő vagy talajjal érintkező húsos nö­vényrészeken mély, gödörkés, odvasodó berágásokat okoznak. A gyökérnyak táján a hernyók vagy körberágják vagy teljesen átrágják tápnövényeiket. Az egyik legveszedelmesebb károsító a vetési bagolylepke. Csupasz hernyója 4—5 cm hosszú­ságú, rendszerint szürkésbarna színű. Hasoldalán világosabb szí­nű, zsíros tapintatú. Innen ered a lárva népies neve is, mert so­kan „mocskospajorként” emle­getik. A másik ugyancsak falánk her­nyó, a káposzta-bagolylepke lár­vája is eléri a 4—5 cm hosszúsá­got, de színe és rajzolata sokkal változatosabb, mint a „mocskos­pajoré”. A hernyó gyakran szür­készöld, barnás- vagy feketészöld színű. A hernyó hasi oldala vilá­gosabb sárgászöld, hátoldala vi­szont zöldesszürke, fekete ele­mekkel tarkított. Igen érdekes, hogy ezek a fekete elemek szel­vényenként egy pár hosszanti fol­tot, illetve a hátoldalon két szag­gatott hosszanti sávot alakítanak ki. A bagolylepkehernyók ellen a legolcsóbb — de igen hatékony — védekezési mód a helyes agro­technika, az idejében elvégzett ta­lajmunka, a gondos gyomirtás, amely a zöldségfélék fejlődését is kedvezően segíti, befolyásolja. Ha még jelentősebb termés van pl. a paprikatöveken, úgy rövid élelmezés-egészségügyi idejű nö­vényvédő szerekkel kell perme­tezni. Jó hatású készítmény a 0,15 százalékos ünifosz 50 EC vagy az ugyancsak 0,15 százalékos Feka- ma Dichlorphos. Ez a két készít­mény mindössze 7 napos karen- ciaidővel rendelkezik, így ennek letelte után a termés nyugodtan szedhető és fogyasztható. Mivel a diklórfosz tartalmú szerek rend­kívül illékonyak (légzési, kontakt és gyomorméregként hatnak) és kifejezetten mérgezőek, ezért a munkavédelmi óvó rendszabályo­kat szigorúan be kell tartani. Dr. Széles Csaba Jövőre jön a Robi 50 kistraktor! Robi 50 néven rövidesen új típusú háztáji kis- traktorok kerülnek forgalomba. A MEZŐGÉP Tröszt licencet vett és kooperációs szerződést kö­tött a francia Brlban Polimehcanik-céggel. A MEZŐGÉP Tröszt régi hiányt pótol a ház­táji kistraktorok sorozatgyártásának megszervezé­sével. Az utóbbi években különösen megnőtt azr igény az Ilyen, körülbelül két kilowatt (2,8 lóerő) teljesítményű traktorok iránt, s ezért külkereske­delmünk, igaz, csak kisebb mennyiségben, tőkés importból szerezte be azokat. Ezzel azonban nem elégítették ki az igényeket. A francia cég még eb­ben az évben 3000 komplett kistraktort is szállít Magyarországra. Ezeket a MEZŐGÉP Tröszt az AGROTRÖSZT közreműködésével értékesíti. Az irányára 13 600 forint. Az itthon gyártott, illetve összeszerelt háztáji kistraktorok — több ezres té­telben — jövőre kerülnek forgalomba. A gyártás­előkészítés már megkezdődött. Új takarmány paradicsommagból A tudományos kutatók és az állattenyésztők, állatorvosok együttes munkával új takarmány- kiegészítőt „találtak”: erre a célra a konzervipar­ban viszonylag nagy mennyiségben jelentkező pa­radicsommagot használták fel. A Központi Élel­miszer-ipari Kutató Intézet és az Allatorvostudo- mányi Egyetem több éves munkája nyomán a szakemberek arra számítanak, hogy évente akár ezer tonna paradicsommag-hulladékot használhat­nak fel. A próbák soráq bebizonyosodott, hogy a kon­zervipari hulladék nemcsak viszonylag magas fe­hérjetartalmánál fogva fejt ki kedvező hatást a baromfitelepeken. Az újszerű módszer kísérleti eredményei ked­vezőek. Bebizonyosodott: a paradicsommagot is fogyasztó baromfiállomány súlya 5 százalékkal ha­ladja meg a hagyományos takarmánnyal felnevelt állományét. Az elektronikus számítógépek működésének alapja a program. A belső tárolásé program alkal­mazása hozta ugyanis a döntő különbséget az elektronikus és az egyéb számítógépek között. Így vált lehetővé a gépek gyors mü- veletvégzési képességének a ki­használása, mivel a memóriában tárolt program előre meghatároz­za az elvégzendő műveletek sor­rendjét, tehát az egyes alapműve­letek elvégzése után a gép embe­ri beavatkozás nélkül képes át­térni a következő művelet elvég­zésére, egészen a feladat befe­jezéséig. A program ehhez meg­határozza az alapműveleteknek olyan sorrendjét, hogy végrehaj­tásukkal létrejöjjön a kitűzött matematikai probléma megoldá­sa. Az elektronikus számítógépek számára készült minden program utasítások sorozatából áll. Egy- egy utasítás tartalmazza az elvég­zendő műveletet — megfelelő alakban kódolva — és az illető műveletben szereplő számokat, illetve azok címét is. A művele­teket közönséges számokkal kó­dolják, azokon ugyanis aritmeti­kai műveletek végezhetők, mint a csak számértékként használatos mennyiségeken, ezáltal válik ké­pessé a program — előre meg­határozott módon önmaga meg­változtatására. Az újabban készülő elektro­nikus számítógépek számára már a gyártó cég elkészíti a gépi kód- és rendszerint az angol prog­ramnyelv közötti fordítóprogra­mot, úgy, hogy a felhasználónak elég ismernie az ebbeni progra­mozást. Az Algol, FORTRAN stb. programozási rendszerek kidol­gozására azért volt szükség, mi­vel egyrészt a matematika túlsá­gosan sok jelölést használ, más­részt az algoritmusok leírásának eddigi matematikai módszerei nem elég precízek és egyértelmű­ek az elektronikus számítógépek számára. Képünkön: a prágai számítás- technikai intézet munkatársai mikroprogramon dolgoznak egy új típusú számítógéphez. (MTI Külföldi Képszolgálat) Magnómotor Kecskemétről Kényszervágás helyett védőoltás A házinyúl mixomatózisa elleni védekezésről A házinyúl fertőző betegségei közül a mixomatózis miatti kár­tétel még manapság is számotte­vő. Jelenleg is a megye több községének nyúlállományát érin­ti a betegség. A nyúltenyésztőket a betegség megelőzésének jelen­tőségéről és a betegség elleni vé­dekezés lehetőségeiről kívánom tájékoztatni. A betegség terjesztésében a hártyás szárnyú szúró rovarok, különösen a szúnyogok játsszák a legfontosabb szerepet, A be­tegség előfordulása a szúnyog- rajzással szoros kapcsolatot mu­tat. A szúnyogokon kívül a nyu- lak bolhái és egyes kullancsfa­jok is terjeszthetik a betegséget. Előfordulhat, hogy szúnyogháló­val védett nyúlállományokba is behurcolhatják a fertőző anya­got. Ilyen fertőzés következhet be akkor, amikor a szálas takar­mányba a mixomatózis vírusát tartalmazó szúnyogok kerülnek, vagy nagyritkán egyéb úton, pél­A BRG kecskeméti magne­tofongyárában az eddigi szalagos rendszer helyett négyfős csoportokban szere­lik a magyar konstrukció­jú magnómotorokat. Az új munkaszervezéssel harminc százalékkal emelkedett a termelés, javult a minőség. A korábban importból be­szerzett magnetofonmoto­rokat most a kecskeméti gyár állítja elő. Energiamegtakarítás kapcsolt gépekkel A nyár csapadékos időszaka elfelejteti velünk azokat az alap­vető technológiai előírásokat, amelyek a szántásokkal vannak szoros kapcsolatban. Így a szán­tóvas élezése, a helyesen meg­választott haladási sebesség, vala­mint a jól beállított eke, mint alapvető kiindulási pont szerepel a takarékos munkavégzésnél. Az energia hasznosulásának azonban egy igen fontos módja a talaj szerkezetének, vízháztartásának gondos formálása is. A fogaterővel történő szántás­ból maradt vissza ránk, hogy az ekét különmenetben követte a rögtörő borona, henger vagy tár­csa. Erre akkor így volt szükség. Az igásállatok ereje egyszerre csak egy szerszám használatát tették lehetővé. Ma mezőgazdasá­gunk összességében a nehéz szán­tási munkát képviselő munkafo­lyamatok végzését gépi vonóerő­vel oldjuk meg. Gondos szerve­zéssel ma már lehetőség nyílik arra, hogy a szántással egy me­netben készítsük el a szükséges minőségű magágyat. Biztosítható, hogy olyan talajszerkezet alakul­jon ki, melynek újratiprása nél­kül követheti az ekét a vetőgép. Nagyon fontos ennek a módszer­nek az alkalmazása, mert ezzel érhetjük el, hogy a szántás alap­vető funkcióját, a lazítást — a la­zítással létrehozott talajállapotot biztosíthatjuk. Ha szántás után külön menet­ben végezzük el a rögök törését és a talajrázást —a többletener­gia-felhasználáson túl — a lazí­tást is megszüntetjük, egyes ese­tekben káros tömörítést is oko­zunk. A szántással egy menetben végzett felszíni műveletre nedves időjárás esetén is szükség van. ősszel, amikor a mag csírázásá­hoz olykor még csapadékhiány is jár, különösen fontosnak tartjuk a talajfelszín elmunkálását. Hasonlóan egy menetben, a ve­tőgéphez kapcsolt hengerezés kellő biztonsággal megoldja a magház tömörítését és a felület elmunkálását is. A gyors töltőbe­rendezések, csoportosan üzemelő vetőgépek és az ezeket kiszolgáló műszaki hálózat tervszerű együtt­működése nagyszerűen tudják biztosítani jövőre is kenyerünket és szolgálják megnövekedett ter­melési feladataink végrehajtását. Ezekhez az erőgépállomány-mun- kagépállomány rendelkezésre áll. Sokan a gépkapcsoló berendezé­seket hiányolják. Ezek biztosítá­sára garanciát az a szellemi ka­pacitás ad, amely már a gazda­ságok szinte mindegyikében meg­van, mellyel házilag is elkészít­hetők a kapcsolőberendezések. Huszár István mg. főiskola Kiszórás géppel és robbantással Olcsóbb az istállótrágya Az 1980. évi tavaszi-nyári ked­vezőtlen időjárás megyénk nö­vénytermelésében is jelentős kárt okozott. Az augusztus közepéig lehullott csapadék mennyisége elérte a 700 mm-t, ami több mint 100 mm-rel meghaladja az el­múlt évek éves átlagát. A csapadékos, hűvös időjárás közvetlen hatása az alacsony ter­mésátlagokban, valamint a fel­ázott, vízzel borított talaj követ­keztében az igen nehéz betaka­rításban mutatkozott meg. Az őszi búza termésátlaga 0,7 to/ha- val maradt el a tervezettől. A kalászosok betakarítása eltoló­dott, néhány gazdaságban még szeptemberben is arattak. Megnevezés A fentiek miatt a tarlókba ter­vezett istállótrágyázást a gazda­ságok nagy része nem végezte el. A kedvezőtlen időjárás kö­vetkeztében csökkent a műtrá­gya-felhasználás is. Az üzemek egy része pénzügyi nehézségek miatt nem tudja beszerezni a ter­vezett mütrágyamennyiséget, ezért különösen ezeken a helye­ken szükséges az istállótrágyá­zás fokozása. Egy vizsgálat szerint 35 to/ha istállótrágya tápanyaghatását, il­letve műtrágyákkal való helyet­tesítését az alábbi táblázat mu­tatja: 1 év kg/ha 2 év összesen Istállótrágya: N + P + K 244 157 401 Műtrágya: karbamid szuper­foszfát + kálisó (40%) 752 496 1249 A fentiekből látható, hogy az ístállótrágya felhasználásával je­lentős költségmegtakarítás érhe­tő el. Ha az istállótrágya mezo- és mikroelem-tartalmát is figye­lembe vesszük, a költségmegta­karítás tovább növekszik. A hor­mon- és vitamintartalom, a hu­muszképzésben és -utánpótlás­ban játszott szerep mellett figye­lemre méltó, hogy a jól kezelt istállótárgya kálclumtartalma 1%, ami savanyú talajainkon fontos tényező. Megyénkben évente mintegy 29 000 ha területen végeznek is­tállótrágyázást, melyből átlag 24—25 000 ha szántó és 4—5000 ha gyümölcsös. A z 1 ha-ra jutó mennyiség 33—36 to/ha. Az is­tállótrágyázott terület nagysága ez évben előreláthatólag a 25 000 ha-t nem fogja elérni. Az istállótrágya kijuttatására gazdaságainkban mintegy 500 trágyaszóró gép áll rendelkezés­re. A gépállomány az elmúlt év­ben korszerűsödött, egyre több üzem vásárol nagy teljesítményű T—088-as gépet. Az istállótrágya kijuttatásának másik nagyüzemi módja a rob­bantásos terítés. E módszerrel az elmúlt évben több mint 2000 ha- on trágyáztak. Megyénkben 12 termelőszövetkezetben van rob­bantóbrigád, melyből 3 brigád ez évben szerezte meg a képesítést. Egyes gazdaságok a trágyate­rítés mindkét módszerét igénybe veszik. A kedvezőtlen időjárás ellenére kiemelten kezelik az is­tállótrágyázást. A tiszalöki „Sza­badság” Mgtsz géppel augusz­tus végég 140 ha-on trágyázott, s még további mintegy 100 ha- on terveznek gépi szórást. Rob­bantásos terítést 1981. márciusig kb. 300 ha-on kívánnak végre­hajtani. Nagymértékű istállótrá- gya-felhasználást terveznek Ti- szabercel, Kótaj, Nagyhalász, Tí­már-termelőszövetkezeteiben is. Gazdaságainkban az istállótrá­gyák kijuttatásának feltételei biztosítottak. Az elhúzódó beta­karítási munkák mellett is lehe­tőséget kell biztosítani arra, hogy az elfekvő, valamint az újonnan keletkezett készletek mielőbb ki­kerüljenek a területre, bejussa­nak a talajba. Endreffy Zsolt megyei növényvédelmi és agrokémiai állomás dául zsákokkal jut el a fertőző anyag. A SZÜNYOG A FÖ ELLENSÉG A mixomatózisban beteg nyúl megszúrása után a beteg nyúl vérével a szúró rovar (szúnyog) szerveibe kerül a mixomatózis * vírusa és ott hetekig fertőzőké­pes állapotban marad. Ilyen ro­var a legközelebbi szúrásával az addig betegségtől mentes nyulat is megfertőzheti. Azok a nyulak is közvetíthetik a rovarok szívó­szervein keresztül a fertőző anya­got, amelyek tünetmentesek ugyan, de már a nyúl vérében a mixomatózis vírusa nagy szám­ban jelen van. A betegség megelőzhetőségére számos példa szolgál. Ezt bizo­nyítják és erősítik azok az or­szágos, csaknem két évtizedes múltra visszatekintő nagyüzemi nyúltenyészetek, ahol még soha­sem állapították meg a fenti be­tegséget. A nagyüzemi nyúltele- peken ugyanis tökéletesen alkal­mazták azt az együttes védeke­zést, amely egyrészt a szúnyog- mentesség elérésén alapult és a rendszeres szúnyogirtásból állt, másrészt a fentieket jól kiegészí­tette az állat-egészségügyi szol­gálat a védőoltásokkal, és a nyúlforgalom hatósági korlátozá­saival. A specifikus védekezési eszkö­zök (mint például az oltás, a zárlat stb.) egymagukban nem hozzák meg a kívánt eredményt. A kisüzemi nyúltenyésztők ré­széről a betegség elleni nem specifikus védekezés az elmúlt években sajnos az esetek több­ségében hiányos volt. Szabolcs- Szatmár megyében ez az alábbi okokra vezethető vissza. NEM SZABAD ELTITKOLNI A BETEGSÉGET A házinyulak szúnyogmentes tartása a nagyüzemekben már megoldott, a kistenyésztőknél vi­szont annál kevésbé. A gyakor­latban a szúnyogmentesség na­gyon nehezen valósítható meg. Ennek ellenére minden tenyész­tőnek törekednie kell rá, mert mixomatózistól mentes nyúltar- tás csak ennek megvalósításakor érhető el. Sajnos a kistenyésztők legtöbbjénél a nyulakat ma úgy tartják, hogy a szúnyog bármi­kor hozzájuk juthat. Ennek kö­vetkezménye azután az, hogy a mixomatózis minden évben visz- szatér és váltakozó nagyságú kárt okoz. Sok problémát jelentett eddig a megye területén, hogy a nyúl­tenyésztők közül sokan elhall­gatták a fellépett betegséget, be­teg állataikat nem ölték le és így a mixomatózis vírusát állo­mányukban „őrizték”, ezzel le­hetőséget teremtettek a vírus fel- dúsulásának, megteremtették az állandó fertőzési forrást. A fer­tőzött nyulak elszállítását is meg­kísérelték. Tudjuk, hogy a nyúl- tenyésztés végeredményben ha­szonra menő tevékenység. A tár­sadalom érdekét azonban az egyéni érdekek fölé kell helyez­ni. Ezért a mixomatózis eseté­ben életbe léptetett zárlati in­tézkedés előírásait és a forgalmi korlátozásokat minden érintett nyúltenyésztőnek be kell tartani. A Minisztertanács 1976. IX. hó 29-én 34/1976. számmal a járvá­nyos állatbetegséggel kapcsola­tos kártalanításról ismét rendel­kezett. A MÉM állat-egészség­ügyi és élelmiszer-higiéniai fő­osztálya 1977. VI. hó 3-án a mixo­matózis elleni védekezést szabá­lyozta. Az új rendelkezés a mi­xomatózis elleni eredményesebb védekezést szolgálja. Mégpedig úgy, hogy az előző években ki­próbált és igen hatékony magyar gyártmányú oltóanyagot, az új Myxovac vakcinát a védekezés szolgálatába állították. KI KAP KÄRTALANfTÄST kényszervágásnál? Az új rendelkezés szerint mind­azok a nyúltenyésztők, akik nyu- laikat az új vakcinával akár megelőző, akár leküzdő oltás formájában önként beoltatják, előnyökhöz jutnak. Azok a te­nyésztők viszont, akik állomá­nyukat a mixomatózis ellen nem oltatják, hátrányos helyzetbe ke­rülnek. A fenti rendelkezések le­hetővé teszik, hogy a továbbiak­ban minden nyúltenyésztőnél, ahol a mixomatózis fellépett, az állat-egészségügyi szolgálat a be­teg nyulakat leölheti és az állo­mány tulajdonosát állami kárta­lanításban részesítheti, ha a tu­lajdonos a jó gazda gondosságá­val jár el, tehát a betegség fel­lépését az illetékes állatorvosnak "már az első nyulak megbetege­désénél bejelentette, az állatbe­tegség megelőzésére előírt óvó rendszabályokat betartotta és az állományba látszólag még egész­séges egyedeit kivétel nélkül az új, mixomatózis elleni vakciná­val beoltatta. Hangsúlyozni kívá­nom azonban, hogy az említett feltételek fennállását az állat­egészségügyi . szolgálat szigorúan bírálja el. Továbbra sem )ár ál­lami kártalanítás annak a te­nyésztőnek, aki az állományban fellépett mixomatózist elhallgat­ta, vagy csak akkor jelentette be, amikor az állománya nagyobb részben már beteg volt, esetleg már elhullások voltak, és a be­tegség kártételeinek csökkentése­re előírt óvó rendszabályokat nem tartotta be. A fentiek figye­lembevételével tanácsaim a nyúl­tenyésztők részére a következők: MIKOR ÉS HOGYAN TÖRTÉNJÉK AZ OLTÁS?, A nyulakat a Myxovac vakci­nával akkor javasolt beoltani, amikor sem a községben, sem a saját állományban beteg állat még nincs. A későbbiek során már csak a sorba nőtt állatok oltásáról kell gondoskodni. A nyulak oltását csak állatorvos végezheti. Azokon a területeken, ahol a betegség már korábban előfor­dult, a megelőző védőoltást fel­tétlenül javaslom. Amennyiben a védőoltás nem történt meg, de a betegség fellépett, az érintett községek nyúlállományát a lehe­tőség szerint teljes számban ha­ladéktalanul be kell oltani mixo­matózis elleni vakcinával. Az oltásokat mindig a tulajdo­nosnak kell kérni a területileg illetékes állatorvostól. Helyes gyakorlat az, amikor az oltást a nyúlszakcsoport képviselője az oltásra kijelölt nyulak tulajdono­sainak névsorával rendeli meg az illető állatorvosnál. Az oltással kapcsolatos költségek (oltóanyag ára, munkadíj, fuvarköltség) a tulajdonost terhelik. A mixomatózis miatt elrendelt községi zárlat alatt álló terület­ről nyulat export céljából elszál­lítani nem lehet. Ilyen községek­ből igazoltan oltott és a betegség tüneteitől mentes nyulak csak hazai vágóhídon vághatók le. Az úgynevezett veszélyeztetett kör­zetekből exportra elszállítani a nyulat csak akkor lehet, ha az illetékes körzeti állatorvos az ál­latok tartási helyén az állományt megvizsgálta, az egyedekei be­tegségmentesnek találta és ezt írásban is igazolta. Dr. Bodnár András megyei szakállatorvos ÚJDONSÁGOK, TUDOMÁNYOS KUTATÁSOK KISTERMELŐK- KISKERTEK Zöldségfélék védelme a hernyákártevőktől

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom